Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-08 / 156. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 8. Közélet - hirdetés 5 Csütörtöky József múzeumigazgató úgy érzi, reális terveket tűztek ki az elkövetkező egy évtizedre Az új név nem csupán presztízs Csütörtöky József, a Magyar Kultúra és Duna Mente Mú­zeuma, Komárom igazgatója nemrégiben vette át az in­tézmény új alapítólevelét Milan Belica nyitrai megye­főnöktől. V. KRASZNICA MELITTA Miután a kulturális intézmények április elsejétől a megyei önkor­mányzat határkörébe kerültek, a nyitrai megyei képviselőtestü­let MKP-s tagjainak köszönhető­en az új fenntartó mellé május 13-án végre új nevet is kapott a komáromi Duna Menti Múzeum. Ezentúl a Magyar Kultúra és Du­na Mente Múzeuma, Komárom nevet viseli. Mit jelent önök szá­mára ez a névváltoztatás? Ahhoz, hogy a kívülállók is meg­értsék, miért is volt annyira fontos az új elnevezés, kissé vissza kell menni az időben. 1990-ben, ami­kor is a múzeumok a volt kerületi nemzeti bizottságoktól a kulturális minisztérium fennhatósága alá ke­rültek, a tárca akkori illetékesei felszólították a regionális múzeu­mokat, hogy az eddigi tevékenysé­gük folytatása mellett szakosodja­nak. Számunkra adva volt a vá­lasztás, hiszen már a nyolcvanas évek végén elkezdtük a szlovákiai magyar kultúrtörténeti dokumen­táció országos kiterjedésű gyűjté­sét, rendszerezését, feldolgozását. Ezért arra kértük a minisztériu­mot, hogy alapítólevelünkben a regionális honismereti feladatok mellett ezeket a feladatokat is tün­tesse fel. Ezzel egyidejűleg kértük a névváltoztatást is, mivel úgy gondoltuk, hogy az intézmény el­» A minisztérium mindig azzal utasí­totta vissza kérvényün­ket, hogy a Duna Menti Múzeum elég kife- * > jező elnevezés. nevezésének tükröznie kell az ott végzett munkát. Annak ellenére azonban, hogy az akkori alapítóle­velünkben megjelent az említett szakosodás, a névváltoztatást nem hagyták jóvá. Azóta több mint tíz év telt el. Úgy tudom, közben többször Csütörtöky József: Ennyi csalódás után érthető, miért örültünk annyira a nyitrai megyei önkormányzati képviselet idén májusban hozott, névvál­toztatást érintő döntésének. (Vas Gyula felvétele) kérvényezték a névváltoztatást. Igen, így van. Sőt, amikor 1993- ban a Szlovák Nemzeti Múzeum mellett megalakult a szlovákiai nemzeti kisebbségek kultúráját dokumentáló múzeumok tanács­adó testületé, ott is felvetettük a problémát és megpróbáltunk egy­séges koncepciót kialakítani a nemzetiségi múzeumok elnevezé­sét illetően. Hosszadalmas vitákat követően így született meg a Ma­gyar Kultúra és Duna Mente Múze­uma, Komárom elnevezés. A kul­turális minisztérium azonban min­dig azzal az indokkal utasította vissza kérvényünket, hogy a Duna Menti Múzeum elég kifejező elne­vezés a számunkra. 1999-ben is­mét változott a fenntartónk, a Nyitrai Kerületi Hivatalhoz kerül­tünk. Akkor a kultuszminisztéri­um és a kerületi hivatal illetékesei részéről elhangzott: hajlandóak támogatni azt a megnevezést, amelyet az előbbiekben említett tanácsadó testület javasol. Sajnos, ismét csalódnunk kellett, mert bár a kerületi hivatal jóváhagyta, hogy a „magyar kultúra” kifejezés beke­rüljön a nevünkbe, a minisztérium illetékesei viszont nem. Ennyi csa­lódás után érthető, miért örültünk annyira a nyitrai megyei önkor­mányzati képviselet idén május­ban hozott, névváltoztatást érintő döntésének. Ha már a neveknél tartunk: 1886- os megalapítása óta a múzeum megélt néhány cserét... 