Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-02 / 152. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 2. Közélet 5 Beszélgetés Múdra Rozáliával, a kassai megyei hivatal igazgatójával a hatáskörök átruházásáról Átadás és átvétel keleten Július-l-jével a megyei önkor­mányzatok fennhatósága alá kerültek a középiskolák, a szociális és egészségügyi in­tézmények, a közlekedés, va­lamint a polgári védelem irá­nyítása. A kassai megyei hiva­tal Múdra Rozália igazgatónő szerint felkészülten várta az átvételt. JUHÁSZ KATALIN Többen állítják, hogy nehéz dol­guk van azoknak, akik a hatás­kör-átruházások során maradék­talanul be akarják tartani a vo­natkozó törvényeket. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a törvény sok mindenre nem tér ki, gyakorlati szempontból tehát nem praktikus. Például olyan szociális intézmények is átkerülnek hoz­zánk, amelyek jogilag nem önálló­ak. Ez annyit jelent, hogy minden koronányi kiadásukat a megyei hi­vatalon keresztül kell bonyolítani­uk. Elképzelhetetlen, hogy például Királyhelmecről egy négy embert foglalkoztató szociális intézmény Kassára küldjön minden számlát és gazdasági dokumentumot. Senki nem gondolhatta komolyan, hogy egy decentralizációs reformfolya­matban egy ilyen indokolatlan, számomra megmagyarázhatadan centralizáció állhat he. Természe­tesen találtunk áthidaló megol­dást, év végéig ezek az intézmé­nyek önálló jogi személyekhez lesznek hozzácsatolva. Ez viszont csupán ideiglenes megoldás, sze­retnénk véglegeset találni, ez ügy­ben tárgyalunk a városokkal és fal­vakkal. Szeretnék rábeszélni az önkor­mányzatokat az intézmények át­vételére? Igen. A törvények szerint ők is meg­kaphatnák a működtetéshez szűk­» Mindig az a fél r igyekszik saját fontosságát bizony­gatni, amelyik vala­mit átad. séges juttatásokat. Ez a probléma első hallásra talán nem tartozik az elsődleges gondok közé, ám jelen­tősen lassította az átruházást. Mintegy 120 oktatási intézmény került a megye fennhatósága alá. Úgy tudom, a hivatal oktatásügyi osztályán egyelőre egyeden em­ber dolgozik. Egyesek nem tudják elképzelni, hogy a rendszer másképp is működhet, mint ahogy eddig megszokták. (Veronika Janusková felvétele) Fokozatosan töltjük fel a létszámot, sokan a kerületi hivatalból jönnek át a megyeibe. Az intézmények fenntartásához szükséges pénz mostantól a megyei hivatal számlá­jára érkezik. A Nemzeti Bank irányí­tása alatt egy belső kontroll lép ér­vénybe, amely nem engedi, hogy az iskolák eladósodjanak. Ha ádépik a megszabott költségvetést, a bank nem engedi, hogy további pénzhez jussanak, azaz nem használhatják az anyagiakat másra, mint amire kapták. Legtöbben az iskolák átkerülésé- től tartottak, mondván, kevés az idő. Szerintem ez nem elsősorban idő kérdése. Az iskolák működnek, az egyetlen jelentős változás, hogy a fenntartásukhoz szükséges pénz ezentúl nem a kerületi hivatalokon keresztül jut el hozzájuk. Ez csu­pán a hivatalnokok számára jelent bizonyos többletmunkát. Pénteken bocsátottuk az iskolák rendelkezé­sére az új alapító okiratokat, ez a feltétele annak, hogy elsején meg­nyithatták számláikat, melyekre napokon belül felfutnak a műkö­déshez szükséges összegek. Azok­nak az iskoláknak, amelyek teljesí­tik a színvonalbeli követelménye­ket és célszerűen használják fel a pénzt, nem kell aggódniuk. Nem akarunk hibákat keresni, és nem célunk, hogy bebizonyítsuk az igazgatóknak a pénzpocséklást, egyszerűen szeretnénk, ha éssze­rűen használnák fel a rendelkezés­re álló pénzt. Az egyetlen hátrálta­tó tényező, hogy a régi alapító ok­iratokat csak két hete kaptuk meg a kerületi hivataltól, ez viszont a mi­nisztérium hibája. A minisztérium tehát ismét „el­aludt”? Igen. Idén már az úgynevezett nor­matív rendszer alapján kellett volna kidolgozniuk a tárca költségvetését. Mivel ezt a kerületi hivatalok máig nem kapták meg, nem teljesen le­zárt költségvetésű iskolákat ve­szünk át. Minden vontatottan, las­san megy. Kerületi elöljáró-helyet­tesként négy évig eleget hallgattam, hogy az iskolák csakis állami fel­ügyelet alatt működhetnek. Ezt be­leverték az emberek fejébe. Szerin­tem minden önkormányzat képes a helyi feltételekhez és követelmé­nyekhez idomuló iskolarendszer ki­alakítására. Nem értem például, mi okból maradnak az állam fennható­sága alatt a fogyatékos gyerekeket oktató intézmények, amelyeket ha­tékonyabban működtetne az önkor­mányzat. A minisztérium részéről megszoktuk, hogy mindent az utol­só percben oldanak meg... Milyen a megyei hivatal együtt­működése a kerületivel? Jónak mondható, bár nem ideális. Mindig az a fél igyekszik saját fon­tosságát bizonygatni, amelyik vala­mit átad. Egyesek nem tudják elkép­zelni, hogy a rendszer másképp is működhet, mint ahogy megszok­ták. A kulturális intézmények átvé­telénél azonban bebizonyosodott, hogy az átmenet zavartalan lehet. Úgy tudom, a megye fennhatósá­ga alá kerülő ingatlanok megle­hetősen rossz állapotban vannak, mintegy 100 millió koronát kelle­ne felújításukra fordítani. Ez az összeg országos viszonylatban sok, vagy átlagosnak mondható? Más megyék sincsenek jobb hely­zetben. Nincs vészhelyzet, értékes állami műemlék épületek nem áll­nak a megsemmisülés határán, bár az említett száz millióból 35 milliót késedelem nélkül felújításra kell költenünk. Fájó, hogy nem jut elég pénz e célra, ám ez országos gond. Mi a helyzet az egészségügyi és szociális intézményekkel? Ugyanaz az összeg, amely a kerüle­tek rendelkezésére állt, most átke­rül a megyéhez, negyedéves lebon­tásokban, úgy, mint eddig. Igyekez­ni fogunk, hogy a sokat hangozta­tott restrukturalizáció emberközeli szolgáltatásokat jelentsen. Szerin­tem ezekben az intézményekben eddig sem szenvedtek hiányt sem­miben a polgárok, volt élelem, vilá­gítás, víz... Összevonások sem várhatóak? Merthogy a „restrukturalizáció” ezt is jelentheti. Természetesen át kell értékelni az intézmények tevékenységét. A szo­ciális szolgáltatások terén ésszerűb­ben és emberközelibb módon is le­hetne gondolkodni. Az összevonást nem funkcionális alapon, hanem ra­\\ Nem kell minden kis r intézmény élén tit­kárnővel rendelkező . y igazgatónak állnia. \V cionális szemszögből képzeljük el. Nem kell minden kis intézmény élén titkárnővel rendelkező igazga­tónak állnia, a könyvelést egy járá­son belül több szubjektum részére egy személy is végezheti. A megyei hivatalok igazgatóinak találkozóján elhangzott, hogy a hivatalok egyfajta „gondnoki” szerepkörben találták magukat, csupán arra kell ügyelniük, hogy ne ázzanak be a tetők és ne csö­pögjön az eresz. A hatásköri törvény értelmében va­lóban csupán ennyi a megyei hiva­talok feladata. Mi felelünk a zökke­nőmentes működés feltételeinek megteremtésért. Tartalmi kérdé­sekkel kapcsolatban a megye csu­pán ajánlatokat tehet, az önkor­mányzat mellett működő bizottsá­gokban. Viszont ha a működéshez pénzt adunk, jogunk van ellenőriz­ni, mire és hogyan használják fel. Az intézmények nem várhatják el többé az államtól, hogy év végén kompenzálja a veszteségeket. Mivel az intézmények vagyona is átszáll a megyére, oda fogunk figyelni arra is, hogy minden eddig kihasználat­lan tanteremnek, helyiségnek funk­ciót keressünk. Civil szervezetek ellenőrzik a pártok kiadásait Korrekt kampányt! ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az 1998-as választások után számtalan gyanú fogalmazó­dott meg arról, hogy a pártok nem tartják be a választási kampányra megengedett 12 millió koronás összeget, sót többszörösen túllépik azt. Az utóbbi időben intenzív vita folyik a pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításáról. A Smernek, amint látni lehet, renge­teg pénze van, csak azt nem tudni, honnan. A HZDS-t sem tartja senki szegény pártnak, az ANO-nak is van mit a tejbe aprítania. Az SDE-t nem csak a Devín Bankkal hozták összefüggésbe, az elmúlt négy év­ben a KDH-ra is vetült árnyék, és a legutóbbi vonatos botrány az SDKÚ-ról is lerántotta a leplet. Mivel még senki nem figyelte a pártok pénzelésének problémáját huzamosabb ideig úgy, hogy meg­bízható adatokat és „bizonyítéko­kat” tudjon felmutatni, a polgári szervezetek úgy döntöttek, meg­próbálják ellenőrizni, hogy a poli­tikusok mennyit költenek a vá­lasztási kampányra, és honnan szerzik a pénzt. E célból a Fair Play Kezdeményezés polgári tár­sulás etikai kódexet dolgozott ki, és felszólította a pártokat betartá­sára. A hétvégén nyolc párt - SDKÚ, KDH, MKP, SDL, SDA, DÚ- DS, Smer, ANO - alá is írta a „vi­selkedési kódexet”, és a szerződés alapján a szervezet felügyeli a sza­bályok betartását. „Hozzájárultunk kampánykiadá­saink ellenőrzéséhez. Mostantól kezdve figyelik, mennyit költünk és honnan szerezzük a pénzt” - nyilatkozta lapunknak Gyurovszky László az MKP részéről. „A HZDS-t és az SNS-t is felszólítottuk a kó­dex aláírására. Malíkováék nem reagáltak, Meciar pártja pedig bő­vebb információkat kért” - árulta el az Új Szónak Zuzana Wienk, a társulás vezetője. A nyolc párt fon­tolgatja az átláthatóságról szóló pénzügyi szerződés aláírását is. „Szlovákiában ez az első ilyen pro­jektum, és pozitívum, sőt megle­pő, hogy nyolc politikai erő aláírta, ami bizonyítja, hogy a társadalom­nak igenis szüksége van az átlátha­tóságról és az erkölcsről szóló pár­beszédre” - tette hozzá Zuzana Wienk. (sza) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mégsem indul közösen a parlamenti választáson a két nem­zeti párt, a nagy megbékélés az első Slota-Malíková találkozóig tartott. Anna Malíková, az SNS vezére teg­nap pártja választási jelöltlistáján a 30. helyet ajánlotta fel Ján Slota PSNS-elnöknek. A többi valódi nemzetinek a lista utolsó tíz helyé­ből „kínáltak fel” néhányat. Malíková szerint a PSNS elnöke először elfogadta az ajánlatot. „Slota úr ebbe a magánbeszélgeté­sünk során beleegyezett, gondo­lom, a saját nevében” - mondta az elnök asszony. Slota ezt nyíltan nem erősítette meg, de nem is cá­folta, csak annyit közölt, hogy a sa­ját, s nem a pártja nevében tárgyalt. Malíkovát is megkövette: „Úgy gon­dolom, néha nem a legmegfelelőbb szavakat használtam, ezért elné­zést kérek, mert az elnök asszony nő, tehát meg kellett volna fontol­nom egyes kijelentéseimet”. (Ami­kor Slota az „elnézést kérek” szava­kig jutott, Malíková azonnal azt mondta: „Köszönöm!”) A pártelnö­kök alig félórás tanácskozás után ötpreces sajtótájékoztatót tartot­tak, állva, s Malíková nem adott te­ret a sajtó kérdéseinek. A sajtóértekezlet után Slota azon­nal más hangnemben nyilatkozott az őt hajszoló újságíróknak: „Nagy köpedelem volt ez a PSNS arcára” - minősítette a találkozót. „Örülök, hogy épp bőrrel el tudtam onnan jönni” - mondta. Mihelyst az elnök asszony dolgozószobájába lépett, állítólag négy testőr azonnal rájuk zárta az ajtót. Malíková asszony egyfolytában beszélt, hogyan jut száz százalékosan a kormányba, s hogy már külföldről is megerősítet­ték neki: kész dolog, hogy ő kapja a belügyminiszteri posztot” - beszél­te el az állítólagos történteket Slota. Malíková állítólag rákény- szerítette a harmincadik helyet. „Ha nemet mondasz, akkor ezt a két tojást - valóban két tyúktojás volt a kezében - széttöröm a feje­den” - „idézte” a történteket a való­di nemzetiek első embere. Ma­líková mindezt cáfolta, s leszögez­te, ezentúl nem válaszol Slota vá­daskodásaira. Slota megerősítette, a PSNS önállóan indul a választáso­kon. (korp, s, t) RÖVIDEN Malchárek abbahagyja a versenyzést Pozsony. Ha - az SOP helyett immár az ANO színeiben - újra képvi­selővé választják, Jirko Malchárek lemond az autóversenyzésről, hogy a lehető legtöbb időt szentelhesse a politikának. Mint mondta, felelősséget érez a választóival szemben és az ANO parlamenti ta­pasztalat nélküli leendő képviselőit is segíteni akarja a törvényhozói munkában. A motorsportról azonban nem mond le teljesen, csak az időigényes világbajnokságoknak int búcsút, ha mandátumot szerez. Holnap támogatni fogja a Mikulás Dzurindával szembeni HZDS-es bizalmatlansági indítványt, mert a kormányfő menesztése szerinte nem befolyásolhatja az ország integrációs törekvéseit. (SITA) Orbán nem jár a Parlamentbe > Budapest. Orbán Viktor az Országgyűlés alakuló ülésén és a kor­mányprogram elfogadásának napján kívül eddig még egyszer sem vett részt a plenáris üléseken. Jelenleg is Koreában és Japán­ban tartózkodik. A volt miniszterelnök csupán a május 15-i alakuló ülésen és a 27-i ülésen vett részt, és összesen 12 alkalommal távol maradt. A képviselők hiányzását a frakcióvezetők igazolhatják. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke-frakcióvezetője azt mondta: Orbán igazoltan maradt távol, többnyire külföldön volt. Az Egye­sült Államokba utazott hivatalos látogatásra, két hete pedig ma­gánúton Koreába, a foci vb-re utazott fiával. Ezen a héten még Japánba is ellátogat, (origo) Lebukottkorrupt nyomozó Besztercebánya. Kenőpénz elfogadása közben tegnap lefülelték a besztercebányai járási rendőrparancsnokság egyik nyomozóját. A 42 éves férfi 33 ezer koronát kért egy közúti baleset okozásával vá­dolt férfitől, hogy „intézkedhessen” az ügyében. Nyolcezret állító­lag arra fordított volna, hogy visszaszerezze „ügyfele” jogosítvá­nyát, s 25 ezerért az ügyészt akarta „megvásárolni”, hogy az eny­hébb büntetést szabjon ki „védencére”. Most kettőtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztésre ítélhetik, s a belügyminiszter dönti el, megválik-e tőle a rendőrség. (TASR) Célpontot tévesztett az USA Afganisztánban Lakodalmat bombáztak MTI-HÍR Washington/Kabul. Tévedésből egy afgán lakodalomra szórták le amerikai harci gépek bombater- hüket tegnap hajnalban a Uruz- gán tartományban, Kandahártól csaknem 200 kilométerre észak­keletre. A bombázásnak szemta­núk szerint csaknem százhúsz ál­dozata van. Helyi források leg­alább negyven halottról tudnak, az AIP afgán hírügynökség száz halottról tett említést. A Pentagon képviselője is elismerte: az ameri­kai gépek eltévesztettek egy cél­pontot, s csapásuknak polgári ál­dozatai is lehettek. Tegnaptól Dánia tölti be az EU soros elnöki tisztét Egy Európa az új jelszó TASR-HÍR Pozsony. A külügyminisztérium üdvözli a tegnaptól soros EU-elnök Dánia programját, amely az Egy Európa jelszóval az Unió bővítését tekinti a legfontosabb feladatnak - közli a szlovák diplomácia nyilatko­zata. Pozsony kettős igyekezetét lát abban, hogy a Dán Királyság a bőví­tés ügyét a legfontosabb feladatok között is első helyre sorolta. Egy­részt igazolja, hogy Dánia szeretné befejezni a Koppenhágától Koppen- hágáig-ciklust, másfelől pedig arról tanúskodik, hogy az elnöklő ország az egységesülő Európával szemben is komoly kötelezettséget vállalt. Szlovákia szeretné megőrizni a csatlakozási tárgyalások eddigi lendületét, s fontosnak tartaná, ha a felek a csatlakozás utáni időszak­ra olyan költségvetési feltételekben egyeznének meg, amelyek a leen­dő tagállamok számára is elfogad­hatók. A szlovák diplomácia üd­vözli Koppenhága szándékát, hogy már júliusban folytatódjanak a tár­gyalások, s az év végére már csak a bővítéssel összefüggő anyagi kér­dések maradjanak terítéken. Szlo­vákia addig a régiópolitikai és a gazdasági versenyről szóló fejeze­teket kívánja lezárni. Ez az előrelé­pés a külügyminisztérium nyilat­kozata szerint jó esélyt teremtene arra, hogy a sevillai csúcsértekezlet zárónyilatkozatának megfelelően Szlovákia 2004-ben csatlakozhas­son az EU-hoz. Július elsejétől kicsit bőkezűbb a polgárokhoz az állam Mindenhova egy keveset ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Július 1-jétől számos szociális juttatás nagysága emel­kedett, illetve a juttatásokból ré­szesülők körét kibővítették. Emel­kedett a létminimum, mégpedig kategóriáktól függően az eddigi 1720 koronáról 1780-ra az eltar­tott gyerek, 2650 koronáról 2750- re az eltartott felnőtt vagy nem fel­nőtt korú gyerek, végül 3790 koro­náról 3930-ra egy felnőtt, fizikai személy esetében. Ugyancsak teg­naptól általánossá vált a családi pótlék folyósítása, a szülők anyagi helyzetüktől függetlenül alanyi jo­gon kapják gyermekük legfeljebb 25 éves koráig a pótlékot, mégpe­dig a következőképpen: 0 és 6 év között 480 korona (a kiegészítő pótlék havi összege 200 korona), 6 és 15 év között 590 korona (a ki­egészítés 240 korona), végül 15 és 25 év között 620 korona (a kiegé­szítés 270 korona). A családi pót­lékot azoknak, akik eddig nem kapták, igényelni kell, továbbá azoknak is, akiket érint a kiegészí­tő pótlék rendszere. Az igénylés­hez szükséges űrlap a Szociális Biztosító illetékes fiókjában vagy a járási hivatalokban szerezhető be. A családi pótlék igénylése nem sürgős, elég 2003 júliusáig jelezni, ugyanis az igénylő 2002. július 1- jei időpontig visszamenőlegesen is megkapja az összeget. A májusban a parlament által elfo­gadott 5 százalékos nyugdíjemelés ugyancsak hétfőtől lépett hatály­ba. Ennek eredményeként az át­lagnyugdíj 300 koronával emel­kedve 6100 koronára nőtt. A mini­mális nyugdíj 4323 koronára emelkedett. Egyébként a képvise­lők most döntöttek utoljára a nyugdíjak nagyságáról; jövőre már törvény rögzíti az aktuális nyugdíj- emelést, amelynek mértéke két mutatótól, a nominális bér és az infláció alakulásától függ. (só, ú) Nincs békülés: Malíková tojást akart Slotához vágni Ismét egymásnak estek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents