Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-29 / 174. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 29. FELHÍVÁS Czinka Panna Prímásverseny A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és Sajógömör önkormányzata az idén is megrendezi a Czinka Panna Prímásversenyt, amelyre 2002. szeptember 15-én kerül sor Sajógömörön. A szervezők várják a prímások jelentkezését az alábbi címen: Csema dók TV, Tomasíkova 11,979 01 Rimavská Sobota. Tel.-fax: 047/5623112, e-mail: polgari@stonline.sk . Jelentkezési határidő: 2002. augusztus 19. MOZI POZSONY HVIEZDA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 15.30^ 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Penge 2 (am.) 21.15 MLADOST: Iris - Egy csodálatos női elme (am.-ang.) 15,17.30 Korcs szerelmek (mexikói) 20 MÚZEUM: Intimitás (fr.-ang.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A hálószobában (am.) 18 Gosford Park (am.-ang.) 17.30, 20 A harcos és a hercegnő (ném.) 20.15 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 17.45 Berlin felett az ég (ném.) 20 Szeress, én szeredek (szí.) 19.30 KASSA DRUZBA: A fegyverek szava (amerikai) 18, 20.30 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 17,18.45,20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-japán) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A harcos és a hercegnő (német) 19 AMFITEÁTRUM: A harcos és a hercegnő (német) 21.30 LÉVA-AMFITEÁTRUM: Roberto Succo (francia) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bővér szálló (am.) 14,16,18,20 Jégkorszak (am.) 13,14.45,16.30, 18.15, 20 Katonák voltunk (am.) 14.15, 17, 19.45 Kísérleti gyilkosság (am.) 14.45,17.15,19.45 Manitu bocskora (német) 20 Men in Black-Sötét zsaruk 2. (am.) 14,16,18,20 Penge 2 (am.) 15,17.30, 20 Pókember (am.) 13, 15.20, 17.40, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15 Kiállítások egy nagyüzem előcsarnokában Gésa a sarokban TÓTH FERENC Nem tűi gyakori - különösen Kelet- Szlovákiában nem -, hogy egy nagyüzem előcsarnokában szobrok fogadják a látogatót. Nem túl gyakori, bár kiállításra alkalmasabb helyet szinte el sem lehet képzelni. Pazar megvilágítás, tágas tér - ami többnyire kihasználadan, ugye... Na jó, néhol van pálma meg fikusz. Aztán jön valaki - jelen esetben a nagykaposi művelődési ház igazgatója -, aki azt mondja magában: Ejha! Milyen jó kis leállításokat lehetne itt rendezni! És a Tranzit gázvezeték 1. sz. (legnagyobb) kompresszorállomásának igazgatója erre azt mondja: Miért ne? Ilyen egyszerű ez. Az üzem előcsarnokát néhány ismert művész kiállítása után most Rudolf Hoffer munkái foglalják el. A sarokban azúrkék-piros, fehér virágos Gésa kuksol, a mennyezet alatt ezüst fém Ikarosz szárnyal, aztán van ott fából formált nő, dús erezetű, natúr, és fából formált nő, dús erezetű, kék. Hajlékony fémkonstrukciók - öncélúak és gyönyörűek. Fém, gipsz és fa - diófa, almafa, cseresznyefa. Szelíd természetes anyagok és vad fém, tompított vonalak és éles, kegyeden sarkok. A műveken lehet vitatkozni, lehet velük egyet nem érteni, de közömbösen nem hagynak senkit. Valami új, valami más a bárgyú sorozatokon vegetáló kulturális élőhalottaknak, csodás fogyasztói társadalmunk polgárainak. Járnak-kelnek az emberek a kompresszorállomás előcsarnokában, Hoffer alkotásai - a Tánc, a Pieta, a Paganini, a Kék akt, a Hamlet és a többi - előtt, amelyek szinte életre kelnek és nyújtózni látszanak. Abban a pazar megvilágításban. Ikarosz szárnyal a mennyezet alatt (A szerző felvétele) Ma is a koncerteken van a hangsúly, még ha a fesztivál összművészeti dzsemboriként hirdeti is magát Programdömping a Szigeten Kettőt kell még aludni, és egy időszakos városba léphet a vándor. Ezt a várost évente felépítik, majd egy hét után lebontják. Itt minden a kultúra jegyében történik. Idén tizedszer. A fesztivál együtt változik a társadalommal, és mára fogalom lett. JUHÁSZ KATALIN Aki visszasírja az 1993-as sátoros ünnepet, a húsz forintos zsíros kenyeret, a sárdagasztós romantikát, az tavaly valószínűleg megrettent a steril plasztik-fílingtől. Szociológusok és kultúrantropo- lógusok együtt rágódnak ezeken a kérdéseken, a mai fiatalokat azonban főleg az érdekli, van-e mindenütt térerő, milyen a technosátor felhozatala, és hány internetes sátrat állítanak a támogatók. Persze ez költői túlzás, ma is a koncerteken van a hangsúly, még ha a fesztivál összművészeti dzsemboriként hirdeti is magát. Szó ami szó, meg kell hagyni, az irodalmi, képzőművészeti, színházi, táncművészeti, civil, sport és egyéb kísérőprogramok alaposan felfejlődtek kilenc év alatt. Idén már az is eltölthet egy kellemes hetet Óbudán, akit nem érdekelnek a koncertek. A nemzetközi sztárparádé ma már nem befolyásolja a közönség összetételét, nem mindenki csak a nagyszínpad kínálatára kíváncsi. Persze ez is fontos, és mivel a Sziget Európa egyik legnagyobb ifjúsági rendezvényévé küzdötte fel magát, a nagy nevek vonakodás nélkül mondanak igent a felkérésre. Iggy Pop, a Transglobal Underground és Jovanotti már másodszor, a HIM harmadszor lép fel itt, végre sikerült elcsábítani a Pulpot, a Cure-t és a Missiont, hogy csak néhány nagy nevet említsünk. A hetijegyek 60 százaléka évek óta külföldön fogy el. Felbukkantak a vendégek közt a gyakorlott nemzetközi fesztiválozók, akik lakókocsival járják Európát, és csak a legjobb helyeket keresik fel. A Sziget évről évre látogatott- sági legeket dönt, még akkor is, ha már nem kizárólag a rockereké a terep. Ötven helyszín, ezernél is több program. Lehet róni a köröket. A paletta színesedése mindenképp jó jel, példa erre a tavalyelőtt debütáló világzenei színpad. Rejtély, hogyan csinálják, de tény, hogy a műfaj legnagyobb sztárjait csalogatják oda a szervezők. Bo- ban Markovicék már ki tudja hányadszor, Natascha Atlas harmadszor, a Klezmatics egyik fele har(TASR-felvétel) Robert Smith - idén a Cure-t is sikerült elcsábítani madszor, Móri Kante másodszor látható e hatalmas multikulti színpadon. Aki jót akar, ne mulassza el Cesaria Évora, Férni Kuti és a Radio Tarifa koncertjét sem. Az eletronikus tánczene is csatát nyert mára, a névsor underground technoban, drum and bass- ben is illusztris. Megint lesz me- tálszínpad, ezúltal sem keverednek annyira a műfajok a nagyszínpadon, a keményebb riffek szerelmesei egy helyen csoportosulhatnak. Este 11 után polgármesteri rendeletre elcsendesülnek a nagyszínpadok, és beindul a számos hangszigetelt kisszínpad, amelyek szintén gazdag programot kínálnak. Új helyszínek is várják a szigetelőket. A Rádió C roma sátra esténként a sokszínű roma kultúrát igyekszik bemutatni, és Vera Bílát, Erik Marchandot, valamint a Trio Morenót ígérik. Az ökumenikus sátorban meditálni, kerekasztal- beszélgetni és teázni lehet majd, az alföldi csárdában pedig Petőfi- idézetek díszelegnek a falakon, és cigányzenekarok, népszínművek láthatók. Idén debütál a Luminári- um is, amely a programfüzet szerint vizuális izgalmakat kíván okozni. A Szivárványsátor tavaly hangos sajtóvita során vívta ki lét- jogosultságát, idén remélhetőleg csöndben és háborítatlanul sátrat verhetnek a melegek a Szigeten. A moziműsorba színházi program és a szabadegyetem előadásai szintén izgalmasnak tűnnek. Az jó idő pedig meg van rendelve. (Dömötör Ede felvétele) Jovanotti másodszor jön A Méhi község mellett talált antropomorf urnás temetkezésű kultúra hagyatékáról Nincs oly messze Trója sem Nyári egyetem Egerben Bemutatkozó elsőfilmesek Eger. Az elmúlt év magyar filmtermésének legjavát vetítik le a 28. Filmművészeti Nyári Egyetemen, amely a hétvégén nyílt meg a rendezvény hagyományos helyszínén, Egerben. A kurzuson ezúttal 42 francia, magyar, német és határon túli magyar hallgató vesz részt. A nyári egyetem egyrészt bemutatja a magyar filmművészet legújabb alkotásait, hogy a kurzuson hallgatóként részt vevő szakemberek segítségével a magyar film az európai nagyközönséghez is eljusson, másrészt a hallgatóknak évről évre egy-egy nemzet filmművészetéről ad áttekintést, az idén német filmgálára kerül sor. Bemutatkoznak a magyarországi elsőfilmes rendezők, majd 12, az elmúlt egy év során készült magyar filmet láthat a közönség. A program részeként rendezik meg a Mozisok Fórumát, amelyen a hagyományos filmszínházak vezetői megvitatják egy magyar és európai filmeket játszó mozihálózat létrehozásának tervét. (MTI) SZÁSZI ZOLTÁN Gömör történelme köztudottan nagyon távoli múltba nyúlik vissza. Ennek a homályba burkolózó múltnak a tudósa B. Kovács István, aki kutatásainak egyik igen fontos szeletét tárja a nagyközönség elé A méhi istentriász és népe című könyvében. Nem kell megijedni, ismét olvasmányosan, közérthetően és a szakma magas színvonalán adja közre a közel húsz éve a napvilágra került leletegyüttesnek a sorsát, valamint a hozzá kapcsolódó kérdések magyarázatát, ahogyan azt már megszokhattuk tőle a Gömörország, vagy az Agyagkenyér című könyvében. Figyelemreméltó a Ma- dách-Posonium vállakózása is, amely mintegy hiánypótlóként próbálja kiadni a tudományos ismeretterjesztő irodalom kategóriájába tartozó köteteket, hiszen a könyv egy remélhetőleg sokkötetes sorozat indítója, amely Gömör és Kishont őskori történetét dolgozza majd fel. Az első kötet világraszóló szakmai szenzáció, a Méhi község mellett talált antropomorf urnás temetkezésű kultúra hagyatékát tárgyalja. A sok szakmai vitát kiváltó, a Kárpát-medencében egyedülálló leletegyüttes 1982-ben leletmentéskor került napvilágra, hosszú évekig tartott a feldolgozása, és máig sok nyitott kérdést tartogat a régészet és a történettudomány számára. Ilyen jellegű, ember formájú halotti urnákat Szlovákia területén eddig csupán a Sajó mellett találtak, konkrétan Méhi és Sajógömör községek határában. Magyarországon hasonló jelentőségű lelet szintén a Sajó folyó mellett, Ózd-Center határában került elő. Európai viszonylatban nincs összehasonlítható leletanyag, a legközelebbi ilyen jellegű temetkezéssel rendelkező kultúra nyomait Kis-Ázsiá- ban, Trója vidékén találhatjuk csak meg. A távoli kapcsolatrendszer lehetőségei, bizonyíthatósága igen fontos történettudományi kérdéseket vet fel a több mint ötezer évvel ezelőtti emberek és népek vándorlásáról, kultúráik keveredéseiről és istenhitéről. B. Kovács István könyve nem csupán a tudományról szól. Érzékletesen ábrázolja a megtalálás izgalmát, a tudós ember örömét és kétségeit, a kutatómunka, az időtlen időkben való gondolkodás lehetséges módjait, a mai ember számára fontos ismeretalapokat, az összefüggések lehetséges kibogozásának folyamatát, a felismerések és a logikai hidak építésének módját. Miért is fontos a régészet? Talán azért, hogy a múlt eseményeiből, a felfedezhető hitből a mindenséget próbáló ember szellemiségét próbáljuk megérteni, akár öt évezred távlatain, istenhármasszobrok töredékein, aprócska maradványok elemzésén keresztül. Mert a régészetben nem a tárgy a fontos, hanem ember, idő, tér és istenek viszonya, valamint ezek jelenkori megértése. Ehhez ad útbaigazítást és alapismereteket B. Kovács István új könyve. (B. Kovács István: A méhi istentriász és népe. Ma- dách-Posonium, 2002.)