1886-tól 1900-ig Komárom Várme­gyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egyletnek hívták, 1900-1911 között Komárom Vár­megyei és Városi Múzeumegyesü­letnek, 1912-1945 között pedig Jó­kai Közművelődési és Múzeum­egyesületnek. A háborút követően, amikor felszámolták az egyleteket, két évnyi szünet után 1947-ben honismereti járási múzeummá nyil­vánították, majd 1949-ben Duna Menti Múzeum, Komárom lett a hi­vatalos neve egészen 1974-ig. 1975- ben a járási nemzeti bizottságtól a pozsonyi kerületi nemzeti bizott­sághoz került a múzeum, nevét pe­dig Területi Duna Menti Múzeumra változatták. 1991-ben eltűnt a „te­rületi” megjelölés, és maradt a DMM. Remélem a mostam új meg­nevezésünk hosszú időre szól majd. Hiszen nem presztízsből harcoltunk már évekig ezért a névért. Múzeu­munkról számos katalógusban, tá­jékoztatóban olvashatnak az embe­rek, rajta vágjunk a világhálón, és ezentúl már pusztán a név alapján pontosabb képet kapnak az itt foly­tatott tevékenységről az érdeklő­dők. A pályázatok benyújtása, tá­mogatók megszólítása szempontjá­ból is fontosnak tartom annak ki­hangsúlyozását, hogy mi a hazai magyar kultúra gyűjtésével, feldol­gozásával is foglalkozunk. Az eddig begyűjtött anyagból mikorra készül el egy állandó ki­állítás? Múzeumunk gyűjteménye jelenleg 132 ezer tárgyból áll, ez természete­sen magába foglalja a természettu­dományi, a régészeti, a történeti, néprajzi, képzőművészeti stb. gyűj­teményt. Mi rendelkezünk például az ország legnagyobb római numiz­matikai és római kőgyűjteményé­vel. A magyar kultúrtörténeti tár­gyakat fokozatosan gyűjtjük, saját kutatómunkánk, ajándékozás, adásvétel útján gyarapodik az állo­mány. Elképzeléseink szerint egy­két éven belül állandó képzőművé­szeti galériát szeretnénk nyitni, ahol a háború előtti korszaktól kezdve a kortárs alkotókig teret adnánk a ha­zai magyar képzőművészeknek. A képzőművészeti gyűjteményünk 1200 darabból áll, tehát van mire alapoznunk. Második lépésként a szlovákiai magyarság közművelő­dési, néprajzi emlékeit mutatnánk \\ Mi rendelkezünk r az ország leg­nagyobb római nu­mizmatikai gyűjte­ményével. * be állandó kiállítás keretében. Ezen belül kapna helyet például a hazai magyar oktatásügy, színjátszás, tu­domány fejlődését bemutató kiállí­tás. A harmadik szakaszban pedig egy skanzen létrehozását tervez­zük, ez viszont rendkívül igényes és hosszadalmas folyamat. A hely­színt már kiválasztottuk, a múzeu­munk tulajdonában lévő, VI. bástya melletti, több hektár kiterjedésű te­rületen építenénk fel a tájházakat, természetesen az adott régióban egykor használt alapanyagokból és eredeti stílusban. Amelyeket aztán be is kell rendezni. Ez rendkívül széleskörű gyűjtőmunkát igényel, de szerencsére vidéken még elég sok helyen fellelhetők ilyen haszná­lati és berendezési tárgyak. Úgy ér­zem, reális terveket készítettünk, amelyeket fokozatosan meg tu­dunk valósítani. Kopjafaállítás és emlékműavatás a 8. Hídverő Napokon Kurtakeszin és Marcelházán Az emlékezés mellett cselekedni kell ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Marcelháza. Ökomenikus isten- tisztelettel kezdődött a 8. Hídverő Napok hazai rendezvénysorozata, amelynek ezúttal Marcelháza volt a helyszíne. A kurtakeszi temető­ben kopjafát állítottak a második világháború áldozatainak emléké­re, a kitelepítettek és deportáltak tiszteletére pedig emlékművet avattak a községháza előtti park­ban. Keszegh Béla polgármester ünnepi beszédében rámutatott: az utóbbi évtizedben mintha feléb­redt volna a nemzet lelkiismerete, és már szabadon szólhatunk azok­ról is, akik a vesztes háború után nemhogy hősi halottak, de sok­szor elsiratható halottak sem le­hettek. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke személyes élménye­in keresztül elevenítette fel a kite­lepítés időszakát, és a második vi­lágháborút követő négy évet a csehszlovákiai magyarság talán legtragikusabb időszakának ne­vezte. Sajnálatosnak tartotta, hogy mindeddig egyetlen kor­mány sem volt képes a bocsánat­kérésre, valamint azt, hogy a Benes-dekrétumokat a mai napig nem sikerült hatályon kívül he­lyezni. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés mellett cselekvésre buzdította a szlovákiai magyarokat. Cselekvést jelent, ha gyermekeinket magyar iskolába járatjuk, ha kiváltjuk a magyarigazolványt, ha részt ve­szünk a választásokon - mondta. Az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltek­hez. „Mit búsultok, holtig meg­élünk, ha enni nem adnak is” - idézte a község egykori bíróját, Keszegh Ferencet, aki ezekkel a szavakkal buzdította falubelijeit, sorstársait a Kutná Hora-i vasútál­lomáson. A most mosolyt fakasztó szavakon akkor bizony senkinek nem volt kedve nevetni. Az avató­ünnepségeket követően Varga Ró­bert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást. A rendezvénysorozat kultúrműsorral és utcabállal ért véget, (vkm) Rusko és Fico elutasítja Érdekből pártot? Pozsony. Mikulás Dzurinda nem záija ki a választások utáni együtt­működést a Smerrel és az ANO-val, mellesleg azonban Robert Fico poli­tikáját közönséges demagógiának tartja, Pavol Rusko pedig szerinte visszaél a közvélemény befolyásolá­sával, melyre a Markíza televízió ad neki lehetőséget. Mindkét nemrégi­ben alakult pártot a mögötte álló emberek személyes érdekeik meg­valósítására hozták létre, mondta a Szlovák Keresztény és Demokrati­kus Unió (SDKÚ) elnöke. Az SDKÚ szombaton elfogadott választási programja a Lehetőség a jobb életre címet viseli, és Ivan Simko főtitkár szerint tömörebb és reálisabb az SDK négy évvel ezelőtti programjá­nál, alapelvei a személyes felelős­ség, az igazságosság és a szolidari­tás. Mikulás Dzurinda szerint Szlo­vákia fejlődését leginkább a pártja együttműködése az MKP-val és a KDH-val garantálhatja leginkább. Szerinte a választók előtt álló másik két lehetőség, az új pártok választá­sa, vagy Meciar visszatérte nem tud­ja ugyanezt biztosítani. Az ANO és a Smer elnöke is visszautasítja Dzu­rinda vádait, Fico szerint a címére elhangzottak csak Dzurinda ala­csony preferenciái miatti idegessé­gének tudhatok be. (TASR, SITA) A 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tisztele­tére emlékművet avattak Marcelházán. A háttérben Halzl József, a Rákó­czi Szövetség elnöke (Vas Gyula felvétele) RÖVIDEN Ma talán kihallgatják Meciart Pozsony. Ma kellene vallomást tennie Vladimír Meciarnak a pénz­ügyi rendőrség nagyszombati irodájában. Ebben az időpontban egyeztek meg ugyanis hetekkel ezelőtt, ám a HZDS elnöke a hétvé­gén csak annyit mondott: „valószínűleg elmegy vallomást tenni, mivel már szeretné az egész ügyet maga mögött tudni”. A rendőrök a trencsénteplici villájának építéséről faggatják majd a volt minisz­terelnököt, 1999 tavaszán ugyanis egy összegben és készpénzben fizetett 41 millió koronát annak felújítására. (SITA) Stahl politikai nyomást érez Pozsony. Megengedhetetlen politikai nyomásnak nevezte Jozef Stahl a számvevőszék (NKÚ) hatáskörének megkérdője­lezését a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. Töb­ben kétségbe vonták ugyanis, hogy a hivatal ellenőrizhette-e a Vasúttársaság motorvonatokra kiírt, még lezáratlan tenderét. Stahl a politikai nyomás folytatódása esetén kész európai intéz­ményekhez fordulni segítségért. Ellenkező véleményen volt Pavol Prokopovic (SDKÚ) parlamenti képviselő, aki kész a fő­ügyészhez fordulni az NKÚ szerinte jogtalan vizsgálódásával kapcsolatban. (SITA) Ciampi nem áll be kovácsnak Pozsony. Carlo Azeglio Ciampi, Olaszország elnöke lesz idén a ti­zedik államfő, akit Rudolf Schuster vendégül lát. A kedden két napra Pozsonyba látogató olasz elnök feltehetően az utolsó az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak vezetői közül, aki még az őszi, prágai NATO-csúcs előtt érkezik hozzánk. A tagországok ve­zetői között ugyanis létezik egy megállapodás, mely szerint közvet­lenül a csúcs előtt nem látogatnak el a belépésre esélyes országok­ba. Ciampi Pozsony mellett ellátogat Somoijára és Kassára is, nincs azonban a programjában ásó-kovácsolás a szlovák államfő szülővá­rosában, Mecenzéfen. (TASR) Slotáék nincsenek az SNS-listán Tvrdosín. Nem szerepelnek a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) tagjai a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltlistáján, erről döntött a párt központi tanácsa szombati ülésén. Elfogadták a SNS képvise­lő-jelöltjeinek listáját, melynek élén a pártelnök, Anna Malíková áll. A listát a párt július 13,-i, poprádi közgyűlése véglegesíti majd. Ez még változtathat a képviselőjelöltek jelenlegi sorrendjén; vélhe­tően ebben bizakodik Éva Slavkovská, a párt oszlopos tagja is, aki­nek jelenleg csak az esélytelen 21. hely jutott. A tanács elfogadta a párt választási programját is, melynek jelszava: Kenyeret az embe­reknek, rendet Szlovákiában. (TASR) Miklós csak július 18.-án dönt a motorvonat-ügyben Növelik a hiányt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak a közbeszerzési hi­vatalvizsgálata után, várhatóan jú­lius 18.-án után dönt a motorvo­natok tenderének ügyében Ivan Miklós miniszterelnökhelyettes, akit nemrég megbíztak a közleke­désügyi tárca irányításával is. A Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című műsorának következő témája a Mikulás Dzurinda kormányfő le­váltására tett javaslat tárgyalása volt. Bárdos Gyula (MKP) szerint pártjának képviselői azért tartóz­kodtak a szavazástól, mert a mo­torvonatok vásárlására kiírt tender körül túl sok a homályos részlet. A műsor harmadik témája a kormány gazdálkodása, a költségvetés hiá­nya volt, melynek veszélyeire nem­régen figyelmeztettek a Nemzetkö- - zi Valutaalap és az OECD szakértői is. A hiány növekedését a vitázók szerint lassíthatja a költségvetési szabályok szigorítása; de azt is meg kell gátolni, hogy a képviselők olyan törvényeket fogadjanak el, melyek végrehajtására nincs pénz az állami költségvetésben. Példá­nak a nemrég életbe lépett köz- tisztviselői törvényt hozták fel, melynek végrehajtása 12 milliárd koronába kerül. (SITA) tfyárí felüdülés Önnek lakásának az UJSZO napilappal 4. Ját-ssiovv (Jj S »\y€vje meg évÁeVes *yávi^éU<*ivvVí e^ylUéH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents