Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-13 / 187. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 13. TÉMA: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI Nem lehet mindent a „kisfiúra" fogni, az ember is hozzájárult az üvegházhatáshoz Vízen jön a veszély Vastagon gomolyognak a felhők Európa felett. A meteorológusok szerint ma és holnap még további esőzések­re lehet számítani (Copyright 2002 EUMETSAT) Milliók kényszerülhetnek lakhelyük elhagyására a perzselő hőség vagy az árvíz miatt Szélsőséges idő(járás)t jósolnak Tovább folytatódik az esős, hűvös idő az Kárpát-meden­cében, ma akár óránként 100 kilométeres sebességű viharok várhatók a Dunántú­lon, közölte Németh Lajos meteorológus. A jelenlegi nyirkos, csapadékos időjá­rást a térségben rekedt cik­lon okozza. Az eső csak hol­nap hagy alább, de látványos változás csupán csütörtökön várható. INDEX A meteorológus szerint a mostani rendkívüli időjárásnak nincs glo­bális oka, a mérsékelt éghajlati övön, így a Kárpát-medencében is gyakran előfordulnak extrém hely­zetek. Nem így gondolják a külföl­di tudósok. Ebben az évben a Föl­dünket eddig fenyegető kozmikus sugarak és különböző „elkószált“ kisbolygók után most az időjárás jelent újabb kihívást a Föld lakos­ságának. Az okot már mindenki ismeri - az El Nino tehet mindenről. Mi más - a tudósok ismét a Csendes-óceán INDEX A Max Planck intézet kutatói a hamburgi egyetem munkatársai­val és a Bremerhavenben található Alfred Wegener intézettel karöltve egy két éves kísérletsorozat folya­mán fedezték fel a organizmust, mely szerintük a világ legősibb életformája lehet. Az általánosan elterjedt nézet szerint a földi élet három-három és fél milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, széndioxi­dot feldolgozó, oxigént előállító organizmusoknak köszönhetően. A most felfedezett életformát vi­szont körülbelül négymilliárd évesre becsülik. Az organizmust a Fekete-tenger fe­nekén fedezték fel, bár az oxigén és a fény hiánya miatt korábban azt feltételezték, hogy itt semmiféle élet nem létezhet. A német kutatók mégis korallokra bukkantak ezen a területen, melyekről később bebizo­nyosodott, hogy létrejöttük a me­tánt és szulfátokat feldolgozó mik­roorganizmusoknak köszönhető. A Fekete-tenger legmélye egyébként a legnagyobb oxigénmentes terület bolygónkon. Az organizmus a német kutatók sze­keleti vizeinek melegedését okol­ják a világ egyes részein szárazsá­got, másutt özönvízszerű esőzése­ket okozó különös időjárásért (er­ről bővebben a lap legalján talál­ható cikkről olvashatnak). Az idei El Nino - bár állítólag gyengébb, mint a legutóbbi - világszerte kö­zel kétezer áldozatot követelt. Az elmúlt napok esőzései okozta árvi­zekben közel százötven ember vesztette életét Európa-szerte, mi­közben az Egyesült Államokban és Dél-Ázsiában az aszály okozott je­lentős károkat. Egyszerre támad a víz és a szárazság. Az időjárási je­lenségek lakmuszpapírjának is te­kintett India keleti részén, vala­mint Bangladesben és Nepálban közel hétszáz ember veszítette éle­tét, több millióan veszítették el ott­honukat az áradások miatt. Kíná­ban az elmúlt két-három napban hetven ember halt meg az esőzé­sek okozta földcsuszamlásokban - az év folyamán eddig kilencszázan veszítették életüket árvizekben az országban. Koreában egy hét alatt lehullott az évi csapadékmennyi­ség közel kétötöde, az áradások­ban tizennégyen vesztették életü­ket. Vietnamban ezzel szemben tint hasznos lehet a Föld fölösleges metánkészletének feldolgozásában. A metán nagy szerepet játszik az üvegházhatás kialakításában, a fele­lősök sorában rögtön a második he­lyen áll a széndioxid mögött. Bár jó­val kevesebb van belőle a légtérben, hatása azonban harmincszorosa a széndioxidénak. A tehenek és a ter­meszek emésztési folyamatai során képződik, valamint szeméttelepe­ken, a bomlási folyamat mellékter­mékeként. A szemétlerakókban képződő metán nagy részét - a vüág fejlettebb országaiban legalábbis - összegyűjtik, és hőerőművekben égetik el. A gáz atmoszférába bocsá­tásának lecsökkentése jelentősen segítheti a globális felmelegedés el­leni küzdelmet. Nagy mennyiségű metán található a Föld felszíne alatt, valamint a sark­vidékeken is, jégbe fagyva. Emiatt számottevő a veszélye annak, hogy a Föld melegedésével további gáz­készletek szabadulhatnak fel, to­vább súlyosbítva a már amúgy is rossz helyzetet. Az oxigén és fény nélkül is életképes mikroorganiz­musok segítségével lehetségessé válhat ezeknek a metánkészletek­nek a feldolgozása. minden idők legsúlyosabb aszálya pusztít. A normális rizstermésnek csak az egynegyedét tudják beta­karítani a szárazság miatt - jelen­tős gondokat okozva ezzel az ellá­tásban. Az ország északi részén vi­szont árvizek okoznak gondokat. Az utóbbi ötven év legsúlyosabb szárazsága sújtja az Egyesült Álla­mokat, ahol a nyár folyamán min­dennapossá váltak a nagyobbnál nagyobb erdőtüzekről szóló beszá­molók. Június-július folyamán le­égett Colorado és Arizona nagy ré­sze, valamint az a kaliforniai nem­zeti park, ahol a világhírű óriásfe­nyők is élnek. Összességében kö­zel kétmillió hektárnyi erdő pusz­tult el. Ezzel párhuzamosan az utóbbi harminc év legrosszabb aratási eredményeit produkálták az országban. Afrika déli részén az elmúlt tíz év legpusztítóbb éhínségét okozza a szárazság. A szárazság és a gyújto­gatok együttműködése az év ele­jén komolyan fenyegette Sydneyt is. A tudósok véleménye szerint amennyiben folytatódik a globális felmelegedés, az El Nino hatásai sokkal inkább, és sokkal gyakrab­ban lesznek érezhetőek. Ausztriában rombol az árvíz Az apák bűnei miatt Míg a környezetvédők a talaj lecsa- polását és a folyók elterelését, a földművelési minisztérium a rend­kívül csapadékos időjárást okolja az Ausztriában pusztító árvizekért - ír­ja a Der Standard cimű osztrák na- püap. Ausztria neves tudósai is azon törik a fejüket, mi lehet az árvíz oka. „A Nemzetközi Környezetvédelmi Alap (WWF) már figyelmeztetett bennünket a folyók szabályozása idején elkövetett hibákra. Figyel­metlenségünkért nagyon drágán kell most megfizetnünk” - mutat rá a cikkíró. A szakértők szerint a far­merek is felelőssé tehetők a kataszt­rofális helyzetért: egyre nagyobb te­rületen termesztenek kukoricát, amelyről köztudott, hogy csökkenti a talaj humusztartalmát. A föld így lassan kiszárad. Ami még veszélye­sebb, hogy vizmegtartó képessége nem tér vissza - fejtegetik a szakér­tők. Az osztrák földművelésügyi minisz­tériumának illetékese szerint ekko­ra árvízzel nem számoltak. „Ami­nek idén tanúi lehetünk, talán öt­száz vagy ezer évente fordul elő” - közölte Wilfried Schimon. (TASR) MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés A Kárpát-medencében is érzékelteti hatását, a huszadik századi hőmér­sékleti adatok üyen irányba mutat­nak. Az utóbbi meleg évek hatására 0,5 - 0,8 Celsius fokos felmelegedést észleltek a térségben. Magyarorszá­gon például a huszadik, században a 2000. év volt a legmelegebb. „Az, hogy a jövőben milyen válto­zás várható, a folyamatos melege­dés irányvonalából nehéz kikövet­keztetni, jelenleg azonban kimu­tatható a csapadék, valamint a fa­gyos napok számának csökkenése” - közölte Szalai Sándor, a magyar- országi Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kutatója. A vizs­gálat során az OMSZ tíz magyaror­szági főállomás elmúlt száz évre vonatkozó (1901-2000-ig) közép- hómérsékleti adatsorát vetette egybe. Szalai Sándor hangsúlyoz­ta: a korrigált adatok azért is jelen­tőségteljesek, mert ezek az első olyan vizsgálati eredmények, me­lyeknél kiszűrték a mérések pon­tosságát befolyásoló körülménye­ket. Példaként megemlítette a vá­roshatást, a műszercserét, a mérő­műszerek esetleges áthelyezését más helyszínre. Az OMSZ kiadványának bevezetőjé­ben az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben követ­kezett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az első szakaszban a termé­szetes okok - a Nap és a vulkanikus tevékenység - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vél­hetőleg az emberi tevékenység, va­gyis az üvegházhatást okozó gázok. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) elmúlt évi adatai rámutat­nak: a szélsőséges időjárási viszo­nyok, hideg- és melegrekordok, ára­dások, hurrikánok a vüág minden Eddig is tapasztaltak felmelegedést, ám más okok miatt. pontján emberéleteket követeltek. A WMO kiadványban olvasható: 2000-ben az év eleji kemény hide­gek például India egyes részein több mint 300 ember halálát okozták, Mongóliában és Kínában egymülió embert érintett a rendkívüli hava­zással járó fagy, az anyagi kár itt meghaladta a 30 millió amerikai dollárt. Ezzel ellentétben perzselő hőség sújtotta Dél-Európa nagy ré­szét, júliusban több helyütt a mért hőmérséklet a 43 Celsius fokot is meghaladta. Bulgáriában a meleg és száraz körülmények 1400 erdő- tűzhöz vezettek, leégett több mint 58 ezer hektárnyi terület, 73 ház romba dőlt. A WMO állásfoglalásá­nak - amelyet az éghajlat 2000. évi állapotáról készített - szintén riasz­tó adata, hogy évtizedenként közel 3 százalékkal csökkent a 70-es évek óta az arktiszi jégtakaró kiterjedése. A Meteorológiai Világszervezet el­múlt évi összefoglaló adataiból ki­derül, hogy a 2000. évben az átla­gos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius fokkal túlhaladta a 30 éves, az 1961- 1990 közti átlagot. Az elismert szakemberek által ki­dolgozott jelentés szerint a klíma- változás katasztrófához vezethet: tízmilliók kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják tenger- és folyómel­léki lakhelyüket, az emelkedő víz­szint elől menekülve. Különös ve­szélynek van kitéve Banglades és Egyiptom néhány alacsonyan fekvő vidéke és a Gyöngy-folyó deltavidé­ke Kínában. Á hatvanas évek óta a világ hótakarójának 10 százaléka el­olvadt, az északi félteke középső és északi részem pedig két héttel csök­kent az az időszak, amikor a tavakat és folyókat jég borítja. A jelentés hangsúlyozza: egyre biz­tosabb, hogy az emberi tevékeny­ség, elsősorban az üvegházhatást okozó gázok atmoszférába juttatása a felelős az átlaghőmérséklet növe­kedéséért. Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezetője nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a jelentés vészharangként szolgál majd min­denki számára. Négymilliárd éve létező életformára bukkantak Segítenek a metánevők? A Csendes-óceán időjárási rendellenessége özönvizet, halpusztulást, földcsuszamlást, aszályt okoz, tönkrement emberi életeket hagy maga után az amerikai kontinensen Száz évvel ezelőtt kertté varázsolta a sivatagot, most rombol ÖSSZEFOGLALÓ Szárazság és tűzvész Indonéziá­ban: El Nino. Hatalmas esőzések Peruban és Ecuadorban: El Nino. Trópusi viharok Mexikóban: El Nino. Súlyos közlekedési baleset Londonban: El Nino. A részvények árának esése a tőzsdén: El Nino. Tényleg minden a meghökkentő időjárási jelenség számlájára írha­tó? A Föld nagy részén, úgy tűnik, igen. Az El Nino spanyol kifejezés, jelen­tése fiúcska, kisded; a gyermek Jé­zust szokták illetni e névvel. Körül­belül 100-120 évvel ezelőtt azon­ban egy különleges természeti je­lenséget is erre a névre keresztel­tek. Minden évben, karácsony kör­nyékén Peru és Ecuador terméket­len partjai mentén egy déli irányú meleg áramlás jelenik meg tenger­ben, mely elfoglalja a helyét az egyébként uralkodó hideg, északi irányú áramlásnak. Ez az áramlás bizonyos években különösen me­leg és intenzív, s ilyenkor „aján­dékokat” hoz. 1891-ben a Peruba látogató Carranza a következőket írta róla: „A tenger tele van csodával, a föld még inkább. Először is a sivatag kertté változik. A talaj átitatódik a sok esőtől, s néhány héten belül az egész táj bőséges legelővé válik. A nyájak természetes növekedése megkettőződött és gyapot nőhet olyan helyeken, ahol más években ez lehetetlennek tűnik.” A tenger­ben megjelenő „csodák” aligáto­rok, hosszú sárga-fekete kígyók, banánok és kókuszdiók voltak. Jelenleg nem egy, évenként bekö­vetkező parti áramlásra használ­juk az El Nino kifejezést, hanem egy látványosabb eseményre, mely az egész világra kiterjed. De nem csak a terminológia változott, ha­nem a fogalommal kapcsolatos ér­zéseink is. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamat változott az idők folya­mán, hanem mi változtunk meg. A heves esőzések, melyek régen a si­vatagot kertté varázsolták, most elmossák a hidakat, az utakat, el­pusztítják a termőföldeket és meg­ölik az embereket. El Nino idején a Dél-Amerika partjai mentén feltö­rő hideg, oxigénben gazdag víz fel­áramlása elmarad, emiatt a halál­lomány lecsökken a part menti vi­zekben. A halászat visszaesése éhínséghez és gazdasági kataszt­rófához vezet a Dél-Amerika nyu­gati partjai mentén fekvő orszá­gokban, melyek gazdasági életé­ben a halászat kiemelkedő szere­pet játszik. Hideg víz, meleg víz A folyamatok megértéséhez elő­ször is az óceán víztömegében füg­gőleges irányban fellépő változás­sal kell megismerkedni. Az óceánt (ebben a leegyszerűsített modell­ben) két különálló víztömeg alkot­ja. Az egyik egy sekély, felszíni, meleg vízréteg, amely pár száz méter mély. Ez alatt egy hideg ré­teg található, mely az óceánok mélységeit tölti ki. A kettő között egy vékony átmeneti régió húzó­dik. Ezt a réteget nevezzük termoklinnek. Ha nem lennének szelek, akkor a termoklin össze­függő lenne, a meleg, felszíni víz egyenletesen borítaná a hideg, mély vizeket. Mivel azonban a Csendes-óceán középső, trópusi részén a nyugatra fújó passzátsze­lek uralkodnak, ezért a meleg, fel­színi víz nyugat felé szorul. Ennek következtében a termoklin a nyu­gati területeken lesüllyed. Keleten pedig, mivel a felszíni vizet „elfújják” a szelek, a mélyből a hi­deg víz feltör egészen a felszínig. A magas hőmérsékletű felszíni vízré­teg feletti levegő felfelé áramlik, nagy nedvességtömegeket magá­val „rántva”. Ez a folyamat ott a legintenzívebb, ahol az óceán fel­színi vízhőmérséklete a legmaga­sabb, mely körülbelül 28°C. Az így kialakuló toronymagas felhőkből bőséges csapadék hullik. Ez a me­leg régió a heves esőzéssel, vala­mint az alacsony felszíni légnyo­mással a trópusi Csendes-óceán nyugati területén található. A konvekciós cella leszálló ága pedig Dél-Amerika partjainál van, ahol ezáltal magasabb a légnyomás és nem hullik csapadék, szárazság uralkodik. Előfordul azonban, hogy a passzát szélrendszerben egy kis zavar áll be, a nyugatra fú­jó szelek kis időre legyengülnek. Ekkor a meleg, felszíni vizek kiter­jednek kelet felé. Ezáltal a csapa­dékos zóna is kelet felé nyomul, és a heves, meleg esőknek köszönhe­tően a felszíni vizek egyre jobban felmelegszenek, és egyre keletebb­re húzódnak. A meleg, felszíni víz és nedves le­vegő keresztülszeli a Csendes-óce­ánt, és végül eléri Latin-Amerika partjait. Ezzel El Nino megérkezik. Nem tudjuk előrejelezni Egy-egy El Nino jellegzetes időbeli lefolyása a következő: március tá­jékán a víz hőmérséklete fokozato­san emelkedik, december-február környékén éri el maximumát. Ez az eltérés általában 1,8-2 °C (a leg­utóbbi, 1997-es El Nino idején ez az anomália 5 °C volt!). Május-júli­usra az El Nino lecseng, és az ellen- tettjére fordul a folyamat, bekö­szönt La Nina, „a kislány”. Az El Nino általában 16-18 hónapig ural­ja a Csendes-óceán medencéjét és környékét, míg a La Nina esemé­nyek körülbelül egy évig tartanak, majd utána visszaáll a normál álla­pot, melyet körülbelül 2-11 év múl­va vált fel egy újabb El Nino. Az El Nino-hoz számos időjárási rendellenesség kapcsolódik közvet­ve, illetve közvetlenül. Özönvízsze­rű esőzések jellemzőek Bolíviában, Peruban, Chilében, Kubában és az Egyesült Államok déli területein. Ezek az esőzések katasztrófákhoz, árvizekhez, földcsuszamlásokhoz vezetnek. Ezeken a területeken olyan súlyos betegségek terjednek, mint a kolera és a malária; sok a ha­lálos áldozat. Ugyanakkor hatal­mas aszály uralkodik Dél-Afriká- ban, India déli részén, Srí Lankán, Indonéziában, Ausztráliában, Me­xikóban, az Egyesült Államok középső területein, valamint Kana­da keleti felén. A szárazságban a háziállatok elpusztulnak, a haszon- növények kiszáradnak, és ez éhín­séghez vezet. Erdőtüzek pusztíta­nak. A természetes növényzet eltű­nik, porfelhők és homokviharok ke­letkeznek. Nagy, pusztító ciklonok jelennek meg a Hawaii-szigeteken, a Karib-térségben és Tahitin. Szá­mítások szerint az 1982-83. évi El Nino 8 110 000 000 dolláros kárt okozott a világ gazdaságában. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy tudjuk-e előre jelezni ezeket az ese­ményeket. Ehhez az szükséges, hogy ismerjük a valódi ok-okozati összefüggéseket. Itt azonban még nem tartunk. Hiába épült ki az el­múlt évtizedekben egy sűrű moni­toring-hálózat a Csendes-óceán­ban, még nem tudjuk előre jelezni az El Nino közeledtét, csak miután már elindult a folyamat, (o-o, i-t)

Next

/
Thumbnails
Contents