Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-17 / 164. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. Téma: a Nova Televízió 9 Huncík Péter szerint a Nova vezérigazgatója biztatta, hogy idővel megvalósulhat az elképzelésük a közép-európai televízióról, de előtte meg kell szilárdulnia a tévé helyzetének 99 Nem tudtunk felelősséget vállalni Zeleznyért” Huncík Péter: „Zelezny csodálatos üzletember, van érzéke a pénzhez" (Somogyi Tibor felvétele) Csehországban az utóbbi időszak legnagyobb vihart kavaró eseménye a Nova te­levízió tulajdonviszonyainak rendezése. Lapértesülések szerint a televízió 52 száza­lékos tulajdonjogát magáé­nak mondható Vilja Rt.-t 370 millió cseh koronáért meg­vette a PPF pénzügyi cso­port. Huncík Pétert, a Vilja résztulajdonosát, a Nova alapítóját kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Mikor kezdődött a Nova történe­te? Szlovákiában kezdődött azzal, hogy 1992-ben sugárzási jogot nyertünk a szlovák frekvenciata­nácstól. A projektumot Peter Krsák Prágában élő szlovák rendezővel közösen írtuk, a pénzügyi hátteret Mark Palmer, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete biz­tosította volna befektetési társasá­gán keresztül. Az 1992-es válasz­tás után, Vladimír Meciar kormá­nya idején azonban megvonták tő­lünk a sugárzási jogot, egyebek mellett a dunaszerdahelyi önkor­mányzatnak is köszönhetően, mi­vel a pályázatot a város egyik kft.- jének nevében nyújtottuk be. A vá­rosi képviselők nem támogatták tévéalapítási tervünket, mivel az szerintük a Magyar Polgári Párt­hoz közel álló médium lett volna. Pályázatunk egy több országban, több nyelven sugárzó televízió ter­vezetét tartalmazta, mely sokat se­gíthetett volna a régiónak és az itt élő embereknek. Akkor én Prágá­ban, Václav Havel tanácsadójaként dolgoztam, de a dunaszerdahelyi önkormányzat képviselője is vol­tam. A sugárzási jog elnyerése ki­csit váratlanul ért bennünket, tel­jesen amatőrök voltunk a televízi­ózás területén. Nem csak azért sikerült megsze­rezni a sugárzási jogot, mert Csehszlovákia elnökének a ta­nácsadója volt? Nem, sőt az akkori politikus bará­taim - a VPN az MPP-vel együtt kormányzott - teljesen meglepőd­tek a pályázat eredményén. So­kuknak nem tetszett, hogy egy dunaszerdahelyi magyar pályáza­ta nyert. Hogyan lett a szlovákiai televízi­óból csehországi Nova? Miután a Meciar-kormány 1992. novemberében elvette sugárzási jogunkat, kihasználva, hogy Cseh­szlovákia még december 31.-ig lé­tezett Csehországban is beadtuk a kicsit módosított pályázati anya­got. Fedor Gál politológussal, Jo­sef Alan szociológussal, Vlastimil Venclíkkel és Peter Krsákkal közö­seit alapított CET 21 kft. 1993 feb­ruárjában elnyerte a sugárzási jo­got. Vladimír Zelezny - aki koráb­ban Petr Pithart szóvivője volt - később társult hozzánk; egyedül ő rendelkezett közülünk tévés ta­pasztalatokkal. A pályázat benyúj­tásakor egy svájci pezsgőforgalma­zó csehországi képviselője volt, ezért nem társult be a kft.-be, de megígérte, ha nyerünk, akkor segí­teni fog. A cseh közvéleményt vá­ratlanul érte, hogy mi nyertük a pályázatot. A sajtóban rengeteg idegengyűlölő támadás ért ben­nünket, tönkrement szlovákiai po­litikusnak, magyar álértelmiségi­nek neveztek; idegeneknek, bar­bároknak a kezébe került a cseh te­levízió, írták. Az első kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor Mark Palmer, aki vállalta a csehor­szági projektum anyagi háttérének a megteremtését, elkezdett külön tárgyalni Vladimír Zeleznyvel. Rá­jött, közülünk egyedül ő ért a tévé­hez, és ráadásul az üzlethez is van érzéke. Elvetették az elképzelé­sünket az értelmiségi, közép-euró­pai televízióról, megegyeztek: egy klasszikus kereskedelmi televíziót kell létrehozni. Viszont a sugárzási jog a CET 21 tulajdona volt. Nem voltunk könnyű helyzetben, volt egy 100 ezer korona alaptő­kéjű kft.-nk - ezt az összeget is csak kölcsönből tudtuk össze­szedni -, viszont a tévé elindításá­hoz mintegy 40 millió dollár kel­lett. Ezt csak a Palmer vezette be­fektetési cég tudta biztosítani, melynek kizárólagos szerződése, joga volt a televízió finanszírozá­sára. Feltételül szabták, hogy a CET 21 tagjai Zeleznyvel együtt csak 2-2 százalékkal részesedhet­nek a Novából, vagyis a televíziót üzemeltető a CNTS tulajdonából. Húsz százalékkal belépett az üz­letbe a Cseh Takarékpénztár, 68 százalék pedig az amerikai félé, a pénzt adó Ronald Lauderé lett. Az irányítás a CNTS kezébe került, nekünk, a projektum kidolgozói­nak semmi beleszólásunk sem volt a műsorstruktúrába, teljesen a perifériára kerültünk. Dönte­nünk kellett, adjuk-e nevünket ahhoz a televízióhoz, melyhez szellemileg semmi közünk nem volt. Ennek ellenére vállaltuk az új tévét, döntésünket a cseh sajtó az értelmiségiek árulásának ne­vezte, szemünkre vetették, hogy nem adtuk vissza az elnyert su­gárzási jogot. Zelezny biztatott bennünket, hogy idővel megvaló­sulhat az elképzelésünk a közép­európai televízióról, de előtte meg kell szilárdulnia a televízió helyzetének, be kell futnia, nép­szerűnek kell lennie, és majd azu­tán lehet változtatni. Meggyőzött bennünket. Hozott pénzt a televízió? Ez volt a következő gond. A CNTS nem fizette ki a nyereséget, a több­ségi tulajdonosok minden évben úgy döntöttek, visszaforgatják a pénzt a vállalkozásba, nem fizet­nek osztalékot. 1996-ban Zelezny felajánlotta, megveszi részesedé­sünket a CET 21-ből és a CNTS-ből is. Fedor Gál ekkor úgy döntött, teljesen kiszáll. Én is gondolkod­tam, követem példáját, de bíztam benne, hogy valamikor valóra vál­hat az eredeti elképzelésem. Én 1996-ban csak a részvényeim 70 százalékát adtam el. A CNTS-ben 0,5 százalékos, a CET 21-ben 4,3 százalékos részesedésem maradt. Habár Zelezny az amerikai fél ne­vében tárgyalt, részvényeinket magának vette meg, így részesedé­se a CET 21-ben 60 százalékra nőtt. Mennyiért adták el részesedésü­ket? Kétmillió dollárért, ez oszlott meg közöttünk az eladott részesedés arányában. Utólag tudtuk meg, hogy az amerikaiak akár húszmil­liót is fizettek volna. A következő botrány 1998-ban jött. Igen, ekkor ugyanis az amerikai Ronald Lauder szerette volna meg­kapni a neki járó hasznot, és el akarta adni a csúcsponton lévő te­levíziót egy skandináv befektető­nek. Zelezny megmakacsolta ma­gát, és nem volt hajlandó megválni a „televíziójától”. Hirtelen ugyan­azt kezdte állítani, jogi vélemé­nyekkel jól megtámogatva, hogy a televíziót a sugárzási jog tulajdo­nosának, vagyis a CET 21-nek kell irányítania, melyben neki ekkor már több mint 60 százalékos ré­szesedése volt. Ezzel a vélemény­nyel most már a frekvenciatanács is egyetértett. A CET 21-ben Laudernek csak néhány tized szá­zalékos tulajdonrésze volt. A CET 21 a tulajdonjogát a cseh bírósá­gok is elismerték. Zelezny és a CET 21 sikeréhez köze volt Václav Klausnak is? Alátámasztani nem tudom, de el­képzelhető ez a változat is. A Novát mindig azzal vádolták, hogy jobboldali, inkább az ODS-t segíti, és állítólag Klaus és Zelezny között jó viszony alakult ki. 1999-re a No­va szinte teljes egészében Ze- leznyé lett, a programokat egy új cég készítette, az amerikai többsé­gi tulajdonban lévő CNTS nem ért semmit. Hogy pontosan milyen cé­geket hozott létre, milyen úton és hová folytak a televízió bevételei, hogyan lett Zelezny milliárdos, azt nem tudom. Azt, hogy a Novának az elmúlt öt évben milliárdos nagyságrendű tiszta nyeresége volt, csak sejtettük. Zelezny csodá­latos üzletember, van érzéke a pénzhez. Ekkor azonban megkez­dődött a perek végtelen sorozata; Lauder állította, exkluzív szerző­dése van a CET 21-gyel a progra­mok készítésére. Zelezny mellett perelte a CET 21-et is. Ä bíróság Lauder javára döntött, 1 milliárd korona kártérítést ítélt meg szá­mára, és Zeleznyt vagyonelkob­zásra ítélte. Ó azonban nem fize­tett, a CET 21-ben lévő 60 százalé­kát két részre osztotta, 30 százalék Ales Rozehnal és Libuse Smu- clerová kezébe került, a másik 30 százalék a MEF Holdingév lett, melynek tulajdonosa Jifí Smejc volt. A négy eredeti alapító tovább­ra is kisebbségi tulajdonos maradt, a vállalat irányításába nem láttunk bele. Annak érdekében, hogy na­gyobb befolyásra tegyünk szert, hárman, Jozef Alan, Vlastimil Venclík és én létrehoztuk a Vilja részvénytársaságot, melyre átru­háztuk a CET 21-ben lévő részese­désünket, és együtt megpróbál­tunk fellépni a többségi tulajdono­sokkal szemben. A Vilja kezében lévő 21,5 százalékos részesedés komoly erőt képviselt, és néhá- nyan szerették volna megvenni tu­lajdonrészünket. A Nova pénzügyi nehézségekkel küzdött, komoly befektetőre volt szüksége. Két cé­lunk volt: szerettünk volna meg­szabadulni a rajtunk lévő felelős­ségtől, nem láttuk át ugyanis Zelezny lépéseit, ezért nem is tud­tuk érte tovább vállalni a felelőssé­get. Szerettük volna azonban biz­tosítani a televízió további műkö­dését és átláthatóvá tenni pénz­ügyi helyzetét. Ha nem szereztünk volna a Novába tőkeerős partnert, az hónapokon belül összeomlott volna. A bankok nem hiteleztek to­vább, Laudernek egymilliárdot kell kifizetni, aki a cseh államtól ezen kívül még 17 milliárdot is kö­vetel. Ezeknek az ügyeknek - a CET 21 résztulajdonosaiként - mi is részesei voltunk. A Vilja részese­dése időközben 52 százalékosra nőtt, mivel a bíróság Zelezny vala­mikori 60 százalékos tulajdonré­szét megszüntette. Kimondta ugyanis, hogy csak az alapítóknak van a CET 21-ben tulajdonrészük. Vagyis a Vilja többségi tulajdo­nos lett a Novában? Igen, de ezzel önmagában semmit sem értünk el, én ugyanis nem tu­dok irányítani egy televíziót. Azo­kat az átláthatatlan viszonyokat, melyek a televízióban 10 év alatt kialakultak, nem vállalhattuk fel. Azt sem lehetett tudni, az alvállal­kozókat milyen szerződések fűzik a Novához. De a tőke is hiányzott, nem volt 2 müliárd koronánk arra, hogy újraélesszük a tévét. Ekkor jött a PPF pénzügyi cso­port? Igen, ők vállalták, hogy megveszik a Novát minden adósságával együtt, anyagilag rendbe teszik és biztosítják a további működését. Egyik napról a másikra kiléphet­tünk a Novából. Zelezny azt állítja, hogy elővá­sárlási szerződése volt a Vilja részvényeire. Én nem értek a jogi dolgokhoz, szerződésekhez. Még ez év január­jában is tárgyaltunk Zeleznyvel a részvényeink eladásáról. A feltét­eleik azonban nem voltak elfogad­hatóak, főleg azért, mert nem lát­tuk biztosítottnak a Nova jövőjét. Mi csak szándéknyilatkozatot tet­tünk, ezt Zelezny elővásárlási szer­ződésnek nevezi. Döntésünket a PPF üzleti terve alapján hoztuk meg, az ajánlatok közül ezt tartot­tuk a legjobbnak. Vladimír Zelez­ny számára az utóbbi időben presztízskérdés lett a Nova, csak­hogy tevékenysége, személyes je­lenléte már alapjában veszélyez­tette a Nova-t és környezetét. Zelezny még hétfőn is azt állítot­ta, a Nova nincs szűkében az anyagiaknak. Az utóbbi másfél hónapban semmi sem utalt arra, hogy a Novának van pénzügyi tartaléka, Zelez- nynek és Smejcnek jelenleg egyet­len pénzintézet sem hajlandó hite­lezni. A televízióba nem néhány tíz- vagy százmillió kell, hanem néhány milliárd, és ezt ők nem tudták előteremteni. A PPF valóban 370 millió cseh koronát adott a Viljáért? Az árat nem akarom kommentál­ni, mivel hárman adtuk el, nem be­szélhetek a barátaim nevében; az ár általában mindenhol üzleti ti­tok. Azt meg tudom erősíteni, hogy a CET 21-ben lévő tulajdon- részünket eladtuk a PPF-nek, mely ezzel többségi tulajdont, 52,5 szá­zalékot szerzett a Nova tulajdonjo­gát birtokló cégben. Tehát a PPF működteti majd to­vább a Novát. Ezzel az ön számá­ra befejeződött a közé-európai tévé álma? Teljesen nem, tanácsadóként dol­goztam a Duna-TV-ben, és bízom benne, hogy ez még a Kárpát- Medence televíziójává válhat. A Právo című lap szerint tartalmaz egy olyan kitételt is a szerződés, hogy megszegéséért 50 millió koronás büntetés jár, ezt az értesülést azonban senki sem erősítette meg Érvénytelen a Vilj a megvétele? KOKES JÁNOS Vladimír Zelezny, a Nova vezér- igazgatója a hét végén bejelentet­te, hogy a kereskedelmi televízió alapítói közül hárman - Josef Alan, Huncík Péter és Vlastimil Venclík - 370 mülió cseh koroná­ért eladták a mintegy 25 százalé­kos részvénycsomagjukat a Cent­ral European Television (CET) 21 csoportban, amely a Nova műsor- sugárzási engedélyének tulajdo­nosa. Az említett három személy által létrehozott Vilja társaságot Csehország legerősebbnek tartott pénzügyi csoportja, a prágai PPF vette meg, amely igyekszik meg­szerezni az ellenőrzést a Nova tele­vízió felett. Zelezny szerint azonban ez az üz­let érvénytelen, mert a Viljára elő­vásárlási joga volt a MEF Holding­nak, amely jelenleg a Nova leg­erősebb tulajdonosa. A' MEF Hol­ding tulajdonosa Jifí Smejc Vladi­mír Zelezny szerint már be is pe­relte a Vilját szerződésszegésért. A Právo című prágai lap hétfőn megjelent kiadásában azt írja, hogy a MEF Holding és a Vilja kö­zött aláírt szerződés a jövőbeni szerződésről egy olyan paragra­fust is tartalmaz, miszerint a szer­ződés megszegéséért 50 millió ko­rona a büntetés. Hogy ez valóban így van-e, azt a Právónak az érde­kelt felek közül egyik sem kívánta megerősíteni. A PPF az üzletet csütör­tökön jelentette be, rész­letek közlése nélkül. A Novát jelenleg a Zeleznyvel együttműködő MEF Holding ellen­őrzi. A prágai sajtó azonban úgy tudja: ha a PPF és a Vilja közötti üzletet az illetékes bíróságok érvé­nyesnek ítélik meg, akkor a PPF kezébe kerülne a CET 21 csoport részvényeinek az 52,1 százaléka, ami döntő befolyást biztosítana számára Kelet-Európa legsikere­sebb és legnagyobb nyereséget produkáló kereskedelmi televízió­jában. A PPF a Viljával kötött üzle­tet a múlt csütörtökön jelentette be, részletek közlése nélkül. Zelez- nyék erre reagáltak. A Nováért folyó új küzdelem az utóbbi hetekben a cseh sajtó fi­gyelmének a középpontjában van. Ennek kapcsán a legolvasot­tabb prágai napilap, a Mladá Fronta Dnes június végén rövid portrét közölt a Vilja tagjairól is. Huncíkról azt írta, hogy a Nova által szerzett jelentős bevételek mintha nem is változtatták volna meg. Továbbra is Dunaszerdahe- lyen él, bár most már saját villájá­ban. Hetente kétszer fogadja páci­enseit a helyi pszichiátrián, s együttműködik a magyar közszol­gálati televízióval is. Szülőváro­sában anyagilag hozzájárult a he­lyi kolostor, valamint a zsinagóga újjáépítéséhez. Vladimír Zelezny: zseniális üzletember vagy mindenre elszánt csaló? (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents