Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-20 / 167. szám, szombat
Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 20. MOZI POZSONY HVIEZDA; Men in Black - Sötét zsaruk 2. Cam.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Eredendő bűn (am.) sz., v. 21.15 MLADOST: A hálószobában (am.) sz., v. 15, 20 Kikötői hírek (am.) sz., v. 17.30 TATRA: Álmok útján (am.) sz., v. 18 Vénasszonyok nyara (cseh) sz., v. 20ISTROPOLIS: Men in Black- Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 Birthday Girl (ang.-am.) sz., v. 17,19, 21 Gosford Park (am.-ang.) sz., v. 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Gosford Park (am.-ang.) sz., v. 17.30, 20 A harcos és a hercegnő (ném.) sz., v. 20.15 Az időgép (am.) sz., v. 18 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) sz., v. 17.45 Vadméhek (cseh) sz., v. 20 Egy régi világ képei (szí.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Pókember (am.) sz., v. 18 A hűtlen (am.) sz., v. 20 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 17, 18.45, 20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Pókember (am.) sz., v. 19.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Amerikai pite 2 (am.) sz. 21.30 A kis tanú (am.) v. 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Totál Káosz (am.) sz., v. 19 AMFITEÁTRUM: Totál Káosz (am.) sz., v. 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Végszükség (am.) sz., v. 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Kis katasztrófák (dán) sz., v. 20 NAGYKAPOS - SZABADTÉRI MOZI: Meseautó (magy.) sz., v. 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) sz., v. 12.30,14.30,16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (am.) sz., v. 12,14,16, 18, 20 Jégkorszak (am.) sz., v. 11.15,13,14.45,16.30,18.15, 20 Men in Black- Sötét zsaruk 2. (am.) sz., v. 12,14,16, 18, 20 Penge 2 (am.) sz., v. 15,17.30, 20 Pókember (am.) sz., v. 13,15.20,17.40,20 A Skorpiókirály (am.) sz., v. 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) sz. 10.15, 13, 15.45,18.30,21.15 v. 12,14.45,17.30,20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (am.) sz., v. 11,13,14.45,16.30,18.15 Szitakötő (am.) sz., v. 11.15,13.30,15.45,18, 20.15 Traffic (ném.-am.) sz., v. 20 Holnaptól Pozsonyban: Európa közepe 1000 körül Különleges leletekkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a pozsonyi várban az Európa közepe 1000 körül című nagyszabású, nemzetközi összefogással készült vándorkiállítást, amelynek anyagát az Európa Tanács kezdeményezésére egységes kiállítási koncepció alapján, egyenrangú felekként cseh, lengyel, magyar, német és szlovák szakemberek - 200 régész, történész, levéltáros és restaurátor - részvételével állították össze. E nagyszabású nemzetközi összefogás jelentőségét tükrözi, hogy a rendezvényt az Európa Tanács huszonhetedikként felvette hivatalos kiállításainak sorába. A kiállítást - amelynek célja, hogy megismertesse a látogatóval Közép-Eu- rópa ezer évvel ezelőtti kultúráját, népeinek egyediségét és hasonlóságait - először Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be 2000-ben. A Szlovákia fővárosába érkezett bemutatón a kiállítás előző állomásaival szemben (Krakkó, Berlin, Mannheim, Prága) ezerrel kevesebb leletanyag szerepel, ám a pozsonyi várban így is 2800 kiállított tárgy látható: ezek tizenkét európai ország 179 kulturális intézményének gyűjteményéből származnak. Köztük számtalan olyan különlegesség is helyet kapott, amely e kiállítással első alkalommal jutott el Szlovákiába, mint például Szent István király kardja. A teljes anyagot az érdeklődők a kiállításhoz készült reprezentatív kiadású katalógusban tekinthetik meg. Az Európa közepe 1000 körül október 20-áig látható a pozsonyi várban. (e, b) 27 vystóva Raíy Eraópy G A három alappillér: magas szintű tudás megszerzése, magyarságtudatra és a másság elfogadására történő nevelés Egy év a patinás gimnázium élén „Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvoktatás." • (Vas Gyula felvétele) Augusztus elsején lesz egy éve, hogy Andruskó Imre áll az ország egyik legnagyobb és legpatinásabb magyar tannyelvű középiskolája, a komáromi Selye János Gimnázium élén. A krisztusi korban lévő, ambiciózus igazgatóval az elmúlt tanévről és terveiről beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Az igazgatói tisztséget pályázat útján nyerte el. Milyen elképzelésekkel, javaslatokkal állt az iskolatanács tagjai elé, amelyek alapján aztán önt javasolták erre a tisztségre? Kifejtettem: az iskola eddigi hagyományaira és eredményeire építve továbbra is azt tartanám az elsődleges szempontnak, hogy a lehető legmagasabb szintű tudásra tegyenek szert diákjaink, hiszen ők képezik majd a leendő szlovákiai magyar értelmiségi réteget. A második alap- pülémek az egészséges magyarság- tudatra való nevelést jelöltem meg, amivel azt szeretném elérni, hogy diákjaink mindig büszkék legyenek származásukra, gyökereikre. Végezetül fontosnak tartom, hogy képesek legyenek a faji, a vallási vagy egyéb másság elfogadására és tiszteletben tartására, tehát erre is meg kell tanítani őket. Vegyük sorjában az Ön által említett prioritásokat. Felsorolni is hosszú lenne, hogy diákjaink hányféle diákolimpián, nyelvi és sportvetélkedőn vettek részt. Ezért tényleg csak a legsikeresebbeket említeném: két tanulónk, Koltai Péter és Rakyta Péter a nyáron részt vesz Indonéziában a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, miután első- és másodikként bekerültek az öttagú szlovákiai keretbe. Az alapiskolás korosztály számára meghirdetett Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen Bacskor Katalin a szlovákiai döntő 1. helyezettje lett, a Kárpát-medencei döntőben pedig a legeredményesebb határon túli versenyzőként a 6. helyen végzett. A pannonhalmi apátság által meghirdetett Culture Nostra oktatástörténeti vetélkedőn, amelybe csaknem 300 csapat jelentkezett az egész Kárpát-medencéből, a Filkó Veronika, Finta Márk és Stefánik Katalin alkotta csapatunk a győri döntőben a második helyet szerezte meg. És még sokáig folytathatnám a sort. A szeptemberben meghirdetett Tolerancia éve keretében előadást tartott iskolánkban többek között Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Petőcz Kálmán, Szlovákia genfi ENSZ-nagykövete, Boros Miklós, Magyarország szlovákiai nagykövete és Klobusitzky György, a Rendőr- tiszti Főiskola adjunktusa. Nagy nemzeti ünnepeinkről, október 6- áról, 23-áról és március 15-éről magyarországi vendégdiákokkal együtt emlékeztünk meg, felvettük a kapcsolatot a budapesti Szent István Gimnáziummal és a pannonhalmi bencés gimnáziummal. Köztudott, hogy a komáromi gimnázium a második világháborút megelőzően évtizedeken keresztül bencés gimnáziumként működött. Gondolom, a pannonhalmiakkal is ezért fűzték szorosabbra a kapcsolataikat. Amellett, hogy természetesen a jövőben is vüági gimnáziumként kívánunk működni, nagyon büszkék vagyunk az iskola bencés múltjára. A kapcsolatfelvételt a pannonhalmiak is nagyon kedvezően fogadták, ennek egyik bizonyítéka az apát úr látogatása volt, valamint az, hogy csaknem 70 évkönyvet adományoztak iskolánknak. Ennek köszönhetően az 1880-as évek végétől valamennyi évkönyvünk megvan, amit az iskola hagyományainak, szellemiségének ápolása szempontéból nagyon fontosnak tartok. Engem többször ér az a vád, hogy sok társadalmi funkciót vállalok, különböző polgári szervezeteknek vagyok a tagja. Az évkönyveket lapozva látom, hogy gimnáziumunk egykori igazgatói, tanárai mindig is fontos szerepet játszottak a város kulturális, társadalmi és sportéletében. Az Önök gimnáziuma egyebek között arról híres, hogy komoly hagyományai vannak a matematika- és fizikaoktatásnak. Továbbra is a reál tantárgyak dominálnak? Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvoktatás. Természetesen továbbra is magas szintű matematika- és fizikaképzés folyik iskolánkban, de ezen a téren főleg a tehetséggondozásra helyezzük a hangsúlyt. Ma már térségünkben is kezdik felismerni, hogy nem a lexikális tudás a mérvadó, hanem az, hogy az iskolából ki? kerülő diák megfelelő alapműveltséggel felvértezve készen álljon az új információk befogadására, okosan válogasson közöttük, rugalmasan reagáljon a változásokra. És természetesen ismerjen egy-két idegen nyelvet. Tanulóink angol és német nyelvterületre járnak tanulmányútokra, idén például Dél-Tirolban voltak, ahol nemcsak a nyelvet gyakorolhatták, hanem megtapasztalhatták azt is, hogy miként működik az ottani autonómia. A következő tanévben három angol lektor érkezik hozzánk, és délutánonként napi másfél órában fogják oktatni a gyerekeket. A négy hónapos intenzív tanfolyam ára mindössze 1000 korona lesz, amivel tulajdonképpen esélyegyenlőséget biztosítunk az anyagilag hátrányosabb családból származó diákok számára is a nyelvtanulásra. Július elsejétől a megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Mit jelent ez a változás az iskola számára? Úgy gondolom, jól együtt tudunk majd működni a többségében MKP- s képviselők alkotta megyei önkormányzattal. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel intézményünket bővíteni szeretnénk, és ehhez bizony anyagi segítségre van szükség. Más gimnáziumokkal ellentétben, ahol általában egyre kevesebb osztályt tudnak indítani, nekünk tavaly 20, idén 21 osztályunk volt, jövőre pedig 22 osztályt szeretnénk nyitni. Sajnos helyiséggondokkal küzdünk, egyelőre ideiglenes átalakításokat végzünk, hogy el tudjuk helyezni az osztályokat, de a végleges megoldást a tetőtér beépítése jelentené. NYELVI TANÁCSADÓ Kihágás és szabálysértés SZABÓMIHÁLY GIZELLA A szlovákiai magyarság a II. világháború időszakát kivéve kisebbségi helyzetben élt. Ennek egyik nyelvinyelvhasználati következménye az, hogy az anyaországi nyelvi változások késve jutnak el hozzánk. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a szaknyelvekre, például a jogi-köz- igazgatási szaloiyelvre, melynek terminológiai változásait nem nagyon tudjuk nyomon követni. Ezért nálunk még mindig általános használatnak olyan szakszavak, melyeket Magyarországon már újak váltottak fel, ezért a régebbi szó, kifejezés stílusértéke módosult, használata pedig visszaszorult. E szavak egyike a „kihágás”. Magyarországon az 1878-ban elfogadott büntető kódex és a kihágási büntető törvénykönyv alapján évtizedekig a bűncselekményeken belül három kategóriát különböztettek meg: a „bűntett1’-et, a „vétség”- et és a „kihágás”-t; 1950-ben kétka- tegóriás rendszert (bűntett és kihágás) vezettek be, majd 1955-ben a kihágások egy részét átminősítették bűntetté, túlnyomó többségüket pedig ugyan büntetendő cselekménynek tartották továbbra is, ám mégsem a bűncselekmények közé sorolták őket. Ezt az utóbbi kategóriát nevezték el „szabálysértésinek, s a szabálysértési ügyek lefolytatását nem a büntető, hanem az államigazgatási szervek hatáskörébe utalták. Ma tehát a magyar nyelvben két szó él egymás mellett: egyrészt a hivatalos, jogi szakkifejezés, a szabálysértés, másrészt meg a kihágás, mely az 1955 előtti időszakra vonatkoztatva jogi terminusnak minősül, 1955 után azonban a szabálysértés köznyelvi, nem terminologikus szinonimájaként funkcionál. Az I. világháború után létrejött Csehszlovák Köztársaság továbbra is hatályosnak ismerte el az államfordulat előtti osztrák, illetve magyar törvényeket: előbbiek Csehországban, utóbbiak pedig Szlovákia és Kárpátalja területén maradtak érvényben, mégpedig jórészt a II. világháború utánig. Uj Büntető Törvénykönyvet Csehszlovákiában is csak a II. világháború után alkottak; ebben a büntetendő cselekményeknek a magyarországival azonos minősítését és felosztását alkalmazták, ám ennek a módosításnak a magyarországitól eltérően nem volt terminológiai következménye, ugyanis a büntetendő cselekmények közül a legenyhébb megítélés alá esőket továbbra is „priestupok”- nak (csehül: „prestupek”) nevezték, és ma is így nevezik. A ’60-as, ’70-es években kiadott szlovák-magyar általános szótárak ugyan a priestupok magyar megfelelőjeként a szabálysértést, illetve további megkülönböztetés nélkül a szabálysértést és a kihágást tüntetik fel; a jogi-közigazgatási szövegek fordítására azonban nyilvánvalóan a legnagyobb hatással az igazságügy-minisztérium pozsonyi jogi intézete által 1965-ben kiadott szójegyzéknek volt, ez pedig a priestupok mellett csak a kihágás szót tünteti fel. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy az állam- és közigazgatási hivatalok munkatársai részére kiadott Národné vybory magyar mutációjában, a Nemzeti Bizottságokban (1992-től megszűnéséig Közigazgatás címmel jelent meg) csak a kihágás szóval találkozhatunk. Valószínűleg e szójegyzék hatása mutatkozik meg abban is, hogy a szlovákiai sajtóban még mindig jóval gyakoribb a kihágás szó, mint a szabálysértés, sőt egyes szövegekben csak a kihágás fordul elő. Néhány példa az utóbbi évekből: „Kihágást követ el az a személy, aki telefonon indokolatlanul riasztja a tűzoltóalakulatot vagy nem létező tűzesethez hívja a tűzoltóságot.” (Csallóköz, 2000.3. 14.); „Bár már második hete hatályos a közlekedési kihágásokat szigorúbban megítélő törvény, a közlekedésrendészet voltaképpen csak tegnaptól alkalmazza az új jogszabályt.” (Új Szó 2002.1.8.) A magyarországi szövegekben ez pontosan fordítva van: a magyarországi lapok interneten elérhető számaiban a szabálysértés legalább nyolc-tízszer gyakoribb, mint a kihágás, jogi jellegű szövegekben pedig természetesen csak az előbbi fordul elő. A magyarországi sajtó a kihágás szót rendszerint stilisztikai céllal, a szóismétlés elkerülése végett használja, mégpedig leginkább színes hírekben, hosszabb riportokban, elemzésekben, háttéranyagokban. Nálunk is hasonlóképp kellene eljárnunk: a priestupok magyar megfelelőjeként elsősorbap is a hivatalosjogi terminust, a szabálysértést kellene használnunk: a sajtó például a hírműfajokban jogszabályokra utalva, rendőrségi hírekben, hivatalos eljárásokról tudósítva. A kihágás szónak mint köznyelvi változatnak pedig a nem szakmai jellegű szövegben és az élőbeszédben van létjogosultsága. Gramma Nyelvi Iroda Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00-13,00 között a 0031/550-42- 62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: GRAMMA, 929 01 Dun. Streda, Hlavná ul. 50/16; e-mail: grammads@stonline.sk
