Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-22 / 168. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 22. Roma kulturális fesztivál Várgede. A helyi önkormányzat a rimaszombati Roma Nők Klubjá­val és a Csemadok balogfalai alapszervezetével karöltve július 27- én megrendezi az első, hagyományteremtő roma kulturális feszti­vált. A14 órakor kezdődő rendezvényen fellép a gyomaendrődi ro­ma hagyományőrző tánccsoport, a Romane Jíle (Csata), a Chave Kokavatar és a Romani Luludii (Kokava nad Rimavicou), a Bóbika csoport (Balogfala), a Layky Boys (Sútor), a Sombataker ROMA (Rimaszombat), a Romani Chaja, a Bláznivé dievcatá (Hftúsfa), a Roma Junior Dancing Fore (Várgede), a Roma Szívek (Síd), a Für- töcskék Asszonykórus (Balogfala) valamint Oláh Hajnalka, Hor­váth Erik, Martin Horváth, Roland, Váradi Zsolt, Pintye János és Berki Klaudia. A műsorvezető Lakatos Tamás lesz. (-jdj-) MOZI POZSONY HVIEZDA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Bridget Jones naplója (angol-ame­rikai) 21.15 MLADOST: A hálószobában (amerikai) 15, 20 Isten nagy, én kicsi vagyok (francia) 17.30 TATRA: Álmok útján (ameri­kai) 18 Vénasszonyok nyara (cseh) 20ISTROPOLIS: Men in Black- Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Birthday Girl (angol­amerikai) 17, 19, 21 Gosford Park (amerikai-angol) 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Gosford Park (amerikai-angol) 17.30, 20 A harcos és a hercegnő (német) 20.15 Az időgép (amerikai) 18 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai).45 Monty Python: Az élet értelme (angol) 20 Ezeréves méh I-II. (szlovák) 19.30 KASSA DRUZBA: Pókember (amerikai) 18 A hűtlen (amerikai) 20 CAPI­TOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 17, 18.45, 20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18, 20IMPULZ: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Kutyabajnok (amerikai) 21.30 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: Álmok útján (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Álmok útján (amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (ameri­kai) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (amerikai) 6, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30,20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Szitakötő (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Traffic (német-amerikai) 20 Rendszeres résztvevői a hazai és külföldi fesztiváloknak Nagytárkány dalosai D. VARGA LÁSZLÓ „Egyszerű civil életet élek, azután hirtelen harcossá válók, ha a dalok közelébe kerülök" - vallja Cseh Tamás Nagy szívvel, fegyelmezetten „A dalok magasabban szállnak, mint a politikai szelek." (Dömötör Ede felvétele) A Csemadok helyi alapszervezete mellett működő éneklőcsoport jó­voltából élénk kulturális élet fo­lyik a Tisza menti Nagytárkány- ban. Ehhez persze olyan vezetők­re van szükség, akik példamutatá­sukkal vonzzák a kultúrával élő, abból (is) táplálkozó, hagyomány- őrző embereket. Az egyik a falu el­ső embere, Kopasz József polgár- mester, aki 1986-ban az éneklő­csoport alapító tagja volt, a másik Csonka László, a helyi magyar nyelvű alapiskola igazgatóhelyet­tese, a kórus karnagya. Kopasz Jó­zsef egyébként is agilis, kultúra­szerető ember, ő a Csemadok Bod­rogközi Területi Választmányának elnöke, és tagja a központi bizott­ság elnökségének. A tagok létszáma akkor növeke­dett meg, amikor a csoport egye­sült a hajdani egyházi énekkarral. Az éneklőcsoport rendszeres részt­vevője mind a hazai, mind a kül­földi fesztiváloknak, kulturális rendezvényeknek. Nagyrészt saját gyűjtésű bodrogközi népdalokból álló műsorukkal felléptek egyebek mellett Nagyidán, Gombaszögön, Galántán, Nagykaposon, Duna- szerdahelyen a Bíborpiros szép ró­zsa döntőjén és a cigándi nemzet­közi folklórfesztiválon, amelyen az idén ők nyerték el a Legjobb hatá­ron kívüli csoport díját a részt vevő huszonnégy erdélyi, kárpátaljai és felvidéki együttes közül. A közel­múltban a Miskolc melletti Hom- rogon tartott nemzetközi folklór­fesztiválra kaptak meghívást a nagytárkányi dalosok. Legközelebb a Tárkányok találko­zóján lépnek fel, amelyet augusz­tus 20-án tartanak az Eger melletti Felsőtárkányban a „tárkányok” (azaz „vasverők”) - Kőröstárkány, Mezőtárkány, Tárkány és Nagy­tárkány - képviselőinek részvéte­lével. Nyáron nem énekel. Kissé kö­rülményes, árulta el, ritkán követik egymást a fellépések, miközben mindegyikre egy hétig készül. Idén azonban Cseh Tamás kivételt tett. BÁRÁNY JÁNOS így került az ismert előadóművész a minap Érsekújvárba is, a 9. Klikk fesztivál egyik sátrába, amelyben a Kor-Zár együttes szervezett igényes irodalmat, színházat és zenét. Cseh Tamás először járt ilyen jellegű nyá­ri rockzenei fesztiválon. Fellépése idején odakint eleredt az eső. Fel­hőszakadás szolgáltatott némileg kellemetlen háttérzajt a koncert­hez. Délután, amikor találkoztunk, még napsütésben beszélgettünk a zivatarokról. Hogy érzi magát zivatarban? Szeretem a zivatart. Az nem kö­zömbös idő. Nem langyos. A zivatar kimondottan jó. Persze, nem min­denkinek. Különösen azoknak nem, akik nem bírják. Politikai zivatarokról van véle­ménye? Szól róluk az új dalok­ban? Sohasem volt napipolitika-függő, hogy milyen dalokat írunk Bere- ményi Gézával. Augusztusban vé­letlenül lesz időnk befejezni azt, amit három éve elkezdtünk. Egy új műsort. A napi politika sohasem fog a szerzeményeinkbe szivárog­ni. Énekesként nem az a dolgom, hogy magánvéleményeket hangoz­tassak, azt az ember megteszi az asztalnál. Egy énekesnek nem ti­los, de butaság volna kötni a napi politikára, bármennyire érintve is van benne alkalmasint, vagyis szí­ve szerint ezt vagy azt gondol. A dalok magasabban szállnak, mint a politikai szelek. Mit kezdtek el három évvel ez­előtt Bereményi Gézával? Antoine és Desiree került elő megint. Kétezerben találkoznak egy aluljáróban. Antoine államtit­kár lett, Desiree koldus. A kutyájá­nak koldul. Antoine meg csak azért megy le az aluljáróba, mert elrom­lott az autója. Nem kalandregény, nem mozi, de érdekesen alakul a sorsuk. Kiderül, hogy Desiree alkal­masabb lenne államtitkárnak, mint Antoine. Ennyi a történet alapja. Közben elhangzanak majd új da­lok, melyek arról szólnak, mit gon­dolunk most a világról. Mennyire mély a barátságuk? Összejárnak? Főznek valamit, le­ülnek, gondolkodnak, írnak, komponálnak? A dallamok vannak készen előbb. Utána kapnak szöveget. Köztünk BENYOVSZKY KRISZTIÁN A Szerelmem, Dumumba elvársnő „magyar” és a Szerezni egy nőt „bal­káni” novellái után Darvasi László legújabb kötete, A lojangi kutyava­dászok „kínai novellákéként aposztrofálja magát. A témakörök, a felelevenített műfajok és a stílus­regiszterek jellegében egyaránt tet­ten érhető a kifejezés egzotikussá­gára való törekvés. A novellákban Darvasi következetesen, a tipikus­nak mondható kor-és helyidéző fló­ra, fauna, az étkezési és viselkedési szokások, a hitvilág, az irodalmi, bölcseleti és történelmi hagyomá­nyok elemeiből konstruál meg egy „kínai vüágot”, úgy, hogy a végered­mény olyan történetek sora, melyek elsősorban nem a keleti referenciák hiteles ábrázolásában érdekeltek, hanem inkább irodalmi szimulak- rumként működnek. Keleti deja vu - újszecessziós, stilizált orientaliz- mus. Mindez a köznapi, olykor ba­nális és a csodás elemeket (továbbra is) ötvöző, a rejtélyek és titkok iránt különös affinitást mutató Darvasi­pontos leosztás van érvényben. Nem szólok a szövegbe, Géza nem szól a dallamba, később az elő­adásmódba sem. Egy napon azu­tán megszülünk egy dalt. Hogy be­kerül-e a műsorba, a későbbi szer­kesztés során derül ki. Megrögzött dah'rók vagyunk Gézával. Ha talál­kozunk, és nincs nálunk gitár, vagy nem tudunk jegyzetelni, un­juk egymást, vagy idétlen viccek mesélésével ütjük el az időt. Azt a néhány fontos dolgot, ami történik velünk, két perc alatt meg tudjuk beszélni. Látta a Hídember című filmet? A díszbemutatón. Drukkoltam, nem tudtam őszintén figyelni. Ami­kor azután már másodszor csörgött a könnyem, tudtam, hogy jó a film. Régi jó barátok viselkednek így. Régi jó barátok vagyunk! De úgy, mint két katona, nem szoktunk egymás vállára borulni. Betartjuk a három lépés távolságot. Ártana a daloknak, ha állandóan egymás nyakán lógnánk. Apjuk és anyjuk vagyunk a dalainknak, ők a gyer­mekek. Nincsenek sunyi egyezteté­sek, bratyizgatások. Minden a da­lokért van. Milyen a dalokban élő Cseh Ta­más világa? Szellemiségét Bereményi határoz­za meg. A médiuma vagyok. Lelkes vagy inkább lázadó médi­um? Igyekszem nem belebeszélni. Néha poétika jegyében. Tömör, könnyed, az „olajozott” olvasást biztosító szi­kár nyelven. A Csin Akadémia-ciklus rövidtörté­netei, miniatűr prózaszövegei hol a vallásos példabeszéd, a szemléltető tantörténet (Zöld Pej, A vissza nem igazolt történet, Lao Szu és a szőlő­fürt) mérsékelt, hol pedig a kafkai ihletésű, nyitott, modern parabola fokozott enigmatikusságával, jelen­tésbeli homályával tűnnek ki (A Csin Akadémia képeslapgyűjtemé­nyéből, A Csin Akadémia története, A Csin Akadémia várószobája, A légy, A különbözőség tudósa). Né­melyikük a frappáns, poentírozott zárlat eljárásával különül el a többi­től (A legrövidebb novella, Kié Lao Szu útja?). E ciklus érdekessége, hogy a legkülönbözőbb dokumen­tumokat, adminisztratív forrásokat lépteti intertextuális, illetve meta- textuális játékba. Az Akadémia hi­vatalnokainak jelentései, beszámo­lói, „birodalmi riportjai”, hírlevelek, nyomozók által rögzített tanúvallo­mások, vendégkönyvi bejegyzések, anekdoták és a hozzájuk fűzött, már mondanám, de nem mondom. Megzavarnám vele a másikat. Csu­pán arra szoktam figyelmeztetni Gézát, hogy nem jön ki a szótag­szám. Akkor keres egy rövidebb szót. Abban az értelemben is médi­um vagyok, hogy már az alkotás so­rán megmutatom neki, milyen is le­hetne majd végső formájában a dal. Nehéz egyedül a gitárral a szín­padon? Nagyon nehéz. Ha valamire büszke lehetek, akkor arra vagyok, hogy le tudom kötni a nézők figyelmét. Mi a trükkje? Ehhez nagy szív kell. Lelkiismere­tesség, fegyelmezettség és sok gya­korlás. Rengeteg apró hiba és téve­dés volt az életemben, de a dalokat illetően nem tévedtem eddig még soha. Ha nem énekel, mi foglalkoztat­ja? Múlatom az időt. Pihenni próbálok, de nem megy. A gondolataim már a következő feladaton járnak. Szere­tem a nőket, a bort. Sokat beszélge­tek a barátaimmal. Érdekel, mi van velük. Ötvenkilenc éves vagyok. Nem tudom, meddig megy majd ez így. Nem tudom, hogy meddig lehet énekelni. Egyszerű civü életet élek, azután hirtelen harcossá válók, amikor a dalok közelébe kerülök. Gyermekei milyen utakat járnak? András Koppány huszonkét éves. Krakkóban tanul lengyelt. Nemrég kapott ösztöndíjat a Jagellóra, ami­nemegyszer polemikus hangvételű lábjegyzetek, glosszák, utólagos megjegyzések alakítanak ki egy olyan dialogikus teret, mely ellent­mondásoktól, paradoxonoktól sem mentes olvasatokat előlegez meg. A novellákat olvasva lépten-nyo- mon halálesetekbe, gyilkosságokba és öngyilkosságokba botlunk. Az emberek élete egy hajszálon függ, egy rossz válasz, egy elkószáló te­kintet, egy óvatlan elszólás végzetes lehet. Morbid találékonysággal kiöt- lött és különös kegyedenséggel vég­rehajtott büntetésekről számolnak be a novellák, röviden, sokkoló tö­mörséggel. Kimondottan detektív- történetként olvasható novella is ta­lálható a kötetben, (Amikor lefestet­ték a kutyavadászt, A gyilkos neve, A halott feleség), rejtéllyel, talány­nyal, találós kérdésekkel, titokzatos eseményekkel, nyomokkal, rejtje­lekkel azonban a könyv szinte min­den darabjában találkozhatunk. A felmerülő magyarázatok, lehetsé­ges válaszok között vannak racioná­lis alapúak, de ugyanúgy irracioná­lis vonzatúak is. A szerző korábbi nek nagyon örülök, hiszen annak idején én is „lengyelbolond“ vol­tam. Mi a hatvanas években mindig Lengyelországba utaztunk. A piros útlevéllel máshová nem lehetett. Beleszerettem a lengyelekbe. A fi­am meg úgy látszik, elkapta tőlem ezt a mániát. Tizenhárom eszten­dős Borbála lányom miatt meg las­san kellene szereznem egy golyós­puskát, annyira gyönyörű lány. A múltkor is sétáltunk Pesten, men­tünk mobiltelefont venni neki. Egy­szer csak azt vettem észre, hogy az emberek a lányom miatt figyelnek kettőnket. Nyári ember? Nem tudok nyaralni. Sem napozni, sem fürödni, nem bírom a nyüzs­gést, a bódékat. A Balatonon hon­vágyam van a sok német turista mi­att. Elnézést kérek a német turis­táktól, de a tó ilyenkor pár hétre Németországgá változik. Áll a Bala­ton környékén egy kis paraszthá­zam. Harminc éve vettem, fillére­kért. Szeretek a kertben. Jó fúrni- faragni. Emlékezetes nyaraim nin­csenek, csak szép kirándulások em­lékeit őrzöm. A színházzal bejár­tam a fél világot. Nem vágyakozom már utazni. Borsódzik a hátam, amikor azt hallom a gyerekeimtől, hogy menjünk Horvátországba. Lá­tom magam előtt az idegen nyelvű útjelző táblákat, és félek. Persze, uralkodom magamon, elviszem majd őket, de nem akarok nyaralni. Dolgos ember vagyok, munkára termettem. Már négy nap semmit­tevés is kikészít. műveinek poétikájához hasonlato­san ez a világ is a csodák, a mágikus hátterű események vüága. Zárlat­ként egy metafizikai detektívtörté- net ígéretes csíráját hordozó novel­lából idéznék: Csang császár, a mű­vészek és az ajtónálló: „A császár ar­ra a szumátrai óriásteknősre volt a legbüszkébb, melynek két páncél­ján gyermekisten lábnyoma fehér­lett. E talpacska nyoma a páncéllal együtt növekedett évről évre, így bi­zonyítva azt a sokat vitatott föltéte­lezést, hogy magukat az isteneket is kikezdi az idő. Hiszen ha nyomuk a világ szövetén növekszik, akkor öregszik is. Ami viszont nő, az meg­hal végül.” A császár később folytat­ja meditációját, s szavaiban korábbi Darvasi-novellák (Vettem Istenből egy darabkát, Baba Franciska) „darabkái” térnek vissza: „Ha az ember az istenek alkotása, akkor az istenek maguk is öregszenek az em­berben. Amikor az ember meghal, vele hal a teremtő istenből is egy darabka.” (Darvasi László: A lojangi kutya­vadászok. Bp, Magvető 2002) A csoport néhány tagja (A szerző felvétele) Az emberek élete egy hajszálon függ, egy rossz válasz, egy elkószáló tekintet, egy óvatlan elszólás végzetes lehet A magyar író esete a kínai papagájj al

Next

/
Thumbnails
Contents