Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-25 / 171. szám, csütörtök
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 25. Meghalt Chaim Potok Philadelphia. Kedden agydaganatban elhunyt Chaim Potok amerikai író, rabbi, filozófus, A kiválasztott, A nevem Asher Lev és számos más, főként a ortodox haszid zsidók életét bemutató regény szerzője. A lengyel emigráns szülők gyermeke 1950-ben angol irodalmat végzett, 1954- ben avatták rabbivá, 1967-ben megjelent regényével, A kiválasztottal vált híressé. Chaim Potok 73 éves volt. (Reuters, ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Kikötői hírek (amerikai) 21.15 MLADOSÍ: Iris - Egy csodálatos női elme (amerikai-angol) 15, 17.30, 20 MÚZEUM: Korcs szerelmek (mexikói) 17.15,20 CHARLIE CENTRUM: A hálószobában (amerikai) 18 Gosford Park (amerikaiangol) 17.30,20 A harcos és a hercegnő (német) 20.15 Star Wars II- A kiónok támadása (amerikai) 17.45 Monty Python: Az élet értelme (angol) 20 Ülök az ágon, és jól érzem magam (szlovák) 19.30 KASSA DRUZBA: A fegyverek szava (amerikai) 18, 20.30 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 17,18.45, 20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A nagyon nagy ő (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: A nagyon nagy ő (amerikai) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Penge 2 (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Penge 2 (amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Katonák voltunk (amerikai) 14.15, 17,19.45 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Manitu bocskora (német) 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20, 17.40, 20 Star Wars 11. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15 A szlovákiai magyar képzőművészet helyzetéről Szakmai találkozó ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Meleghegy. Milyenek a lehetőségei a képzőművészeti műveltség fejlesztésének, milyen irányvonalat vesz Európa képzőművészete a 3. évezred elején, változik-e a szlovákiai magyar könyvillusztrálás helyzete. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd a Szlovákia Magyar Képzőművészek Társaságának tagjai Meleghegyen, a holnap kezdődő kétnapos szakmai találkozón. A művészek új hagyományt szeretnének teremteni a szlovákiai magyar képzőművészeti életben. Szervezetük új vezetése nyári és téli szakmai találkozók szervezésével szeretné felhívni a figyelmet a pillanatnyilag kicsit mellőzött témára. A művészek elsősorban anyagi gondokkal küzdenek. Kevés a megrendelés, meglehetősen deformálódott a közízlés, és a köz- intézményeknek, múzeumoknak is egyre kevesebb pénzük jut műtárgyvásárlásra. Egyedüli forrásként a civil szerveződések és alapítványok által kiírt pályázatok maradnak. A társaság, amelynek tagsága folyamatosan bővül, szeretné elemezni és felkutatni az utánpótlást, felkarolni az egyéni és társasági kezdeményezéseket, valamint javítani a képzőművészeti oktatás színvonalát. Ä szimpózium előadói Keserű Katalin, az Ernst Galéria igazgatója, Kubicka Ku- cera Klára művészettörténész és Szabó Haltenberger Kinga művészettörténész, a társulás idén megválasztott elnöke lesznek, (szász) Megjelent az Irodalmi Szemle 5. száma Európaiság, integráció LAPAJÁNLÓ „A magyar nemzeti irodalom integrációjának feltétele Magyarország európai uniós csatlakozása. Ez azonban nem jelentené a magyar kulturális és irodalmi egység létrejöttét“ - állapítja meg értekezésében Alabán Ferenc. A kisebbségi irodalmak sajátos helyzetét tárgyalva ezt írja: „A kisebbségi magyar irodalmak sajátos helyzetüknél fogva élő regionális hagyományokat jelentenek és egyúttal közvetítő funkciót töltenek be a közép-európai kultúrák kapcsolat- rendszerében. Ez a kontextus és a szemléleti nyitottság jelentheti a garanciákat a magyar irodalom rangjához való felzárkózásához és a korábbinál teljesebb európai befogadásához“. A folyóirat szépirodalmi rovatában Szepesi Attila, Török Elemér, Kemsei István verseit, továbbá Papp Tibor regényrészletét és Aich Péter novelláját olvashatjuk. Gágyor József írásában a tallósi nép ajkán élő, cigányokról szóló közmondásokat, szólásokat gyűjtötte egy csokorba. Új humanizmus címmel Aich Péter a Humanista kiáltvány programjával foglalkozik. A kritikai rovat Kovács Győző írását közli Szeberényi Zoltán Turczel Lajosról írt kismonográfiájáról, valamint Fonod Zoltán Közkép címmel megjelent beszélgető könyvéről. A Tallózó rovat Esterházy Péter nagy visszhangot kiváltó új kötetéről; a Javított kiadás - melléklet a Harmonia Caelestishez címűről írt értékelést közli, Radnóti Sándor tollából. Ugyancsak közli a lap Keserű József kritikáját Németh Zoltán monográfiájáról, melyet Tálamon Alfonzról írt. A kötet az Ünnepi Könyvhét kiadványai között is szerepelt, (-dz-) Hogyan éltek a bronzkorszakban a mai Érsekújvár környékén - kiállítás a helyi honismereti múzeumban Farkasfog „gyöngysor” Szálkáról A csekei páncél A bronzkori ember - időszámításunk előtt 1800 és 700 között - a mai Érsekújvár területén és környékén állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozott, gabonaféléket - főként búzát, árpát-, lent, cukorborsót és babot termesztett. Őseink a folyók környéki területeken éltek, szabadon hagyott vagy megerősített településeken. Ilyet találtak Kisváradon (ma Surányhoz tartozik), innen származik a híres Kisváradi Vénusz. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Ez az védőfallal körülvett település európai viszonylatban is ismert, nagyban hasonlít a Délkelet-Euró- pában feltárt településekhez, melyeket palánkkal és sánccal védtek. Kisvárad metallurgiai, politikai, kulturális központ volt, fejlett csontiparral rendelkezett. Közvetlenül Érsekújvár területén nem ismert ilyen település, de bronzkori temetők találhatók a környéken, közép bronzkori csontvázas temetkezési helyet tártak fel a Berekben és a téglagyár közelében is. A Kisváradon fellelt kis szobrok (állati és emberi figurák), miniatűr edények szolgálhattak kultikus célokat, de akár gyerekjátékok is lehettek (például a csörgők), ezt pontosan nem tudni. Az Érsekújvári Honismereti Múzeum ferencesek kolostori kiállítótermében „zöld patinával borított évszázadok” vallanak őseink életéről. A Szálkáról származó „gyöngysor” különlegessége, hogy farkasfogakból fűzték. A további kiállított leletek, a kisebb és a nagyobb, gabonatárolásra szolgáló edények Kovács Eszter régész agyagból készültek, a szerszámok csontból, az ékszerek és a fegyverek pedig bronzból. A nagyfajdkürti lelet rekonstrukciójára Kovács Eszter régész, az érsekújvári múzeumban szeptember hatodikáig megtekinthető kiállítás rendezője hívta fel a figyelmet: „A ruhatartozékok hamvasz- tásos sírból kerültek elő. A testet elhamvasztották, csak a bronztárgyak maradtak meg: a tűk, a különféle ruhadíszek, a nyaklánc tartozékai, a diadém és az övre felvarrt csüngök. A leleteket nem állítottuk ki, azok Pozsonyban vannak.” A kiállításon egy agancsból készült kalapács rekonstrukcióját is megtekintheti a közönség, továbbá megtudhatja azt is, milyen technikával fontak a bronzkorban élt asszonyok. A módszerük nem sokban különbözött a mai fonási technikáktól, mindössze a felszerelésük volt kezdetlegesebb. A bronztűk hasonlóak azokhoz, amelyeket Németországban találtak. Á borostyán nyaklánc azért értékes, mivel bronzkori leletként igen ritka. Talán egy tehetős család vagyonát képezte az a néhány karperec, amelyek a „nyárhídi bronzkincs” néven váltak ismertté. Veszedelem idején az emberek évezredekkel ezelőtt is elásták az értékeiket, majd a veszély elmúltával kiásták. Á karpereceket ékszerként viselték, értékük megegyezett az arany ékszerekével. A bronztárgyak kincsnek számítottak. A nyárhídi bronzkincs tulajdonosának már nem adatott meg, hogy kincseit kiássa - ez csak sok évszázaddal később, a huszadik század régészeinek sikerült. „Az Érsekújvári és a Lévai járás között fekszik Nagyfajdkürt, a környékén három halomsírt tártunk fel. Egész Szlovákia területén mindössze négy olyan páncélt találtak, mint amüyen a csekei. Hasonlót viseltek Délkelet-Európá- ban, sőt a görög vázarajzokon is hasonlóakat lehet látni. Ilyen páncélt találtak Franciaországban és Görögország területén is. A feltűnő hasonlóság azt bizonyítja, hogy már korábban is létezett kapcsolat észak és dél között, egyben arra utal, hogy 1200 táján nagy néptömegek vonultak tájainkról Görögország területére” magyarázta Kovács Eszter. A páncélnak csupán egyes részeit találták meg, a hiányzó darabokat pótolniuk kellett. Ä csekei lelet azért érdekes, mert bronzból készült, tehát minden bizonnyal magas rangú katonáé lehetett, az egyszerű katonák páncélja bőrből készült. A katonai viselet tartozéka volt még a sisak, a lábszárvédő és a pajzs. „A leleteknek csupán kis százaléka került elő sértetlenül, a legtöbbje összetört, de sikerült összeragasztani” - mondta el Kovács Eszter. Kérdésünkre, hogy vannak-e még lelőhelyek az országban, a kiállítás rendezője elárulta, a lelőhelyeknek eddig csupán a felét tárták fel. „Még sok minden rejtőzik a föld alatt. Ugyanakkor rengeteg érték pusztul el a különféle építkezések során. Az építést végzők sokszor be sem jelentik, ha rábukkantak valamire a földben. Hiába rendelkezik jogszabály a bejelentési kötelezettségről, az emberek gyakran eltitkolják a véletlenül feltárt leleteket” - fűzte hozzá a régész. SOKADALOM A CSALLÓKÖZTŐL A BODROGKÖZIG Néptánc- és kézműves-bemutatók Révkomáromban Duna-parti Sokadalom ELŐZETESÜNK Komárom. Sokadalom a Csallóköztől a Bodrogközig elnevezéssel rendeznek a hétvégén másfél napos fesztivált Komáromban, a Tiszti pavilon amfiteátrumában. A holnap kezdődő találkozó programjában szerepel egyebek mellett néptánc- és kézműves-bemutató, népzenei koncert, kirakodóvásár, játszó-, valamint táncház. A fesztivál története két évvel ezelőttre nyúlik vissza. 2000-ben, a Millennium évében szervezte meg a budapesti Honvéd együttes első alkalommal Millenniumi Sokadalom névvel a rendezvényt. A központi ünnepséget regionális szintű, kisebb Soka- dalom-fesztiválok előzték meg. A szervezők elsődleges célja az volt, hogy a Kárpát-medence népművészet, azon belül főként a néptánc iránt érdeklődő magyarsága találkozzon egymással. Két fesztivált rendeztek Erdélyben, hármat Magyarországon, egyet pedig a dél-, ületve a délnyugat-szlovákiai magyar népi táncegyüttesek részvételével Rév- és Dél-Komáromban. A hat regionális helyszínen fellépett felnőtt és gyermek népi táncegyüttesek, valamint szólisták közül válogatták ki az augusztus 20-ához kötődő, a budapesti Felvonulási téren megrendezett négynapos ünnepség közreműködőit. Az évről évre nagy érdeklődést kiváltó Sokadalom szlovákiai helyszínét idén is Komárom biztosítja, a Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes közös szervezésében megvalósuló másfél napos fesztiválról Farkas József, a Hagyomány Alap ügyvezetője elmondta, a rendezvény programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy a népművészet szinte valamennyi műfajával megismerkedhessenek a hétvégén Komáromba látogató érdeklődők. „Hasonló Sokadalom-fesztivált rendeznek egyebek közt Kolozsvárott és Szepsiszentgyörgyben is - fűzte hozzá Farkas József -, a központi rendezvényt pedig szeptember elején tartják a budapesti Or- czy-kertben, melynek résztvevőit idén is a regionális Sokadalom fesztiválok szereplői közül válogatják ki. Az idei fesztivál azért is különleges, mert az Ifjú Szivek tánc- együttes a tervek szerint itt tartja a Honfi igricek című, új műsorának ősbemutatóját.” (érvé) Komárom. 2002. július 26-27. Péntek 17.00- 19.00 Gyermektánccso- portok előadása Közreműködik: a zselízi Kincső, a komáromi Pihegó és a Dél-komáromi Garabonciás gyermektánc- csoport 21.30-2.00 Táncház RÉV, a Magyar Kultúra Háza Szombat 11.00- 15.00 Gyermekműsor ORT-IKI gólyalábas parádé, Babocsai Máté - bábelőadás (Debrecen) Ládafia Bábszínház (Biatorbágy): Bábcirkusz, hintáztatás egy különleges körhintán Meseszínház (Rozsnyó): Mese a juhászbojtárról, bábos maszkos játék Vándorjátszó (Terény): Cipóvarázsló, a kenyér születése játékban Kabóca (Kisudvarnok): A pöttyös lovacska bátyja A palóc mesemondás mesterei - mesemondó gyerekek a Palócföldről 11.00- 17.00 Kirakodóvásár Kézműves-bemutatók, játszóház 15.00- 16.00 Népzenei koncert Visai hagyományőrző énekesek és furulyások A Tükrös népzenei együttes koncertje 21.00 Az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Honti igricek című műsorának bemutatója Közreműködnek: martosi, jókai, zsérei, magyarbődi hagyományőrző táncosok, Juhász Zoltán, Dsu- pin Pál, Sáringer Kálmán, Istvánfi Balázs és Pál István dudások, Agócs Gergely, a zselízi Kincső és a komáromi Pihegő gyermektánc- csoport, valamint a Feszty Árpád Táncegyüttes 22.30-3.00 Táncház Helyszín: RÉV, a Magyar Kultúra Háza Rendezők: Hagyomány Alap, Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes, Szlovákiai Magyar Folklórszövetség x ♦'M i SOKADALOM Egy régi karperec (A szerző felvételei)
