Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-13 / 187. szám, kedd
2002. augusztus 13., kedd 6. évfolyam, 32. szám A spanyolok 1499-ben fedezték fel az ország partjait, Alonso de Ojeda 1508-ban alapította meg a kontinens első telepét az Atrato folyó torkolatánál Találja ki, hol járunk! JÁTÉK Az ország fővárosának több mint 6 millió lakosa van _ dél-amerikai ország területe 1 141 748 négyzetkilométer, né- § % pessége 41 589 018 fő ShÍÍ (1999). Lakóinak 58 százaléka mesztic, fehér 20 százalék, mulatt 14 százalék, indián 1 százalék, fekete 4 százalék, zambó 3 százalék. A lakosság 94 százaléka a katolikus vallást követi, 1 százaléka protestáns, 5 százalék egyéb vallást gyakorol. Hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még a csibcsa indián nyelvet is. Latin-Amerika közepesen fejlett országai közé tartozik. A társadalmi össztermék 19 százalékát a mezőgazdaság, 26 százalékát az ipar, 55 százalékát pedig a kereskedelem, szolgáltatás és hírközlés adja. Csak a partvidék ültetvényei, a bányászat és a kávétermesztés tekinthetők fejlettnek, a nagybirtokok mezőgazdasága igen elmaradott. Fő exportcikkei: kávé, gyapot, banán, dohány, hús, hal, kőolaj, cement, bőr, nemesfa, smaragd. Az egy főre eső GDP 6200 dollár (2000). Az ország illegális külkereskedelmében és bevételeiben az illegálisan termesztett kokain is jelentős tényező, innen származik az Egyesült Államokban eladott kokain túlnyomó része. A spanyol gyarmatosítás előtt az ország mai területe volt a csibcsa indián kultúra központja. A spanyolok 1499-ben fedezték fel a partokat, Alonso de Ojeda 1508- ban alapította meg a kontinens első telepét az Atrato folyó torkolatánál, majd lerakták Santa Marta és Cartagena városok alapjait. 1543-ban hozták létre Új-Granada főkapitányságot a perui alkirály- ság részeként, amely 1739-ben önálló alkirályság lett, magában foglalva Ecuadort, Kolumbiát, Panamát és Venezuélát. Az ország 1810-ben rázta le a spanyol uralmat, és 1819-ben lett független. Az egyik szomszédos állam egyesülésével kikiáltották a nagy köztársaságot, amelyhez 1822-ben Ecuador is csatlakozott, az első elnök Bolivár lett. A konföderáció 1832- ben szétesett. A következő évtizedeket a liberális, kereskedő polgárság, valamint a konzervatív, félfe- lidális nagybirtok és az egyház képviselői közti ellentétek jellemezték. 1849-ben megszüntették a rabszolgaságot, szétválasztották az államot és az egyházat, általános választójogot kaptak a férfiak. 1903-ban az Egyesült Államok csatornaépítés céljára bérbe vette a Panamai-földszoros egy részét, s amikor a játékunkban keresett ország elutasította a ratifikálást, egy amerikai támogatást élvező junta kikiáltotta Panama függetlenségét. Kárpótlásul 1921-ben az Egyesült Államok 25 millió dollárt fizetett és külön jogokat adott az országnak a csatornán. A latin-amerikai állam a II. világháborúban a szövetségesek oldalán állt. Rojas Pinilla tábornok 1953-ban populista diktatúrát vezetett be, ígéreteivel meggyengítette a demokratikus mozgalmat, a gerillákat délre szorította vissza. Hatalma 1957-ben összeomlott, ezt követően a liberális és a konzervatív pártok felváltva adtak elnököt az országnak. Ugyanakkor az 1950- es évek zavaros viszonyai között megerősödött baloldali gerillamozgalmak legjelentősebbike, a forradalmi fegyveres erők (FARC) folytatta a harcot. A hatvanas években további gerillacsoportok alakultak, köztük a Kuba-barát Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN). A nyolcvanas években a politikai életet megbénította a kábítószermaffia mindenre kiterjedő tevékenysége és az egyre erősödő gerillatevékenység. 1984-ben kábítószercsempészek megölték Rodrigo Bara Bonilla igazságügy-minisztert. Az országban rendkívüli állapotot vezettek be, amelyet csak 1991 júliusában oldottak fel, azután, hogy a hatóságok kezére kerültek a világ legnagyobb kábítószer-maffiájának vezetői. Az ország új alkotmánya 1991. július 6-án lépett hatályba. Eszerint az ország elnöki köztársaság, ahol a törvényhozó hatalom letéteményese a 102 tagú Szenátust és a 161 tagú Képviselőházat magában foglaló kétkamarás parlament. A végrehajtó hatalom a négy évre közvetlenül választott elnök kezében van, akit mandátuma lejárta után nem lehet újraválasztani. Múlt heti számunkban közölt óriásrejtvényünk megfejtése: 1. A rendkívüli érdem ismertetőjele az, hogy azok is kénytelenek dicsérni, akik a legjobban irigylik. 2. Az emberek boldogsága és boldogtalansága nem kevésbé függ a kedélyüktől, mint a szerencséjüktől. A múlt heti számunkban közölt Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Antalya. Ajándékcsomagot nyert: özv. Petri Sándorné, Tornagörgő Soós Erzsébet, Losonc Barczi Melinda, Ekecs Hacsi Zsolt, Rimaszombat Szűcs Ildikó, Naszvad Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, vasarnap 814 64 Bratislava 1) augusztus 19-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú)
