Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-17 / 164. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. Téma: a Nova Televízió 9 Huncík Péter szerint a Nova vezérigazgatója biztatta, hogy idővel megvalósulhat az elképzelésük a közép-európai televízióról, de előtte meg kell szilárdulnia a tévé helyzetének 99 Nem tudtunk felelősséget vállalni Zeleznyért” Huncík Péter: „Zelezny csodálatos üzletember, van érzéke a pénzhez" (Somogyi Tibor felvétele) Csehországban az utóbbi időszak legnagyobb vihart kavaró eseménye a Nova televízió tulajdonviszonyainak rendezése. Lapértesülések szerint a televízió 52 százalékos tulajdonjogát magáénak mondható Vilja Rt.-t 370 millió cseh koronáért megvette a PPF pénzügyi csoport. Huncík Pétert, a Vilja résztulajdonosát, a Nova alapítóját kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Mikor kezdődött a Nova története? Szlovákiában kezdődött azzal, hogy 1992-ben sugárzási jogot nyertünk a szlovák frekvenciatanácstól. A projektumot Peter Krsák Prágában élő szlovák rendezővel közösen írtuk, a pénzügyi hátteret Mark Palmer, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete biztosította volna befektetési társaságán keresztül. Az 1992-es választás után, Vladimír Meciar kormánya idején azonban megvonták tőlünk a sugárzási jogot, egyebek mellett a dunaszerdahelyi önkormányzatnak is köszönhetően, mivel a pályázatot a város egyik kft.- jének nevében nyújtottuk be. A városi képviselők nem támogatták tévéalapítási tervünket, mivel az szerintük a Magyar Polgári Párthoz közel álló médium lett volna. Pályázatunk egy több országban, több nyelven sugárzó televízió tervezetét tartalmazta, mely sokat segíthetett volna a régiónak és az itt élő embereknek. Akkor én Prágában, Václav Havel tanácsadójaként dolgoztam, de a dunaszerdahelyi önkormányzat képviselője is voltam. A sugárzási jog elnyerése kicsit váratlanul ért bennünket, teljesen amatőrök voltunk a televíziózás területén. Nem csak azért sikerült megszerezni a sugárzási jogot, mert Csehszlovákia elnökének a tanácsadója volt? Nem, sőt az akkori politikus barátaim - a VPN az MPP-vel együtt kormányzott - teljesen meglepődtek a pályázat eredményén. Sokuknak nem tetszett, hogy egy dunaszerdahelyi magyar pályázata nyert. Hogyan lett a szlovákiai televízióból csehországi Nova? Miután a Meciar-kormány 1992. novemberében elvette sugárzási jogunkat, kihasználva, hogy Csehszlovákia még december 31.-ig létezett Csehországban is beadtuk a kicsit módosított pályázati anyagot. Fedor Gál politológussal, Josef Alan szociológussal, Vlastimil Venclíkkel és Peter Krsákkal közöseit alapított CET 21 kft. 1993 februárjában elnyerte a sugárzási jogot. Vladimír Zelezny - aki korábban Petr Pithart szóvivője volt - később társult hozzánk; egyedül ő rendelkezett közülünk tévés tapasztalatokkal. A pályázat benyújtásakor egy svájci pezsgőforgalmazó csehországi képviselője volt, ezért nem társult be a kft.-be, de megígérte, ha nyerünk, akkor segíteni fog. A cseh közvéleményt váratlanul érte, hogy mi nyertük a pályázatot. A sajtóban rengeteg idegengyűlölő támadás ért bennünket, tönkrement szlovákiai politikusnak, magyar álértelmiséginek neveztek; idegeneknek, barbároknak a kezébe került a cseh televízió, írták. Az első kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor Mark Palmer, aki vállalta a csehországi projektum anyagi háttérének a megteremtését, elkezdett külön tárgyalni Vladimír Zeleznyvel. Rájött, közülünk egyedül ő ért a tévéhez, és ráadásul az üzlethez is van érzéke. Elvetették az elképzelésünket az értelmiségi, közép-európai televízióról, megegyeztek: egy klasszikus kereskedelmi televíziót kell létrehozni. Viszont a sugárzási jog a CET 21 tulajdona volt. Nem voltunk könnyű helyzetben, volt egy 100 ezer korona alaptőkéjű kft.-nk - ezt az összeget is csak kölcsönből tudtuk összeszedni -, viszont a tévé elindításához mintegy 40 millió dollár kellett. Ezt csak a Palmer vezette befektetési cég tudta biztosítani, melynek kizárólagos szerződése, joga volt a televízió finanszírozására. Feltételül szabták, hogy a CET 21 tagjai Zeleznyvel együtt csak 2-2 százalékkal részesedhetnek a Novából, vagyis a televíziót üzemeltető a CNTS tulajdonából. Húsz százalékkal belépett az üzletbe a Cseh Takarékpénztár, 68 százalék pedig az amerikai félé, a pénzt adó Ronald Lauderé lett. Az irányítás a CNTS kezébe került, nekünk, a projektum kidolgozóinak semmi beleszólásunk sem volt a műsorstruktúrába, teljesen a perifériára kerültünk. Döntenünk kellett, adjuk-e nevünket ahhoz a televízióhoz, melyhez szellemileg semmi közünk nem volt. Ennek ellenére vállaltuk az új tévét, döntésünket a cseh sajtó az értelmiségiek árulásának nevezte, szemünkre vetették, hogy nem adtuk vissza az elnyert sugárzási jogot. Zelezny biztatott bennünket, hogy idővel megvalósulhat az elképzelésünk a középeurópai televízióról, de előtte meg kell szilárdulnia a televízió helyzetének, be kell futnia, népszerűnek kell lennie, és majd azután lehet változtatni. Meggyőzött bennünket. Hozott pénzt a televízió? Ez volt a következő gond. A CNTS nem fizette ki a nyereséget, a többségi tulajdonosok minden évben úgy döntöttek, visszaforgatják a pénzt a vállalkozásba, nem fizetnek osztalékot. 1996-ban Zelezny felajánlotta, megveszi részesedésünket a CET 21-ből és a CNTS-ből is. Fedor Gál ekkor úgy döntött, teljesen kiszáll. Én is gondolkodtam, követem példáját, de bíztam benne, hogy valamikor valóra válhat az eredeti elképzelésem. Én 1996-ban csak a részvényeim 70 százalékát adtam el. A CNTS-ben 0,5 százalékos, a CET 21-ben 4,3 százalékos részesedésem maradt. Habár Zelezny az amerikai fél nevében tárgyalt, részvényeinket magának vette meg, így részesedése a CET 21-ben 60 százalékra nőtt. Mennyiért adták el részesedésüket? Kétmillió dollárért, ez oszlott meg közöttünk az eladott részesedés arányában. Utólag tudtuk meg, hogy az amerikaiak akár húszmilliót is fizettek volna. A következő botrány 1998-ban jött. Igen, ekkor ugyanis az amerikai Ronald Lauder szerette volna megkapni a neki járó hasznot, és el akarta adni a csúcsponton lévő televíziót egy skandináv befektetőnek. Zelezny megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó megválni a „televíziójától”. Hirtelen ugyanazt kezdte állítani, jogi véleményekkel jól megtámogatva, hogy a televíziót a sugárzási jog tulajdonosának, vagyis a CET 21-nek kell irányítania, melyben neki ekkor már több mint 60 százalékos részesedése volt. Ezzel a véleménynyel most már a frekvenciatanács is egyetértett. A CET 21-ben Laudernek csak néhány tized százalékos tulajdonrésze volt. A CET 21 a tulajdonjogát a cseh bíróságok is elismerték. Zelezny és a CET 21 sikeréhez köze volt Václav Klausnak is? Alátámasztani nem tudom, de elképzelhető ez a változat is. A Novát mindig azzal vádolták, hogy jobboldali, inkább az ODS-t segíti, és állítólag Klaus és Zelezny között jó viszony alakult ki. 1999-re a Nova szinte teljes egészében Ze- leznyé lett, a programokat egy új cég készítette, az amerikai többségi tulajdonban lévő CNTS nem ért semmit. Hogy pontosan milyen cégeket hozott létre, milyen úton és hová folytak a televízió bevételei, hogyan lett Zelezny milliárdos, azt nem tudom. Azt, hogy a Novának az elmúlt öt évben milliárdos nagyságrendű tiszta nyeresége volt, csak sejtettük. Zelezny csodálatos üzletember, van érzéke a pénzhez. Ekkor azonban megkezdődött a perek végtelen sorozata; Lauder állította, exkluzív szerződése van a CET 21-gyel a programok készítésére. Zelezny mellett perelte a CET 21-et is. Ä bíróság Lauder javára döntött, 1 milliárd korona kártérítést ítélt meg számára, és Zeleznyt vagyonelkobzásra ítélte. Ó azonban nem fizetett, a CET 21-ben lévő 60 százalékát két részre osztotta, 30 százalék Ales Rozehnal és Libuse Smu- clerová kezébe került, a másik 30 százalék a MEF Holdingév lett, melynek tulajdonosa Jifí Smejc volt. A négy eredeti alapító továbbra is kisebbségi tulajdonos maradt, a vállalat irányításába nem láttunk bele. Annak érdekében, hogy nagyobb befolyásra tegyünk szert, hárman, Jozef Alan, Vlastimil Venclík és én létrehoztuk a Vilja részvénytársaságot, melyre átruháztuk a CET 21-ben lévő részesedésünket, és együtt megpróbáltunk fellépni a többségi tulajdonosokkal szemben. A Vilja kezében lévő 21,5 százalékos részesedés komoly erőt képviselt, és néhá- nyan szerették volna megvenni tulajdonrészünket. A Nova pénzügyi nehézségekkel küzdött, komoly befektetőre volt szüksége. Két célunk volt: szerettünk volna megszabadulni a rajtunk lévő felelősségtől, nem láttuk át ugyanis Zelezny lépéseit, ezért nem is tudtuk érte tovább vállalni a felelősséget. Szerettük volna azonban biztosítani a televízió további működését és átláthatóvá tenni pénzügyi helyzetét. Ha nem szereztünk volna a Novába tőkeerős partnert, az hónapokon belül összeomlott volna. A bankok nem hiteleztek tovább, Laudernek egymilliárdot kell kifizetni, aki a cseh államtól ezen kívül még 17 milliárdot is követel. Ezeknek az ügyeknek - a CET 21 résztulajdonosaiként - mi is részesei voltunk. A Vilja részesedése időközben 52 százalékosra nőtt, mivel a bíróság Zelezny valamikori 60 százalékos tulajdonrészét megszüntette. Kimondta ugyanis, hogy csak az alapítóknak van a CET 21-ben tulajdonrészük. Vagyis a Vilja többségi tulajdonos lett a Novában? Igen, de ezzel önmagában semmit sem értünk el, én ugyanis nem tudok irányítani egy televíziót. Azokat az átláthatatlan viszonyokat, melyek a televízióban 10 év alatt kialakultak, nem vállalhattuk fel. Azt sem lehetett tudni, az alvállalkozókat milyen szerződések fűzik a Novához. De a tőke is hiányzott, nem volt 2 müliárd koronánk arra, hogy újraélesszük a tévét. Ekkor jött a PPF pénzügyi csoport? Igen, ők vállalták, hogy megveszik a Novát minden adósságával együtt, anyagilag rendbe teszik és biztosítják a további működését. Egyik napról a másikra kiléphettünk a Novából. Zelezny azt állítja, hogy elővásárlási szerződése volt a Vilja részvényeire. Én nem értek a jogi dolgokhoz, szerződésekhez. Még ez év januárjában is tárgyaltunk Zeleznyvel a részvényeink eladásáról. A feltételeik azonban nem voltak elfogadhatóak, főleg azért, mert nem láttuk biztosítottnak a Nova jövőjét. Mi csak szándéknyilatkozatot tettünk, ezt Zelezny elővásárlási szerződésnek nevezi. Döntésünket a PPF üzleti terve alapján hoztuk meg, az ajánlatok közül ezt tartottuk a legjobbnak. Vladimír Zelezny számára az utóbbi időben presztízskérdés lett a Nova, csakhogy tevékenysége, személyes jelenléte már alapjában veszélyeztette a Nova-t és környezetét. Zelezny még hétfőn is azt állította, a Nova nincs szűkében az anyagiaknak. Az utóbbi másfél hónapban semmi sem utalt arra, hogy a Novának van pénzügyi tartaléka, Zelez- nynek és Smejcnek jelenleg egyetlen pénzintézet sem hajlandó hitelezni. A televízióba nem néhány tíz- vagy százmillió kell, hanem néhány milliárd, és ezt ők nem tudták előteremteni. A PPF valóban 370 millió cseh koronát adott a Viljáért? Az árat nem akarom kommentálni, mivel hárman adtuk el, nem beszélhetek a barátaim nevében; az ár általában mindenhol üzleti titok. Azt meg tudom erősíteni, hogy a CET 21-ben lévő tulajdon- részünket eladtuk a PPF-nek, mely ezzel többségi tulajdont, 52,5 százalékot szerzett a Nova tulajdonjogát birtokló cégben. Tehát a PPF működteti majd tovább a Novát. Ezzel az ön számára befejeződött a közé-európai tévé álma? Teljesen nem, tanácsadóként dolgoztam a Duna-TV-ben, és bízom benne, hogy ez még a Kárpát- Medence televíziójává válhat. A Právo című lap szerint tartalmaz egy olyan kitételt is a szerződés, hogy megszegéséért 50 millió koronás büntetés jár, ezt az értesülést azonban senki sem erősítette meg Érvénytelen a Vilj a megvétele? KOKES JÁNOS Vladimír Zelezny, a Nova vezér- igazgatója a hét végén bejelentette, hogy a kereskedelmi televízió alapítói közül hárman - Josef Alan, Huncík Péter és Vlastimil Venclík - 370 mülió cseh koronáért eladták a mintegy 25 százalékos részvénycsomagjukat a Central European Television (CET) 21 csoportban, amely a Nova műsor- sugárzási engedélyének tulajdonosa. Az említett három személy által létrehozott Vilja társaságot Csehország legerősebbnek tartott pénzügyi csoportja, a prágai PPF vette meg, amely igyekszik megszerezni az ellenőrzést a Nova televízió felett. Zelezny szerint azonban ez az üzlet érvénytelen, mert a Viljára elővásárlási joga volt a MEF Holdingnak, amely jelenleg a Nova legerősebb tulajdonosa. A' MEF Holding tulajdonosa Jifí Smejc Vladimír Zelezny szerint már be is perelte a Vilját szerződésszegésért. A Právo című prágai lap hétfőn megjelent kiadásában azt írja, hogy a MEF Holding és a Vilja között aláírt szerződés a jövőbeni szerződésről egy olyan paragrafust is tartalmaz, miszerint a szerződés megszegéséért 50 millió korona a büntetés. Hogy ez valóban így van-e, azt a Právónak az érdekelt felek közül egyik sem kívánta megerősíteni. A PPF az üzletet csütörtökön jelentette be, részletek közlése nélkül. A Novát jelenleg a Zeleznyvel együttműködő MEF Holding ellenőrzi. A prágai sajtó azonban úgy tudja: ha a PPF és a Vilja közötti üzletet az illetékes bíróságok érvényesnek ítélik meg, akkor a PPF kezébe kerülne a CET 21 csoport részvényeinek az 52,1 százaléka, ami döntő befolyást biztosítana számára Kelet-Európa legsikeresebb és legnagyobb nyereséget produkáló kereskedelmi televíziójában. A PPF a Viljával kötött üzletet a múlt csütörtökön jelentette be, részletek közlése nélkül. Zelez- nyék erre reagáltak. A Nováért folyó új küzdelem az utóbbi hetekben a cseh sajtó figyelmének a középpontjában van. Ennek kapcsán a legolvasottabb prágai napilap, a Mladá Fronta Dnes június végén rövid portrét közölt a Vilja tagjairól is. Huncíkról azt írta, hogy a Nova által szerzett jelentős bevételek mintha nem is változtatták volna meg. Továbbra is Dunaszerdahe- lyen él, bár most már saját villájában. Hetente kétszer fogadja pácienseit a helyi pszichiátrián, s együttműködik a magyar közszolgálati televízióval is. Szülővárosában anyagilag hozzájárult a helyi kolostor, valamint a zsinagóga újjáépítéséhez. Vladimír Zelezny: zseniális üzletember vagy mindenre elszánt csaló? (TASR-felvétel)
