Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-18 / 165. szám, csütörtök

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 18. Légibaleset: nincs túlélő London. Senki sem élte túl azt a helikopterszerencsétlen­séget, amely a tegnapra virra­dó éjszaka történt az Északi­tengeren. A Sikorsky S-76A tí­pusú helikopter a délkelet­angliai partok mentén, Great Yarmouth-tól 40 kilométer­nyire északkeletre zuhant a tengerbe, két főnyi legénység­gel és kilenc utassal a fedélze­tén. A helikopter egy olajfúró sziget alkalmazottait szállítot­ta a Norwich melletti Great Yarmouth-ba. (MTI) Eloltották a tüzet a Hortobágyon Budapest. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) terüle­tén, Nagyiván térségében ked­den keletkezett tüzet tegnap a reggeli órákban eloltották. Nagy valószínűséggel villám- csapás okozta az újabb pusztai tüzet. Gyarmathy István, a HNP igazgatóhelyettese kö­zölte, hogy mintegy ezer hek­táron égett le a puszta a kunkápolnási mocsár és Nagyiván térségében. (MTI) Bush gesztusa Kubának Washington. George Bush újabb hat hónappal meghosz- szabbította a Kuba elleni em­bargóról szóló Helms-Burton- törvény záradékának felfüg­gesztését. A záradék felhatal­mazza az amerikai vállalato­kat és magánszemélyeket, hogy pert indítsanak olyan külföldi társaságok ellen, amelyek a kubai forradalom után elkobzott és államosított vagyonokból vagy ingatla­nokból vásároltak. A Havanna számára kedvező döntést az amerikai elnök azzal indokol­ta, hogy ez az USA érdeke, és véleménye szerint meggyor­síthatja a demokratikus átala­kulást Kubában. De nem je­lenti azt, hogy a Fehér Ház a gazdasági embargó és az uta­zási korlátozások enyhítését kívánná. (MTI) Havel ismét kórházban Prága. Václav Havel tegnap egészségi okok miatt lerövidí­tette franciaországi látogatá­sát és délben visszatért Prágá­ba. A cseh államfőt a Ruzynei repülőtérről egyenesen a Köz­ponti Katonai Kórházba vit­ték. A 65 éves államfőt nem mentőkocsin, hanem saját gépkocsiján szállították be a kórházba, ahol azonnal átfogó vizsgálatnak veti alá magát. „A gyors visszatérés legfőbb értelme az volt, hogy az elnö­köt kivizsgáljuk, s megállapít­suk, mennyire súlyos a hely­zet” - mondta Hja Kötik, Havel személyes kezelőorvosa. Kötik szerint a cseh államfő kedd es­te lett rosszul, s miután meg­vizsgálták, és állapota tegnap reggelig nem javult, eldöntöt­ték, hogy idő előtt vissza kell térnie Prágába. Egyébként ma ért volna véget franciaországi látogatása. (MTI) A repülőgépből kilépő Have­len nem voltak láthatók be­tegség vagy gyengeség jelei (CTK) Rabati politikusok szerint hadüzenetnek is tekinthető a madridi katonai akció Veszélyes vihar a pohár vízben? ÖSSZEFOGLALÓ Spanyolország tegnap hajnalban katonai akcióval visszavette a Ma­rokkó által a múlt csütörtökön el­foglalt Petrezselyem-szigetet. A spa­nyolok már át is adták a rabati ható­ságoknak azt a hat marokkói kato­nát, akik a múlt héten a futballpá- lyányi nagyságú zátonyt „megszáll­ták”. Az enyhén szólva is komolyta­lannak tűnő konfliktus azonban éle­ződni látszik: több marokkói politi­kus szerint a spanyol akció hadüze­netnek is tekinthető. Mahdzsubi Aherdan, az egyik kormánypárt ve­zetője, volt védelmi miniszter sze­rint meg kell szakítani minden kap­csolatot Madriddal. „Támadás tör­tént Marokkó és területi épsége el­len, amely azt mutatja, hogy még mindig él a gyarmatosító szellem az európaiak körében.” A tegnapi spa­nyol akcióban különleges alakula­tok vettek részt tengeri egységek és F-18-as harci gépek támogatásával. A hadműveletről Jósé Maria Aznar kormányfő tájékoztatta az ENSZ BT-t. A marokkói felségvizeken ta­lálható, marokkói partoktól alig 200 méterre lévő Petrezselyem-sziget (arab nevén Leüa-sziget) az 1600-as években került spanyol fennhatóság alá, de Marokkó ezt vitatja. A múlt csütörtök óta Madrid összesen öt hadihajót küldött a közeibe, s ked­den meghatározatlan időre haza­rendelte rabati nagykövetét is, mert nem tudták diplomáciai úton ren­dezni vitát. Spanyolország mögé so­rakozott fel - elvben mindenképpen - a NATO és az EU is, a diplomáciai rendezést szorgalmazva. A spanyol haditengerészet kétszer 200, illetve kétszer 140 katonával felügyeli ez idő szerint Ceuta és Melilla, a ma­rokkói területbe ékelődő két spa­nyol enklávé biztonságát is. Egyéb­ként helybeliek elmondása szerint a senki által sem lakott kopár szige­tecskét éjjelente a kábítószer-keres­kedők használják szállítmányaik el­rejtésére, erre azonban most nem sok az esélyük, (m, ú) Földközi■ ■xsfbtmn­\szoms Atlanti­öcsén mmmmGi I MAROKKÓI iGa^blanHi 20 km2. 70 000 lakos (25% muzulmán). Két évszázados portugál fennhatóság után lett a spanyol királyság része. """"""" .. "" 13 km2.60 000 lakos (30% muzulmán) 1497-ben hódították meg a spanyolok, helyőrség volt. Ilyennek látszik a marokkói partról a Petrezselyem-sziget (Reuters-felvétel) Több elképzelésről is egyeztetnek a New York-i közel-keleti konferencián Vita Arafat miatt New York/Jeruzsálem. A kö­zel-keleti kvartett New York-i konferenciáján nyűt nézetel­térés támadt Jasszer Arafat palesztin vezető jövőjének ügyében. Maga Arafat tegnap megerősítette: indulni kíván a januári elnökválasztáson. ÖSSZEFOGLALÓ Míg az amerikai kormány a Palesz­tin Hatóság elnökének leváltását sürgette, a kvartett többi tagja - az EU, Oroszország és az ENSZ - to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Arafat maradjon a palesztinok tör­vényes képviselője. Ariel Sáron iz­raeli miniszterelnök segélyprogra­mot szorgalmaz a palesztin lakos­ság számára. Sáron - mint Annan ENSZ-főtítkár New Yorkban közöl­te - röviddel a konferencia előtt ad­ta át neki erre vonatkozó javaslatát. Annan hozzátette: még meg kell is­merni e javaslat részleteit, de addig is az ENSZ azon lesz, hogy minden palesztin terület hozzáférhessen a segélyekhez. A négyes egyetértett abban, hogy az emberiességi segít­ség a legjobb út a palesztinok nyo­morúságos helyzetének megjavítá­sához. Washington a konferencián új biztonsági elképzeléseket is is­mertet a Közel-Keletre vonatkozó­an. Kormánykörökből kiszivárgott: a programot a CIA dolgozta ki, s az intézkedések között oktatási prog­ram is szerepel. A tervezet szerint a palesztinokat készítenék fel arra, hogy miként tudják megállítani az erőszakot. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője beszámolt arról, hogy amerikai, egyiptomi, jordániai és szaúdi szak­értők a CIA vezetésével támogat­nák a palesztin biztonsági erők újjá­szervezését. Szíria viszont elutasít­ja a közel-keleti béketeremtésre vo­natkozó washingtoni elképzelést, mondván: szabad folyást enged az izraeli megszállásnak és a paleszti­nok elleni katonai akcióknak. Bassár el-Aszad államfő szerint Szí­riának nem lenne előnyös a wa­shingtoni béke: „Békét akarunk, de igazságosságon és nemzetközi jo­gon alapuló békét, nem pedig egy olyan állam békéjét, amely a go­nosz tengelyére és a jók tengelyére osztja a világot.” Izraeli katonák és palesztin fegyve­resek tűzharcában tegnap életét vesztette egy palesztin Emanuel zsi­dó település közelében. Ugyanott előző nap egy autóbusz elleni táma­dásban hét izraeli - köztük két cse­csemő - meghalt és 25 megsebesült. A rajtaütés áldozatai az Emanuel te­lepen lakó ultraortodox zsidók vol­tak. Az izraeli hadsereg a keddi tá­madás után rajtaütött a feltételezett támadókon. Az izraeli rádió jelenté­se szerint a lelőtt palesztin részt vett a keddi rajtaütésben. Arafat palesztin vezető tegnap megerősítette, hogy indulni kíván a januárban esedékes elnökválasz­táson, miután konzultál a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezető testületéivel. Arafat szerint meg kellene már érteni, hogy nem Afga­nisztánról van szó, ahol némelyek kedvükre cserélgethetik a szemé­lyeket. Utalt arra, hogy 1996-ban is őt hatalmazta fel a palesztin nép az elnöki teendők ellátására. Az akko­ri választás tisztességes volt, nem­zetközi megfigyelők - köztük olyan személyiségekkel, mint Jimmy Carter volt amerikai elnök - fel­ügyelték a voksolást. Bírálta az USA-t és Izraelt, amiért mindezek után most is parancsolgatni akar­nak a palesztinoknak, (m, t, ú) A hetek óta húzódó kormányválság közvetlen oka Bülent Ecevit betegsége Törökország: idő előtti választások MTI-HÍR Ankara. A török kormánykoalíció három pártjának vezetője - Bülent Ecevit kormányfő, Mesut Yilmaz miniszterelnök-helyettes és Devlet Bahceli - kedden este úgy döntött, hogy a kialakult kormányválság miatt november 3-án előrehozott parlamenti választásokat tarta­nak. A döntés közvetlen előzmé­nye, hogy az Ecevit vezetette De­mokratikus Baloldal Pártjának (DSP) újabb hat képviselője mon­dott le mandátumáról, és ezzel a kabinet elveszítette parlamenti többségét. A kormányzó koalíció eróziója azonban már hetek óta tart és közvetlen oka Ecevit beteg­sége, ami akadályozza hivatalának betöltésében. A kormánykoalíció három pártja jelenleg 275 képvise­lővel rendelkezik az 550 tagú par­lamentben. Ebből Ecevit pártja 69, Yilmaz Haza Pártja 79, míg a Bah­celi irányította Nemzeti Cselekvés Pártja 127 képviselőt mondhat a magáénak. Azt a lehetőséget, hogy lemondjon a kormányfői posztról, Ecevit ismét elutasította. Szaddám szerint Bush nem tudja megbuktatni kormányát London is készülődik ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/London. Az iraki elnök tegnap a júliusi forradalom 34. év­fordulóján mondott televíziós be­szédében leszögezte: az USA és szövetségesei nem képesek meg- dönteni kormányát. Szaddám Húszéin ezzel George Bush ameri­kai elnök múlt héten elhangzott fe­nyegetésére reagált. Bush azt mondta, Washington minden ren­delkezésére álló eszközt igénybe kí­ván venni Szaddám megbuktatása érdekében. Irakban 1968 júliusá­ban vette át a hatalmat a Baasz Párt. Szaddám Húszéin 1979-től egyedüli vezetőként diktatórikus hatalmat épített ki, és azóta is vas­kézzel irányítja az országot. A világsajtó egyre nagyobb figye­lemmel kíséri az Irakkal kapcsolatos londoni állásfoglalásokat. Kedden Tony Blair kormányfő történelmi meghallgatáson vett részt a parla­mentben: Neville Chamberlain sze­mélyében utoljára 65 évvel ezelőtt vett részt brit miniszterelnök ilyen jellegű találkozón. Blairt ugyanis a parlamenti bizottsági elnökökből ál­ló, 35 fős testület hallgatta meg. „Az iraki fenyegetéssel még azelőtt kell foglalkozni, mielőtt Szaddám Húszéin tömegpusztító fegyvereivel megtámadja a világot” - közölte Blair. Hozzátette: még nem szüle­tett döntés az Irak ellen tervezett, az USA által irányított katonai akció­ról, de „a fenyegetés fennáll, az al­ternatívák nyitottak, s nekünk vá­laszt kell adnunk erre a fenyegetés­re”. Nem cáfolta, hogy országa meg­kezdte az előkészületeket egy ilyen akcióban történő részvételre, s utalt arra, hogy a végső döntés előtt a parlamenttel mindenképp konzul­tálni fog. Megfigyelők felhívták a fi­gyelmet: Blair nem említette a par­lamenti szavazás szükségességét, ami különös jelentőséggel bír annak fényében, hogy több ellenzéki és kormánypárti képviselő ENSZ-fel- hatalmazáshoz köti a katonai akció támogatását. Szélsőségesek újabb merénylete Kasmírban Gesztus és hadgyakorlat MTI-HÍREK Szrinagar/Iszlámábád. Muzul­mán szélsőségesek bombát robban­tottak egy kiképzőtáborban szer­dán az indiai Dzsammu és Kasmír szövetségi államban, a Szrinagartól 80 kilométerre délre fekvő Aismu- kamban. Legalább három halottja és tucatnyi sérültje van a támadás­nak. A táborban olyan korábbi láza­dók élnek, akik most az biztonsági erőknek dolgoznak. Az effajta tábo­rok gyakori célpontjai a Kasmír füg­getlenségéért harcoló muzulmán lázadóknak. Pakisztán történelmének legna­gyobb méretű hadgyakorlatát kezd­te meg kedden, India viszont azt je­lentette be, hogy egy hete 18 ezer hatonáját vonta vissza a két ország határáról. Pervez Musarraf pakisz­táni elnök szerint a tíznapos katonai manőver elengedhetetlenül szüksé­ges Pakisztán védelme, szuverenitá­sa és területi épsége szempontjából. A hadgyakorlaton a szárazföldi és a légierő, valamint a haditengerészet egységei vesznek részt. Ezt megelő­zően az indiai hadsereg egy héttel ezelőtt visszavont három hadosz­tályt - körülbelül 18 ezer katonát -, s ezzel csökkentette katonai jelen­létét a két atomhatalom közötti ha­társávon. A hírt a kasmírt terrorista akciók csökkenésével magyarázták. Jasvant Szingh indiai külügyminisz­ter úgy vélekedett, hogy a Kasmír téli fővárosában, Dzsammuban tör­tént szombati merénylet, amelynek során 28 személy halt meg „pakisz­táni sugalmazásra” történt, de nem állította, hogy pakisztáni szervezé­sű lett volna. Hivatalosan is bocsánatot kért áldozataitól az IRA Gyanakvás és várakozás MTI-HÍREK Belfast/London. Gyanakvás, bi­zalmatlanság és várakozás egy­aránt érződik azokban a tegnapi állásfoglalásokban, amelyek Bel­fastban, Londonban és Dublinban hangzottak el az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nagy meglepetést kiváltó, egyes vélekedések szerint mégis történelminek nevezhető nyilatkozatával kapcsolatban. Az északír katolikus mozgalom fegy­veres milíciájának tartott szerve­zet ugyanis előző este az általa 1972. július 21-én Belfastban vég­rehajtott robbantások, az úgyne­vezett „véres péntek” évfordulójá­nak előestéjén hivatalosan bocsá­natot kért az erőszakos cselekmé­nyek polgári áldozatainak hozzá­tartozóitól. David Trimble északír kormányfő, a protestáns mozga­lom vezetője - aki a nagypénteki megállapodás kidolgozásában va­ló közreműködéséért annak ide­jén Nobel-békedíjat kapott - a bel­fasti parlamentben elhangzott be­szédében sérelmezte, hogy az IRA csakis a múltban történtekért kért bocsánatot, miközben egyetlen szóval sem említette a legutóbbi erőszakos cselekményeket, és semmit nem mondott azzal kap­csolatban, hogy a jövőben milyen magatartást kíván tanúsítani. A brit kormány azonnal üdvözölte az IRA nyilatkozatát. John Reid, az északír ügyek minisztere fon­tosnak nevezte az állásfoglalás ha­tározott hangnemét, s hangsú­lyozta, hogy a „véres péntek” és az elmúlt évek hasonló véres esemé­nyei a jövőben nem ismétlődhet­nek meg. A miniszter a Blair- kormány álláspontját tolmácsolva reményét fejezte ki, hogy az északír katolikus mozgalom - mind az IRA, mind a szervezet po­litikai szárnyának tartott Sinn Fein párt - egyértelműen elkötele­zett a béke iránt. Jelentős gesztus­nak nevezte a nyilatkozatot a pro­testáns Ulsteri Unionista Párt szó­vivője. Hangsúlyozta viszont, hogy sokkal inkább a jövőre vo­natkozóan kell ígéretet tenni: „az IRA-nak egyértelműen ki kell mondania, hogy a háborúnak vé­ge” - mondta a szóvivő. Amerikai vadászgépek kísértek egy polgári repülőt Gyanús utasok voltak MTI-HÍR New York. Amerikai vadászgépek egészen a New York-i LaGuardia repülőtér leszállópályájáig kísér­tek egy Chicagóból indult polgári gépet. A kíséretet az Boeing 757-es személyzete kérte a szövetségi lé­giforgalmi hatóságtól, mert az egyik utas a kedd esti leszállás előtt figyelmeztette az egyik légikísérőt, hogy hét másik utas - indiaiak - gyanúsan viselkednek: írásos üzeneteket cserélgetnek és átülnek egymás helyére. Az észak­amerikai lég- és űrvédelmi pa­rancsnokság (NÓRÁD) elrendelte két F-16 típusú vadászgépnek, hogy közelítse meg és kísérje a gé­pet egészen a leszállópályáig. Bar­ry Venable őrnagy, a NÓRÁD szó­vivője közölte: a 98 utast szállító gép a tervezettnél 5 perccel ké­sőbb szállt le. Senkinek nem esett bántódása, de az indiaiakat kihall­gatásra elvezették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents