Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-13 / 187. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 13. KOMMENTÁR Gázt a gázgyárból PÁKOZDI GERTRUD Ha az időjárás történetesen úgy alakul, hogy már szeptemberben fű­teni kell, a regionális önkormányzatok hatáskörébe került iskolák jó részében valószínűleg hidegek maradnak a fűtőtestek. Az, is meges­het, hogy helyenként az áramszolgáltatást is nélkülözniük kell az is­koláknak. A legborúlátóbbak így sommázzák a helyzetet: még krétá­ra se futja... Az oktatásügy adóssága 760 millió korona. Egyelőre még nem született megoldás az áldatlan helyzetre. A pénzügymi­niszter a költségvetés terhére is „adósságtalanítaná” az iskolákat, de ennek a lehetőségnek eleve korlátot szab, hogy a költségvetési hiány valószínűleg jóval nagyobb lesz a tervezettnél. Az oktatásügyi tárca augusztus 21-ig terjeszti a kormány elé adós­ságkezelésijavaslatát. El kell döntenie, honnan varázsolja elő az alap- és középiskolák adósságainak törlesztéséhez szükséges száz­milliókat. Mert afelől az illetékesekben sincs semmi kétség: az im­már magánosított energiaszolgáltató cégek könyörtelenül lekapcsol­nak minden fogyasztót, aki (amely) nem fizet. Miközben az önkormányzatok - jogosan - várják, hogy az állam ki­egyenlíti az iskolák adósságát a villany- és a gázmüvekkel szem­ben, a Számvevőszék nyilvánosságra hozta a még mindig többségi állami tulajdonú gázművek (SPP) pazarlásáról szóló jelentését. Százmilliók fölöslegesnek mutatkozó kifizetéséről szólnak a hírek. Például nagyszabású reklámhadjáratára az SPP nem kevesebbet, mint 631 milliót költött. Mintha az egyre növekvő gázszámlát az is­kolák, vállalatok, vállalkozók és magánfogyasztók egyaránt lelke­sebben térítették volna meg annak az óriásplakátnak a megtekinté­se után, amely közölte a nagyérdeművel, ami anélkül is köztudott: a gázt a gázművek szállítja. Cipőt a cipőboltból - hangzott egykor a sokszor froclizott reklám. Jogi tanácsadásért a gázművek 742 millió koronát fizetett - tálja fel a továbbiakban a Számvevőszék jelentése. Ez a takaros összeg szinte koronára megegyezik az alap- és középiskolák adósságával, amely­nek jó része éppen a gázmüveket ületné. A józan paraszti ész megáll az ilyen pazarló gazdálkodás láttán. Akkor meg végképp csődöt mond mindenféle logika, ha összeveti az állami cég pazarlásának végeredményét az állam által finanszírozott oktatás- és egészségügy nyomorúságával. Miközben az iskolák talán még krétát sem tudnak venni, az állami cégeken keresztül úgy herdálnak el milliókat, hogy még csak felelősségre sem vonják az így gazdálkodókat. Ha folytató­dik ez a gyakorlat, az állam költségvetése sohasem lesz kiegyensú­lyozott. A lakosság meg tovább nyögheti az állami adósságok terhét. JEGYZET nem értette. - Húsos? - faggat­tam tovább. - Az hát. Egy kis va­jas kenyérrel finom vacsora. De tölteni is jó - agitált. Négyesével, előre bezacskózva adta, egység­áron, súlyra, nagyságra való te­kintet nélkül húsz koronáért. - Nem sok ez egy kicsit? - puhato­lóztam óvatosan. Persze, megsér­tődött. - Ha sokallja, egye a mű- trágyásat, csak tegye tönkre a gyomrát, meg az egész családjá­ét! Úr