Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-29 / 174. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 29. Külföld Hebroni csatatér. Az elmúlt napokban menetrendszerűen összecsaptak a zsidók és a palesztinok. (Reuters-felvétel) Ma dönt az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Közel-Keleten kialakult helyzetről Palesztin sürgetés Öt orosz határőr életét vesztette a grúz-orosz határon Új csecsen konfliktus Azonosították Pearl maradványait Karacsi. Szakértők DNS-vizs­gálatok alapján megerősítet­ték, hogy a pakisztáni Kara- csiban Daniel Pearl amerikai újságíró maradványait talál­ták meg, akit ez év januárjá­ban raboltak el és gyilkoltak meg kegyetlen módon Pakisz­tánban. A The Wall Street Jo­urnal munkatársának holt­testét május 17-én találták meg a pakisztáni kikötőváros közelében. (MTI) Összetűzések Afganisztánban Kabul. Két afgán kormányka­tona meghalt, öt amerikai ka­tona pedig megsebesült a ke­let-afganisztáni Paktia tarto­mányban vívott tűzharcban. Egy amerikai katonai szóvivő szerint az al-Kaida terrorszer­vezet és a megbuktatott tálib rendszer fegyveresei után ku­tató osztag szombaton kevere­dett súlyos tűzharcba. Paktia tartomány biztonsági szem­pontból az egyik legveszélye­sebb afgán körzet. (MTI) Munkáspárti győzelem Wellington. A kormányzó Munkáspárt előnyét mutatják az előrejelzések a szombaton tartott új-zélandi parlamenti választásokon. Ha a Munkás­párt nyert, Helen Clark kor­mányfő lesz az első új-zélandi politikusnő, aki egymást köve­tő két, hároméves parlamenti ciklusban irányíthatja az or­szágot. A kemény stílusú mi­niszterelnök-asszony népsze­rűsége töretlen. A felmérések szerint a Munkáspártra a vá­lasztók 42, legnagyobb riváli­sára, a Nemzeti Pártra pedig 21 százaléka szavazott. (MTI) Helen Clark (Reuters-felvétel) Lemondott David Lévi Jeruzsálem. Dávid Lévi izra­eli tárca nélküli miniszter le­mondott posztjáról, tiltakozá­sul a tervezett drasztikus költ­ségvetési megszorítások ellen, amelyek - megítélése szerint - végletes szegénységbe ta­szítják a lakosság hátrányos helyzetű rétegeit. Lévi a Geser nevű kis pártot képviseli a kormányban. A három parla­menti hellyel rendelkező párt áprilisban csatlakozott a nem­zeti egységkormányként em­legetett izraeli miniszterta­nácshoz. (MTI) Késik áz új albán kormány Tirana. Új kormányt alakított szombaton Fatos Nano albán miniszterelnök, de egyelőre nem kapta meg Alfred Moisiu államfő jóváhagyását. Moisiu állítólag időt kért, hogy ellen­őrizze a miniszterek névsorát. Az elnök már jelezte, nem fo­gad el olyan kormányt, amely­ben korrupt politikusok van­nak. Nano, a kormányzó Szo­cialista Párt vezetője, három nappal ezelőtt, Pandeli Majko lemondása után kapott megbí­zást az új kormány megalakí­tására, pályafutása során ne­gyedszer. (MTI) Gáza/Jeruzsálem/Újdelhi. A palesztin vezetés arra sür­gette az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, hogy határozattal kötelezze az izraeli hadsere­get arra: vonuljon vissza azon vonalak mögé, ame­lyek az új palesztin felkelés kezdetéig, azaz 2000. szep­tember 28-áig határai voltak az általuk ellenőrzött terüle­teknek. ÖSSZEFOGLALÓNK Jasszer Arafat palesztin elnök a ciszjordániai Rámalláhba össze­hívta a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága és a Palesztin Hatóság kormánya bi­zonyos tagjait. Az ilyen összetételű palesztin vezetés a tanácskozás vé­geztével közleményben azzal a fel­hívással fordult a nemzetközi kö­zösséghez, hogy határozottabb ál­láspontot alakítson ki az izraeli­palesztin konfliktussal kapcsolat­ban, és minden erejét latba vetve MTI-HÍR Újvidék. A szerbiai kormánykoalí­ció (DOS) kizárta soraiból a Vo- jiszlav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Pártot (DSS). Ezt Nenad Csanak, a 18 pár­tot tömörítő DOS egyik vezetője je­lentette be a koalíciós szövetség el­nökségének