Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-06 / 155. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 6. MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) sz., v. 16, 18, 20.30 HVHEZDA - KERTMOZI: Moulin Rouge (amerikai) sz., v. 21.15 OBZOR: Kate és Leopold (amerikai) sz., v. 18, 20.30 MLADOSÍ: A harcos és a hercegnő (német) sz., v. 15, 17.30, 20 TATRA: Gosford Park (amerikai-angol) sz., v. 17.30, 20 ISTROPOLIS: Az időgép (amerikai) sz., v. 18, 20.30 A hálószobában (amerikai) sz., v. 17.15, 20 Totál Káosz (amerikai) sz., v. 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Korcs szerelmek (mexikói) sz., v. 18 Kikötői hírek, (amerikai) sz., v. 20.30 Mindenki, aki közel áll hozzám (cseh) sz., v. 18.15 A sárgás­zöld skorpió átka (amerikai-német) sz., v. 20.45 Hűtlenség (svéd­olasz) sz., v. 18 Buena Vista Social Club (német) sz. 20 Mulholland Drive - A sötétség útja (amerikai) v. 20 KASSA CAPITOL: Az időgép (amerikai) sz., v. 18,20 ÚSMEV: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) sz., v. 18; 20IMPULZ: Horrorra akadva 2 (ame­rikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Az igazság nevében (amerikai) sz. 21.30 Showtime - Végtelen és képtelen (amerikai) v. 21.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) sz., v. 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz. 19 Oceans Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) v. 19 AMFITEÁTRUM: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) sz. 21.30 Oceans Eleven-Tripla vagy semmi (amerikai) v. 21.30 KOVÁK: Dr. Szöszi (amerikai) sz. 19.30 GALÁNTA- KERTMOZI: Pókember (amerikai) sz., v. 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) sz., v. 12.30,14.30,16.30, 18.30,20.30 Bővér szálló (amerikai) sz., v. 12,14,16,18,20 Jégkor­szak (amerikai) sz., v. 11.15, 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Penge 2 (amerikai) sz., v. 12.30, 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) sz., v. 10.40,13,15.20,17.40, 20 Á Skorpiókirály (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 Star Wars II.-A klónok támadása (amerikai) sz. 10.15,13,15.45, 18.30, 21.15 v. 12, 14.45, 17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) sz., v. 11, 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Szitakötő (ameri­kai) sz., v. 11.15,13.30,15.45,18,20.15 Szörny Rt. (amerikai) sz., v. 12,14 Traffic (német-amerikai) sz. 10.30,13.30,16.30,19.30,22.30 v. 11,14,17, 20 Nyári egyetem Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége im­már tizenegyedik alkalommal szervezi meg a hazai közoktatás legje­lentősebb pedagógus-továbbképzését, a nyári egyetemet. Deáki, Ri­maszombat, Nagymegyer és Kassa nyomdokaiba lépve az idén Dunaszerdahely ad otthont a magyar pedagógusok e rangos és fontos eseményének. Ä rendezvény vasárnap este kezdődik. A nyári egyete­mek hagyományává vált, hogy a pedagógusoknak szóló szakmai kép­zések (az idén a kilenc szekcióba közel 300 pedagógus jelentkezett) mellett teret adnak olyan programoknak is, amelyek a hazai oktatás­ügy időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Az előző években ilyen meg­fontolásból hívták meg az oktatási tárca vezetőit, a járási hivatalok tanügyirányítóit, illetve az országos főtanfelügyelőt, (fa, ű) Kaleidoszkóp, Barangoló, Nótacsokor, Tallózó A Pátria rádió kínálata 325 éve született Ráday Pál államférfi és költő, II. Rákóczi Ferenc diplomatája, az erdélyi kancellária igazgatója Séta a Rádayak síremléke körül (A szerző felvétele) MÜSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor indul adásunk. Hétről hétre című maga­zinműsorunk témája a magyar ked­vezménytörvény, tekintve, hogy szerdán ez ügyben tárgyalóasztal­hoz ült Jaroslav Chlebo szlovák kül­ügyi államtitkár magyar kollégájá­val, Bársony Andrással. Mikrofon­hoz kérjük az MKP-nak azon képvi­selőit, akik a választási listán hátra kerültek, tehát az őszi választások után feltehetően már nem lesznek képviselők. Az Ung-vidéki Régiófej­lesztési Központ vezetője azt mond­ja el, hogy idén kiket kívánnak tá­mogatni ösztöndíjjal, Jánosi Katalin rendezőasszisztens pedig a szlovák filmgyártás jelenéről és jövőjéről nyilatkozik. Országszerte megkez­dődött az aratás, műsorunk a feledi mezőgazdasági rt. vezetőjét kérdezi az idei termésről. A háromórás ma­gazin házigazdája Molnár Judit. A11 órai hírek után jelentkező Kale­idoszkópban Csáky Károly pedagó­gust, helytörténészt, néprajzkutatót faggatjuk életéről. Jávorka Ágoston arról beszél, miért szervezett csilla­gászati tábort általános iskolás gye­rekeknek. Megismerhetik Szabó Anikót is, aki ugyanazon a napon két diplomát vehetett át. Szó lesz Tardoskedd kulturális életéről, a Ba­rangoló című rovatban pedig Kör­möcbányára kalauzoljuk a hallga­tót. Az orvos ezúttal a szalmonella- fertőzésről és a gombamérgezésről szól. 12.10-től Nótacsokor. Posonium iro­dalmi díjjal tüntették ki Cselényi Lászlót, ő nyilatkozik a díjjal kap­csolatosan; fiataloknak mutatko­zott be a Szőrös Kő szerkesztőgár­dája - minderről a Tékából szerez­hetnek tudomást, 13 órakor. 13.30- kor Tallózó, 14.05-től Slágerhullám. Remekül szórakozhatnak a Lazítani legújabb adásán, amely 15 órakor kezdődik. A 16 órai híreket a Kö­szöntő követi, majd a Napzártával érvéget adásunk, 18 órakor. Vasárnap reggel 8 és 9 óra között egyebek mellett elhangzanak a hí­rek, a sportösszefoglaló, a belpoliti­kai tükör, valamint A héten történt. A Világosságban 9 órától Kossárné Szabó Éva nagygéresi lelkipásztor Jeremiás templomi beszédét ma­gyarázza. Szó lesz arról is, hogyan lehet pályázat útján pénzhez jutni a műemlék jellegű templomok felújí­tásához. Végezetül egy bizonyságté­telt hallanak egy idős hallgatótól. Komolyzenei fejtörő 9.30-től, majd jelentkezik a Randevú, melynek vendége lesz Kis Péter, a KLIKK fesz­tivál főszervezője. A műsorban je­gyeket is lehet nyerni a rendezvény­re. Puha József vátja a fiatalokat 10.05- kor. 14.05- kor Szabómihály Gizella ol­vassa fel írását, majd a BBC magyar adását közvetítjük 14.15-től. 15 óra­kor jelentkezik a Nevelők fóruma: drogmegelőző személyiségfejlesztő programot indítottak Komáromban - az értékelő foglalkozáson Tóth Erika is ott járt mikrofonjával. 15.30-kor a néprajzi összeállításban a vicsápapáti Tóth Margit emlékezik gyermekkori szokásaira, a liba- és tehénpásztorkodásra, valamint a lá- nyok-legények fiatalkori szórakozá­saira. Adásunk a 16.05-kor kezdődő Köszöntő és a Napzárta után, 18 órakor ér véget. Műsoraink mellett kellemes kikapcsolódást, tartalmas időtöltést kívánunk! (-tek) A közelmúltban emlékün- nepséget tartottak a péceli kastélyban, egyben megnyi­tották a közelmúltban felújí­tott, 1755 és 1774 között I. Ráday Gedeon által építtetett kastélyt. Az épület 1997-ben került a magyarországi Mű­emlékek Állami Gondnoksá­gának kezelésébe. PUNTIGÁN JÓZSEF A védett műemlékek közé tartozik a losonci református temetőben ta­lálható Ráday-kripta is. Négyszög alakú, téglából épült, csúcsos tető­vel fedett épület. Három oldala ko­vácsoltvasból készült, ajtókkal ellá­tott virágmotívumokkal díszített rácsokból áll. Oldalsó ajtóin a Rá- day-címer látható. A főajtóval szembeni falba építették be a ho­mokkőből készült sírtáblát. Ennek felső részébe a Ráday-címert farag­ták, amiből jelenleg már csak vajmi kevés látszik, s az alsó részén talál­ható feliratnak is csak néhány sza­va olvasható. A tábla mellett elhe­lyezett koszorúk sora jelzi, hogy a kripta a temető leglátogatottabb sírhelye. Rendszeresen ellátogat­nak ide a Ráday nevét viselő isko­lák tanárai és diákja. Nem éppen örvendetes tény, hogy a hozzáve­zető kis sétányt benőtte a gaz, a kö­rülötte egyre magasabbra növő fák pedig mid jobban elrejtik a látoga­tók tekintete elől. Felújítása, kör­nyezetének rendbetétele már na­gyon időszerű lenne. Utoljára 1977-ben javította az Állami Mű­emlékvédelmi Hivatal Krúdy Gá­bor felügyelete alatt. A losonci református temető egyik legértékesebb sírhelyének történe­te a régmúltba vezet vissza. A Lo­sonci Lapok 1874. december 20-i számában a következő sorokat ol­vashatjuk: „A losonczi ref. temető­nek a városra néző lejtőjén egysze­rű mauzóleum áll. A levágott part­oldalból négyszegű tető ugrik ki, mely elől két oszlopon emelkedő boltívre támaszkodik. A part és az oszlopok közötti tér szintén át van boltolva. A hátsó falon pedig egy­szerű homokkő-tábla mondja meg a vándornak, hogy itt nyugszik Rá­day Pál.” A lap december 27-i szá­mában ezt találjuk: „A Losonczi La­pok egy alkalommal megpendítet­ték, hogy Rádaynak mauzóleum terveztetik, de a dolog azóta el­hangzott. Bár sikerült volna e váz­latos életrajznak az eszmét ismét újra megeleveníteni.” Ambrus Mór, a losonci gimnáziumi neves tanára is említést tesz Ráday Pál sírjáról: „nem vádolhatjuk ma­gunkat, hogy nem tettünk semmit a kegyelet érdekében, hiszen hon­védemlékünk ott áll városunk főte­rén, Sükey sírját fehér obeliszk je­löli, Kármán József sírja nem soká­ig fog jeltelen maradni, hanem ott van még egy pont a losonci ev. ref. temetőben, melyen a hazafiúi ke­V. KRASZNICA MELITTA Borossné Egyházi Katalin több mint egy évtizede él Svédországban. A komáromi születésű, magyar-né­met szakos tanárnő külföldön is hű maradt hivatásához, ám nem min­dennapi módon műveli azt: magyar nyelvet oktat Svédországban élő magyar anyanyelvű gyermekek­nek. Borossné Egyházi Katalin né­hány hetes itthon tartózkodása ide­jén beszélt munkájáról. „Svédországban az idegen ajkú gyermekeknek joguk van az anya­nyelvi oktatásra, amennyiben leg­alább egyik szülőjével otthon is ezt a nyelvet beszéli. A hivatalos svéd politika azt a nézetet vallja, hogy a bevándorlók minél előbb illesz­kedjenek be a svéd társadalomba, de mindamellett tartsák meg az anyanyelvűket. Hiszen a beván­dorlók gyermekei mindkét nyel­gyeletnek nyoma is alig látszik. Ott van Ráday Pál sírja, melynek álla­pota valódi élő szemrehányás tár­sadalmunkra nézve. Ráday Pál sírja el van hanyagolva. A dísztelen négy lábon nyugvó épületecskének teteje rongyos, a falba beépített egykorú, homokkő­ből készült sírkő, melyen négy pár­vers jellemzi a halottat, kit a sír­domb takar, össze van firkálva, a Ráday-címer még nagyon kevéssé van rajta megrongálva, de az egész emléktábla, mint történelmi em­lék, nagy gondot igényel, mert itt- ott meglátszik rajta az idő vasfogá­nak pusztítása ........E sírt pedig, mi nt történelmi emléket, nem sza­bad elhanyagolnia különösen a losonczi társadalomnak, mivel a véleden úgy hozta magával, hogy e kiváló egyén porai éppen a mi te­metőnkben nyugszanak.... .... Ilyen kiváló egyén sírját Losoncz város szabadságszerető polgársága nem engedheti elpusz­tulni, nem engedheti, hogy a sírkő, mely egyszersmind történelmi em­lék is, kitéve maradjon az idő viha­rainak s gondatlan gyermekek ir­kafirkáinak: sőt inkább gondos­kodni fog, hogy e sír rendben tartassák, a sírkő kitisztíttassék, s a hol szükséges rendbe hozassák: gondoskodni fog arról, hogy a sír­kőhöz ne lehessen hozzáférni a sír­felirat mégis el legyen olvasható. .... Álljon valaki Losoncz város ve­zetői közül az ügy élére, s az itt föl­vetett eszme hamar testet ölt.” Mint azt Latkóczy Mihály, a gim­názium tanára a Losoncz és Vidéke 1898. október 16-i számában leír­ta, az eszme testet öltött. „...Kö­zeledtem hozzá és minél tovább néztem az egyszerűségében is tisz­teletreméltó emléket, annál in­kább megragadott a részletek ér­dekes volta, de kivált a függőlege­sen alkalmazott sírfelirat, igazab­ban a sírbolt felső részébe falazott sírkő. Maga a kő abban a franczia- olasz genre-ben készült, mely a kétszáz év előtt élt emberek ízlését gyönyörködtette és - tegyük hozzá bátran - gyönyörködtethette is. .... A magyar embert önkéntele­nül is megragadó elérzékenyülés- sel olvastam le a következő verses feliratot, a sírtábla szövegét: Vajh tudod-e vándor, Kicsoda alszik e kő alján, virrasztva feletted? Rá­day Pál, ki e név dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt, Pannónia tudja, s a külföld Népe is; elmond­ják művei, tettei mind. A Haza és Egyház, s velők egyben a Férfi-eré­nyek Könnyet hullatnak ily java­férfi felett. Menj most s e hantról gondold, mily röpke az élet. Gyá­szolj, s hogy jól töltsd éltedet halni tanúlj. . . . Akkor (1896-ban - a szerző, P.J. megjegyzése) az emlékkő is, a sír­bolt is magán viselte az elhagya- tottság bélyegét. Ma hál’ Istennek másképp áll a dolog. Akadtak férfi­ak, a kik deresedő fürteik alatt ifjú lelkesedéssel méltó állapotba he­vet, kultúrát ismerve felnőttként összekötő kapcsot jelenthetnek az egyes országok között, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A diá­kokkal tehát átlagosan heti egy ta­nítási órában szakképzett tanár foglalkozik, egyénileg vagy kisebb csoportokban, az érdeklődők szá­mától függően. Ez a szülők számá­ra ingyenes, teljes mértékben az állam finanszírozza. Nekem Szlo­vákiában 15 éves szakmai gyakor­latom volt, ám a svéd iskolarend­szer, a módszertan teljesen más. Ezért Malmőben olyan kétéves fő­iskolai képzésen vettem részt, ahol kimondottan anyanyelvtanárokat készítenek fel, és immár három éve tanítom a kint élő magyar gye­rekeket. Az elmúlt tanévben pél­dául 23 diákom volt, akiknek több­sége, pontosabban szüleik Erdély­ből vándoroltak ki Svédországba. A Magyarországról érkezett szülők Az omladozó emléktábla lyezték azt a kis házat, mely egy nagy reményekkel megindult élet minden büszkeségét kipótold. Hála mondassák nekik, s hála mind­azoknak, akik majd elzarándokol­nak a sírhoz, melyben a nagy Rákó­czi kanczellárja álmodja tovább egykori álmait egy nagy, egy bol­dog, egyetértő Magyarországról.” A sírbolt oldalsó falára 1983-ban a Csemadok losonci alapszervezete helyezett el egy rézötvözetből ön­tött emléktáblát ezzel a felirattal: Ráday Pál (1677-1733). Kevésbé is­mert adat, hogy a kriptában nyug­szik Ráday Pál édesapja Ráday Gáspár, leánya Clárát és felesége Kajali Klára is. Ráday Pál születési helye (Alsó- ludány vagy Losonc) bizonytalan, életrajzi írásában sem tett róla em­lítést. A költő egyben államférfi, II. Rákóczi Ferenc diplomatája és er­délyi kancellárja is volt. Édesapja Ráday Gáspár, nógrádi, majd pesti alispán volt. Tanulmányait Loson­con Rozsnyón, Selmecbányán, Kör­möcbányán végezte. Kiválóan be­szélt és írt latinul, németül, vala­mint franciául. 1695-ben törvény­gyakorlatra ment későbbi apósa, Kajali Pál Nógrád és Hont várme­gye jegyzője mellé. 1699-ben Nóg­rád rendjei a megye jegyzőjévé vá­lasztották. 1703-ban a gácsi várat védő nemesek Kajali Pállal együtt kevésbé tartanak igényt erre a fog­lalkozásra, mint az anyaországon kívülről érkezők. A gyermekek ko­ra és nyelvtudása rendkívül válto­zó, ezért mindegyikük számára személyre szabott tantervet kell összeállítanom, természetesen fel­mérve igényeiket, érdeklődési kö­rüket. Az órák keretében foglalko­zunk irodalommal és nyelvtannal is, de a legfontosabb a konverzá- ció, a párbeszédek. A nyelv gya­korlása közben áttekintjük Ma­gyarország és a Kárpát-medence történelmét, földrajzát, kultúráját, annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék azokat a társadalmi, mentalitásbeli különbségeket, amelyeket Magyarországra, Er­délybe, Délvidékre történő hazalá­togatásuk alkalmából tapasztal­nak. Egy-egy ilyen út előtt és után sokat beszélgetünk arról, mi is vár rájuk, illetve az átélt élményeikről. őt bízták meg azzal, hogy hűség- nyilatkozatukat elvigyék II. Rákó­czi Ferencnek a tokaji táborába. Ráday tudása, tájékozódó képessé­ge megnyerte a fejedelem tetszé­sét, s 1704-ben belső titkárává fo­gadta. 1705-ben megnősült, felesé­ge Kajali Klára lett. A szécsényi or­szággyűlésen mint fejedelmi elő­adó szerepelt. 1707-ben az erdélyi országgyűlés az erdélyi kancellária igazgatójává választotta. 1708-ban részt vett a trencséni ütközetben. A szatmári béke megkötése után ha­zatért, Bécsben letette a hűséges­küt. 1712-ben Nógrád követe volt a III. Károlyt koronázó országgyűlé­sen, ahol szónoki tehetségével ki­váltotta az uralkodó elismerését is. Az 1714-1715-ös országgyűlésen is tekintélyt szerzett, tagja lett több országos bizottságnak, de jelentő­sebb politikai szerepet már nem vállalt. Élete végén sokat beteges­kedett, gazdálkodott és irodalmi foglalkozásnak élt. Egyike volt az első könyvgyűjtőknek. Úgyneve­zett „hungárikákból” ő állított ösz- sze először gyűjteményt, megala­pozva ezzel a később híressé vált Ráday-könyvtár alapjait. Megírta önéletrajzát és benderi útjának naplóját is, a Rákóczi-féle szabad­ságharc történetét. Támogatta Bél Mátyás tudományos és Mányoki Ádám művészi tevékenységét. Diákjaim közül sokan már kint születtek Svédországban, abban a kultúrában nevelkednek, svédnek érzik magukat, ezért is fontos, hogy ne csak a nyelvvel foglalkoz­zunk ezeken az órákon, hanem komplex ismeretanyagot kapjanak szüleik, nagyszüleik, rokonaik szülőföldjéről. A svéd iskolarendszer egyébként számomra nagyon szimpatikus, mert gyermekközpontú. Már kis koruktól fogva arra neveli a gyere­keket, hogy legyen saját vélemé­nyük, azt fel merjék vállalni társa­ik előtt, de közben hallgassák meg és fogadják el a másik álláspontját is. A tiszteletről nem beszélnek, gyakorolják azt. A másság elfoga­dása ugyancsak kicsi koruktól be­leivódik a gyerekekbe, legyén az nyelvi másság, testi fogyatékosság vagy egyéb, az átlagtól eltérő tu­lajdonság.” Svédországban az idegen ajkú gyermekeknek joguk van az anyanyelvi oktatásra, a foglalkozások ingyenesek A bevándorlók kultúrákat közvetítenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents