Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-19 / 166. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 19. Kultúra - hirdetés A li. világháború után egy ideig kihasználatlanul állt, majd mezőgazdasági termékeket raktároztak benne, ami teljesen tönkretette a belsejét - többször javasolták a lebontását Felújítják a losonci zsinagógát Évtizedekre visszanyúló eredménytelen kezdeményezések, felújítási kísérletek után a losonci városi képviselő-testület szimbolikus összegért a helybeli AVANT építészeti vállalatnak adta el a losonci neológ zsinagóga épületét. A megkötött megállapodás értelmében a felújításra három év áll a cég rendelkezésére. PUNTIGÁN JÓZSEF A zsidó lakosok első nagyobb csoportja a 18. század végén, illetve a 19. században telepedett le Losoncon, pontosabban az akkor még önálló városként jegyzett Losonc- Tugáron. Patrónusuk Szilassy József volt (1755-1836), aki felekezeti hovatartozástól függetlenül adott földterületeket a jó erkölcsű és iparral rendelkező jelentkezőknek. Wohl Izraelt (1786-1848) bízta meg, hogy a zsidó jelentkezők közül kiválassza a megfelelőeket. 1822-ben már több mint 25 zsidó család lakott itt, megalakították a Chevra Kadischa szent szervezetet is. 1830-ban már volt imaházuk, temetőjük és rabbijuk (Hőgyész Mose). 1848-ban Losonc-Tugáron 73 zsidó családot írtak össze, számuk az elkövetkező évtizedek alatt gyorsan növekedett. A losonci zsidó hitközség a I. világháború előtt a legnagyobbak közé tartozott, az V. kerület (Nógrád, Bars, Zólyom, Hont) központja volt. A népszámlálások 1900-ban 1981, 1911-ben 2088 zsidó lakost mutattak ki. Az 1918-as államfor- dulat után a zsidó hitközségek két önálló csoportot hoztak létre. A losonci autonóm ortodox hitközség 1920-ban, a „Statusquo ante zsidó hitközség” - később „Jesurum” (neológ irányzat) pedig „Losonci izraelita anyaközség” névvel alakult meg. Elnökei dr. Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferencz, Sacher Gusztáv és Herczog Ignácz voltak. A város gazdasági és közösségi életében jelentős szerepet vállaló losonci zsidóság a legsúlyosabb időszakát 1944 tavaszán élte át, amikor a zsidóellenes törvényekkel összhangban megszületett városi rendelet alapján a Tugár patak déli részén lévő gettóba költöztették őket. Július és augusztus folyamán a városból és közveden környékéről csaknem 3000 zsidó lakost hurcoltak el koncentrációs táborokba, ahonnan csak alig egy százalékuk tért vissza. A háború után, 1945-ben a zsidóság elvileg ugyan lehetőséget kapott a hitközségei újjászervezésére, de azt a városban is csak jelképesen lehetett megvalósítani. A losonci zsidó hitközség tagjainak száma ma a hozzátartozókkal együtt sem éri el az öt- venet, férfiak híján szertartásaikat sem tarthatják meg. A zsidó lakosság számának folyamatos emelkedése szükségessé tette egy nagyobb, reprezentatív zsinagóga felépítését. A munkát 1863- ban kezdték el Schmiedl Albert, a hitközség akkori vezetőjének irányításával. Mór stílusban készült, sarkain négy magas karcsú toronynyal, 1918-ban bontották le. A losonci „neológ” zsidó hitközség tagjaiban már 1911-ben felmerült egy új zsinagóga felépítésének gondolata. Megtervezésére a közismert budapesti építészt, Baumhom Li- pótot kérték fel, aki 22 zsinagógát tervezett meg, közöttük a szegedit, amely ihletője volt a losonci épületnek is. A világháború miatt az építkezést csak 1922-ben tudták elkezdeni, és 1925-ben fejezték be. Teljes költségét - 1,5 millió koronát - a hitközség tagjai biztosították. Korábban Szlovákiában a legnagyobb ilyen jellegű épület volt. Egyszerű, de harmonikus egységet alkotó belső tere 1100 személy befogadását tette lehetővé. Központi, négy oszlopon álló hatalmas kupolája 35,4 m magasságban van, ezt a fő homlokzati oldalon két nagyobb, túloldali sarkain pedig 10 kisebb kupola veszi körül. A kétszintes épületben egyebek között előtér, téli imaterem, női galéria, nagy tanácskozó terem, tanuló- és olvasóterem volt. A szentély közepén álló központi oltár carrarai márványból készült, a besztercebányai Horn Alajos A zsinagóga — még jó állapotban (Képarchívum) munkája. Építészetileg is figyelemreméltó teljesítmény volt a kupolák kivitelezése - egyedi technológiával, könnyített vasbeton héjból, az épület falai téglából, betonból és homokkőből készültek, bizánci hatású orientalista, szecessziós stílusban. Átadásakor a Losonci Hírlap így jellemezte az épületet: „Egy csodás új épület kupolái emelkednek ki Losonc város épületei közül. Nagyobb, szebb és tökéletesebb épület nincs most Losoncon. Ez a legszebb és legnagyobb palota az Istenháza: a losonci zsidók temploma.” Az új zsinagógát 1925. szeptember 8-án adták át nagyszabású ünnepség keretében, amely délután 3 órakor díszközgyűléssel kezdődött. Ezen megjelentek a város és megye képviselői is. Ezután ünnepi szertartással a tóratekercset vitték át az új templomba. Az avatási aktus a kulcsok átadásával kezdődött, melyeket Baumhom Lipót adott át a hitközség elnökének. A főkaput dr. Oppenheimer Ferenc nyitotta ki, majd szertartás keretében a tóratekercseket hordozták körül a templomban és helyezték el a frígyszek- rényben. A frigyszekrényt dr. Schönfeld Áron besztercebányai rabbi, az örökmécsest dr. Fischer Benő trencséni rabbi avatta fel, s végül magát a templomot dr. Vajda Béla losonci rabbi. Az ünnepség a Városi Vigadóban megtartott 400 terítékes „ünnepi lakomával” ért véget. A templomban néhány emléktáblát is elhelyeztek, melyek részben, töredékesen máig megmaradtak. A zsinagóga a II. világháború után egy ideig kihasználatlanul állt, majd mezőgazdasági termékeket raktároztak benne, ami teljesen tönkretette a belsejét. Többször javasolták a lebontását, legutóbb a 80-as évek végén, amikor többek között Dobroczky György építészLosonc lakói pár év múlva remélhetőleg újra büszkén tekinthetnek az épületre (A szerző felvétele) mérnök (az AVANT cég alapítója és vezérigazgatója) közbelépésének köszönhetően ettől megmenekült. Az épületet, amely Losonc szimbólumává vált, 1985-ben kulturális műemlékké nyilvánították. Felújítása, megmentése évtizedek óta napirenden van - csekély eredményekkel. Befedték a kupoláit, elvégezték a legfontosabb állagvédő munkákat, kitisztították a környékét, két évvel ezelőtt a rongálások megállítása érdekében valamennyi bejáratát befalazták. Hosszú ideje szerepel az eladásra felkínált épületek listáján. Megvételére többször jelentkezett az AVANT építészeti vállalat is, amelyet azonban eddig rendszeresen elutasítottak. Egyéb, elfogadható tervekkel rendelkező érdeklődő híján a városi képviselő- testület - a közelmúltban meghozott határozata alapján - szimbolikus összegért átadta nekik az épületet. Az előkészített tervek nagyon érdekesek, s ha megvalósulnak, Losonc lakói újra büszkén tekinthetnek majd az épületre, amely a felújítás után társadalmi és kulturális eseményeknek, kongresszusoknak találkozóknak stb. adhat majd otthont. A kivitelezést vállaló ÄVANT cég mellett a város legtevékenyebb társadalmi szervezeteinek összefogásával előkészületben van egy, az épület működtetését segítő társulás létrehozása is. cn a3-D '(/) c (5 (0 E V JÉ ifi sJ a. S 5 5 Uh co r^ iH CM Cl CM Uh CM O * re ifi re L. CQ CM oh CM rH 00 CM (0 JÉ J2 ■•re a ■if) 0c if) cc CL HA MÁR TÖBB, EZ AZ ÜZENET MINT 50 ÖNNEK ÉVES, SZÓL A vastagbélrák egyre több embert fenyeget. Főleg az 50 | év felettieket. Ha biztos akar lenni abban, hogy önt ez | nem érinti, megelőzésként látogasson el orvosához. Ne a rákra, a megelőzésre gondoljon IIP 461