Isten, ez mindjárt megver! Jobbnak láttam azon nyomban két adagot venni, családom egészsége és saját testi épségem megőrzése érdekében. Napokig elkerültem még a tájé­kát is a környéknek, melyen az öregasszony felbukkanhat. In­kább hatalmas vargabetűkkel mentem hazafelé, mintha elfelé mennék. Aztán megfeledkeztem róla. Vesztemre. Egész úton ha­zafelé arról ábrándoztam, főz­nék én tökfőzeléket, ha lenne kaprom, vagy ha az nincs, leg­alább paprikám, paradicsomom. A hipermarketeket már elhagy­tam, vissza ugyan nem fordulok, piac, zöldségbolt zárva. Lehet, hogy mégis a macerásabb rán­tott tökre fanyalodunk? És ak­kor, ott, mint egy látomás, az én jóságos-kukacos-bio-tündérkém. Előtte paprika, paradicsom, tök. Mint a mesében illik, szép jó es­tét kívántam, s még attól is ódz­kodtam, nehogy öreganyámnak szóh'tsam, mert ha megsértődik, a tökfőzeléknek annyi. Azt ugyan nem mondta, hogy fogadj Isten, de legalább nem küldött a pokolba, amikor kaprot kértem tőle. - Van, hogyne volna - bólo­gatott, mint gondos gazdasz- szonyhoz illik. - Egy csokorral, ha kaphatnék - óvatoskodtam. - Ha vesz tököt, kap kaprot - ezt már a hűvös üzletasszony közöl­te. - Az nem kell, reggel vettem a piacon. Csak egy kis kaprot kér­nék- esdekeltem. - Megmond­tam, ha vesz tököt, lesz kapor is. Miért nem ott kért kaprot, ahol a tököt vette!? - háborgott, s miu­tán láttam, hogy szánalomnak helye nincs a szívében, háza- mentem, és jól kirántottam a spárgatököt. Bosszúból zöldpet­rezselymes krumplival és salátá­val tálaltam. Hát így múlik el a tündérmesék varázsa. Biotündér álruhában GRENDEL ÁGOTA Hetente kétszer-háromszor jelent meg az öregasszony az árkádok alatt. Szétrakta dobozait, zöldségesládáit, rápakolta az ép­pen időszerű gyümölcsöt, zöldsé­get, kinyitotta horgászszékét, le­ült, és várta a kuncsaftokat. Nem volt kifejezetten szemérmes; bár­mikor bárkit leszólított: - Vegyen paprikát, paradicsomot, ősziba­rackot, szilvát. Nagyon finom. A mi kertünkből való. Nem mester­ségesen érlelt. Néha vettem tőle ezt-azt, nem ki­fejezetten szükségből, inkább együttérzésből. Szegény öreg­asszony, gondoltam. Mit össze­dolgozhat kis kertjében, hogy meglegyen a nyugdíj-kiegészíté­se. Hol egy csomó zöldséget vit­tem haza, hol egy küó szilvát. - Meglátja, egészen más íze van, mint a boltinak. Még a piacihoz sem lehet hasonlítani, azok is nagykereskedőtől veszik. Ki tud­ja, milyen vegyszerrel kezelik - kommentálta az adásvételt. Én többnyire csak bólogattam, leg­följebb hümmögtem, mindegy volt neki, hogyan reagálok, a sa­ját mondandójára figyelt. Otthon aztán kiderült, hogy valóban nem kezelték semmivel sem a sárgarépát, sem a petrezselymet, de még a karalábét sem. Kisujjnyi húsdarabok fickándoztak ben­nük vidáman, ha vegetáriánus lennék, a képembe röhögtek vol­na. Ám így is a kukában végez­ték. Nem tudtam, hálás szívvel gondoljak-e a hölgyre, öregasz- szony bőrébe bújt jóságos, egész­ségvédő tündérnek véljem-e, vagy elátkozzam, mert a zöldség fele a szeméttelepen kötött ki. Jobbnak láttam nem gondolni rá. Legalább addig, amíg újra le nem telepedett ládácskáival, székecs- kéjével az élelmiszerbolt mellé, s ismét meg nem szólított: - Ve­gyen friss paprikát. Ez ám bio, nem olyan, amilyent a piacon árulnak. Nézze, milyen kemény a húsa - nyújtotta felém az egyik legszebb példányt. Valóban szép haragoszöld volt, a húsa kemény. Megkopogtattam. - Lakója van? - kérdeztem, de az öregasszony- Jenő, ne zsörtölődj! Igaz, hogy a tó nem tiszta, de mégsem olyan zavaros a vize, mint a szlovákiai belpoliti­kai helyzet... ( Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME A lap úgy látja, ha Ivan Gasparovic HZD-je a parlamentbe jut, ez lesz a HZDS legrosszabb választási ered­ménye és elszigetelődik. „Robert Fico számára ez újabb manővere­zésre ad lehetőséget, aki ellen Pavol Rusko a jobboldali pártok csendes szövetségét igyekszik létrehozni. Ha az ANO, az SDKÚ, a KDfí és az MKP valamilyen kombinációban közösen lép fel, nem biztos, hogy a Smer fogja osztani a lapokat. Csak­hogy a HZD megjelenésével új kombinációs lehetőségek terem­tődnek, amelyekből valószínűleg Robert Fico húz hasznot. S talán éppen ez segíti majd Robert Ficót a miniszterelnöki bársonyszékbe” - írja a napilap. f!NA.Ng.ALTlMES Az Európai Unióba, de ne fedetlen hátsóval! - idézi a rangos brit na­pilap Robert Fico választási jelsza­vát. Már a Financial Times is felfi­gyelt a Smer óriásplakátjára, és meglátása szerint a szlogen annak az egyre erősödő közép-európai meggyőződésnek ad hangot, hogy csak megfelelő körülmények közt érdemes csatlakozni az Unióhoz. LISTAMUSTRA SDA - A baloldali gyűjtőlista Három szembetűnő dolgot lehet felfedezni a Peter Weiss és Milan Ftácnik által frissen alakított Szociáldemokrata Alternatíva (SDA) listáján: több párt emberei is itt talál­tak helyet maguknak, feltű­nően sok a jogász és több polgármester kapott befutó helyet a listán. Már ha eléri az öt százalékot a párt. MOLNÁR NORBERT . Peter Weiss, Milan Ftácnik, Jozef Stank és Ladislav Orosz az anya­pártból, vagyis a Demokratikus Baloldal Pártjából (SDE) érkezett, hozzájuk csapódott Zdenko Trebu­la a Polgári Egyetértés Pártjából (SOP), a szintén az SOP listáján függetlenként parlamentbe jútó, majd a Szlovák Demokratikus Ko­alíció (SDK) frakciójában kikötő Peter Kresák, valamint két szociál­demokrata (SDSS), a volt elnök Ludomír Sfahor és a kassai polgár- mester, Pavol Mutafov. De men­jünk sorjában. A lista élén álló Weisst nem kell bemutatni, ő már vezette az SDL-t is, a közelmúltig ennek a pártnak parlamenti frakciójába tartozott, manapság a törvényhozásban füg- gedenként tengeti mindennapjait. Hasonló utat járt be a második he­lyezett pártelnök Ftácnik is azzal a kis bonyodalommal, hogy neki az oktatási miniszteri tárcáról is le kellett mondania. A legújabb szlo­vákiai listadivat szerint az első öt­ben kötelező egy hölgynek lennie, az SDA-nál a harmadik hely jutott Erika Kvapilová alelnöknek, s egy­ben ő az első nagy ismeretlen is. Kvapilová tudományos munka­társ, az Európa Tanács Fórum a gyerekekért és családokért szerve­zetének elnöke. Negyedik és egy­ben az első jogász - van az első tízben belőlük négy - Zdenko A listán feltűnően sok a jogász és több polgár- mester is szerepel. Trebula, aki Rudolf Schuster utód­jaként Kassa főpolgármestere. A cégjegyzék szerint egyetlen vállal­kozásban érdekelt, abban viszont közösen azzal a Pavol Paska kassai vállalkozóval, aki a Robert Fico vezette Smer listáján az igen elő­kelő hatodik helyen található. Nem párttagként ötödik Jozef Stank védelmi miniszter, volt prá­gai nagykövet, hatodik a második számú jogász és nő, Darina Kap- ral’ová, aki a lista szerint jogász­menedzser, de a cégjegyzékben nem szerepel a neve. Érdekes módon az alkotmánymó­dosítás két atyja is az SDA listáján próbál szerencsét. Ladislav Orosz docens a hetedik, de csak a harma­dik jogász, nála is hátrább van, csak a kilencedik a másik alkot­mányfogalmazó, Peter Kresák, aki függetlenként indul Weisséknél. A két jogász közé ékelődött egy má­sik független, 'a 25 éves Ivan Stefunko politológus, az ifjú SDA vezetője, aki korábban a harmadik szektorban tevékenykedett. Tizen­egyedik a pöstyéni-svájci Ludomír Slahor volt SDSS-elnök, az Exim- bank igazgatója, aki miatt annak idején a szóelemeknél hatalmas purparlé tört ki. Tizenkettedik Frantisek Kardos, Rozsnyó polgár- mestere, aki szintén az SDL kebe­léről távozott. A 17. és a 18. helye­zett is polgármester: az előbbi Vincent Timko Poprocban (ő a biz­tonság kedvéért jogász is), az utóbbi Ján Kiss Stará Túrában, míg 34. a már említett volt szocdem al- elnök, Kassa II. polgármestere, Pavol Mutafov. A párt legidősebb jelöltje a maga Az élbolyban többnyire az SDL-ből átpártolt po­litikusok kaptak helyet. 61 évével Jozef Stank. A legfiata­labb a 22 éves Martin Cierny diák, ő a 72. a listán, amelyen több dél­szlovákiait is találunk. És még egy érdekesség: a 96. helyezett, 30 éves Dániel Smihula titulusa MUDr. és Mgr., míg foglalkozása jogász. Vagy sűrű volt az első har­minc év, vagy jogászbetegségben szenved a párt. A jelöltek kommunista múltját fö­lösleges vizsgálni, hiszen nagy ré­szük az SDL-ből, vagyis a kommu­nista utódpártból érkezett, ám di­cséretükre legyen mondva, az StB- listát tartalmazó internetes oldal nem szolgált információval a név­sor első harminc jelöltjéről. A bérgyilkosság megrendelésével gyanúsított Karel Srba három napig éhségsztrájkolt, és azt mondta, meg akar halni Korrupciós ügyek a cseh külügyben KOKES JÁNOS Gyilkossági kísérlet mellett immár korrupcióval is megvádolták a ha­tóságok Karel Srbát, a cseh külügy­minisztérium volt főtitkárát. A bot­rány már több mint két hete áll a cseh közvélemény érdeklődésének középpontjában. Az új vádak, vala­mint az állítólagos rossz börtönbeli bánásmód miatt Srba péntektől va­sárnapig éhségsztrájkot tartott. Ügyvédje azt állította, pszichikai- lag nagyon rossz állapotban van és meg akar halni. A hatóságok sze­rint azonban ez nem más, mint fi­gyelemelterelés. Bejelentették, hogy a mai nap folyamán Srbát új­ra kihallgatják. Srbát és néhány társát Sabina Slonková, a Mladá fronta Dnes új­ságírójának meggyilkolására tett kísérlet miatt tartóztatták le. Slonkovát állítólag azért akarták meggyilkolni, mert nyíltan rámu­tatott arra, hogy a moszkvai Cseh Ház szállodát és vendéglőt úgy ad­ta bérbe egy magánvállalkozónak a prágai külügy, hogy azon az állam évente mintegy 50 millió koronát veszített. Az ellentmondásokkal te­li, zavaros ügyet a hatóságok vizs­gálják, s hivatalos információkat egyelőre nem közölnek. Ugyanak­kor az üggyel kapcsolatban egyre több jel mutat arra, hogy a közel­múltban a cseh külügyben más olyan korrupciós ügyekre is sor ke­rült, amelyekben a főszerepet Srba, valamint a vele kapcsolatban álló személyek játszották. Az ese­tek tisztázása tán arra is fényt de­rít, honnan származhatott az a 30 millió korona készpénz, amelyet Srba autójában találtak a rendőrök egy műanyag szatyorban. Minden jel arra mutat, hogy a moszkvai Cseh Ház mellett a zág­rábi cseh nagykövetség felújítása körül sem volt minden rendben. A szakértői vélemény szerint a kö­vetség felújítása mintegy 35 mil­lió koronába kerülne. Kiderült azonban, hogy Srba közvetítésé­vel a külügyminisztérium 72 mil­lió koronára szóló szerződést kö­tött a Block céggel. Miután az ese­tet szakértők felülvizsgálták, is­mét arra a megállapításra jutot­tak, hogy a 72 milliós kiadás túl­zott. A szerződés mégis érvény­ben van, s a felújítási munkálato­kat szeptemberben kellene meg­kezdeni. A Block cég azt állítja, minden rendben, számításaik re­álisak. A külügy most azon töri a fejét, hogyan hátráljon ki a hátrá­nyos megrendelésből - jelezte Karel Borüvka, a sajtóosztály igazgatója. Éva Tomsovicová, Srba vállalkozó ismerőse és partnere, aki vallomá­sában felhozta a zágrábi ügyet, azt is állítja, hogy Srba a Blocktól ezért a megrendelésért ötmillió koronát kapott. A zűrös ügybe Pavel Jaros, Srba utódja is bekeveredett. Cyril Svoboda, az új cseh külügyminisz­ter a napokban Jarost is menesztet­te, aki ellen szintén hatósági vizs­gálat indult korrupció gyanúja mi­att. A tárca felbontotta a szerződést a Certos céggel is, amely számára a Tetszik a kormánynak vagy sem, az ügynek poli­tikai vonatkozása is van. vállalkozói megrendelések formai részeit intézte. A Certos vezetése tiltakozott, mondván, ők mindig tisztességesen dolgoztak. A tárcá­nak azonban más a véleménye. A cseh kormányzat, a külügymi­nisztérium, s elsősorban Jan Káván volt cseh külügyminiszter és az ENSZ közgyűlés jelenlegi elnöke számára az egyre dagadó botrány rendkívül kellemetlen. Nyilvánva­ló, hogy Cyril Svoboda új külügy­miniszter sincs elragadtatva, hogy indulásként ilyen „sáros” gondok­kal kell foglalkoznia. Mind Svoboda, mind Vladimír Spidla kormányfő leszögezte, kivizsgál­tatják az egész Srba-ügyet, s bárki legyen is a felelős, bűnhődnie kell. A kormányzat nagy igyekezetei fejt ki, hogy az egész ügyet a korrup­ció, a bűnözés szintjén tartja, s ne legyen belőle politika. Valószínű­leg ezért akadályozta meg a kor­mánykoalíció egy parlamenti bi­zottság felállítását, amely a maga módszereivel vizsgálta volna a hát­teret. A bizottság felállításával az ügy visszavonhatatlanul bevonult volna a hivatalos politikába is. Akár tetszik a kormányzatnak, akár nem, a botránynak a bűnügyi vonatkozások mellett politikai vo­natkozásai is vannak. Ráadásul a katonai hírszerzés is nyakig van a pácban, hiszen Srba a katonai hír­szerzés embere is volt. E fölött nem szabad szemet hunyni. Nem kizárt ezért, hanem szinte bizonyosra ve­hető, hogy , ábbiakban a bot­rány tartogat még egy-két megle­petést.

Next

/
Thumbnails
Contents