Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-19 / 166. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 19. TALLÓZÓ KOMMENTÁR % *, 1 MÁÉRT a MÁÉRT MOLNÁR NORBERT A mostani volt a legbékésebb az eddigi Magyar Állandó Értekezletek közül - legalábbis ezt állítják egybehangzóan a résztvevők, nekünk nincs is okunk kételkedni állításukban. Aztán a hivatalos „nagy sajtó- tájékoztatón” kiderült, mégsem oly hatalmas az egyetértés, bár még így is meglepően kevés kifogás hangzott el a magyar ellenzéki pártok­tól, s ami el is hangzott, inkább csak a kifogás a kifogásért kategóriába sorolható. Akadt olyan is, aki a fingfűrészelés kifejezést találta a leg­megfelelőbbnek arra, ami a zárt ajtók mögött zajlott - az illető neves, bár kissé csalódott politikus. Pedig a legcsalódottabb magyar ott sem volt. Tőkés László egyszerűen nem kapott akkreditációt, mert az MSZP szakított azzal a gyakorlattal, hogy névre szóló meghívókat küldözzön szét a határon túlra, mondván, döntsék el a szervezetek, ki képviselje őket a MÁERT-tá alakult magyar-magyar csúcson. És ez így van rendjén, a direktívák Pestről sem hatnak jól. Vonatkozik ez a pén­zelosztásra is. Évekig milliócskák elosztásáról folytak késhegyre menő viták az Illyés Alapítvány kuratóriumaiban, miközben néhányan az erdő alatt megtalálták más összegek rövidebb útját. Magyarország át­láthatóbbá teszi a pénzvándorlást, sőt, a költségvetésnek kell rögzíte­nie a határon túli magyaroknak szánt pénzek nagyságát. Ez, ha ne­künk nem jelent is sokat, a magyarországi adófizetőnek, akinek fize­tését csapolják meg a mi kedvünkért, mindenképpen biztató lehet; legalább tudni fogja, hova vándorol a pénze. A kedvezménytörvény módosításának ügyében is megegyeztek a felek. Úgy kell rajta változ­tatni, hogy használható és mindenkinek jó legyen. Ézt a Fidesz sem ellenzi, sőt még májusban maga dolgozott ki egy javaslatot, amely va­lószínűleg a keretét adja a szeptember-októberi módosításnak. Ezek után már az SZDSZ is hajlandó támogatni a kedvezménytörvényt, és akkor már minden magyar egy platformon találja magát. Az megint más kérdés, hogy nem biztos, minden magyarnak ugyanúgy kell véle­kednie egy kérdésről, de van benne valami romantikus. Majd szep­temberben köszönnek ránk a mindennapok, amikor a konkrét módo­sítások kerülnek terítékre, folyik az egyeztetés. Akkor már biztosan torkokat fognak fűrészelni, és nem mást. Miről szól a Lexa-ügy? TÓTH MIHÁLY Akár a törvényesség, a demokrácia és a kulturált politizálás közép-eu­rópai szigetének is minősíthetnénk Szlovákiát, ha a most ismét forr- pontra jutott ügy csak Ivan Lexáról szólna. így még azt is elviselnénk, hogy a volt titkosszolgálati főnök viselt dolgairól most, évek múltán nem sikerülne kideríteni semmit. De az is csak alig több mint három­napos szenzáció lenne, ha - az ifjabb Kovác elrablásának megszerve­zését is beleértve - mindent rábizonyítanának, és bizonyítékok alap­ján tömlöcbe juttatnák. Az elkövetkező években uborkaszezon idején színes riportokat lehetne írni, Meciar kedvence miként múlatja idejét, mondjuk, Lipótváron. Még le se szállt a volt SIS-igazgatót szállító gép, a HZDS alelnöke már leszögezte, hogy pártja kiáll Lexa mellett. Azt tükrözi-e Rudolf Ziak nyilatkozata, hogy az eddig elnyűheteden poli­tikai erő vezetői attól tartanak, HZDS általi „ejtése” esetén „köpni” fog Lexa, vagy pedig rokonszenvezőiket igyekeznek megnyugtatni, hogy „a mi kutyánk kölykéért” minden körülmények között kiállnak? Tény, hogy a civilizált vüágban nincs még egy politikai párt, amely a Lexa által kialakítotthoz hasonló helyzetben ne határolódna el már cseké­lyebb súlyú gyanúsítgatások esetén is bármilyen magas rangú tiszt­ségviselőjétől. Ugyanis tisztában van vele a politikai erő, hogy a sorai­ból vétetett titkosszolgálati főnök vád alá helyezése, majd „olajra lé­pése” esetén miként zuhanna népszerűsége. Meciar és környezete nemcsak azt tudja, milyen mennyiségű vaj olvadozik emberének fe­jén, hanem azt is, rokonszenvezői a HZDS-nek, pontosabban, a moz­galom elnöke kegyeltjeinek mi mindent hajlandók megbocsátani. Az ország lakosságának több mint egynegyede HZDS-szimpatizáns. Ez a tömeg kész volt napirendre térni súlyosabb dolgok fölött is, mint, mondjuk, egy szimpla emberrablás vagy néhány bűncselekmény ki­nyomozásának meghiúsítása. Amíg Meciar áll e politikai erő élén, ad­dig az a 20-25 százalék azt is megbocsátaná, ha országiás közben az Öreg potom pénzért elzálogosítaná például a szepességi városokat. Ha mindebbe még az igazságszolgáltatás,lomhaságát is belekalkulál­juk, arra is választ kapunk, hogy miről szól a Lexa-ügy, illetve hogy e tekintetben holnap többet tudunk-e, mint tegnap tudtunk. Ez az ügy több egy súlyos bűncselekmény-sorozat által felvetett kérdések tisztá­zásánál. Ebben az országban a szavazásra jogosultak egynegyede nemzetiségi alapon foglal állást a már három etnikai párt valamelyike javára. A lakosság másik egynegyede a vezérelvhez igazodva voksol. E két kategória adja ki a népesség legalább felét. Csodálkozunk, hogy Szlovákia időnként még csak nem is hasonlít Nyugat-Európához? FRANKFURTER RUNDSCHAU ítélet a módszer javára Egy német bíróság ítéletével nagy lépést tett a hivatalos elis­merés felé a Pető-módszer, amely mozgássérült (agyhűdé- ses) gyermekek terápiájaként Magyarországon kívül Angliában is jól bevált. A göttingeni köz- igazgatási bíróság egy mintaér­tékű perben úgy döntött, hogy a szociális segélyeket folyósító hi­vatalok kötelesek átvállalni a konduktív mozgásjavító terápia költségeit. A felperes pár, amely­nek mozgássérült fia már tízéves, a gyógymód költségeinek megté­rítését kérte. A bíróság a kereset mérlegelésekor döntő jelentő­ségű tényként vette figyelembe, hogy a müncheni gyermekklini­ka nemrég lezárult átfogó tanul­mánya igazolta a Pető-féle mód­szer hatékonyságát. „A konduk­tív terápia bizonyíthatóan szigni­fikáns javulást eredményezett, az alperesnek ezért viselnie kell a gyógymód költségeit” - hangzik a göttingeni bíróság ítélete. A fel­peres pár gyermeke nem sokkal a születése után agyhártyagyulla­dást kapott, a betegség súlyos mozgásszervi károsodást ered­ményezett. A szülők 1995-ben a Pető-módszer kipróbálása mel­lett döntöttek: előbb Budapesten kezeltették a kisfiút, aki később részt vett egy hannoveri konduk­tív nyári táborban. 1998-ban a . gyermek a müncheni gyermekk­linikára került, ahol 70 társával együtt vizsgálták mozgásfejlődé­sét az idézett átfogó tanulmány keretében. A több hónapos inten­zív terápia jelentős javulást ered­ményezett a kisfiú állapotában.- Ha a parlamenti ciklus véget nem ért volna, az én mesém is tovább tartott volna! (Pavel Jakubec rajza) DIE PRESSE Ivan Lexa volt titkosszolgálati főnök elfogása drámai fordulatot eredmé­nyezhet a szlovákiai választások előtti harcban. Az osztrák napüap szerint nem lesz könnyű Lexa bün­tetőjogi felelősségre vonása, mivel még mindig érvényes képviselői mandátuma. A szlovák titkosszolgá­lat egykori igazgatójának elfogása jól jött a jelenlegi kabinetnek, mely a Lexa-üggyel megpróbálja elkerül­ni a választási vereséget. Várhatóan több kellemeden kérdés is felszínre kerül, például hogy Lexa tevékeny­ségébe mennyire avatta be Vladimír Meciar volt kormányfőt. Ellenzéki vélemények szerint Ivan Lexa elfo­gását szándékosan a választások előtti időszakra időzítették. Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium vizsgá­lati főosztályának volt vezetője vi­szont figyelmeztetett: Lexa tovább­ra is képviselő; ha ismét meg kell vonni mentelmi jogát, nem biztos, hogy sikerül, s ez a jelenlegi kor­mány blamázsa lenne. Az osztrák lap furcsának tartja, hogy a minden hájjal megkent Lexát egy nevetsé­ges hiba miatt kapták el. A Nemzetiségi Szövetségek Társulása hamarosan hivatalosan is a cseh kormányhoz és parlamenthez fordul Prágától kérik a nyelvi chartát Az európai kisebbségi nyel­vek chartájának elfogadását kérik az új cseh kormánytól és a parlamenttől a csehor­szági nemzeti kisebbségek. KOKES JÁNOS Ezt Vavrinec Fójcik, a Nemzetiségi Szövetségek Társulásának lengyel képviselője jelentette be Prágában, s leszögezte, hogy a szervezet a ké­rést rövidesen hivatalos formában is továbbítja az illetékesekhez. „El­várjuk, hogy a chartát a Cseh Köz­társaság teljes egészében elfogad­ja” - hangsúlyozta Fójcik. A Nemzetiségi Szövetségek Társu­lása a görög, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a szlovák és az uk­rán kisebbségi szervezeteket tömö­ríti, s alapvető célja, hogy a kisebb­ségi elvárások közösen nyilvánulja­nak meg a hatóságok és a cseh köz­vélemény irányában. A társulásnak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is tagja. Az európai kisebbségi nyelvi char­tával az előző, Milos Zeman vezet­te szociáldemokrata kormány 2000-ben már foglalkozott, de ak­kor döntés nem született, s a kér­dés azóta nem került napirendre. A csehországi nemzeti kisebbsé­gek 2001-es helyzetével foglalko­zó, június elején a kormány elé ter­jesztettjelentés szerint a kormány­zatban megoszlottak a vélemé­nyek arról, hogy időszerű-e Prágá­nak most elfogadni a chartát. Egy külügyminisztériumi elemzés ugyanis kimutatta, hogy Prága je­lenleg a kisebbségi nyelveket védő normáknak csak egy részét tudná teljesíteni, ezért jobb lenne a kér­dést továbbra is nyitottan hagyni. A külügy ugyanakkor azt is java­solta, hogy a jövőbeni kisebbségi nyelvhasználatot a hatóságok előtt csak úgy engedélyezzék, hogy a ki­sebbségi személy maga fizetné az esetleges tolmács költségeit. A tár­sulás álláspontja szerint viszont ezeket a kiadásokat az államnak kellene állnia. A lengyel szerveze­teket tömörítő Lengyelek Kong­resszusa egyébként vállalta, hogy a kormány elé tár egy felmérést ar­ról, hogyan kelenne a lengyelt re­gionális nyelvvé nyilvánítani a Cesky Tésín-i és a Karvinái járás­ban. A németek szintén nem elége­dettek a mai helyzettel. Az emlí­tett, kormány elé terjesztett jelen­tésből egyébként még az is kiol­vasható, hogy a németek mellett a A parlamentben külön­bizottság foglalkozzon a kisebbségek ügyeivel. csehországi horvátok is kárpótlást követelnek a II. világháború után őket ért politikai és anyagi sérel­mekért. A nemzeti kisebbségek szintén sze­retnék elérni, hogy a jövőben ál­landó képviseletük legyen a köz- szolgálati televízió és rádió taná­csában. Jelenleg ugyan joguk van valakit javasolni a testületekbe, de jelöltjüknek gyakorlatilag nincs esélye bekerülni. A társulás ezért azt szeretné, hogy a kisebbségek számára a törvény biztosítana kép­viseletijogot. A harmadik közös kérés, hogy a parlamentben különbizottság foglalkozzon a kisebbségek ügyei­vel. Azt a gyakorlatot, mely sze­rint ezzel a problémával csak egy albizottság foglalkozik, a kisebb­ségek nem tartják jónak és kielé­gítőnek. A kisebbségek ugyanak­kor sürgetik a cseh törvényhozást, hogy minél hamarabb fogadja el az új oktatási törvényt, amely pontosan szabályozná a kisebbsé­gi nyelveken tanító iskolák és osz­tályok létrehozásának, illetve megszüntetésének a feltételeit. Ez a probléma leginkább a lengyele­ket érinti, mert csak ők élnek na­gyobb tömegekben összefüggő te­rületen a Cesky Tésín-i és a Karvi­nái járásban. Franciaország: Dominique Perben igazságügyi miniszter javaslata a fiatalkorúakra vonatkozó törvény szigorítására Felügyelet, majd zárt nevelőközpont, utána börtön FATER TIBOR A francia minisztertanács parla­menti megtárgyalásra alkalmasnak találta Dominique Perben igazság­ügyi miniszternek a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó törvé­nyek jelentős szigorítását tartalma­zó javaslatát. A tervezet szerint a 13-18 éves fiatalok első esetben el­követett „kisebb kihágások, szabály- sértések” esetén megrovásban, bi­zonyos helyekről való kitiltásban ré­szesíthetők vagy hivatalból kijelölt gondozó felügyelete alá helyez­hetők. A visszaeső gyerekek számá­ra „zárt nevelőközpontok” létesíté­sét javasolja Perben. Ezekben az in­tézetekben nem lennének rácsok, de folytonos lenne a fenyegetettség: rendbontás vagy szökés esetén igazi börtön várná a szabálysértések, ki­sebb bűncselekmények elkövetőit is, ami korábban ebből a korosztály­ból csak a súlyosabb bűncselekmé­nyek elkövetőit fenyegette. A tör­vényjavaslat a jelenlegi 13-ról 10 év­re szállítaná le a súlyos cselekmé­nyek elkövetői számára a büntet­hetőség határát. A büntetés időtar­tama a Chirac-többség kormányza­ta által előterjeszthetőnek minősí­tett javaslat szerint fél évtől húsz évig terjedhet (jelenleg 7 év a fiata­lokra kiszabható legsúlyosabb bün­tetés). A javaslatból következően új részle­geket kell kialakítani a börtönökben a fiatalkorúak számára. A javaslat máris zajos vitákat váltott ki. A gyer­mekek jogaival foglakozó állami konzultatív bizottság és a köztisztvi­selők szakszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy a bebörtönzés sok­szorosára növeli a visszaesés veszé­lyét. „Ilyen kevéssé lenne együtt érző ez a mai társadalom, hogy rendőri és bírói választ ad ott, ahol szociális gondozásra volna szük­ség?” - idézi a Libération Alain Vo- gelweith gyermekvédelmi sza­kértőt. A L’Est Républicain napüap azt hangsúlyozza, hogy 13 éves kal­lódó gyerekek bebörtönzése nem LEVÉLBONTÁS Csomagolt sovinizmus A Smer egész országot beborító óri­ásplakátjainak tanúsága szerint ki­zárólag Robert Fico előtt áll nyitva a NATO és az EU ajtaja. Bizonyára egy másik plakátról mosolygó „új politikai nemzedék” szeretne ben­nünket bevezetni oda. A Nyugat felé vezető utat kínálják a választópol­gároknak, köztük több mint félmü- lió felvidéki (ejnye, megint figyel­men kívül hagytam balliberális hon­fitársaim érzékenységét) magyar­nak is. Meg kell adni, egyedi módon szeretnének megnyerni maguknak. Legutóbb azzal kívántak kedvesked­ni, hogy nem helyeslik a Himnusz éneklését templomainkban. Durva kézzel belenyúltak nemzeti érzése­inkbe és templomaink szentélyébe. Ezeréves történelmünk során csu­pán II. József és a kommunisták merték ezt megtenni. A történelmet valószínűleg kevésbé ismerő Fico- aktivisták nem a kalapos király elvei mentén alkottak véleményt, sokkal inkább a bolsevik közelmúlt egy da­rabkáját mentették át. Ilyen előzmé­nyek után arcádan szemtelenséggel nagyszabású kampányolásba fogtak a zömmel magyarok lakta vidéken, július 4-én például Komáromban és környékén. Mindezt arrogáns ' gőggel tették, kimondottan a ma­gyarság megalázására, hogy lám, lábbal tiportuk nemzeti léted leg­szentebb elemeit, és mégis van ké­pünk szülőföldeden mézesmázos mosollyal demokráciát ígérgetni. Szalonképtelen politikai portékáik eladásához magyar nyelven óbéga- tó rikkancsokat is találnak, de még így sem igazán akadnak vevőre tája­inkon. Mert a sovinizmus lólába ki­lóg az eurocsomagolásból, csak az asztal alá kell nézni. A szép demok­ráciamasnival átkötött csomagot nem érdemes elfogadni, mert úgy robbanhat fel, mint a hupikék törpi- kék kezében Tréfi ajándéka. Vagy demokrácia helyett sovinizmust, ar­roganciát és demagógiát találunk. Azok a magyarok, akik segítséget nyújtanak bármüyen formában old meg semmit, ha szabadlábra ke­rülve ugyanabba a társadalmi kö­zegbe kerülnek vissza, ugyanazok közé a társadalmi hiánybetegségek közé. A La Croix fel is sorolja ezeket: „Tabukat nem ismerő, erőszakos magatartásukkal, ami felháboríthat vagy elszomoríthat, valós hiányokra válaszolnak. Érzelmi hiány a szülők részéről, akik a mindennapok haj­szájában maguk is alig tudnak a fel­színen maradni. Kulturális hiány egy gyökértelen jelenben. A képze­let hiánya, ahol a virtuális összemo­sódik a valósággal. Az iskolai, szak­mai távlatok hiánya.” A szerző az MTI különtudósítója honfitársaik megtévesztéséhez és ezáltal a hatalom megszerzéséhez, számoljanak azzal, hogy önmagu­kat rekeszük ki a magyar nemzet­testből. Mi sajnáljuk őket, ám tuda­tosítani kell, hogy nem fognak hiá­nyozni, mint ahogyan hullócsillag­ból sincs hiány az égbolton. Min­denkinek értésére kell adnunk, hogy aki nemzeti imádságunkat és templomainkat támadja, azzal nincs beszélnivalónk, és a demokrá­cia hirdetését az ő szájából komoly­talan, demagóg mesének tartjuk csupán. A nacionalizmust és sovi­nizmust akkor is észrevesszük, ha Csillogó europapírba csomagolják. Sárközi János Szentpéter

Next

/
Thumbnails
Contents