Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-31 / 176. szám, szerda
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 31. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereséges befektetők Pozsony. Az Istrokapitál Rt. csoport csaknem 40 millió koronás konszolidált nyereséggel zárta a tavalyi évet, miközben egy évvel korábban még csak 1,7 millió koronás nyereséget ért el a társaság. Az 1995-ben négy befektetési alap összevonásával alakult társaság egyebek között a Postabank Rt. 34,2 százalékos részvénycsomagját birtokolja. (SITA) Magán osított buszközlekedés Pozsony. A tőketerebesi JM-Au- todoprava Kft. kapja meg a nagymihályi Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) részvényeinek 49 százalékát, a zólyomi SAD-ot a Besztercebályai Közlekedési Társaság Rt. magánosíthalja - áll a privatizációt elbíráló bizottság ajánlásában. Róbert Merva, a privatizációs tárca szóvivője megerősítette, hogy a nagymihályi cég iránt két társaság érdeklődött, a zólyomi SAD- ért hatan versengtek. A tárca vezetője, Mária Machová a napokban terjeszti a kormány elé a két társaság privatizációjára vonatkozó ajánlást. (SITA) Növelte profitját a Transpetrol Pozsony. Növelte nyereségét a Transpetrol társaság. Az idei első félévben a bruttó nyereség összege elérte a 404,7 millió koronát, ami 165,7 millió koronás évközi növekedést jelent. A nyereség- többletet főként a VSZ részvényeinek és a Transpetrol-töltőállo- mások eladása eredményezte. A társaság bevételei e két tranzakciónak köszönhetően 1,448 milli- árddal nőve elérték a 2,6 milliárd koronát. A kőolajszállításból eredő bevételek 0,4 százalékkal nőttek, annak ellenére, hogy a társaság a vizsgált időszakban 4,8 százalékkal kevesebb kőolajat szállított a korábbi év azonos időszakához viszonyítva. (SITA) Leépít a Deutsche Telekom Berlin. Ajelentősen eladósodott német Deutsche Telekom, amely idén egyszer már majdnem eladta 10 millió előfizetővel rendelkező kábeltelevíziós üzletágát, most tovább próbálkozik. A cég egy csomagban tervezi értékesíteni a hat német térségben működő vállalkozást és szeptember végéig várja az ajánlatokat. A volt állami monopolcég jelezte ugyanakkor, hogy ha nem talál vevőt, aki egyben megvásárolná a vállalkozást, akkor a csomagot hajlandó részleteiben is értékesíteni. A DT azt közölte, hogy az üzlet iránt komoly az érdeklődés, és máris vannak jelentkezők, amelyek közül öt nemzetközi konzorcium, (fn) Tetemes adóhátralék Besztercebánya. Az idei év első félévében az adó- és vámhivatalok összesen 95,1 milliárd koronát szedtek be. Ez mintegy 2,4 milliárd koronával kevesebb a tervezettnél. A Központi Adó- igazgatóság kimutatása szerint a deficit kialakulására nagymértékben hatottak a nem adójellegű bevételek, ilyenek az adminisztratív illetékek, büntetések, kötbér stb. behajtása. Ezek esetében a tervezett 7,1 milliárd korona helyett mindössze 2,47 milliárd koronát sikerült behajtani, ami a beszedés mindössze 34,52 százalékos teljesítését jelenti. Az adóbevételek az értékelt időszakban 92,6 milliárd koronát tettek ki. (TASR) Az WTO szerint az EU piacai nyitottak London. A Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) által az Európai Unió kereskedelempolitikájáról készített új jelentés szerint az EU - multilaterális, regionális és bilaterális kezdeményezésein keresztül - a kereskedelmi liberalizáció egyik fő támogatója, és piacainak túlnyomó többségét (a textilipar, valamint a mezőgazdaság kivételével) a nyitottság jellemzi. A textil és ruházati ipar területén az EÜ - WTO kötelezettségeivel összhangban - importkorlátozásainak mindössze 20 százalékát oldotta fel. A jelentés kiemeli, hogy az OECD szerint a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás 2000-ben 107,6 milliárd euróról 97,9 milliárd euróra csökkent, amely főként a piaci árak belső áraknál gyorsabb növekedésének, valamint a valutamozgásoknak volt köszönhető, nem pedig az agrárpolitikában bekövetkezett változásoknak. (FN) Veszteséges az érsekújvári Vunar Érsekújvár. A stagnáló eladások miatt 2 millió koronás veszteséget ért el az idei év első félévében a Vunar Rt., miközben az eladásból származó bevételei elérték a 35,609 millió koronát. Tavaly hat hónap után 506 ezer koronás nyereséget mutattak ki. A termelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,535 millió koronás növekedést produkált. A cég fő exportterületei Németország, Hollandia és Franciaország, a kivitel első félévi volumene megközelítette a 9 millió koronát. (TASR) Az OTP jobb minősítése Budapest. A Moody’s tegnap „C”-ről „C+”-ra minősítette az OTP Bank pénzügyi erejének minősítését és megerősítette a cég letétéinek minősítését. A hivatalos indoklás szerint a felminőnősítésre azért került sor, mert a többek között a szlovák Beruházási és Fejlesztési Bankot (IRB) is birtokló magyar bank pénzügyi alapjai fokozatosan erősödnek miközben a hitelintézet továbbra is tartja vezető pozícióját a magyar piacon. Az ismertető kitér a társaság utóbbi időben tett hatékonyságnövelő lépéseire is. A felminősítés tükrözi a cég bevételtermelő képességét, dominanciáját a lakossági banki szektorban, valamint hogy a várakozások szerint a társaság megtartja vezető pozícióját a kulcspiacokon hosszútávon is. A hitelintézet betéti állomány növekedése stabil, nőtt a lakossági üzletági hitelek mennyisége, és jól diverzifikált bevételi bázissal rendelkezik. (NG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. július 31-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam (EMU - euró 44,440 Lengyel zloty 10,923 Angol font 70,716 Magyar forint (100) 18,187 Cseh korona 1,468 Svéd korona 4,812 Dán korona 5,979 Szlovén tollár (100) 19,586 Japán ien (100) 37,875 Svájci frank 30,478 Kanadai dollár 28,839 USA-dollár 45,280 A bizonytalan kimenetelű szeptemberi parlamenti választások miatt romlani kezdett a fogyasztói hangulat A többség nem bízik a jövőben Tovaszállt jókedvünk nyara. A háztartások tartanak a jövőtől (Képarch.) Pozsony. Egyre inkább tartunk attól, miként is befolyásolhatják életünket a közelgő parlamenti választások, s az ezzel járó kormány- váltás hónapjai - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal júniusi felméréséből. TUBA LAJOS Vége a fogyasztói hangulat óvatos javulásának. Bár a statisztikai hivatal havonta ismédődő felmérései során a hangulat évek óta jellemzően pesszimista, az idei év elején már határozott javulási tendencia mutatkozott. Ennek azonban vége, a júniusi adatok egyértelművé tették, hogy a tavasszal megmutatkozó fokozatos visszaesés az egyre inkább növekedő aggodalom felfutó szakasza volt. Az év elejéhez képest jócskán, 11 százalékkal megnőtt azok száma, akik szerint az elmúlt 12 hónap során romlott az ország gazdasági helyzete. Ennél is figyelmeztetőbb jel, hogy a többség már a jövőben sem bízik, a helyzet romlását váró 55 százalék tíz százalékkal több, mint az év elejei adat. Pedig ez lényegében az egyeden mutató volt, amely során a pesszimista választ adók aránya hosszabb távon is 50 százalék alatt maradt. A rossz hangulat az inflációs várakozásokban is megmutatkozott. Bár az áremelkedés már legalább egy éve szokatla- nul szerény, májusban éves szinten 3,2 százalékos volt, 3 százalékkal nőtt azok aránya, akik az elmúlt 12 hónap során jelentős áremelkedést érzékeltek. A többség azonban még mindig nem vesztette el realitásérzékét, a legtöbben (36 százalék) az árak enyhe emelkedése, 33 százalék pedig a közepes mérték mellett voksoltak. A jövőt illetően azonban az utolsó három hónap során komoly változás következett be. A gazdasági elemzők hiába állítják, hogy nem várható az infláció megugrása, a megkérdezetteket ez nem nyugtatta meg. A változatlan inflációs helyzetben reménykedők aránya két hónap alatt 9 százalék- pontot esve 51 százalékra csökkent, míg a felfutó inflációtól tartók aránya 13 százalékpontot emelkedve 29 százalékra nőtt. A megkérdezettek 64 százaléka tartott attól, hogy a munkanélküliség tovább nő, és csak minden negyedik bízott abban, hogy legalább a mostani szinten marad. A munkanélküliség csökkenését ígérő hivatalos retorikának mindössze 7 százalék hitt. A háztartások anyagi helyzetét illetően is változott a kép. Míg a helyzet romlásáról beszámolók aránya fokozatosan csökkenve már majdnem elérte a változatlan helyzetről beszámolók arányát, júniusra újra kitárult az olló, az előbbi véleményen a megkérdezettek 47, az utóbbin pedig 36 százalék volt. Érdekes viszont, hogy egy éve szinte változatían, 16-17 százalék azok aránya, akik szerint az elmúlt 12 hónap során javult a háztartásuk anyagi helyzete. A jövőt illetően is vége az óvatos optimizmusnak. Már egy éve a legalább a változatlan helyzetben reménykedők aránya -rendszeresen meghaladta a romlástól tartókét, júniusra a két görbe újra csak összeért: a megkérdezettek 39 százaléka gondolta úgy, hogy az elkövetkező 12 hónapban a helyzet változatlan marad, 38 százalék viszont visszaeséstől tartott. A jövővel kapcsolatos aggodalmak jócskán lerontották a fogyasztói hangulatnak az európai uniós módszerrel számolt összesített indexét is. A júniusi mínusz 31,7 pontos érték 3 ponttal rosszabb, mint egy hónappal korábban. Ez a statisztikai módszer lehetővé teszi a tagjelölt, illetve az uniós tagállamokban uralkodó hangulat összehasonlítását. A májusi adatok alapján hazánk a mínusz 29 pontos értékével még a tagjelölt országok mínusz 23 pontos átlagánál is jóval pesszimistábbnak bizonyult. Érdekes jelenség, hogy ezen a csoporton belül mínusz 2 ponttal az élre a január óta 15 pontot javuló Magyarország ugrott, megelőzve a letteket és a cseheket. Az uniós országok mínusz 7 pontos átlaga már hónapok óta változatlan. A franciák és a németek egyaránt mínusz 11 pontot produkáltak, ami az előbbiek esetében ez legalább féléves stagnálást, az utóbbiaknál viszont kifejezetten javuló tendenciát jelent. A szomszéd osztrákok továbbra is kitartanak az év eleje óta mutatott enyhe optimizmus mellett (4 pont). Érdemes figyelni az írek hangulatát is, mivel októberben újra népszavazást tartanak a nizzai szerződésről és ismert, hogy az elutasítás esetén az EU nem nagyon rendelkezik megoldással. Jó jel lehet, hogy az írek hangulata kifejezetten javulóban van, míg tavaly októberben mínusz 14 ponttal a mezőny hátsó részén foglaltak helyet, a májusi mínusz 2 pont a hagyományosan optimista skandináv és Benelux- államok mögé sorolta őket. A Szlovákiában működő bankok többsége 2002 első felében a tavalyinál valamivel kisebb nyereséget mutatott ki Csökkent a behajthatatlan hitelek aránya ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia második legnagyobb pénzintézete, az Általános Hitelbank (VÚB) 2002 első 6 hónapjában 1,437 milliárd korona nyereséget ért el, ez közel 49 százalékkal kevesebb, mint 2001 azonos időszakában, amikor is 2,795 milli- árdot tett ki a profit. Az olasz Inte- saBci 94,5 százalékos tulajdonában levő pénzintézet mérlegfőösszege 2001és 2002 féléve között 3,5 százalékkal nőve elérte a 184,602 milliárd koronát. A 35,7 százalékos tőkemegfelelési mutatóval rendelkező VUB hitelkihelyezése 2002 június végén 43,122 milliárd koronára rúgott, ami 13,7 százalékkal magasabb, mint 2001 júniusában. Ebből 4,768 milliárd korona (11 százalék) számít minősített, nehezen behajtható hitelnek, ami 38,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ügyfelek 137,444 müliárd koronát helyeztek el a VÚB- nál, ez 2,5 százalékos növekedés 2001 júniusához viszonyítva. A Postabank az első félévben 73,7 miihó korona nyereségre tett szert, ami lényegesjavulás 2001 első feléhez képest, hiszen 2001 első 6 hónapjában még 252,3 millió korona veszteséget halmozott fel. A privatizáció előtt álló pénzintézet június végén 22,023 milliárd korona mérlegfőösszeggel rendelkezett, ez 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 2,270 milliárd korona alaptőkéjű Postabank új tulajdonosának kiléte várhatóan augusztus folyamán válik ismertté, amikor is eldőlhet, a Cseh Biztosító vagy a Tatra banka veheti meg. A 2,2 milliárd koronáért az osztrák BAWAG 100 százalékos tulajdonába került Istrobanka 2002 első felében 50,5 millió korona nyereséget mutatott fel, ami 22 százalékos csökkenés 2001 első feléhez viszonyítva. A 19,607 milliárd koronányi ügyfélmegtakarítást kezelő pénzintézet a folyó év első 6 hónapjában 12,132 milliárd korona hitelt folyósított, a kinnlevőségéből 2,61 milliárd korona számít nehezen behajthatónak. A holland ING Bank szlovákiai leányvállalata szintén nyereséges volt: az év első felében 133,4 millió korona profitra tett szert, ami 31,5 százalékkal kevesebb 2001 hasonló időszakánál. A bank aktívuma viszont közel 30 százalékkal nőve elérte a 28,08 milliárd koronát. Az egyik legsikeresebbnek számító hazai pénzintézet, a Tudóvá banka (Volksbank) szintén nyereségvisszaeséssel nézett szembe; az első hat hónapban profitja 136,5 millió koronára rúgott, ami közel 20 százalékos visszaesést jelent 2001 első feléhez képest. Az ügyfelek 23,285 milliárd korona megtakarítást bíztak a pénzintézetre, ez 3 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Szlovákia tartósan legnyereségesebb bankja, a Tatra banka az év első 6 hónapjában 1,185 milliárd korona profitra tett szert, ez 64 millióval kevesebb, mint 2001 hasonló időszakában. A Tatra banka mérlegfőösszege az elmúlt egy évben 27,783 milhárd koronával nőve 117,405 milliárdon állapodott meg az általa nyújtott hitelek volumene 47,265 milliárd korona, ebből mindössze 398,5 millió számít nehezen behajthatónak. (t, s, ú) A gabona valós felvásárlási ára a világpiaci árszínvonaltól is függ, ezért a végleges összeg még nem állapítható meg Gyengébb idei hozam, ám jobb minőség Az eddig felvásárolt búza 60 százaléka a B minőségű élelmiszer-ipari kategóriába tartozik (Képarchívum) KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. Az agrártermelők elégedetlenek a gabona fel- vásárlási árával. A feszültséget fokozza, hogy az aratás idejére sem alakult ki a tényleges ár és az agrárkamara idevonatkozó javaslatai sem találtak megértésre a felvásárlók és kereskedők körében. Az árbizonytalanság okairól kérdeztük Sátor Lászlót, a Belar-Dunaj duna- szerdahelyi vezérigazgatóját. „Való igaz, hogy a gabona tényleges felvásárlási ára mindmáig nem alakult ki. A termelők jelentős része még mindig nem tudhatja pontosan, mennyiért tudja értékesíteni terményét, de mi sem tudjuk, hogy mit fizethetünk a felvásárolt takarmány- és étkezési gabona tonnájáért. Ennek oka nem a felvásárlókban keresendő, nem kívánjuk lefölözni a termelők hasznát. A fő probléma a gabonaárak felvevőpiacának hiányával magyarázható, ezért nincsenek konkrét és végleges árak“ magyarázta Sátor László, utalva arra, hogy szó sincs a minimális és garantált felvásárlási árak megkerüléséről. „Jelenleg a felvásárolt gabonáért előleget fizetünk. Három hónap után kirajzolódhat a gabona vüág- piaci ára, s ehhez mérten egyenlítjük ki a termelők számláit. Addig is a takarmánybúza és -árpa tonnájáért 2700, míg a kenyérgabona tonnájáért 3700 koronát előlegezünk. Hangsúlyozom, ez nem végösszeg. Ha az elszámolás után az agrártermelők mégis kevesellnék a gabonájukért kapott összeget, megadjuk nekik a lehetőséget, hogy az előleg visszafizetése után magtárainkból elvigyék terményeiket és ott értékesíthetik azt, ahol többet kapnak érte. Ezekre raktározási költséget nem számolunk.“ A vezérigazgató elmondta, hogy a Belar-Dunaj magtáraikba az idén 20 ezer tonna takarmánybúzát és -árpát, 20 ezer tonna kukoricát, 10 ezer tonna kenyérgabonát és 2-3 ezer tonna sörárpát vásárolnak fel. A hektárhozamok gyengébbek a tavalyinál, a gabonafélék minősége felülmúlja a várakozásokat. Az eddig felvásárolt búza 60 százaléka „B“ minőségű élelmiszer-ipari kategóriába tartozik és 35 százaléka a „B“ minősítésnél is jobb, ami azt jelenti, hogy a sikértartalom meghaladja a 25 százalékot. Az esésszámmal sincs probléma. A sörárpánál eltérőek a minőségi mutatók. Voltak olyan parcellák, ahol a magvak nitrogéntartalma a 13 százalékot is meghaladja, tehát ez az árpa nem felel meg a söripar követelményeinek.
