Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-12 / 186. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 12. Közélet - hirdetés 5 Mérlegvonás Könözsi László földművelésügyi államtitkárral: mennyi vált valóra a négy évvel ezelőtti ígéretekből Voltak sikerek és kudarcok is A mezőgazdászok óvatosak, titokban ránk szavazhatnak, de nem lépnek be a pártba, attól tartva, hogy más kormány esetén esetleg hátrányos megkülönböztetésben részesülnének. Alig negyven nap múlva itt vannak a parlamenti válasz­tások, ideje mérleget vonni az elmúlt négy évről. Könö­zsi László földművelésügyi államtitkárt az agrárium helyzetéről kérdeztük, pon­tosabban arról, eddig mi (nem) valósult meg. GÁGYOR ALÍZ Tömören miként jellemezné az elmúlt négy évet? Tíz év után először ért el nyereséget az ágazat. A tavalyi 600 millió koro­nás pluszt kétségkívül sikernek tar­tom. Elvégre utoljára 1992-ben volt nyereséges a mezőgazdaság. Az előrelépés nem csupán annak köszönhető, hogy a földművesek 2000 őszén időben megkapták a szárazságpénzt, meg tudták ala­pozni a termelést, és sok év után meg tudták adni a növényeknek mindazt, amit tankönyv szerint igényelnek? Nyilvánvalóan ez is hozzájárult, de a szárazságpénz nincs benne a múlt évi gazdasági eredményekben. Meggyőződésem szerint ha sikerül­ne a támogatásokat megtartani leg­alább a 2001-es szinten, akkor tar­tósan nyereséges zónában lehetne tartam az ágazatot. Nagy előrelé­pés, hogy tavaly a mezőgazdaság­ban vállalkozó cégeknek a 72 száza­léka nyereséggel zárta az évet, a ko­rábbi években ez az arány csak 50 százalék volt. Az igazi az lenne, ha a nyereségesség 90 százalék körül alakulna. Még ilyen aránynál is az agráriumban óriási, más ágazathoz nem mérhető a piaci szelekció mér­téke. Javíthatta a tavalyi nyereségessé- gi mutatót a tartósan veszteséges vállalatok lemorzsolódása is. Mi is hozzájárultunk ehhez azzal, hogy két évvel ezelőtt olyan intéz­kedéssorozatot vezettünk be, mely­nek eredményeként a legrosszabb » Kétségkívül kiemel­tebben kezelte a párt az önkormányzati politikát, az oktatás­ügyet, mint az . agráriumot. N> vállalatokat kizártuk a támogatási rendszerből, így ezek törvényszerű­en kihullottak a rostán. lüderült ugyanis, hogy nagyon nagy veszte­séget a leggyengébb cégek egy ötö­dé produkálta. Logikusan jött az öt­let, hogy ha ezek a cégek nem len­nének, akkor a nyereségesség is emelkedne. Értsem ezt úgy, hogy pozitívan ér­tékeli az elmúlt négy év agrárpoli­tikáját? A kormányprogramban vállaltakat egy két kivétellel nagyjából sikerült teljesíteni. Akkor elemezzük egy kicsit a kor­mány programját és az MKP 1998-as választási ígéreteit. A párt programjában kiemelt gaz­daságpolitikai területként emle­gette a mezőgazdaságot és az ag­rárvertikum egészét. Ön szerint az elmúlt négy év során az MKP, a párt kormánytagjai és parlamenti képviselői valóban kiemelten vi­szonyultak ehhez az ágazathoz? Nehéz maradéktalanul támogatni egy tárcát, amelyet Pavel Koncos vezet. Az SDE és az MKP politikai csatározásainak eredményeként volt rá példa, hogy az MKP nehezí­tett vagy nem támogatott jó előter­jesztéseket, nyilván a miniszter sze­mélye miatt. Például a tavalyi költ­ségvetési vitában még a parlamenti bizottságban átment az a javaslat, amely a dotációk szinten tartását célozta. A plénumban a kormány- párti képviselők a javaslatot már nem támogatták. Azóta kiderült, s ezt a gazdasági elemzések is igazol­ják, hogy az ágazatnak nyújtott pluszpénz a gazdaságossági ered­ményekben is megmutatkozott, az­az nem igaz, hogy ezt a forrást az ágazat fölemésztette. Az is kiderült, s ezt konkrét számokkal is bizonyít­hatom, hogy minden támogatásnö­vekedés - mivel a szisztematikus dotációk összege maradt - Dél-Szlo- vákiába irányult. Két év alatt a Dunaszerdahelyi járásba plusz 50, a komáromiba plusz 72, az érsekúj­váriba plusz 67, a galántaiba plusz 68 százalékkal emelkedtek a be­áramló agrártámogatások. Ez át­lagban járásonként plusz százmillió korona támogatást jelent két év alatt. Kétségkívül kiemeltebben ke­zelte a párt az önkormányzati poli­tikát, az oktatásügyet, mint az agrá­riumot. E téren még vannak tartalé­kok, de kicsit a mezőgazdászok is hibásak abban, hogy nem aktivizál­ják magukat a párton belül - ők na­gyon sokáig csak agrárpártokban gondolkodtak. Négy év alatt azért e téren is történt előrelépés: a Kassai és a Besztercebányai kerületben megalakultak a pártnak a regioná­lis mezőgazdasági bizottságai. Bevallom, eddig vidéken sem hal­lottam ezekről a fórumokról. Mű­ködnek? MKP-tagokból álló szakmai fóru­mokról van szó, amelyek jobbára már működnek. Valljuk be, a mező- gazdaság nagyon államfüggő ága­zat. Ez is hozzájárul, éspedig nem csekély mértékben ahhoz, hogy a mezőgazdászok óvatosak, nem kö­telezik el magukat egy párt mellett sem. Titokban ránk szavazhatnak, de nem lépnek be a pártba, attól tartva, hogy más kormány esetén esetleg hátrányos megkülönbözte­tésben részesülnének. Lépjünk tovább: az MKP és a kor­mány a kis- és a nagy agrárvállal­kozások esélyegyenlősége mellett kötelezte el magát. A kívülállók számára azonban úgy tűnik, hogy a tárca jelenlegi vezetése a nagy­üzemeket, szövetkezeteket job­ban támogatja. Azonosul ezzel a meglátással? Nem, mert évről évre csökkentjük a piaci forgalom összegét, amelynek eléréséhez kötjük a támogatás nyúj­tását. Ez egyértelműen a kisterme­lőknek kedvez. Mondok két ellenpéldát: piros gázolaj, megadóztatott dotációk. Mindkét dolog a pénzügyminiszté­rium számlájára írható. Mi ezeket kezdettől fogva elleneztük és hely­telenítettük. Nem mi akartuk a piros gázolajat, hanem a pénzügyi tárca, amely meg akarta változtatni az 1994-tól érvényes, a gázolaj forgal­mi adója bizonyos részének a visz- szaigénylését lehetővé tevő, a mai­nál lényegesen egyszerűbb és kevés­bé bürokratikus rendszert. A pénz­ügyesek és a kormány egyes tagjai bizonyára azt gondolták, hogy nem lenne jó, ha a mezőgazdászok meg­jelennének szállítókapacitásaikkal a piacon és kiszorítanák róla a fuvaro­zók egy részét. Ez a logika teljesen ellentmond a nyugat-európai gya­korlatnak. Ott a kormányok azon túl, hogy nagy mértékben támogat­ják a mezőgazdaságot, afelé próbál­ják terelni a mezőgazdasági vállala­tokat, hogy diverzifikálják termelé­süket, azaz foglalkozzanak a mező- gazdaságon túl agroturizmussal, út­karbantartással, szállítással stb. Pél­dául Ausztriában télen a havat a far­merek pucolják le az utakról, mert akkor nincs szezon, ugyanakkor gé­peikkel ezt a munkát el tudják vé­gezni. Az MKP különösen fontosnak ne­vezte programjában azt, hogy községi tulajdonba kerüljenek azok az állami tulajdonban lévő földterületek, amelyek a közsé­gek kataszterében helyezkednek el, s hogy a községek rendelkez­zenek azokról a földekről, ame­lyek tulajdonosai valamilyen ok­nál fogva nem érvényesítették tu­lajdonjogukat vagy ismeretlenek. A kormány is vállalta, hogy kez­deményezni fogja az ismeretlen tulajdonú földeknek a községi tu­lajdonba történő átadását. E té­ren vajmi kevés történt. Sajnos, az utóbbi a koalíciós tanács­ban elakadt, főként az SDE-nek és elnökének ellenállása miatt. Rész- eredménynek tartom, hogy sikerült öt,évvel kitolni azt a határidőt, ami­kor ezek a földek állami tulajdonba kerülnek, illetve hogy a községek véleményezhetik e földek bérbe­adását. Az MKP programjában megkér­dőjelezte a földadó kivetésének a jogosultságát, ám a kormány kö­telezettséget vállalt ezen adónem csökkentésére, éppen a mezőgaz­dasági termelés hatékonyságá­nak növelése érdekében. E téren is minden maradt a régiben. Ha az emlékezetem nem csal, 4-5 év­Sajnos a kormány gazdasági szakértői is azt hiszik, hogy a me­zőgazdasági támogatá­sokkal olyan vállalko­zásokat tartunk piacon, amelyek erre nem . . alkalmasak. >> vei ezelőtt Ön volt az egyik kezde­ményezője ezen adó eltörlésének. Megváltoztatta véleményét? Továbbra is azt tartom, hogy ennek az adóformának nem szabad len­nie, főleg akkor nem, amikor kicsi a dotációs keret. A probléma abban van, hogy a földadót 1992-óta a községek kapják meg. Ha az állam szedné, merem állítani, már régen nem volna. Az MKP arra a meglátás­ra jutott, hogy mindaddig nem tá­mogatja a földadó eltörlését, amíg a közigazgatási reform és a községek finanszírozása nem lesz megoldva. A dotációkhoz visszatérve lehet, hogy a kormány azért olyan szűk­markú és nem növeli az ágazat­nak nyújtható támogatások ösz- szegét, mert átláthatatlannak tartja a támogatási rendszert? Ez könnyen lehet. Sajnos a kor­mány gazdasági szakértői is azt hiszik, hogy a mezőgazdasági tá­mogatásokkal olyan vállalkozáso­kat tartunk piacon, amelyek erre nem alkalmasak. Akik nem alkal­masak, azok 90 százalékos nyere- ségességi szintnél is kihullnának. A mezőgazdaságban sokkal mélyebb strukturális egyensúlyzavarok van­nak, mint más ágazatban, ezeket dotációkkal kell kitakarni. Becslé­sem szerint ha kapna az ágazat az 2001-es támogatási kerethez viszo­nyítva még 3 milliárdot, a nyeresé- gességi mutató elérhetné a 85-90 százalékot. Nem lehetett volna az elméleti közgazdászok vitorlájából kifogni a szelet azzal, hogy nyilvánosság- ra hozzák, ki miért és mennyi pénzt kapott dotációként? Nagyon jól jött a dotációk ellenzői­nek, hogy a minisztérium sajnos nem volt transzparens. Én mindig a nyilvánosság híve voltam. Az idei adatok már az interneten vannak és úgy tudom idővel a korábbi évek adatai is felkerülnek a világ­hálóra. Szigorodik a családon belüli erőszak megítélése Fehér porért börtön sita-hír Pozsony. Szeptember elsején életbe lép a. Büntető Törvénykönyv nem­rég elfogadott módosítása, kiegé­szül a terrorizmusként meghatáro­zott bűnök listája, módosul az em­berkereskedelem meghatározása és bekerült gz európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésé­nek bűntette. Bűntettnek számít majd például „fehér por” küldése mellékelt üzenet nélkül is, mivel már az is pánikkeltésnek minősül. Új bűncselekménynek számít az emberiség elleni bűntett, és szigoro­dik a családon belül, családtagok között elkövetett erőszak megítélé­se is. Változnak a kiszabott börtön- büntetés letöltésének feltételei is. TASR-hIr Pozsony. Idén már öt esetben diag­nosztizáltak maláriás megbetege­dést szlovák állampolgároknál. A betegek 18 és 47 év közötti férfiak voltak, külföldön kapták meg a ve­szélyes kórt. „Szlovákiában nem fe­nyeget fertőzésveszély - mondta Mária Avdicová, az egészségügyi minisztérium szakértője -, habár a malária terjesztésére elméletileg al­kalmas szúnyogfajták nálunk is megtalálhatók, az éghajlati viszo­nyok egyenlőre megakadályozzák a betegség terjedését.” A globális fel- melegedés miatt azonban Európa néhány déli országában már újra megjelent ez a néhány évtizede már szinte nem létező betegség. RÖVIDEN Kődobálás a Smer és az SDL között Tőketerebes. Összetűzésbe keveredtek a Smer és az Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) fiatal aktivistái. A baloldali fiatalok a Smer plakátjait „díszítették” volna az SDE reklámanyagával, amikor megtámadták őket Robert Fico hívei. A repülő kövek elől csak a kö­zelben parkoló autó mentette meg őket, mondta Judita Takácová, az SDE képviselőjelöltje. Azt azonban nem tudta megmagyarázni, miért akarták átragasztani a Smer plakátjait. (SITA) Dzurinda: a sajtó diktatúrája fenyeget Pozsony. Szlovákia jövőjét az Szlovák Kereszténydemokratikus Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tudja biztosítani - mondta Mikulás Dzurinda (SDKÚ) a Twist rádió Párbaj vagy párbeszéd című műso­rában. A kormányfő bírálta a Szlovákiában kialakulóban lévő sajtó­diktatúrát, Pavol Rusko (ANO) és a Markíza televízió szerinte ve­szélyezteti a szólásszabadságot. Meghívott „ellenfele”, Bugár Béla (MKP) szerint az új kormány összetételét a lehetőségek és nem az egyes pártok akarata alakítja majd. (SITA) A KOZ csak a külpolitikával elégedett Pozsony. Szlovákiában nem beszélhetünk a törvények uralmáról, a felelősség és a tisztesség ismeretlen fogalomnak számít az élet minden területén, a gazdasági visszaesést nem sikerült megállíta­ni, írja a Szakszervezek Szövetsége (KOZ) a kormány négy éves te­vékenységét értékelő kiadványában. A rendőrség, az igazságszol­gáltatás és az egészségügyi intézmények nem teljesítik a feladatai­kat, a munkanélküliség nőtt, a reálbérek csökkentek - vetik a kor­mány szemére. Csupán a külpolitikai eredményeket értékelik pozi­tívan. (SITA) Malíková: HZDS-HZD-SNS-KDH kormányt! Pozsony. A Demokráciáért Mozgalomnak (HZD) már mintegy négyezer tagja van, melynek majdnem fele a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalomból lépett át - mondta Marta Aibeková (HZD) a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában. Vojtech Tkác (HZDS) Aibekovával ellentétben a HZDS tagságá­nak növekedéséről beszélt, és kétségeit fejezte ki az utolsó közvé­lemény-kutatások eredményeinek hitelességével kapcsolatban. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a nemzeti és keresztény érdekek védelme érdekében HZDS-HZD-SNS-KDH kormánykoalíciót tartja a legoptimálisabbnak, hangzott el a teg­napi műsorban. (SITA) Meciar Gasparovicot vádolja Pozsony. „Iván Gasparovicot (HZD) terheli a felelősség a Nafta Gbely áron aluli privatizációjáért, mivel Szlovákia egyik legértéke­sebb vállalatának eladásakor szabadságon voltam” - nyilatkozta Vladimír Meciar, a HZDS elnöke a Markíza televíziónak. A HZD el­nöke visszautasítja Meciar vádait, szerinte köztudott tény, hogy a privatizáció Meciar kormányzása idején a HZDS-vezér közvetlen irányítása alá tartozott, (ú) Meciar: A jelenlegi kormány csak ártott Szlovákiának Oszlik a HZDS tábora? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elkezdődött a Demokra­tikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) választóinak és tagjainak lassú lemorzsolódása, mondta Bu­gár Béla, a Magyar Koalíció Pártjá­nak (MKP) elnöke a Joj televízió tegnapi, Jóóój? című politikai vita­műsorában. Szerinte az utóbbi hó­napok közvélemény-kutatásainak adatai azt mutatják, hogy a HZDS már korántsem olyan stabil párt, mint korábban volt, képviselői el­hagyják a parlamenti frakcióját, alapszervezetei szűnnek meg, és a választók körében is csökken nép­szerűsége. „A HZDS választási eredménye jóval az eddig stabü, 29 százalékos érték alatt várható”, jó­solta Bugár. Vladimír Meciar, a mű­sor másik vendégeként cáfolta az MKP elnökének szavait, szerinte pártjának támogatottsága továbbra is a korábbi szinten van. A HZDS el­nöke tévesnek tekinti a Dicio közvé­lemény-kutató ügynökség legutób­bi felmérésének eredményét, mely szerint pártjának csak 18 százalé­kos a támogatottsága. „A HZDS-t az utóbbi hónapokban alig száz ember hagyta el” - állítja Meciar. Meciar minden területen károsnak nevezte a jelenlegi kormány tevékenységét, szerinte ,jó hír Szlovákiának, hogy nemsokára befejezi működését, rossz hír, hogy a jelenlegi kabinetet alkotó pártok újra hatalomra jut­hatnak” - mondta a volt kormány­fő. A legkárosabbnak a magá­nosítás terén végzett munkáját ér­tékelte, mely szerinte nagyobb kárt okozott Szlovákiának, mint az ő idején folyt privatizáció. Bugár Bé­la Meciarral ellentétben az állami vagyon eladását sikeresnek ítélte, mivel a vállalatok a piaci viszo­nyok alakította áron keltek el, nem pedig a kormánypártokhoz közeli vállalkozók tulajdonába kerültek, mint Meciar korábbi kormányzá­sai alatt. (Ipj) ^yarí felütés Önnefc és {akésáí\ak az jJISZO napliappai Eddig öt maláriás megbetegedést észleltek Járvány nem várható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents