Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-22 / 168. szám, hétfő

El Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 22. A rendkívül heves esőzések hatására árhullám söpört végig a Fülöp-szigeteken. Szombaton így nézett ki a fő­város, Manila egyik főutcája. (Reutres-felvétel) A marokkói külügyminiszter tagadta, hogy országa bármire kötelezte volna magát „Petrezselyem” senkié A repülőgép elkerülte a két ország határvidékét Közeledik a két Korea Tisztáznák az előírásokat Nyárádszentmárton. Július végén ül össze a magyar-ro­mán kisebbségi szakbizottság - közölte szombaton Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hi­vatal politikai államtitkára. A határon túli magyarokkal kap­csolatos politikáért felelős ál­lamtitkár Nyárádszentmár- tonban a romániai Magyar If­júsági Értekezlet első nyári akadémiáján tartott előadást. Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta azt, hogy a román kormány csütör­tökön bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen al­kalmazza az egyetértési nyilat­kozat egyes előírásait. (MTI) Berlinben Hitlerre emlékeztek Berlin. Szigorú biztonsági in­tézkedéseket vezettek be Ber­linben, miután a lengyel mi­niszterelnök is a városban tar­tózkodott szombaton. Ezen a napon próbálták meg a Wehrmacht emberei megölni Adolf Hitlert. Alekszander Kwasniewski, Gerhard Schröder kancellár és Peter Struck védelmi miniszter szombaton egy fáklyás cere­mónia keretében 500 újonc katonát avatott fel. (MTI) Előrehozott választások Podgorica. Montenegróban október 6-ra írta ki az előreho­zott parlamenti választásokat Milo Djukanovic államfő. Az elnöki iroda szombaton közöl­te, Djukanovic annak nyomán hozta ezt a döntést, hogy a montenegrói parlament július 18-án feloszlatta önmagát. En­nek előzménye, hogy ugyan­azon a napon a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság másik tag­államában, Szerbiában is par­lamenti választásokat írtak ki, szeptember 29-re. (MTI) Október elején előrehozott választások lesznek Monte­negróban (Képarchívum) Egy éve volt a „genovai csata" Genova. Több mint tízezer ember vett részt szombaton az észak-olaszországi városban azon a tüntetésen, amelyet az egy évvel ezelőtt rendezett G8 csúcstalálkozó idején rendőr­golyótól meghalt olasz fiatal­ember emlékére hirdettek meg. A tömeg első, mintegy 500 szélsőbaloldali és anar­chista aktivistából álló cso­portja pontosan 17 óra 27 perckor indult el, abban az időpontban, amikor Carlo Giuliani egy évvel ezelőtt éle­tét vesztette. A 23 éves fiatal­emberre egy nála két évvel fi­atalabb rendőr lőtt rá 2001. július 20-án. A megemlékezé­sen részt vettek az áldozat szülei és testvére is. Az egy év­vel ezelőtti „genovai csata”, rossz fényt vetett Silvio Berlusconira, a jobboldali mi­niszterelnökre, aki tavaly má­jusban került hatalomra. A számos rendőri melléfogást az Amnesty International ember­jogi szervezet is elítélte. (MTI) Megoldódott a Petrezse­lyem-sziget (Perejil) hova­tartozása miatt kialakult marokkói-spanyol diplomá­ciai konfliktus. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A megállapodás értelmében a két fél visszaállítja a 2002 júliusa előt­ti állapotot. A sziget semleges terü­let marad, egyik ország sem száll­hatja meg, illetve nem tűzheti ki rá nemzeti lobogóját. A felek között az Egyesült Államok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A stratégiai stabilitás kérdéseit, a közel-keleti válság ren­dezéseinek lehetőségeit, Oroszor­szág és az Európai Unió közötti kapcsolatok hosszú távú fejleszté­sének stratégiai elemeit, valamint a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bizonyos vetületeit te­kintette át Vlagyimir Putyin orosz és Jacques Chirac francia államfő szombat délelőtt Szocsiban. A fran­cia köztársasági elnök kétnapos munkalátogatását záró munka- reggelin és megbeszélésen a felek folytatták az előző nap megkezdett nemzetközi témáknak - az izraeli­palesztin válságnak, az afganisztá­ni helyzetnek, Európa biztonságpo­litikájának - az áttekintését. Afganisztánnal kapcsolatban a két államfő támogatásáról biztosította MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több mint háromezer Nagy-Britanniából toborzott iszlám terroristát képeztek ki az al-Kaida és a tálib rezsim afganisztáni táborai­ban. Minderről a The Sunday Times számolt be, hangsúlyozva azt a fe­nyegetést, amit a hírhedt terrorista vezér, Oszama bin Laden hálózatá­nak még rejtőzködő tagjai jelente­nek Nagy-Britannia számára. A tekintélyes konzervatív brit napi­lap tegnapi számában a kormány legutóbbi belbiztonsági értékelésé­ből közölt - kiszivárgott - részlete­ket. Eszerint a belügyminisztérium illetékesei három és négyezer közöt­tire becsülik azoknak a terroristák­nak a számát, akiket Nagy- Britanniábol „soroztak be” az al- Kaida terrorszervezet és a tálib re­külügyminisztériuma közvetített. Colin Powell amerikai külügymi­niszter mindkét fél kompromisz- szumkészségét méltatta. A megál­lapodást az Európa Bizottság ,jó hírként” üdvözölte. Marokkói je­lentések szerint Spanyolország a megállapodásnak megfelelően be­fejezte katonáinak kivonását a szi­getről. Némi árnyékot vet a megál­lapodásra Mohamed Benaisza ma­rokkói külügyminiszter nyilatko­zata. Benaisza a MAP marokkói hírügynökségnek cáfolta azt a madridi rádiójelentést, amely sze­Hamid Karzai afgán elnököt. Az iz­raeli-palesztin válságot illetően saj­nálattal állapították meg, hogy eb­ben a kérdésben „még nem alakul­tak ki az optimális értékelések”, a közeljövőben nem lehet arra számí­tani, hogy a konfliktus lezárására konkrét megoldások szülessenek. A pénteki első tárgyalási forduló­ban az államfők megvitatták az Oroszország számára kiemelt jelen­tőségű kalinyingrádi problémakört és ezzel összefüggésben az orosz- EU kapcsolatok alakulását, Orosz­ország és a világ hét legfejlettebb országának együttműködését a Nyolcak csoportján belül, a cse- csenföldi helyzetet, valamint a két­oldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehető­ségeit és a Kereskedelmi Világszer­vezethez való orosz csatlakozás kérdéseit. zsim táboraiba. Az értesülés az em­lített táborokban talált dokumentu­mokból és a foglyok beszámolóiból származik. Eszerint a brit állampol­gárságú személyek az afganisztáni táborokban katonai, továbbá iszlám „vallási és lelki” oktatásban része­sültek, míg egy kisebb csoport a leg­alaposabb terrorista kiképzésen ment keresztül, beleértve a robba­nószerkezetek előállítását és más, egyebek között öngyilkos merényle­tek során alkalmazott technikákat. Biztonsági források szerint e terro­risták egy része azóta visszatért Nagy-Britanniába, vagy más nyu­gat-európai országban telepedett le. A The Sunday Times szerint a brit terrorelhárítást rendkívüli módon meglepte az országból toborzottak nagy száma, korábban ugyanis úgy vélekedtek, hogy 1992 óta évente rint kötelezte magát arra, hogy a spanyol erők kivonása után Ma­rokkó nem tér vissza a szigetre. A marokkói partok közelében fek­vő lakatlan szigeten, amelyet mindkét ország magáénak tekint, július 11-én néhány marokkói ka­tona szállt partra, kitűzve az or­szág lobogóját. A spanyol kormány előbb diplomáciai úton követelte a marokkói vezetéstől a katonák visszavonását, majd július 17-én a spanyol hadsereg különleges egy­ségének 75 katonája távolította el a marokkói területfoglalókat. Putyin kijelntette, hogy számít francia kollégája támogatására a kalinyingrádi problémakör meg­oldásában. Chirac ettől nem is zárkózott el, a pénteki közös sajtó- tájékoztatón a maga részéről meg­engedhetetlennek nevezte a kali­nyingrádi probléma oly módon történő megoldását, hogy orosz állampolgároknak vízumot kelljen kérniük, ha Oroszország egyik ré­széből a másikba akarnak utazni. Orosz részről igen nagyra értékel­ték, hogy újjáválasztását követően a francia államfő első külföldi útja Oroszországba vezetett. Szergej Prihogyko, Putyin elnök külpoliti­kai főtanácsadója úgy vélte, hogy ez nem csak a két államfő kiváló személyes kapcsolatának tudható be, hanem kifejezi Párizs értékíté­letét Oroszország európai szere­péről. mintegy száz szélsőséges utazott ki­képzésre Afganisztánba. A lap ér­deklődésére a külügyminisztérium képviselője „rendkívül aggasztó­nak” nevezte az értesülést. Ugyancsak a The Sunday Times szá­molt be arról, hogy a terrorizmus el­leni harc keretében a brit külföldi hírszerzés, az MI6 pótlólagos eszkö­zökhöz jut tevékenységének erősíté­sére. A lap értesülése szerint nem­csak pénzügyi eszközökről van szó, hanem arról is, hogy a terrorizmus elleni harc érdekében az MI6 a jövő­ben jobban számíthat a hadsereg különleges egységeinek támogatá­sára is. Sőt meg nem erősített infor­mációk szerint az MI6 a jövőben nemcsak üldözheti a terroristákat, hanem el is teheti őket láb alól, amint arra Bush elnök a közelmúlt­ban a CIA-t is felhatalmazta. MTI-INFORMÁCIÓ Szöul. A hét végén megindították az első, Észak- és Dél-Korea által is elismert légijáratot a két ország kö­zött. A történelmi jelentőségű légijárat a dél-koreai Jangjangot és az észak-koreai Szondokot köti össze. Az első repülőgép, amelyen utasok még nem, csak a 14 tagú személyzet tartózkodott, szomba­ton indult útnak az észak-koreai MTI-JELENTÉS Tel-Aviv. A rendőrség szerint po­kolgép robbant tegnap reggel Izra­el középső részén, Tel-Avivtól dél­re egy személyszállító vonat alatt. Egy ember könnyebben megsebe­sült. A robbanás a mozgó vonat alatt történt, egyes jelentések sze­rint Javne, más források szerint Rehovot város közelében, a fővá­rostól délre. Az egyetlen sérült a szerelvény vezetője. A motorkocsi­Tajpej. Csen Suj-pien tajvani el­nök tegnap átvette pártja, a De­mokratikus Haladó Párt (DPP) irá­nyítását. Csen szerint a párt alap­okmányának reformja, amely le­hetővé teszi, hogy az államfő irá­nyítsa a pártot, összhangba hozza a pártpolitikát a kormány által képviselt irányzattal. Politikai elemzők szerint ezzel a lépéssel Csen lehetőséget teremtett a maga számára, hogy elsimítsa a DPP-n belüli viszályokat elfogadhatóbb formába öntse a párttagoknak a függetlenség kinyilvánítását támo­gató nézeteit, és ezzel növelje saját újraválasztásának esélyeit. Kína csaknem két éven át nem állt szó­ba Csennél, de az utóbbi időben, miután a decemberi választásokon a DPP a parlament legnagyobb Provesano/Rotterdam. Olaszor­szágban temették el szombaton a két hónappal ezelőtt meggyilkolt Pim Fortuynt. A holland jobboldali politikust az olaszországi Proven- sano di San Giorgióban százak kí­sérték utolsó útjára. Korábban ide­iglenesen Hollandiában temették el, a pénteki exhumálást a holland városból. A gép kisebb kitérőt tett, hogy elkerülje a két ország határvi­dékét. Az Air Koryo légitársaság gépe a dél-koreai földetérés után nem sokkal már fordult is vissza, fedélzetén a Koreai-félsziget Ener­giafejlesztési Szervezetének (KEDO) nyolc munkatársával. Az új légijárattal könnyebben lehet majd az Észak-Koreában épülő két atomerőműhöz eljuttatni a munká­sokat és a szükséges alkatrészeket. televízió élőben közvetítette. For­tuyn egy éve jelent meg a politiká­ban, főleg szabadszájú megnyilvá­nulásaival hívta fel magára a figyel­met. Kilenc nappal a választások előtt gyilkolta meg egy állatvédő, halála az egész országot megosztot­ta. Sírhelye fehér márványból ké­szült, az egyik lapjára a következő szöveget vésték latinul: „Védelmez­zétek a szólásszabadságot”. Kalinyingrád volt a legfontosabb kérdés a francia és az orosz elnök találkozóján Putyin értékelte a gesztust Több ezer Afganisztánban kiképzett terrorista telepedhetett le Nyugat-Európában Nagy-Britannia lehet a célpont Az izraeli rendőrség szerint palesztinok az elkövetők Vonatot robbantottak Már csupán 21 állam ismeri el a szigetországot Óvatos függetlenség MTI-HÍR A holland politikus Olaszországban nyugszik majd Eltemették Fortuynt TASR-JELENTÉS ban kisebb károk keletkeztek, de a vonat nem siklott ki - közölték rendőrségi és vasúti források. A rendőrség illetékese arról is beszá­molt, hogy a vasárnapi robbantás körülményei nagyon hasonlítottak egy palesztin fegyveres akcióhoz, amelyet a múlt hónap utolsó nap­ján hajtottak végre egy vonat ellen Lód város közelében. Ugyancsak vonat volt a célpontja egy június 20-i, valamint egy május 16-i me­rényletnek pártjává vált, enyhébb vonalat kö­vet Tajvan irányában. Januárban Csien Csi-csen kínai miniszterel­nökhelyettes kijelentette, hogy a DPP tagjai közül csak néhányan szeparatisták, a többieket pedig arra szólította fel, látogassanak el a szárazföldre. Peking az „egy Kí­na” elv alapján azt hirdeti, hogy Tajvan Kína része, míg a DPP prog­ramjában a politikailag 1949 óta különálló Tajvan függetlensége szerepelt - tajvani elnökké válasz­tását követően azonban Csen óva­tosabb nyilatkozatokat tett ebben a kérdésben. Tajvan vasárnap újabb szövetsége­sét vesztette el: a Csendes-óceán déli részén fekvő Nauru szigetálla­ma felvette a diplomáciai kapcso­latot a Kínai Népköztársasággal. Ezzel 21-re csökkent a tajpeji kor­mányt elismerő országok száma. Fegyveres katonák őrzik a Kasmírba induló hindu zarándokok épségét In­diában. (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents