Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-20 / 167. szám, szombat

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 20. MOZI POZSONY HVIEZDA; Men in Black - Sötét zsaruk 2. Cam.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Eredendő bűn (am.) sz., v. 21.15 MLADOST: A hálószobában (am.) sz., v. 15, 20 Kikötői hírek (am.) sz., v. 17.30 TATRA: Álmok útján (am.) sz., v. 18 Vénasszonyok nyara (cseh) sz., v. 20ISTROPOLIS: Men in Black- Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 Birthday Girl (ang.-am.) sz., v. 17,19, 21 Gosford Park (am.-ang.) sz., v. 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Gosford Park (am.-ang.) sz., v. 17.30, 20 A harcos és a hercegnő (ném.) sz., v. 20.15 Az időgép (am.) sz., v. 18 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) sz., v. 17.45 Vadméhek (cseh) sz., v. 20 Egy régi világ képei (szí.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Pókember (am.) sz., v. 18 A hűtlen (am.) sz., v. 20 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 17, 18.45, 20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Pókember (am.) sz., v. 19.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Amerikai pite 2 (am.) sz. 21.30 A kis tanú (am.) v. 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Totál Káosz (am.) sz., v. 19 AMFITEÁTRUM: Totál Káosz (am.) sz., v. 21.30 GALÁNTA - KERT­MOZI: Végszükség (am.) sz., v. 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Kis katasztrófák (dán) sz., v. 20 NAGYKAPOS - SZABADTÉRI MO­ZI: Meseautó (magy.) sz., v. 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) sz., v. 12.30,14.30,16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (am.) sz., v. 12,14,16, 18, 20 Jégkorszak (am.) sz., v. 11.15,13,14.45,16.30,18.15, 20 Men in Black- Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 12,14,16, 18, 20 Penge 2 (am.) sz., v. 15,17.30, 20 Pókember (am.) sz., v. 13,15.20,17.40,20 A Skorpiókirály (am.) sz., v. 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) sz. 10.15, 13, 15.45,18.30,21.15 v. 12,14.45,17.30,20.15 Szilaj - A vad völgy pa­ripája (am.) sz., v. 11,13,14.45,16.30,18.15 Szitakötő (am.) sz., v. 11.15,13.30,15.45,18, 20.15 Traffic (ném.-am.) sz., v. 20 Holnaptól Pozsonyban: Európa közepe 1000 körül Különleges leletekkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a pozsonyi várban az Európa közepe 1000 körül című nagysza­bású, nemzetközi összefogással ké­szült vándorkiállítást, amelynek anyagát az Európa Tanács kezde­ményezésére egységes kiállítási koncepció alapján, egyenrangú fe­lekként cseh, lengyel, magyar, né­met és szlovák szakemberek - 200 régész, történész, levéltáros és res­taurátor - részvételével állították össze. E nagyszabású nemzetközi összefogás jelentőségét tükrözi, hogy a rendezvényt az Európa Ta­nács huszonhetedikként felvette hi­vatalos kiállításainak sorába. A ki­állítást - amelynek célja, hogy meg­ismertesse a látogatóval Közép-Eu- rópa ezer évvel ezelőtti kultúráját, népeinek egyediségét és hasonlósá­gait - először Budapesten, a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban mutat­ták be 2000-ben. A Szlovákia fővá­rosába érkezett bemutatón a kiállí­tás előző állomásaival szemben (Krakkó, Berlin, Mannheim, Prága) ezerrel kevesebb leletanyag szere­pel, ám a pozsonyi várban így is 2800 kiállított tárgy látható: ezek tizenkét európai ország 179 kultu­rális intézményének gyűjteményé­ből származnak. Köztük számtalan olyan különlegesség is helyet ka­pott, amely e kiállítással első alka­lommal jutott el Szlovákiába, mint például Szent István király kardja. A teljes anyagot az érdeklődők a ki­állításhoz készült reprezentatív ki­adású katalógusban tekinthetik meg. Az Európa közepe 1000 körül októ­ber 20-áig látható a pozsonyi vár­ban. (e, b) 27 vystóva Raíy Eraópy G A három alappillér: magas szintű tudás megszerzése, magyarságtudatra és a másság elfogadására történő nevelés Egy év a patinás gimnázium élén „Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvok­tatás." • (Vas Gyula felvétele) Augusztus elsején lesz egy éve, hogy Andruskó Imre áll az ország egyik legnagyobb és legpatinásabb magyar tan­nyelvű középiskolája, a ko­máromi Selye János Gimnázi­um élén. A krisztusi korban lévő, ambiciózus igazgatóval az elmúlt tanévről és tervei­ről beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Az igazgatói tisztséget pályázat út­ján nyerte el. Milyen elképzelések­kel, javaslatokkal állt az iskolata­nács tagjai elé, amelyek alapján az­tán önt javasolták erre a tisztségre? Kifejtettem: az iskola eddigi hagyo­mányaira és eredményeire építve továbbra is azt tartanám az elsődle­ges szempontnak, hogy a lehető leg­magasabb szintű tudásra tegyenek szert diákjaink, hiszen ők képezik majd a leendő szlovákiai magyar ér­telmiségi réteget. A második alap- pülémek az egészséges magyarság- tudatra való nevelést jelöltem meg, amivel azt szeretném elérni, hogy diákjaink mindig büszkék legyenek származásukra, gyökereikre. Vége­zetül fontosnak tartom, hogy képe­sek legyenek a faji, a vallási vagy egyéb másság elfogadására és tisz­teletben tartására, tehát erre is meg kell tanítani őket. Vegyük sorjában az Ön által emlí­tett prioritásokat. Felsorolni is hosszú lenne, hogy di­ákjaink hányféle diákolimpián, nyelvi és sportvetélkedőn vettek részt. Ezért tényleg csak a legsikere­sebbeket említeném: két tanulónk, Koltai Péter és Rakyta Péter a nyá­ron részt vesz Indonéziában a Nem­zetközi Fizikai Diákolimpián, miu­tán első- és másodikként bekerültek az öttagú szlovákiai keretbe. Az alapiskolás korosztály számára meghirdetett Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen Bacskor Ka­talin a szlovákiai döntő 1. helyezett­je lett, a Kárpát-medencei döntőben pedig a legeredményesebb határon túli versenyzőként a 6. helyen vég­zett. A pannonhalmi apátság által meghirdetett Culture Nostra okta­tástörténeti vetélkedőn, amelybe csaknem 300 csapat jelentkezett az egész Kárpát-medencéből, a Filkó Veronika, Finta Márk és Stefánik Katalin alkotta csapatunk a győri döntőben a második helyet szerezte meg. És még sokáig folytathatnám a sort. A szeptemberben meghirdetett Tolerancia éve keretében előadást tartott iskolánkban többek között Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Várszegi Asztrik pannonhalmi fő­apát, Petőcz Kálmán, Szlovákia gen­fi ENSZ-nagykövete, Boros Miklós, Magyarország szlovákiai nagyköve­te és Klobusitzky György, a Rendőr- tiszti Főiskola adjunktusa. Nagy nemzeti ünnepeinkről, október 6- áról, 23-áról és március 15-éről ma­gyarországi vendégdiákokkal együtt emlékeztünk meg, felvettük a kapcsolatot a budapesti Szent Ist­ván Gimnáziummal és a pannon­halmi bencés gimnáziummal. Köztudott, hogy a komáromi gim­názium a második világháborút megelőzően évtizedeken keresz­tül bencés gimnáziumként műkö­dött. Gondolom, a pannonhal­miakkal is ezért fűzték szoro­sabbra a kapcsolataikat. Amellett, hogy természetesen a jö­vőben is vüági gimnáziumként kívá­nunk működni, nagyon büszkék va­gyunk az iskola bencés múltjára. A kapcsolatfelvételt a pannonhalmiak is nagyon kedvezően fogadták, en­nek egyik bizonyítéka az apát úr lá­togatása volt, valamint az, hogy csaknem 70 évkönyvet adományoz­tak iskolánknak. Ennek köszönhető­en az 1880-as évek végétől vala­mennyi évkönyvünk megvan, amit az iskola hagyományainak, szelle­miségének ápolása szempontéból nagyon fontosnak tartok. Engem többször ér az a vád, hogy sok társa­dalmi funkciót vállalok, különböző polgári szervezeteknek vagyok a tagja. Az évkönyveket lapozva lá­tom, hogy gimnáziumunk egykori igazgatói, tanárai mindig is fontos szerepet játszottak a város kulturá­lis, társadalmi és sportéletében. Az Önök gimnáziuma egyebek között arról híres, hogy komoly hagyományai vannak a matema­tika- és fizikaoktatásnak. Tovább­ra is a reál tantárgyak dominál­nak? Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvok­tatás. Természetesen továbbra is magas szintű matematika- és fizika­képzés folyik iskolánkban, de ezen a téren főleg a tehetséggondozásra helyezzük a hangsúlyt. Ma már tér­ségünkben is kezdik felismerni, hogy nem a lexikális tudás a mérv­adó, hanem az, hogy az iskolából ki? kerülő diák megfelelő alapművelt­séggel felvértezve készen álljon az új információk befogadására, oko­san válogasson közöttük, rugalma­san reagáljon a változásokra. És ter­mészetesen ismerjen egy-két idegen nyelvet. Tanulóink angol és német nyelvterületre járnak tanulmány­útokra, idén például Dél-Tirolban voltak, ahol nemcsak a nyelvet gya­korolhatták, hanem megtapasztal­hatták azt is, hogy miként működik az ottani autonómia. A következő tanévben három angol lektor érke­zik hozzánk, és délutánonként napi másfél órában fogják oktatni a gye­rekeket. A négy hónapos intenzív tanfolyam ára mindössze 1000 ko­rona lesz, amivel tulajdonképpen esélyegyenlőséget biztosítunk az anyagilag hátrányosabb családból származó diákok számára is a nyelvtanulásra. Július elsejétől a megyei önkor­mányzat hatáskörébe tartoznak. Mit jelent ez a változás az iskola számára? Úgy gondolom, jól együtt tudunk majd működni a többségében MKP- s képviselők alkotta megyei önkor­mányzattal. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel intézmé­nyünket bővíteni szeretnénk, és eh­hez bizony anyagi segítségre van szükség. Más gimnáziumokkal el­lentétben, ahol általában egyre ke­vesebb osztályt tudnak indítani, ne­künk tavaly 20, idén 21 osztályunk volt, jövőre pedig 22 osztályt szeret­nénk nyitni. Sajnos helyiséggon­dokkal küzdünk, egyelőre ideigle­nes átalakításokat végzünk, hogy el tudjuk helyezni az osztályokat, de a végleges megoldást a tetőtér beépí­tése jelentené. NYELVI TANÁCSADÓ Kihágás és szabálysértés SZABÓMIHÁLY GIZELLA A szlovákiai magyarság a II. világ­háború időszakát kivéve kisebbségi helyzetben élt. Ennek egyik nyelvi­nyelvhasználati következménye az, hogy az anyaországi nyelvi változá­sok késve jutnak el hozzánk. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a szaknyelvekre, például a jogi-köz- igazgatási szaloiyelvre, melynek terminológiai változásait nem na­gyon tudjuk nyomon követni. Ezért nálunk még mindig általános hasz­nálatnak olyan szakszavak, melye­ket Magyarországon már újak vál­tottak fel, ezért a régebbi szó, kifeje­zés stílusértéke módosult, használa­ta pedig visszaszorult. E szavak egyike a „kihágás”. Ma­gyarországon az 1878-ban elfoga­dott büntető kódex és a kihágási büntető törvénykönyv alapján évti­zedekig a bűncselekményeken be­lül három kategóriát különböztet­tek meg: a „bűntett1’-et, a „vétség”- et és a „kihágás”-t; 1950-ben kétka- tegóriás rendszert (bűntett és kihá­gás) vezettek be, majd 1955-ben a kihágások egy részét átminősítet­ték bűntetté, túlnyomó többségü­ket pedig ugyan büntetendő cse­lekménynek tartották továbbra is, ám mégsem a bűncselekmények közé sorolták őket. Ezt az utóbbi kategóriát nevezték el „szabálysér­tésinek, s a szabálysértési ügyek lefolytatását nem a büntető, ha­nem az államigazgatási szervek hatáskörébe utalták. Ma tehát a magyar nyelvben két szó él egymás mellett: egyrészt a hivatalos, jogi szakkifejezés, a szabálysértés, más­részt meg a kihágás, mely az 1955 előtti időszakra vonatkoztatva jogi terminusnak minősül, 1955 után azonban a szabálysértés köznyelvi, nem terminologikus szinonimája­ként funkcionál. Az I. világháború után létrejött Csehszlovák Köztársaság továbbra is hatályosnak ismerte el az állam­fordulat előtti osztrák, illetve ma­gyar törvényeket: előbbiek Csehor­szágban, utóbbiak pedig Szlovákia és Kárpátalja területén maradtak ér­vényben, mégpedig jórészt a II. vi­lágháború utánig. Uj Büntető Tör­vénykönyvet Csehszlovákiában is csak a II. világháború után alkottak; ebben a büntetendő cselekmények­nek a magyarországival azonos mi­nősítését és felosztását alkalmazták, ám ennek a módosításnak a ma­gyarországitól eltérően nem volt terminológiai következménye, ugyanis a büntetendő cselekmé­nyek közül a legenyhébb megítélés alá esőket továbbra is „priestupok”- nak (csehül: „prestupek”) nevezték, és ma is így nevezik. A ’60-as, ’70-es években kiadott szlovák-magyar általános szótárak ugyan a priestupok magyar megfe­lelőjeként a szabálysértést, illetve további megkülönböztetés nélkül a szabálysértést és a kihágást tünte­tik fel; a jogi-közigazgatási szöve­gek fordítására azonban nyilvánva­lóan a legnagyobb hatással az igaz­ságügy-minisztérium pozsonyi jogi intézete által 1965-ben kiadott szó­jegyzéknek volt, ez pedig a pries­tupok mellett csak a kihágás szót tünteti fel. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy az állam- és közigazga­tási hivatalok munkatársai részére kiadott Národné vybory magyar mutációjában, a Nemzeti Bizottsá­gokban (1992-től megszűnéséig Közigazgatás címmel jelent meg) csak a kihágás szóval találkozha­tunk. Valószínűleg e szójegyzék hatása mutatkozik meg abban is, hogy a szlovákiai sajtóban még mindig jóval gyakoribb a kihágás szó, mint a szabálysértés, sőt egyes szövegekben csak a kihágás fordul elő. Néhány példa az utóbbi évek­ből: „Kihágást követ el az a sze­mély, aki telefonon indokolatlanul riasztja a tűzoltóalakulatot vagy nem létező tűzesethez hívja a tűzoltóságot.” (Csallóköz, 2000.3. 14.); „Bár már második hete hatá­lyos a közlekedési kihágásokat szi­gorúbban megítélő törvény, a közlekedésrendészet voltaképpen csak tegnaptól alkalmazza az új jogszabályt.” (Új Szó 2002.1.8.) A magyarországi szövegekben ez pontosan fordítva van: a magyaror­szági lapok interneten elérhető szá­maiban a szabálysértés legalább nyolc-tízszer gyakoribb, mint a ki­hágás, jogi jellegű szövegekben pe­dig természetesen csak az előbbi fordul elő. A magyarországi sajtó a kihágás szót rendszerint stilisztikai céllal, a szóismétlés elkerülése vé­gett használja, mégpedig leginkább színes hírekben, hosszabb riportok­ban, elemzésekben, háttéranyagok­ban. Nálunk is hasonlóképp kellene eljárnunk: a priestupok magyar megfelelőjeként elsősorbap is a hi­vatalosjogi terminust, a szabálysér­tést kellene használnunk: a sajtó például a hírműfajokban jogsza­bályokra utalva, rendőrségi hírek­ben, hivatalos eljárásokról tudósít­va. A kihágás szónak mint köznyelvi változatnak pedig a nem szakmai jellegű szövegben és az élőbeszéd­ben van létjogosultsága. Gramma Nyelvi Iroda Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00-13,00 között a 0031/550-42- 62-os telefonszámon várja az érdek­lődők kérdéseit. Címünk: GRAMMA, 929 01 Dun. Streda, Hlavná ul. 50/16; e-mail: grammads@stonline.sk

Next

/
Thumbnails
Contents