Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-25 / 171. szám, csütörtök
< lantsai lösíío A Csallóköz városai és falvai rM Mt« fcHWIi» % ~ $ prr---------vq Baronyay pKsef Nagyobb munkái éfA Alt 1 Ág Tibor: Az Aranykert muzsikája 260 Sk helyett 229 Sk Baranyai József nagyobb munkái 349 Sk helyett 289 Sk Földes Gyula - Rudnay Béla: Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről 180 Sk helyett 159 Sk Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza 349 Sk helyett 289 Sk Horváth Ildikó —Telekiné Nagy Ilona: Csilizköz földrajzi nevei 120 Sk helyett 99 Sk Ipolyi Arnold: Csallóközi uti-képek 160 Sk helyett 139 Sk Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei 200 Sk helyett 179 Sk Koncsol László: A Csallóköz városai és falvai I. 349 Sk helyett 289 Sk Kumlik Emil: A szabadságharc pozsonyi vértanúi 160 Sk helyett 139 Sk Kúr Géza: Küzdelmeink 160 Sk helyett 139 Sk Piry Cirjék János: Érsekújvári napló 1848/49 149 Sk helyett 129 Sk Szabó János - Borsos Mihály: A nagyfödémesi plébánia múltjából 190 Sk helyett 169 Sk Szomjas-Schiffert György: Hajnal vagyon, szép piros 240 Sk helyett 219 Sk Takács András: Csallóközi néptáncok 230 Sk helyett 209 Sk Valesius Antal János: Levelek 1725—1740 190 Sk helyett 169 Sk Akció! Ha a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatból 1000 Sk feletti összegben rendel könyveket, akciós árainkból további 20 %-os kedvezményt nyújtunk. a je A szabadságharc- pozsonyi vértanúi $ 9Ä) ■ orfe* HAH lenö j Pozsony vármegye j középkori j földrajza *<?* — a « sas 4P& je r & Piry Orjék János Érsekújvárt napló 1848/1849 4 & 4d&-------VhV ~W ~ TTol és milyen helyzetben olvasunk? /—4 Mikor és milyen környezetben? JL A. Van-e az olvasásnak mint helyzetnek hangulata? S magának a könyvolvasó embernek számít-e egyáltalán, hogy éppen milyen miliőben ütötte fel kedvenc kötetét? Napi- és hetilapokat olvasó, lektűröket, papírkötésű krimiket, Júlia- és Romana-füzeteket fogyasztó embereket a buszon, villamoson látni minden- n ap os dolognak számít, s bár ők is lelkes betűfalók, a magamfajta akkor örül igazán, amikor egy-egy regénnyel, novellás-, verseskötettel utazót lát. Ilyenkor valamiféle titkos boldogság cinkos összetartozás is átsuhan az emberen, mintha volna a szépirodalmat olvasóknak egyfajta nem hivatalos, ám annál rangosabb kasztjuk, és tagjai így adnák egymás tudtára, hogy ők is a „klubba” tartoznak... De félre a tréfával: könyvet olvasni önmagában is csodálatos élmény, sőt állapot (lődd be magad könyvvel!), egy-egy remek kötetbe mélyedre szinte mellékes, hogy épp a buszon zötykölődsz - de pompásan buszozol (Garaczi), vagy a vonat kereke kattog alattad, miként Esti Kornél utazásakor (Kosztolányi). Persze azért akadnak órák, áhítatos pillanatok, amikor az olvasás felér egy szertartással, a képzelet szertartásaival (Tálamon), ha úgy tetszik; ilyenkor a kényelmi szempontok és a háborítatlanság is jócskán felértékelődnek. A „boldog békeidők” nagyapái még a könyvtárszobába vagy a méhesbe vonultak el, hogy hódoljanak a szellemnek, a mai ember akár a klotyóba is behúzódik egy cigivel és a soros, letehetetlenül jó kötettel. Olvasunk hosszú téli estéken, fülledt, forró nyári délutánokon az árnyékban hűsölve, olvasunk strandon, kávéházban, olvasunk a kádban, a szőlőhegyen, a borház dikóján heverészve, olvasunk viharos éjszakákon a hálószobánk mélyén, olvasunk repülőn és olvasunk hajón, olvasunk sátorozáskor vagy a már közhelynek számító szituációban: a könyvespolc szegletében, egy régi fotelben nyújtózva. Megannyi helyzet és hangulat. Egy a lényeg: az a csodálatos érzés, amikor a szövegóceán mélyére buksz, és a felszín alatt lubickolsz, kedves olvasó. És akkor: mint hal a vízben! Németh Zoli azt írta: az olvasás mánia. Nos igen, de ebből a betegségből sose gyógyuljunk ki! Mert az olvasás csak látszatra passzív tevékenység valójában az egyik legkreatívabb és legkellemesebb munka. Buchlovics Péter KITEKINTŐ Vörösmarty Mihály bicente- náriumán verspályázatot hirdetett a Petőfi Irodalmi Múzeum — a pályázat témájaként a költő Gondolatok a könyvtárban című versét jelölve meg. A versenyfelhívás a toll 99 mesterét ihlette meg, közülük 26- ot, valamint a tollúknak súgó Vörös- martyét egy kötetben megjelentette a múzeum Ment-e a könyvek által a világ elébb? címmel (PIM, 2001). Az öttagú zsűri a könyvbe — nyomtatott alakban és kéziratmásolatként is — bekerülő költemények közül négyet külön is díjazott: Jász Attila, Lackfi János, Tandori Dezső és Tőzsér Árpád alkotását. A fődíjat az Ezredvégi sorok a könyvről című Tőzsér-költe- mény vitte el — kalligrafikus sorai látványként is rabul ejtik az olvasót. Tollbamondás-osztályzat szerint: fogalmazás egyes, külalak egyes, (cs) Ment-e a könyvek által a világ elébb? Könyvjelző 3/02 Az olvasás mint helyzet Egy rendhagyó versgyűjteményről A sorozat még kapható kötetei Rendelje meg kiskönyvtárát rendkívül kedvezményes áron!
