Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-13 / 187. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 13. TÉMA: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI Nem lehet mindent a „kisfiúra" fogni, az ember is hozzájárult az üvegházhatáshoz Vízen jön a veszély Vastagon gomolyognak a felhők Európa felett. A meteorológusok szerint ma és holnap még további esőzésekre lehet számítani (Copyright 2002 EUMETSAT) Milliók kényszerülhetnek lakhelyük elhagyására a perzselő hőség vagy az árvíz miatt Szélsőséges idő(járás)t jósolnak Tovább folytatódik az esős, hűvös idő az Kárpát-medencében, ma akár óránként 100 kilométeres sebességű viharok várhatók a Dunántúlon, közölte Németh Lajos meteorológus. A jelenlegi nyirkos, csapadékos időjárást a térségben rekedt ciklon okozza. Az eső csak holnap hagy alább, de látványos változás csupán csütörtökön várható. INDEX A meteorológus szerint a mostani rendkívüli időjárásnak nincs globális oka, a mérsékelt éghajlati övön, így a Kárpát-medencében is gyakran előfordulnak extrém helyzetek. Nem így gondolják a külföldi tudósok. Ebben az évben a Földünket eddig fenyegető kozmikus sugarak és különböző „elkószált“ kisbolygók után most az időjárás jelent újabb kihívást a Föld lakosságának. Az okot már mindenki ismeri - az El Nino tehet mindenről. Mi más - a tudósok ismét a Csendes-óceán INDEX A Max Planck intézet kutatói a hamburgi egyetem munkatársaival és a Bremerhavenben található Alfred Wegener intézettel karöltve egy két éves kísérletsorozat folyamán fedezték fel a organizmust, mely szerintük a világ legősibb életformája lehet. Az általánosan elterjedt nézet szerint a földi élet három-három és fél milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, széndioxidot feldolgozó, oxigént előállító organizmusoknak köszönhetően. A most felfedezett életformát viszont körülbelül négymilliárd évesre becsülik. Az organizmust a Fekete-tenger fenekén fedezték fel, bár az oxigén és a fény hiánya miatt korábban azt feltételezték, hogy itt semmiféle élet nem létezhet. A német kutatók mégis korallokra bukkantak ezen a területen, melyekről később bebizonyosodott, hogy létrejöttük a metánt és szulfátokat feldolgozó mikroorganizmusoknak köszönhető. A Fekete-tenger legmélye egyébként a legnagyobb oxigénmentes terület bolygónkon. Az organizmus a német kutatók szekeleti vizeinek melegedését okolják a világ egyes részein szárazságot, másutt özönvízszerű esőzéseket okozó különös időjárásért (erről bővebben a lap legalján található cikkről olvashatnak). Az idei El Nino - bár állítólag gyengébb, mint a legutóbbi - világszerte közel kétezer áldozatot követelt. Az elmúlt napok esőzései okozta árvizekben közel százötven ember vesztette életét Európa-szerte, miközben az Egyesült Államokban és Dél-Ázsiában az aszály okozott jelentős károkat. Egyszerre támad a víz és a szárazság. Az időjárási jelenségek lakmuszpapírjának is tekintett India keleti részén, valamint Bangladesben és Nepálban közel hétszáz ember veszítette életét, több millióan veszítették el otthonukat az áradások miatt. Kínában az elmúlt két-három napban hetven ember halt meg az esőzések okozta földcsuszamlásokban - az év folyamán eddig kilencszázan veszítették életüket árvizekben az országban. Koreában egy hét alatt lehullott az évi csapadékmennyiség közel kétötöde, az áradásokban tizennégyen vesztették életüket. Vietnamban ezzel szemben tint hasznos lehet a Föld fölösleges metánkészletének feldolgozásában. A metán nagy szerepet játszik az üvegházhatás kialakításában, a felelősök sorában rögtön a második helyen áll a széndioxid mögött. Bár jóval kevesebb van belőle a légtérben, hatása azonban harmincszorosa a széndioxidénak. A tehenek és a termeszek emésztési folyamatai során képződik, valamint szeméttelepeken, a bomlási folyamat melléktermékeként. A szemétlerakókban képződő metán nagy részét - a vüág fejlettebb országaiban legalábbis - összegyűjtik, és hőerőművekben égetik el. A gáz atmoszférába bocsátásának lecsökkentése jelentősen segítheti a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Nagy mennyiségű metán található a Föld felszíne alatt, valamint a sarkvidékeken is, jégbe fagyva. Emiatt számottevő a veszélye annak, hogy a Föld melegedésével további gázkészletek szabadulhatnak fel, tovább súlyosbítva a már amúgy is rossz helyzetet. Az oxigén és fény nélkül is életképes mikroorganizmusok segítségével lehetségessé válhat ezeknek a metánkészleteknek a feldolgozása. minden idők legsúlyosabb aszálya pusztít. A normális rizstermésnek csak az egynegyedét tudják betakarítani a szárazság miatt - jelentős gondokat okozva ezzel az ellátásban. Az ország északi részén viszont árvizek okoznak gondokat. Az utóbbi ötven év legsúlyosabb szárazsága sújtja az Egyesült Államokat, ahol a nyár folyamán mindennapossá váltak a nagyobbnál nagyobb erdőtüzekről szóló beszámolók. Június-július folyamán leégett Colorado és Arizona nagy része, valamint az a kaliforniai nemzeti park, ahol a világhírű óriásfenyők is élnek. Összességében közel kétmillió hektárnyi erdő pusztult el. Ezzel párhuzamosan az utóbbi harminc év legrosszabb aratási eredményeit produkálták az országban. Afrika déli részén az elmúlt tíz év legpusztítóbb éhínségét okozza a szárazság. A szárazság és a gyújtogatok együttműködése az év elején komolyan fenyegette Sydneyt is. A tudósok véleménye szerint amennyiben folytatódik a globális felmelegedés, az El Nino hatásai sokkal inkább, és sokkal gyakrabban lesznek érezhetőek. Ausztriában rombol az árvíz Az apák bűnei miatt Míg a környezetvédők a talaj lecsa- polását és a folyók elterelését, a földművelési minisztérium a rendkívül csapadékos időjárást okolja az Ausztriában pusztító árvizekért - írja a Der Standard cimű osztrák na- püap. Ausztria neves tudósai is azon törik a fejüket, mi lehet az árvíz oka. „A Nemzetközi Környezetvédelmi Alap (WWF) már figyelmeztetett bennünket a folyók szabályozása idején elkövetett hibákra. Figyelmetlenségünkért nagyon drágán kell most megfizetnünk” - mutat rá a cikkíró. A szakértők szerint a farmerek is felelőssé tehetők a katasztrofális helyzetért: egyre nagyobb területen termesztenek kukoricát, amelyről köztudott, hogy csökkenti a talaj humusztartalmát. A föld így lassan kiszárad. Ami még veszélyesebb, hogy vizmegtartó képessége nem tér vissza - fejtegetik a szakértők. Az osztrák földművelésügyi minisztériumának illetékese szerint ekkora árvízzel nem számoltak. „Aminek idén tanúi lehetünk, talán ötszáz vagy ezer évente fordul elő” - közölte Wilfried Schimon. (TASR) MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés A Kárpát-medencében is érzékelteti hatását, a huszadik századi hőmérsékleti adatok üyen irányba mutatnak. Az utóbbi meleg évek hatására 0,5 - 0,8 Celsius fokos felmelegedést észleltek a térségben. Magyarországon például a huszadik, században a 2000. év volt a legmelegebb. „Az, hogy a jövőben milyen változás várható, a folyamatos melegedés irányvonalából nehéz kikövetkeztetni, jelenleg azonban kimutatható a csapadék, valamint a fagyos napok számának csökkenése” - közölte Szalai Sándor, a magyar- országi Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kutatója. A vizsgálat során az OMSZ tíz magyarországi főállomás elmúlt száz évre vonatkozó (1901-2000-ig) közép- hómérsékleti adatsorát vetette egybe. Szalai Sándor hangsúlyozta: a korrigált adatok azért is jelentőségteljesek, mert ezek az első olyan vizsgálati eredmények, melyeknél kiszűrték a mérések pontosságát befolyásoló körülményeket. Példaként megemlítette a városhatást, a műszercserét, a mérőműszerek esetleges áthelyezését más helyszínre. Az OMSZ kiadványának bevezetőjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az első szakaszban a természetes okok - a Nap és a vulkanikus tevékenység - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetőleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) elmúlt évi adatai rámutatnak: a szélsőséges időjárási viszonyok, hideg- és melegrekordok, áradások, hurrikánok a vüág minden Eddig is tapasztaltak felmelegedést, ám más okok miatt. pontján emberéleteket követeltek. A WMO kiadványban olvasható: 2000-ben az év eleji kemény hidegek például India egyes részein több mint 300 ember halálát okozták, Mongóliában és Kínában egymülió embert érintett a rendkívüli havazással járó fagy, az anyagi kár itt meghaladta a 30 millió amerikai dollárt. Ezzel ellentétben perzselő hőség sújtotta Dél-Európa nagy részét, júliusban több helyütt a mért hőmérséklet a 43 Celsius fokot is meghaladta. Bulgáriában a meleg és száraz körülmények 1400 erdő- tűzhöz vezettek, leégett több mint 58 ezer hektárnyi terület, 73 ház romba dőlt. A WMO állásfoglalásának - amelyet az éghajlat 2000. évi állapotáról készített - szintén riasztó adata, hogy évtizedenként közel 3 százalékkal csökkent a 70-es évek óta az arktiszi jégtakaró kiterjedése. A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy a 2000. évben az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius fokkal túlhaladta a 30 éves, az 1961- 1990 közti átlagot. Az elismert szakemberek által kidolgozott jelentés szerint a klíma- változás katasztrófához vezethet: tízmilliók kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják tenger- és folyómelléki lakhelyüket, az emelkedő vízszint elől menekülve. Különös veszélynek van kitéve Banglades és Egyiptom néhány alacsonyan fekvő vidéke és a Gyöngy-folyó deltavidéke Kínában. Á hatvanas évek óta a világ hótakarójának 10 százaléka elolvadt, az északi félteke középső és északi részem pedig két héttel csökkent az az időszak, amikor a tavakat és folyókat jég borítja. A jelentés hangsúlyozza: egyre biztosabb, hogy az emberi tevékenység, elsősorban az üvegházhatást okozó gázok atmoszférába juttatása a felelős az átlaghőmérséklet növekedéséért. Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezetője nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a jelentés vészharangként szolgál majd mindenki számára. Négymilliárd éve létező életformára bukkantak Segítenek a metánevők? A Csendes-óceán időjárási rendellenessége özönvizet, halpusztulást, földcsuszamlást, aszályt okoz, tönkrement emberi életeket hagy maga után az amerikai kontinensen Száz évvel ezelőtt kertté varázsolta a sivatagot, most rombol ÖSSZEFOGLALÓ Szárazság és tűzvész Indonéziában: El Nino. Hatalmas esőzések Peruban és Ecuadorban: El Nino. Trópusi viharok Mexikóban: El Nino. Súlyos közlekedési baleset Londonban: El Nino. A részvények árának esése a tőzsdén: El Nino. Tényleg minden a meghökkentő időjárási jelenség számlájára írható? A Föld nagy részén, úgy tűnik, igen. Az El Nino spanyol kifejezés, jelentése fiúcska, kisded; a gyermek Jézust szokták illetni e névvel. Körülbelül 100-120 évvel ezelőtt azonban egy különleges természeti jelenséget is erre a névre kereszteltek. Minden évben, karácsony környékén Peru és Ecuador terméketlen partjai mentén egy déli irányú meleg áramlás jelenik meg tengerben, mely elfoglalja a helyét az egyébként uralkodó hideg, északi irányú áramlásnak. Ez az áramlás bizonyos években különösen meleg és intenzív, s ilyenkor „ajándékokat” hoz. 1891-ben a Peruba látogató Carranza a következőket írta róla: „A tenger tele van csodával, a föld még inkább. Először is a sivatag kertté változik. A talaj átitatódik a sok esőtől, s néhány héten belül az egész táj bőséges legelővé válik. A nyájak természetes növekedése megkettőződött és gyapot nőhet olyan helyeken, ahol más években ez lehetetlennek tűnik.” A tengerben megjelenő „csodák” aligátorok, hosszú sárga-fekete kígyók, banánok és kókuszdiók voltak. Jelenleg nem egy, évenként bekövetkező parti áramlásra használjuk az El Nino kifejezést, hanem egy látványosabb eseményre, mely az egész világra kiterjed. De nem csak a terminológia változott, hanem a fogalommal kapcsolatos érzéseink is. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamat változott az idők folyamán, hanem mi változtunk meg. A heves esőzések, melyek régen a sivatagot kertté varázsolták, most elmossák a hidakat, az utakat, elpusztítják a termőföldeket és megölik az embereket. El Nino idején a Dél-Amerika partjai mentén feltörő hideg, oxigénben gazdag víz feláramlása elmarad, emiatt a halállomány lecsökken a part menti vizekben. A halászat visszaesése éhínséghez és gazdasági katasztrófához vezet a Dél-Amerika nyugati partjai mentén fekvő országokban, melyek gazdasági életében a halászat kiemelkedő szerepet játszik. Hideg víz, meleg víz A folyamatok megértéséhez először is az óceán víztömegében függőleges irányban fellépő változással kell megismerkedni. Az óceánt (ebben a leegyszerűsített modellben) két különálló víztömeg alkotja. Az egyik egy sekély, felszíni, meleg vízréteg, amely pár száz méter mély. Ez alatt egy hideg réteg található, mely az óceánok mélységeit tölti ki. A kettő között egy vékony átmeneti régió húzódik. Ezt a réteget nevezzük termoklinnek. Ha nem lennének szelek, akkor a termoklin összefüggő lenne, a meleg, felszíni víz egyenletesen borítaná a hideg, mély vizeket. Mivel azonban a Csendes-óceán középső, trópusi részén a nyugatra fújó passzátszelek uralkodnak, ezért a meleg, felszíni víz nyugat felé szorul. Ennek következtében a termoklin a nyugati területeken lesüllyed. Keleten pedig, mivel a felszíni vizet „elfújják” a szelek, a mélyből a hideg víz feltör egészen a felszínig. A magas hőmérsékletű felszíni vízréteg feletti levegő felfelé áramlik, nagy nedvességtömegeket magával „rántva”. Ez a folyamat ott a legintenzívebb, ahol az óceán felszíni vízhőmérséklete a legmagasabb, mely körülbelül 28°C. Az így kialakuló toronymagas felhőkből bőséges csapadék hullik. Ez a meleg régió a heves esőzéssel, valamint az alacsony felszíni légnyomással a trópusi Csendes-óceán nyugati területén található. A konvekciós cella leszálló ága pedig Dél-Amerika partjainál van, ahol ezáltal magasabb a légnyomás és nem hullik csapadék, szárazság uralkodik. Előfordul azonban, hogy a passzát szélrendszerben egy kis zavar áll be, a nyugatra fújó szelek kis időre legyengülnek. Ekkor a meleg, felszíni vizek kiterjednek kelet felé. Ezáltal a csapadékos zóna is kelet felé nyomul, és a heves, meleg esőknek köszönhetően a felszíni vizek egyre jobban felmelegszenek, és egyre keletebbre húzódnak. A meleg, felszíni víz és nedves levegő keresztülszeli a Csendes-óceánt, és végül eléri Latin-Amerika partjait. Ezzel El Nino megérkezik. Nem tudjuk előrejelezni Egy-egy El Nino jellegzetes időbeli lefolyása a következő: március tájékán a víz hőmérséklete fokozatosan emelkedik, december-február környékén éri el maximumát. Ez az eltérés általában 1,8-2 °C (a legutóbbi, 1997-es El Nino idején ez az anomália 5 °C volt!). Május-júliusra az El Nino lecseng, és az ellen- tettjére fordul a folyamat, beköszönt La Nina, „a kislány”. Az El Nino általában 16-18 hónapig uralja a Csendes-óceán medencéjét és környékét, míg a La Nina események körülbelül egy évig tartanak, majd utána visszaáll a normál állapot, melyet körülbelül 2-11 év múlva vált fel egy újabb El Nino. Az El Nino-hoz számos időjárási rendellenesség kapcsolódik közvetve, illetve közvetlenül. Özönvízszerű esőzések jellemzőek Bolíviában, Peruban, Chilében, Kubában és az Egyesült Államok déli területein. Ezek az esőzések katasztrófákhoz, árvizekhez, földcsuszamlásokhoz vezetnek. Ezeken a területeken olyan súlyos betegségek terjednek, mint a kolera és a malária; sok a halálos áldozat. Ugyanakkor hatalmas aszály uralkodik Dél-Afriká- ban, India déli részén, Srí Lankán, Indonéziában, Ausztráliában, Mexikóban, az Egyesült Államok középső területein, valamint Kanada keleti felén. A szárazságban a háziállatok elpusztulnak, a haszon- növények kiszáradnak, és ez éhínséghez vezet. Erdőtüzek pusztítanak. A természetes növényzet eltűnik, porfelhők és homokviharok keletkeznek. Nagy, pusztító ciklonok jelennek meg a Hawaii-szigeteken, a Karib-térségben és Tahitin. Számítások szerint az 1982-83. évi El Nino 8 110 000 000 dolláros kárt okozott a világ gazdaságában. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy tudjuk-e előre jelezni ezeket az eseményeket. Ehhez az szükséges, hogy ismerjük a valódi ok-okozati összefüggéseket. Itt azonban még nem tartunk. Hiába épült ki az elmúlt évtizedekben egy sűrű monitoring-hálózat a Csendes-óceánban, még nem tudjuk előre jelezni az El Nino közeledtét, csak miután már elindult a folyamat, (o-o, i-t)
