Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-03 / 153. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 3. Digitália 9 Patkánykísérletek: Napi 4 órában kapták a sugárzást Nem rákkeltő a mobil! A Counterstrike című lövöldözős játékkal gyakorolnak a brit katonák Virtuális háborúk MOBIL-HÍR Washington UniverA | sity kutatóinak most -megjelent tanulmánya arról számol be, hogy a móbilhaszná- ****^™: lat nem idéz elő daganatos megbetegedéseket. A kísérleti állatokként szolgáló patkányok két éven át napi négy órát „telefonáltak” (kivéve a hétvégi napokat), azaz ennyi időre tették ki őket a készülékek által keltett sugárzásnak, a két leggyakrabban használt frekvencián. Az eredmények szerint semmilyen tumorfajta megjelenése nem áll szignifikáns összefüggésben a sugárzással, beleértve az agytumort is. A kutatások vezetője, Joseph L. Roti Roti professzor egy Quebecben június 25-én megrendezett tudományos konferencián ismertette eredményeiket. Több mint egy évtizede zajlik a vita, hogy a mobilhasználat okozhat-e daganatos megbetegedéseket, különös tekintettel az agytumorra. Roti Roti és társai arra vállalkoztak, hogy egy hosszú kísérletsorozattal közelebb jussanak a kérdés megnyugtató tisztázásához. A fent említett időszakban és gyakorisággal 320 patkányt tettek ki a sugárzásnak. Ezek fele a 835,62 megahertzes frekvencián (analóg telefonok), másik felük pedig a 847,74 megahertzes frekvencián (digitális telefonok) kapta a sugárzást, további 160 patkány pedig kontrollként szolgált, vagyis nem „telefonált”. Két év (összesen 505 nap) után minden állat kb. harminc szövetében, mikroszkopikus vizsgálatokkal keresték a tumorokat, vagy az arra utaló jeleket, különös tekintettel az agyra és a gerincvelőre. A vizsgálatokat igen nagy körültekintéssel végezték - egy-egy agyból például 20-25 metszetet vettek (a rákkeltő anyagok és hatások vizsgálatakor ennél általában kevesebbet vizsgálnak). „Semmit nem akartunk szem elől téveszteni” - mondta Marie C. La Regina patológus. Végül is nem csupán a daganatok, de a testsúly vagy az élettartam esetében sem találtak „statisztikusan szignifikáns összefüggést”, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a sugárzás rákkeltő hatásait nem lehet igazolni a kísérletsorozattal. Roti Roti még 1995-ben kezdte meg azokat a kísérleteket, amelyek során laboratóriumi sejttenyészeteket sugárzott be ezeken a frekvenciákon, s ezután vizsgálta genetikai állományukat és a sejtben zajló folyamatokat. A kutató akkor sem tapasztalta, hogy a sugárzás hatással lenne a sejtekre. „A mobiltelefoa legnagyobb veszélye, hogy autót vezetünk, miközben beszélünk valakivel” - mondja Roti Roti. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy Roti Roti kutatásait anyagi szempontból egy mobiltelefon-gyártó cég, konkrétan a Motorola támogatta. Kíváncsian várjuk, hogy más, hasonlóan körültekintő, hosszú távú és esetleg más jellegű forrásokból szponzorált vizsgálatok megerősítik-e a jövőben ezeket az eredményeket, (origo) SZOFTVER-HÍR A " Duke Nukem röfiva- dászata még nem, de a kortárs FPS egyik csúcsproduktumának számító Counterstrike már megütötte azt a szintet, amelynél a hadvezetés kötelezően a hivatásos katonák ujja alá tolja az egeret. A szakértők szerint a virtuális harc segíti az elméleti tananyag elsajátítását. A velejéig hivatásos brit hadsereg katonái a jövőben első szentélyű lövöldözős (first-person-shooter, fps) játékokkal gyakorolhatják a harctéri taktikát, miután egy Qine- tiQ nevű cég a Half-Life Counterstrike néven népszerűvé lett módosított verziójának egy még tovább módosított verziójával kereste meg a szigetország védelmi minisztériumát. A brit védelmi minisztérium úgy véli, a játék hasznos lehet az elméleti oktatás kiegészítéseként, azonban ódzkodik attól, hogy a virtuális csatározás túlzott szerepet kapjon a konkrét életveszéllyel járó szakmában. Virtuális hátország A módosított módosítás főbb ismertetőjegye, hogy nincs benne százalékban kifejezett egészségi állapot - a virtuális katona annyival is jobban hasonlít a valódihoz, hogy egyetlen találat a végzetét jelenti (akár a Rainbow Sixben). A játékban a katonák a számukra rendszeresített fegyverek poligoni- zált változatait viselik és valós csapatuk tagjaival együtt igyekeznek bajtársaik felé a számítógépes valóságban, akiket ugyanúgy igyekeznek