Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-03 / 153. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 3. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén gazdagabb a gabonatermés Pozsony. Idén a sűrűn vetett gabona esetében 2,755 millió tonnányi termés várható Szlovákiában, ami mintegy 6 százalékkal több, mint tavaly - derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb előrejelzéséből. Ugyanígy nagyobb termésre számíthatunk az olajosrepce esetében is. A 292 ezer tonnára becsült termés 22 százalékkal több, mint tavaly. A hivatal szakemberei azonban figyelmeztetnek, hogy a mostani előrejelzések optimistának számítanak, így az augusztusi prognózis - az időjárás várható alakulása miatt - várhatóan alacsonyabb lesz. (TASR) A költségvetés első hat hónapja Pozsony. Az állami költségvetés hiánya június végén 24,661 milliárd koronára rúgott, ami az egész évre tervezett 38 milliárdos deficit 64,9 százaléka. A büdzsé féléves deficitje 7,2 milliárd koronával nagyobb, mint 2001 hasonló időszakában. A 24,6 milliárdból a költségvetés tényleges hiánya 15,117 milliárdra rúg, a bankkonszolidációval kapcsolatos kiadások pedig 9,544 milliárdot tettek ki. Az év első hat hónapjában a költségvetés 102,802 müliárd korona bevételt (az éves terv 46,2%-a) és 127,465 milliárd korona kiadást (a terv 49,4%-a) könyvelt el. (T) Változott a betétvédelem Pozsony. Július elsejétől a bankban elhelyezett pénzünkre az átlagbér negyvenszereséig, vagyis 504 200 koronáig vállalnak garanciát. Korábban az átlagbér harmincszorosának megfelelő összegig volt védett a bankszámla. A pénzintézet csődje esetén azonban a már említett összegig betétünknek csupán a 90%-ához juthatunk hozzá. Az állam ezzel akarja nagyobb felelősségre bírni a betéteseket. (TASR) CEFTA-ülés Pozsonyban Pozsony. Ma ér véget a Középeurópai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) kétnapos pozsonyi konferenciája, amelyen a tegnapi szakemberi találkozókat követően ma az illetékes minisztériumok képviselői vitatják meg a szabadkereskedelem területén felmerülő kérdéseket. A találkozón elfogadott dokumentumokat várhatóan ma délután írják alá. A szervezet megvitatja Horvátország felvételét is. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. július 3-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,935 Lengyel zloty 11,174 Angol font 68,252 Magyar forint (100) 17,972 Cseh korona 1,496 Svéd korona 4,835 Dán korona 5,914 Szlovén tollár (100) 19,394 Japán ien (100) 37,105 Svájci frank 29,927 Kanadai dollár 29,352 USA-dollár 44,788 Magánkézben az árampiac Tegnap elkelt a VSE is Pozsony. A Kelet-szlovákiai Áram- szolgáltató Rt. (VSE) privatizációs szerződésének aláírásával tegnap lezárult a hazai áramszolgáltató szektor magánosítása. A VSE kisebbségi, 49%-os részvénycsomagját a német RWE Plus veszi meg 130 millió euróért. Sikerült megegyezni az igazgatótanács összetételében is, ebben hárman képviselik majd az RWE érdekeit, míg a VSE felügyelőtanácsában a német cég az alelnö- köt adja. Eubomír Harach gazdasági miniszter szerint a most aláírt szerződés további 2%-nyi részvényre ad elővéteü jogot az RWE-nek az elkövetkező 6 éves időszakra. Ezzel a jogával azonban csak akkor élhet, ha a törvény majd lehetővé teszi többségi részvénycsomag megszerzését a cégnél. Az RWE Plus AG igazgatótanácsi elnöke, Klaus Buss- feld szerint elképzelhető, hogy az RWE a Szlovák Villamos Művek privatizációján is részt vesz, ehhez azonban először minden szükséges információt meg kell szerezniük a cégről. A VSE az Eperjesi és Kassai kerületek áramszolgáltatójaként, mintegy 600 ezer ügyfelet lát el árammal. Tavaly 4,6 TWh-nyi villanyenergiát szállítva, 12,375 milliárd koronás bevételre tett szert, piaci részesedése az' áramszolgáltatásban eléri a 22%-ot. Bussfeld szerint a mostam magánosítás jó lehetőséget teremt a határon túli együttműködéshez is. A VSE már több éve együttműködik a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Áram- szolgáltatóval (EMÁSZ), amellyel közvetlen összeköttetése van. Az EMASZ-t még 1995-ben az RWE Plus AG és az Energie Versorgung Schwaben AG konzorcium vásárolta meg, mára ez a két vállalat 56%- os részvénycsomagot birtokol. A16 ezer alkalmazottal dolgozó esseni székhelyű RWE Magyarországon kívül Ausztriában és Csehországban is jelen van. (mi) Keresse a vasárnap legújabb számát! * Azt hittük, Magyarország rég leszámolt totalitárius múltjával. A Medgyessy-ügy bizonyítja, nem így van. «Iskolakerülők, betörők, narkósok, gyilkosok. Valameny- nyien fiatalkorú bűnözőpalánták. Kiléphetnek-e valaha az ördögi körből?__________________________________ •A nyugdíjreform valahol félúton megfeneklett. Mire számíthatnak július elsejétől a nyugdíjasok? ______ A bősi erőműben termelt áramból nem jut sem a fenntartásra, sem a hitel törlesztésére Vízlépcső: döntés előtt Pozsony. A Szlovák Villamos Művek privatizációs előkészületei miatt nem halasztható tovább a bősi vízlépcső helyzetének rendezése. A vízlépcső kálváriája az 1992 októberi ünnepélyes üzembe helyezéssel kezdődött. TUBA LAJOS A C-változat építésére (és energiatermelési szempontból jelentéktelen zsólnai vízlépcső befejezésére) felvett 550 millió dollárnyi külföldi hitelt ugyanis valamiből törleszteni kellett. Az eredeti elképzelés szerint három cég Duna Társulás néven szövetkezett volna. A Vízügyi Beruházó Vállalat (W) az építkezés folytatásáért (a vízlépcső teljes egészében máig nincs műszakilag átadva) és a hitelek törlesztéséért felelt, a Szlovák Villamos Művek (SE) az erőművi részt, a Dunai Vízügyi Igazgatóság (PD) pedig a vízlépcső többi részét működtette. Hiába állították elő a bősi turbinák az ország villamosenergia termelésének 10%-át, az említett együttműködés nagyon gyorsan zátonyra futott. Az SE ugyanis az első éveket leszámítva a megtermelt áram értékéből nem hajlandó hozzájárulni sem a vízlépcső fenntartásához, sem pedig a hitelek törlesztéséhez. A fenntartást így a PD az állami költségvetésből kapott keretből fedezi és 1998 vége óta ez a sorsa a hiteltörlesztéseknek is. A hiteleket ugyanis annak idején csak állami garanciával tudták felvenni és a szerződés értelmében amennyiben csak egyetlen törlesztőrészlet is késne, az egész fennmaradó részt egy összegben azonnal ki kellene fizetni. így azután a vízlépcső körül évek óta folyó vita közben a pénzügyminisztérium folyamatosan törleszti a bősi hiteleket. 1999-ben a három cég már közel került a megoldáshoz. Ez azon alapult, hogy az SE a megtermelt áram piaci értékének 60%-át fizette volna be a vízlépcső üzemeltetésére és a hitelek törlesztésére szánt alapba. Addigra viszont a Szlovák Villamos Művek anyagi helyzete olyan válságos helyzetbe került, hogy hiába volt továbbra is állami tulajdonban, a komolyabb döntésekben elvesztette önállóságát, ezekhez a hitelezői tanácsának beleegyezésére volt szüksége. Márpedig üyennek számít a cég vagyonának csökkentése is, és mivel a hitelezők nem egyeztek bele a vízi erőmű leválaszA pénzügyi tárca folyamatosan törleszti a bősi vízlépcső hiteleit. tásába, kútba esett a megállapodás. A kormány számára a privatizációs tanácsadó cég által kidolgozott elemzés ezenkívül komoly kockázati tényezőként említi a hágai vízlépcsőpert. Ezt ugyan a két kormány sikeresen altalja évek óta, de a potenciális beruházó nem hagyhatja figyelmen kívül az ezzel kapcsolatos kockázatokat. A bíróság ugyanis egyebek mellett kimondta, hogy a C-változat felépítése szerződésszegés volt. Márpedig, ha nem születik közös megegyezés, akkor a bíróság esetleg kártérítést ítélhet meg. ilyen esetre a privatizációs pályázatot kiíró szlovák kormánynak előre nyüatkoznia kellene, hogy ez mi módon érintené az SE-t. Ugyanez a helyzet egy esedeges megegyezéssel, ebben az esetben ugyanis megtörténhet, hogy a bősi erőműben termelt áram egy részét a magyar fél kapná. Ezek miatt a problémák miatt a privatizációs tanácsadó azt ajánlotta a kormánynak, hogy a privatizáció során mindenképpen tartsa állami kézben a bősi vízlépcsőt. A helyzetet bonyolítja, hogy az SE privatizációja a cég nehéz anyagi helyzete miatt nagyon bonyolult és több forgatókönyv is lehetséges. Ezek közül a múlt héten a kormány kettőt kiválasztott. Abban az esetben, ha a céget leányvállalatokra bontva próbálnák meg részben privatizálni, a bősi rész az anyacégnél maradna a maihoz hasonló állami ellenőrzés mellett. Amennyiben az SE-be egységes egészként igyekeznének befektetőt találni, a bősi erőművet kivennék a cégből, a hitelezőket pedig kárpótolnák a cég vagyonának csökkenéséért. Ennek összege akár a 7,5 milliárd koronát is elérheti. Erre azért lenne szükség, mert az SE hitelszerződései a cég vagyonának lényeges csökkenése esetére szintén azonnali teljes törlesztést (cross-default) tartalmaznak. A két lehetőség közül a Szlovák Villamos Művek egészével kapcsolatban döntenek. Egyelőre ugyanis az a legvalószínűbb, hogy a kormány az érdeklődőktől mindkét lehetőségre árajánlatot kér és csak ezek ismeretében hozza meg a döntését. A Tatra banka nyolcadik alkalommal bizonyult az ország legjobb pénzintézetének Testre szabott pénzügyi csomag ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az angol Euromoney pénzügyi szaklap 8. alkalommal minősítette Szlovákia legjobban működő pénzintézetének a Tatra bankát - mondta Rainer Franz, a bank vezérigazgatója. A Tatra banka tavalyi betétállománya 20 milli- árddal gyarapodva 90 milliárd koronára ugrott és 2001-es adózás utáni nyeresége 3,1 milliárd koronára rúgott. Az év első hat hónapjában 47 milliárd korona értékben nyújtott hitelt, behajthatatlan vagy kétes hitelei a teljes kinnlevőségének mindössze alig 1%-át teszik ki. A Postabank privatizálása iránt érdeklődő pénzintézet július 1-től új pénzügyi csomagokkal várja ügyfeleit. A Tatra banka testre szabott szolgáltatáscsomagot ajánl külön a nagyvállalkozóknak, a kis- és középvállalkozóknak és a természetes személyeknek. Például a természetes személyeknek ajánlott legegyszerűbb, a Tatra Classic csomag havi 39 korona, ez a szokványos szolgáltatások mellett két ingyenes pénzkiadóautomata-használatot és napi 20 ezer korona elköltésére feljogosító VISA Electron bankkártyát tartalmaz, (shz) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. június 30-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 4,70 5,20 5,352,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 Investicná a rozvojová banka 5,80 6,10 6,30 6,50 6,70 3,25 Istrobanka 5,75 6,30 6,45 6,60 6,70 2,50 Ludová banka 5,35 5,95 6,25 6,75 3,00 UniBanka 6,50 6,70 6,75 6,80 3,50 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka3,25 Slovenská sporiteína 4,45-5,15 5,15-5,755,25-6,10 5,65-6,45 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. június 30-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,90-6,05 6,106,25 6,556,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,803,00 HVB Bank Slovakia 3,60-4,85 5,05-5,35 5,65-5,95 6,106,40 6,356,65 5,856,15 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,704,90 5,20-5,50 5,70-6,00 6,106,30 6,506,70 6,556,75 2,004,10 Istrobanka 4,704,80 5,10-5,20 5,55-5,65 6,106,20 6,356,45 6,506,60 2,00 Ludová banka 4,554,95 4,80-5,20 5,30-5,70 5,80 5,55 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,80-5,05 5,30-5,70 5,50-6,05 5,906,35 6,106,55 6,106,50 3,50-ig Prvá komunálna banka 4,30 4,80-5,10 5,20-5,50 5,605,90 5,906,20 6,30 1,80-2,50 Tatra banka 4,90-5,10 5,30-5,50 5,806,00 6,006,201,75 Slovenská sporitel’na 4,90-5,20 5,00-5,10 5,65-5,75 5,906,00 6,006,10 1,25 Vseobecná úverová banka 4,40-4,70 4,80-5,30 5,35-5,70 5,956,35 6,356,90 6,70 1,50-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,50-4,00