ülése után. A lépés vá­lasz volt az jugoszláv alkotmánybí­róság pénteki döntésére, hogy a szerbiai parlament állítsa helyre a jugoszláv államfő pártjához tartozó 21 képviselő mandátumát, amelyet júniusban vont meg sorozatos iga­zolatlan hiányzásuk miatt. A képvi­Berlin. A védelmi miniszter buká­sa és a részben állami tulajdonú távközlési konszern körüli bonyo­dalmak következtében július má­sodik felében jelentősen vissza­esett a nagyobbik német kor­mánypárt népszerűsége, és csök­kentek választási esélyei is. Mint a ZDF televízióban közzétett föl­mérésből kitűnik, a pártok nép­szerűségét tekintve a kormányzó szociáldemokraták (SPD) öt szá­zalékkal visszaestek a két héttel ezelőtti szinthez képest: mutató­vegyen részt a béke megteremtésé­ben. Leszögezik, a nemzetközi kö­zösség álláspontjának ki kell feje­ződnie a tettekben. A Biztonsági Tanácsnak el kell fogadnia egy jog­erős határozatot a tűzszünet meg­teremtéséről, arról, hogy a közve­títő kvartett - az Egyesült Álla­mok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország - ellenőrzése alatt legalább a palesztin területekre nemzetközi megfigyelőket külde­nek - áll a közleményben. Az arab országok kérésére a BT pénteken zárt ajtók mögött tanácskozást kezdett egy olyan határozatterve­zetről, amelyet Szíria nyújtott be és amelyben a világszervezet köve­telné a felektől az erőszakos cse­lekmények teljes beszüntetését. A konzultációt azonban rögtön el is napolták mára, hogy az ország- küldöttségek közben tanácskozni tudjanak saját kormányukkal. Az Egyesült Államok közben azzal a követeléssel lépett fel, hogy a BT- nek a Közel-Keletről hozandó min­den határozata ezután feleljen meg a következő szigorú feltéte­selőket egyébként a DOS listáján választották meg, s a DOS ezen a héten a szerb parlamentben kezde­ményezni fogja mandátumuk meg­szüntetését. A DSS alelnöke, Drá­gán Marsicsanyin úgy vélekedett, hogy a kizárásról szóló döntés tör­vénytelen, ugyanis a koalíciós szer­ződés nem tartalmazza annak lehe­tőségét, hogy bármelyik tagpártot ki lehessen iktatni a szövetségből. Megítélése szerint a DOS-elnökség "a lehető legrosszabb döntést hoz­ta, amely sérti az állam és az állam­polgárok érdekeit". A szerb kor­mánykoalíció és a DSS között még tavaly mérgesedett el a viszony, de juk immár csak 35 százalékot ér el. Két százalékkal erősödtek vi­szont a kereszténydemokrata uniópártok (CDU/CSÚ), az ő nép­szerűségük 43 százalékon áll. A Zöldek indexe változatlanul 7, míg a liberális FDP-é (1 százalé­kot emelkedve) 10 százalékot mu­tat. A reformkommunista PDS 5 százalékos szavazati arányt érne el. Ha most lennének az országos parlamenti választások (az idő­pont szeptember 22.), úgy az uniópártok és a liberálisok együtt kényelmes többséghez jutnának a Bundestagban. leknek: határozottan elítélik a ter­rorizmust, és kifejezetten elítélnek három palesztin terrorista mozgal­mat: az Iszlám Dzsihádot, a Ha- mászt, és Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjait. Közben zsidó telepesek tegnap Hebronban rátámadtak paleszti­nokra és agyonlőttek egy 14 éves palesztin lányt, további hét embert pedig megsebesítettek. Ezután za­vargások törtek ki a városban. Az amerikai külügyminiszter au­gusztus elején Washingtonban pa­lesztin küldöttséggel fog tárgyalni a palesztin belbiztonsági reform­ról. A találkozó tervét maga Colin Powell jelentette be, megjegyezve, hogy az összejövetel augusztus 4-i hazatérése után esedékes. A Jasszer Arafathoz közel álló Nabíl Abu Rudeina elnöki tanácsadó megerősítette a tervezett találkozó hírét. Tájékoztatása szerint a Wa­shingtonba utazó küldöttséget Ab- der-Rázek Jahja tábornok, az új palesztin belügyminiszter és Má- her el-Maszri gazdasági miniszter vezeti. (MTI) Zoran Djindjics szerbiai miniszter- elnök még június végén is úgy nyi­latkozott, hogy a kormányzó párt­tömörülés nem zárja ki soraiból a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Pártot, hacsak az nem száll szembe az eddigieknél is nyíl­tabban kormánnyal és a parlamenti többséggel. Vojiszlav Kostunica ál­lamfő viszont már korábban közöl­te: a DOS többi pártja számos eset­ben megszegte a koalíciós megálla­podást, ezért a DSS-t nem köti töb­bé a koalíciós szerződés. A DSS egyébként már régóta nem vett részt a DOS-elnökség, illetve a párt- tömörülés munkájában. A védelmi miniszter leváltásához vezető huzavona és a Deutsche Telekom igazgatótanácsa elnöké­nek menesztése nem tett jót a kan­cellár népszerűségének. Gerhard Schrödert, aki július első felében még 16 százalékkal vezetett kon­zervatív kihívója előtt, a július 22­25. közötti friss fölmérés tanúsága szerint már csak a megkérdezet­tek 48 százaléka (-6) tartja ráter­mettebb kormányfőnek. Edmund Stoiber, az uniópártok kancellár­jelöltje feljövőben van, kedveltsé­gi indexe két hét leforgása alatt 38-ról 41 százalékra emelkedett. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Öt orosz határőr életét vesztette, három pedig súlyosan megsebesült tegnap reggel Csecsen- föld déli részén, ahol szombat óta összecsapások dúlnak az orosz csa­patok és a nagy valószínűséggel Grúziából beszivárgott csecsen sza- kadár harcosok között. Az orosz ha­tárőrség közlése szerint a halottak között van a térségben vezényelt orosz csapatokat irányító Eduard Ladigin alezredes, valamint Szergej Popov őrnagy, a grúz-orosz határ- szakasz parancsnoka is. A hordoz­ható légvédelmi rakétarendszerek­kel és gránátvetőkkel felszerelkezett csecsének közül szombaton három vesztette életét, kettő pedig fogság­ba esett. A szakadárok további eset­leges veszteségeiről tegnap nem kö­zöltek adatot. Mintegy 50-60 cse­csen harcos tört be szombat hajnal­ban Csecsenföld déli, magas he­gyektől övezett térségébe - orosz fel- tételezések szerint a grúziai Panki­MTI-HÍR ..... r Wa shington. Az amerikai képvise­lőház megszavazta a terrorizmus el­leni védelem céljából felállítandó belbiztonsági minisztérium létreho­zását. Az új minisztérium megszer­vezését George Bush elnök javasolta a terrorizmus elleni harc jegyében, e kihívásra adandó amerikai vála­szok keretében. Az alsóház elfogad­ta azt az elnöki javaslatot is, hogy a csúcstárca hatékony működése ér­dekében meghatározott munkajogi korlátozásokat is érvényesítsenek e hivatalnál. A demokrata többségű szenátus ugyanakkor saját változa­tát vitatja a jövő héten, s ezzel ki­újulhatnak az érdekvédelmi jogok­ról kialakult viták. A belbiztonsági tárca az egyik legnagyobb amerikai kormányzati átszervezésnek ígérke­zik, ugyanis csaknem félszáz részle­get olvaszt magába teljesen vagy részben 22 különböző ügynökség­ből. A belbiztonsági minisztérium jogkörét illetően komoly viták foly­Újdelhi. A Kasmír miatti indiai-pa­kisztáni feszültség további enyhíté­sét célzó lépéseket szorgalmazott Újdelhiben Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki szerint Indiá­nak szabadon kell engednie a poli­tikai foglyokat, s lehetővé kell ten­nie nemzetközi megfigyelők jelen­létét a muszlim többségű vitatott területeken szervezett szabad vá­lasztásokon. Powell Újdelhiben, ázsiai kőrútjának első állomásán az indiai vezetőkkel tervezett megbe­szélései előtt tartott sajtóértekezle­tet. Úgy vélte, az indiai-pakisztáni viszony javult, de változadanul fe­Párizs. A francia belügyminisztéri­um megkezdte az eljárást annak a szélsőjobboldali csoportnak a betil­tására, amelynek vélhetően tagja az államfő elleni július 14-i merénylet­kísérlet végrehajtója. Maxime Bru- nerie a nemzeti ünnepen lezajlott katonai parádé alatt le akarta lőni Jacques Chirac elnököt, ebben azonban a mellette állók megaka­dályozták. Letartóztatták, majd vi­selkedése alapján pszichiátriai inté­zetbe utalták. Brunerie-t az Union Radicale (Radikális Szövetség - UR) nevű szélsőjobboldali csoportosulás tagjaként ismerik. A szervezet betil­tását a törvények szerint a minisz­tertanácsnak kell elfogadnia, s ezt szi-szoros felől. Az orosz határőrök a grúz-orosz határtól mintegy tíz ki­lométerre, a Kerigo folyó szurdoká­ban bekerítették a határsértőket, és elvágták a visszavonulás útját. A ki­sebb csoportokra szakadozott cse­csen csapat az éjszaka folyamán többször is hasztalan próbált meg kitömi az ostromgyűrűből. A tarta­lékos erők átvezénylésével megerő­sített orosz csapatok és a csecsének között tegnap napközben is ádáz harcok dúltak, az összecsapásba már szombaton bekapcsolódott az orosz légierő is. A grúz határőrség szerint a határ grúziai oldalán nyu­galom uralkodott tegnap, a helyzet stabil, lövöldözésekről nem érkezett hír. Az orosz tájékoztatás nyomán azonban harckészültségbe helyez­ték a grúz határőr-alakulatokat. Eközben Csecsenföld városaiban letette az esküt az orosz hadsereg­be behívott mintegy ötszáz sorkö­teles csecsén fiatal. Az újoncok Csecsenföldön fognak szolgálatot teljesíteni. tak: egyes nézetek szerint az új mi­nisztérium felügyelete alá kell vonni nem csupán a Bevándorlási és Ho­nosítási Szolgálatot, a parti őrséget, a határőrséget, valamint további másfél tucat, eddig egymástól elkü­lönülten dolgozó kormányzati in­tézményt, hanem az FBI és a CIA egyes részlegeit is. Mások inkább összehangoló, az információáram­lást biztosító irodaként képzelik el a minisztériumot, anélkül, hogy az „felettesévé” válna a saját titkaikat - hírszerzési forrásaikat és módszere­iket - féltékenyen őrző titkosszolgá­latoknak. A kormányzat által kidol­gozott tervezet szerint a belbizton­sági minisztérium „alapértelmezés­ben” nem lenne jogosult követelni az FBI-tól és a CIA-tól minden „nyers adatot”, amit ezek a titkos- szolgálatok összegyűjtenek, hanem csak az ilyen adatok alapján készült, kiemelt jelentőséggel bíró elemzé­seket kérhetnék be. Az új minisztéri­um a vízumkiadási politika fölött is felügyeleti jogot szerezne. Először Újdelhiben tárgyalt az amerikai külügyminiszter Powell gesztusokat vár MTI-HÍR Betiltanak egy francia szélsőjobboldali csoportot Radikális megoldás MTI-HÍR szült. Pakisztáni oldalról változat­lanul fegyveresek beszivárgása fi­gyelhető meg Kasmírba, pedig az iszlámábádi vezetés ígéretet tett en­nek megakadályozására. Az ameri­kai politikus szerint ugyanakkor In­diának válaszolnia kell a pakisztáni gesztusokra, a feszültség további enyhítését szolgáló lépéseket kell tennie. India az utóbbi időszakban tett gesztusokat, de változatlanul fogságban tart több kasmíri veze­tőt, s nem kíván nemzetközi megfi­gyelőket beengedni a vitatott terü­letekre, mivel a kasmíri konfliktust kétoldalú ügynek tekinti. Powell ez­zel ellentétben nemzetközi ügynek minősítette a kasmíri válságot. követheti a csoport fellépése saját védelmében. A Journal du Di- manche című lap szerint az UR be­tiltása mára várható, belügyminisz­tériumi tájékoztatás szerint azon­ban az eljárás ennél időigényesebb. Az UR 1998-ban jött létre, akkor, amikor a Jean-Marie Le Pen vezette Nemzeti Frontból (FN) Bruno Mégret, az addigi második ember vezetésével kivált az MNR (Republi­kánus Nemzeti Mozgalom). Á cso­portosulás a szélsőjobboldal ultráit tömöríti, egyesítve számos korábbi kisebb szervezet embereit, mintegy kétezer embert mozgósít. Ők ma­guk tagadják, hogy félkatonai vagy terrorista szervezetet alkotnának, s szerintük Brunerie nem tagja a szer­vezetnek, mindössze „társutas”. A szerb kormánykoalíció és a DSS között még tavaly mérgesedett el a viszony Kostunicáékat kizárták Nem tettek jót a Schröder vezette szociáldemokratáknak a folyamatos botrányok Nyerésre áll a német ellenzék MTI-TUDÓSÍTÁS Belbiztonsági minisztériumot hoztak létre az USA-ban Védelmi csúcsszerv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents