Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-25 / 171. szám, csütörtök

Irodalom, történelem, nyelv A pozsonyi Kultúra könyvesboltban vevőkről, kínálatról A pozsonyi Kultúra könyvesboltban is ugyanannyiba kerül a könyv, mint az ország többi árusítóhelyén, ám aki ide tér be, tudja, már a belépésével örömöt okoz és mosolyt csal az eladók arcára, s tanú­síthatom, a lányok és a boltvezető Kősze- ghyné Szőke Edit vidámsága és önfeledt jó­kedve megfizethetetlen. Kell is a jókedv, hi­szen hiába a forgalmas helyen álló Csema- dok-székház, benne a bolt utcára nyíló abla­kaival, nyáron azért érezhetően kisebb a for­galom. Pedig a hazai és behozott kiadvány­oknak se szeri, se száma, sőt, az egyik tágas sarok antikváriumként szolgálva használt könyveket kínál. A boltvezetőt kérdezem, mely könyvek iránt a legnagyobb a kereslet? — A szépirodalomból itt is az a menő, ami általában a magyar nyelvű területen érdekli a vásárlókat, tehát egyértelműen a jó próza. Márai, például, bármelyik műve nagyon ke­lendő, de már jó ideje a Füves könyv viszi a pálmát. Megemlíthetem a Nórán Könyvki­adó szép kivitelű sorozatát, a magyar írók novelláit, a hazaiak közül pedig a Grendel- könyveket. Nemcsak a legutolsó regényét, Tem egy neves író, költő vallomása / \ / ismert arról, hogy melyek voltak Jl V azok a könyvek, amelyek meghatá­rozták művészi pályájuk indulását és későb­bi alakulását, milyen — nemegyszer kalan­dos, misztikus — körülmények között jutottak el hozzájuk, s váltak sorsfordítókká bizonyos olvasmányok. Az ilyen meghatározó szere­pű írókhoz az ember egy kicsit másképp vi­szonyul, ami nem jelenti okvetlenül azt, hogy bálványozza őket, és rendszeresen úf ráolvassa műveiket. Sokszor persze igen. De gyakran eltávolodik tőlük, feléjük sem néz, ott porosodnak a polcon afféle mementó- ként. Úgy tűnik, küldetésüket betöltötték, pi­hennek. Ez a nyugalmuk azonban csak lát­szólagos és ideiglenes. Nem tudni, meddig tart mellőzöttségük. Minden csak attól függ ki és mikor nyitja fel őket, s olvas beléjük. Ol­vasói legendáriumomnak szintén része egy ilyen történet. Detektívtörténeteket kamaszkoromban kezdtem el olvasni. Kezdetben csak klasszi­kusokat (Poe, Doyle, Chesterton, Christie, Simenon, Biggers, Queen), később szinte vá­logatás nélkül bármit, ami belefért a „krimi” meglehetősen tág műfaji kategóriájába. Kiválóakat, középszerűeket és kimondottan silányakat vegyesen. Már nem emlékszem annak az éppen aktuális kriminek sem a szerzőjére, sem a címére, amelyen útban a nagymamámhoz végigszáguldottam, s így, ami a hazautat illeti, olvasnivaló nélkül ma­radtam. Másnap kissé tanácstalanul álldo­gáltam a falusi ház ebédlőjének igencsak tarka kínálatot mutató könyvespolca előtt. Volt ott minden. A kalendáriumoktól a szőlé­szeti szakkönyveken, versesköteteken és ke­gyes olvasmányokon át az indiánregénye­kig. Nem tudtam választani, márpedig mu­száj volt. Buszban, vonaton mindig olvas­tam. Rossz volt belegondolni is, hogy egész úton csak gubbasztok majd az ülésen, és né­zek ki a fejemből. Maupassant. Ezen a néven akadt meg a tekintetem. Valami derengett az irodalom­órákról, körülbelül olyan szinten, hogy egy XIX. századifrancia bajuszosról van szó va­lahol Flaubert és Zola környékén — mármint a tankönyvben. Komornyikné őnagysága. Hát, nem valami sokat ígérő cím, gondoltam akkor. Belelapoztam. Novellák. Ez megtörte az ellenállásomat. Rövid történetek, elolva­sok belőlük néhányat, ha nem tetszenek, fél­reteszem a könyvet. Elvittem. Nem csak ezt a Maupassant-kötetet olvastam végig hanem utána a többit is, amit sikerült kikölcsönöz­nöm a könyvtárból. Először csak megfogott benne ez-az, aztán teljesen magával raga­dott. Hogy tulajdonképpen mi is, akkor en­nek még annyira sem tudtam okát adni, mint ma. Más volt, mint a detektívtörténetek, ezt rögtön éreztem. Egy másfajta olvasásmó­dot kényszerített rám. Talán azzal fogott KJtÍHKUPECTVO KULTÚRA KÖNYVESBOLT nőm. I. nrtáfcs 12„ 811 06 BRATISLAVA------OTVÁRACÍ CAS­, -NYITVATARTÁSI IDŐ—1* Pondeiok - Hétfő 10.00 - 18.00 Utorok - Kedd 10.00-18.00 Streda - Szerda 10.00-18.00 Stvrfok - Csütörtök 10.00 - 18.00 Piátok - Péntek 10.00-18.00 Sobota - Szombat 9.00 - 13.00 Nedela - Vasárnap zatvorené - zárva Vedúco predajne-Boltveieté: Kősieghy Szőke Edit Tel.: 55962065 ' hanem a korábbiakat is folyamatosan ve­szik, és keresik az életműsorozatát is. A töb­bi tudományos munkák közül azok, ame­lyek a szlovákiai magyarokat mindig is érde­kelték: a történelmüket és a nyelvüket vizs­gálók. A legnépszerűbb Bödők Zsigmond sorozata, készleteink időről időre kimerül­nek belőle. Sokan keresik Lanstyák István könyvét is, A magyar nyelv Szlovákiában cí­műt, Vadkerty Katalinét: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Dusán Kovácét: Szlovákia története. Sikeres a Csallóközi Kiskönyvtár sorozat is: A szabadságharc pozsonyi vérta­núi című kötet, a Pozsony vármegye közép­kori földrajza, az újabbak közül pedig a Roncsol László összeállította A Csallóköz vá­rosai és falvai első kötete. (cs) meg erre máig emlékszem, hogy egy-egy téli vadászat leírása olyan volt, mintha hirtelen lehűlt volna körülöttem a levegő. Lúdbőrzött a hátam. Mintha én is ott lettem volna a kővé fagyott földön topogó vadászok között. Itt ol­vastam először a Gömböcöt és Az őrült asz- szonyt. Innen jutottam el aztán Zoláig, aki­nek Rougon-Macquart-ciklusán módszere­sen rágtam át magam, Flaubert-ig akinek a Bovarynéját sebes tempóban olvastam végig anélkül, hogy — ma már látom — felfogtam volna „miről is szól”. Mert az igazán nagy művek, ahogy Esterházy Péter fogalmazott egy alkalommal, nem arról szólnak, ami a tartalmuk. . Ilyen kis dolgokon múlik. Hogy valaki le- vesz-e egy könyvet a polcról vagy sem. Egyéb­ként máig nem tudom, hogy került oda az a kötet, és olvasta-e már valaki korábban is. Jóleső borzongás jár át, amikor eljátszom a gondolattal, mi lett volna, ha ott és akkor a szőlészeti könyvet vagy a Nagy medve fiait viszem el magammal. Ma talán borkészítés­sel vagy kedélyes békepipázgatással múlat­nám az időmet. Benyovszky Krisztián Könyvjelző 3/02 Holmestól a Gömböcig

Next

/
Thumbnails
Contents