lelőni, mint a gimisek egymást a polgári verzióban. A brit hadsereg logisztikai parancsnokságán a QinetiQ ajánlatát vizsgáló Bruce Pennell őrnagy szerint a szisztéma jó. „Az alámerülés mértékét elég nehéz megbecsülni. Számunkra egyértelműéit látszik - főként katonai megfigyelőként mondom ezt -, hogy a fiúk valóban elmerülnek abban, amivel foglalkoznak. Ez nem csak egy egér- rel-billentyűzettel folytatott játék, ők tényleg győzni akarnak, mint egy valódi hadgyakorlaton.” - vélekedik Pennell. „Nyilvánvaló, hogy korántsem olyan súlyos dolog, ha valakit a virtuális világban agyonlőnek. Nincsenek virtuális tisztjeink, akik levelet írnak az elesett katona virtuális szüleinek. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a játék elég autentikus ahhoz, hogy az elméleti tananyag megtanulását segítse.” - teszi hozzá az őrnagy. A titokzatos ajtó A QinetiQ által benyújtott rendszer a brit védelmi minisztérium reményei szerint arra is alkalmas lehet, hogy valós küldetések virtulizált helyszínein gyakoroljanak vele a katonák bevetés előtt. Pennell őrnagy szerint ez még nagyobb veszélyeket rejteget, mint a monitor előtt felszedett úszógumi. „Gondoskodni kell arról, hogy a környezet modellje olyan pontos legyen, amilyen csak lehet. Semmiképp sem akarjuk, hogy az történjen, hogy a katona a sarkon túl falat találjon ott, ahol a virtuális modellben ajtó volt.” (index) 2001-ben 950 millió illegális zenei lemezt adtak el világszerte Csúcson a kalóz CD-k száma A Folder Shield program az adataink elrejtését segíti Maradjon titok! BIZTONSÁG em kívánatos pillantások elől zárhatjuk el a számítógépen tárolt adatainkat a Folder Shield elnevezésű ingyenesen letölthető alkalmazással. A Windows 95/98/Me változatai alapvetően semmüyen adatvédelmet nem tartalmaznak: a könyvtárakhoz bárki szabadon hozzáférhet, mindössze egy kattintás az egész. Mivel ezeket az operációs rendszereket elsősorban az otthonokban használják, ahol természetéből adódóan mindenki egy gépen „lóg”, azaz a gyerekek játékai mellett a szülők munkái és család összes levelei is megtalálhatóak, nem árt fokozott figyelmet fordítani az adatok védelemére. A Folder Shield 2001 nem az egyetlen program ebben a kategóriában, ám kétségtelen, hogy üde színfolt a drága és bonyolult védelmi szoftverek mellett. Kezelését pillanatok alatt elsajátíthatjuk, ráadásul minden operációs rendszeren működik. A program elve egyszerű: kijelölünk egy vagy több könyvtárat (Add Folder) és engedélyezzük azok védelmét (Enable Protection), ezek után pedig egyszerűen „eltűnnek” - a visszaállítás a Protection kapcsoló elvételével történik. A Folder Shield 2001 védelmének kijátszása nem egyszerű, amit többféle eszköz is biztosít: jelszó, a Windows boot-menü (F8), a regisztrációs adatbázis (regedit) és a programvisszavonás védelme, illetve a Start menüben található Dokumentumok mappa használatának letiltása. A Folder Shield ezek mellett megvéd a vírusok ellen is, hiszen a kártevők számára az elrejtett mappák is láthatatlanok maradnak. A program bőséges szolgáltatásai ellenére igen kisméretű, kevesebb, mint 1 megabájt. Innen letölthető: www.origo.hu/szoftverbazis/se- ged/rendszer/foldershield.html MULTIMÉDIA gy iparági felmérés szerint 2001-ben másfélszer annyi illegálisan másolt zenei CD került értékesítésre, mint az azt megelőző egy éves időszakban. Az International Federation of Phonographic Industries (IFPI) adatai szerint 2001-ben 950 millió kalóz zenei CD került eladásra világszerte, ami majdnem 50 százalékos növekedést jelent a 2000-es adatokhoz képest. A kalózkazettákat is beleszámítva tavaly 1,9 mil- liárdra emelkedett a világszerte értékesített, nem legális zenei kompakt lemezek száma, ami azt jelenti, hogy minden 5 eladott albumból 2 darab illegálisan másolt példány volt. Eszerint a világszerte kazettán vagy CD-n eladott zenei albumok 40 százaléka kalózmásolat, amihez hasonló arányt a zeneipar eddigi történelmében még sosem mutattak ki. 2001-ben a világ 25 országában több kalózmásolatot adtak el, mint eredeti hanghordozót - 2000-ben még csak 21 országban múlta felül a törvénytelen eladások száma a legális értékesítést. A zenekalózkodás terén Kína, Oroszország és Brazília áll az élen. A Kínában az eladott zeneanyagok 90 százaléka hamisítvány volt. A kelet-európai országok közül Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában a legjelentősebb a kalózkodás, nyugatról pedig Spanyolországot lehet kiemelni. A szervezet közölte, hogy míg 2000-ben a kalózmásolatok értékesítése 4,2 milliárd dolláros bevételt generált, addig a tavalyi évben már 4,3 müliárd dollárt tett ki, ami jelentős mértékben köszönhető annak, hogy az írható CD-k (CD- R) ára az elmúlt évben jelentősen csökkent. Annak ellenére, hogy az IFPI adatai szerint a hatóságok világszerte háromszor annyi, azaz körülbelül 10 millió darab kalóz lemezt foglaltak le, mint egy évvel korábban, ez még mindig csak töredéke a feketepiacon elérhető 450 milliós darabszámnak. Az írható CD-k térhódítása mellett hatalmas lökést adott a zenei kalózkodásnak az olyan internetes fájlmegosztó hálózatok megjelenése, mint az AudioGalaxy, a Morpheus, vagy a Kazaa. Az IFPI közlése szerint a szervezet nemzetközi partnerei közreműködésével a tavalyi évben körülbelül 1060 illegális zenei tartalmat kínáló szervert, 28 ezer web- és FTP site-ot záratott be, továbbá 2,8 millió, felhasználót kapcsolt le a hálózatokról, valamint a világ 51 országában 700 millió zenefájlt távolíttatott el. Az IFPI becslése szerint egyébként 2002 májusában 3 millió ember használta a fájlcserélgető hálózatokat, amelyekről körülbelül 500 millió fájl volt letölthető. Jay Berman, Az IFPI elnöke úgy véli, hogy a zenei kalózkodás elleni küzdelem ma már határozott fellépést követel, mivel gazdaságra gyakorolt negatív hatása jelentős. (o) hírek cím-' CD-másoló legálisan Ausztráliában legálissá válhatnak a CD-másoló automaták, miután a szerzőket képviselő jogvédő szervezet a forgalom csekély százalékáért engedélyezte a készülékek országos használatát. A pénzérmével működő másoldákat szeptembertől bevásárlóközpontokban és zeneboltokban állíthatják fel. Ezeken minden lemez égetése 5 ausztrál dollárba (kb 140 korona) kerül majd. A CD- másoló automaták első példányait a független üzemeltetők már felállították néhány ausztrál kisboltban, de a készülékek működésének jogszerűsége nem volt tisztázott, (index) Sony digitális fényképezőgép Az első U-sorozatú Sony gép a DSC-U10-es. A mindössze 118 gramm tömegű gép 1,3 Mpi- xeles 1/2,7” méretű CCD-t használ, melynek segítségével 1280x960, vagy 640x480 pixeles képek készítését teszi lehetővé. A gép optikája 33 mines fókusztávolságúnak felel meg, fényereje F2,8. A legkisebb tárgytávolság 10 cm. Az apró géphez apró LCD tartozik. A mindössze l”-os háttér- vüágítású LCD 65 ezer pixeles. Mivel a gép méretei nem teszik lehetővé sem a Lítiumion, sem az AA-méretű akkumulátorok használatát, így a Sony célszerűen a kisebb méretű AAA-elemek alkalmazása mellett döntött. A DSC-U10 természetesen MemoryStick- et használ az adatok tárolására, melyből gyárilag 8 MB kapacitásút kapunk. Az apró gép méretei: 84,5x39,8x28,6 mm, fogyasztása 1,25 Watt, ára várhatóan 200 USD körül alakul. (Imaging-Resource) PC-k: túl az 1 milliárdon Egy friss felmérés szerint a hetvenes évek közepe óta a komputergyártók különböző fajta személyi számítógépeikből napjainkig összesen 1 milliárd darabot értékesítettek. A Gartner piackutató cég június 30-án publikált tanulmányában arról számol be, hogy a hetvenes évek közepe óta körülbelül 1 milliárd darab személyi számítógépet értékesítettek a gyártók. Az eladott gépek 75 százaléka vállalati felhasználásra került, míg az otthonokba a komputerek 25 százaléka. Az egymilliárd személyi számítógép körülbelül 81,5 százaléka volt asztali számítógép - derül ki a felmérésből. A PC-k árának csökkenése, valamint a számítógépek és az internet népszerűsödése nyomán a következő 1 milliárd számítógép értékesítéséhez már nem lesz szükség közel 30 évre, ugyanis az eladott PC-k száma becslések szerint 2007- 2008 tájékára, azaz 5-6 év alatt meg fog duplázódni. A legtöbb személyi számítógépet - 394 millió darabot - az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban értékesítették (38,8 százalék), míg Európához az eladások 25 százaléka tartozott, a napjainkban legdi-* namikusabban növekedő Ázsia/Óceánia régióban pedig a komputerek 11,7 százaléka talált gazdát. Az egymilliárdo- dik személyi számítógép valószínűleg 2002. áprilisában került eladásra, [origo] SMS-AJÁNLÓ Tegnap nálam hagytad a boxered... Nem gondoltam volna, hogy ennyit eszik! Aki eddig nem tudta, miért windows (Internetrajz)
