Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-16 / 163. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 16. Közélet - hirdetés 5 Beszélgetés Bárdos Gyulával, az MKP frakcióvezetőjével a vitatott audiovizuális alap létrehozásáról Rossz - mégis megszavazták A parlament beleegyezett az audiovizuális alap létrehozá­sába és abba, hogy a magántelevíziók összbevé­telük 3%-át legyenek kötele­sek befizetni az alapba. A törvény megszavazása után a parlamenti folyosón a hon­atyák úgy fogalmaztak: a törvény rossz, módosításra szorul. Bárdos Gyulával, a médiabizottság tagjával be­szélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Miért szavazták meg egyáltalán, ha a tervezet nyilvánvalóan mó­dosításra szorul? A parlamenti bizottsági ülésen fi­gyelmeztettem a képviselőket, hogy bár az elképzelés jó, azaz hogy tá­mogatni kell a szlovák filmgyártást, de az, hogy a televíziókat, a mozikat és videókölcsönzőket arra kötelez­zük, hogy a bevételükből támogas­sák új filmek készítését, nem jó, sőt nem is rendszerszerű megoldás. Ezért nem is szavaztam meg a jog­szabályt, sőt az MKP-frakció többsé­ge sem támogatta. Segíteni kell a szlovák filmiparon, de nem így. Jogi szempontból sem biztos, hogy tiszta a javaslat... ...egyesek szerint az alkotmánybí­róságon végzi, mert alkotmányel­lenes... Ez sem kizárt, mert vannak benne » A médiatörvényt - r akárcsak a közszol­gálati televízióról és rá­dióról szóló jogszabályt - a megbízatási időszak elején kell módosí- tani. >> olyan megfogalmazások, melyek nem biztos, hogy összhangban van­nak a szlovák jogrenddel. Képvise­lőtársaimnak javasoltam, hogy bár kormánytervezetről van szó, ne tá­mogassák. A miniszter a törvényt későn, az érintettek megkérdezése nélkül terjesztette a Ház elé; illetve formálisan felvették velük a kapcso­latot, de a véleményüket figyelmen kívül hagyták. A TA3-ra az MKP-nak is köszönhetően nem vonatkozik a jogszabály. Igazságtalan lett volna, ha a filmeket nem sugározó hírtele­vízió is kötelezően támogatta volna a filmgyártást. A televíziók tiltakoznak a jogsza­bály ellen, a képviselők módosí­tásról beszélnek. Mire volt ez jó? Orvosolja legalább részben a szlovák filmgyártás problémáit? A javaslat előterjesztésénél nagy szerepet játszhatott, hogy a minisz­Bárdos Gyula: „Segíteni kell a szlovák filmiparon, de nem így. Jogi szem­pontból sem biztos, hogy tiszta a javaslat..." (Képarchívum) tér aktív színészként a színészekkel, a filmesekkel, a filmgyártással köze­li kapcsolatba került, és ennek a lob­binak köszönhetően sikerült elfo­gadtatnia a törvényt. A jogállamiság szempontjából, a piaci szabályokat figyelembe véve azonban ez nem szerencsés dolog. Szóval úgy rossz, ahogy van. Nem gondolja, hogy túl sok ilyen terve­zetet fogadott el a parlament? A közigazgatási reformra is szükség volt, ezért felemás megoldást is megszavazott a törvényhozás. Az adatvédelmi törvényt, a vagyon­bevallási szabályozó normát, a köztisztviselői törvényt is rövid­del az elfogadás után azonnal módosítani kellett. Miért nem le­het jó törvényeket elfogadni? Ez a széles koalíció ára. De én az au­diovizuális törvényt nem sorolnám egy kategóriába a félreformokkal. Az alapról szóló jogszabály nem sze­repelt a legiszlatív tervben, ez egy szűk csoport érdekeit képviseli, és a miniszter úr kötődéseivel függ ösz- sze, hiszen az egyik rendező vezé­nyelte le az egész folyamatot. Ré­szükről ez szerencsés lobbi volt, a társadalom számára azonban in­kább szerencsédenség. Mert beavatkozik a magánvállal­kozások szabadságába? Igen. Egyrészt hangoztatjuk, hogy támogatjuk a magánvállalkozáso­kat, másrészt igazságtalan terhek­kel sújtjuk őket. Eltekintve a tervezet minőségé­től, felmerül a kérdés: ha Milan Knazkónak az említett szoros kapcsolat miatt szívügye a film­gyártás problémájának a megol­dása, ön szerint miért az utolsó pillanatban nyújtotta be a terve­zetet? Valószínűleg az időzítés is a taktika része volt. Knazko tudta, hogy csak most lehetett elérni a jogszabály el­fogadtatását. A megbízatási időszak végén járunk, a legtöbb frakcióban már ismert a jelöltlista, néhány pártnak nincs esélye bejutni a parla­mentbe, több képviselőt nem jelölt újból a pártja. Ilyen helyzetben az ésszerűség a háttérbe szorult, és olyan populista javaslatokra is rábó­lintott a parlament, melyek nagy gondot jelentenek majd a következő kabinet számára. Tehát a minisztérium populista módon ahelyett, hogy a filmgyár­tás gondjait valóban orvosolta volna, a felelősséget az alapba fi­zetőkre hárította? Ezt a problémát nehéz orvosolni, és a kulturális tárca nehéz helyzetben volt, mert a filmgyártásra nagyon sok pénz kell. Csakhogy ennek az alapnak sem lesz annyi pénze, amennyiből re­mek szlovák filmeket lehet for­gatni. Ugyanoda lyukadunk ki: mire volt jó ez a törvény? Ha valaki lépni fog az alap ellen, ak­kor az valamelyik magántévé lesz, mert bár nem nagy összegről, né­hány százalékos hozzájárulásról van szó, maga az elv rossz. Elképzel­hető, hogy a dolognak politikai hát­tere is van, de ezt nem boncolgat­nám. Mindenesetre szomorú, hogy a kormányból érkezett rossz javasla­tot a parlament képes megszavazni. Ez is bizonyítja: még nem kristályo­sodott ki a szlovákiai politikai szín­tér. Az audiovizuális törvényhez ha­sonlóan az új médiatörvény ter­vezete sem volt színvonalas, sőt rosszabb volt a jelenleg hatályos, még 1967-ből származó, kommu­nista jogszabálytól. Ezt szeren­csére nem hagyta jóvá a parla­ment. Döbbenetes azonban, hogy a tervezetet Ján Budaj, a médiabi­zottság alelnöke terjesztette elő. Erről mi a véleménye? Én voltam a törvény bizottsági elő­adója, és nyíltan szembeszálltam a tervezettel. Arról van szó, hogy Ján Budaj, aki pártot alapított, ez­zel akarta növelni a támogatottsá­gát. Ez is a populista törvények kö­zé tartozik. Budaj úgynevezett mediális tanács létrehozását szor­galmazta, erre épült az egész tör­vény. A médiatanács egyfajta fel­sőbio instanciaként ellenőrizte vol­na az újságírókat. Valószínűleg ar­ra számított, hogy - mivel a volt miniszternek, Hudecnek már volt ilyen javaslata - a HZDS-szel szö­vetkezve sikerül átpasszírozni a törvényt. A végén Budaj nevetsé­ges helyzetbe került: amikor rá­jött, hogy a jogszabállyal, illetve a médiatanács létrehozásával in­\\ A jogszabály nem r szerepelt a legiszlatív tervben, ez egy szűk csoport érde­keit képviseli, és a mi­niszter úr kötődé- >> seivel függ össze. ^ kább maga ellen fordítja a médiu­mokat, semmint népszerűségét növelné, az utolsó pillanatban megpróbálta kiemelni a tanácsot a törvénytervezetből. Csakhogy az egész törvény erre épült, azaz a ja­vaslatból maradt egy torzó, ezért javasoltam Budajnak: vonja vissza a törvényt. Nem vonta vissza, mert szerette volna, ha a parlament mindenképpen az ő tervezetét fo­gadta volna el, hogy ezzel dicse­kedhessen a kampányban. Önma­gáért beszél a megállapítás, hogy az 1967-es kommunista törvény jobb, mint Budaj demokrata javas­lata. Nem sokon múlott, de szeren­csére nem fogadta el a parlament. Legnagyobb csodálkozásomra Budaj rossz néven vette a voksolás eredményét. Budaj javaslata már a tizenhato­dik volt, mégis a mai napig a régi, kommunista törvény van érvény­ben. Miért? A médiatörvényt - akárcsak a köz- szolgálati televízióról és rádióról, valamint az állami sajtóirodáról szóló jogszabályt - a megbízatási időszak elején kell módosítani, és ehhez politikai akarat és jó törvény- tervezet is szükségeltetik. Eddig mindig Meciar oldalán állt; szemet hunyt ifj. Michal Kovác elhurcolása és a népszavazás meghiúsítása felett is Egy újabb pártalapító előéletének rövid története ÖSSZEFOG tALÓNK Pozsony. Nem kellett fizetnie senki­nek azért, hogy felkerüljön a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) választási listájára. Leg­alábbis ezt állította Vojtech Tkác, a mozgalom alelnöke a Szlovák Tele­vízió vasárnapi vitaműsorában. Jozef Majsky magánvállalkozó fele­ségéről, Diana Dubovskáról és arról, hogy a hölgy miképp kerülhetett a jelöltek közé, nem kívánt nyilatkoz­ni. Marta Aibeková viszont, aki nem került fel a listára, és aki a mozga­lom nyitrai jelöltállító közgyűlésén történtek miatt Ivan Gasparoviccsal saját pártot alapított, így fogalma­zott: „Az egész Üsta a pénzről szól.” Mindez alátámasztja azokat a lapér­tesüléseket, melyek szerint néhá- nyan figyelemfelkeltő milliókat tet­tek a mozgalom kasszájába, hogy a választási lista összeállításakor Vla­dimír Meäar ne feledkezzen meg róluk. A jelöltek között választható helyen szerepelnek a Meciar-kor- mány idején végrehajtott magá­nosítással összefüggő személyek, akik kihallgatását a pénzügyi rend­őrség is tervezi. Viszont parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez­nének, és nem lehetne őket bünte­tőjogilag felelősségre vonni. Viliam Sobona volt egészségügyi minisz­ternek a szliácsi és kovácsfalvai gyógyfürdő miatt tehetnének fel kérdéseket. Milan Reháktól, a Nem­zeti Vagyonalap valamikori igazga­tójától megkérdezhetnék, az ő ide­jében több HZDS-tag hogyan tehe­tett szert óriási vagyonra. Ján Gabriel az Általános Hitelbank, Ivan Kino pedig a Szlovák Takarékpénz­tár igazgatója volt. Az ő társaságuk­ba nem került be Gasparovic, akit Meäar egyszerűen nem vett fel a je­löltlistára, de akinek a belügymi­nisztériumban szokatlanul gyorsan sikerült bejegyeztetnie új pártját. Vladimír Meäar állítja: azért zárta ki a listáról Gasparovicot, mert fennállt a veszély, hogy a mozgal­mon belül frakciót alakít ki, s ez akár a HZDS felbomlásához is ve­zethetett volna. Meciar - saját be­Pártalapítás, avagy húszán egy irodában Pozsony. A várakozásoknak megfelelően Ivan Gasparovicot választot­ták a Mozgalom a Demokráciáért elnökévé. Az új politikai szubjektum tegnapi alapító kongresszusán - melyet egy pozsonyi ügyvédi irodá­ban tartottak - a húszegynéhány küldött úgy határozott, Marta Aibeková és Ján Bencat lesz a két alelnök. Állítólag jól halad a válasz­tásokon való induláshoz szükséges 10 ezer aláírás gyűjtése is. (SITA) vallása szerint - az egyes privatizá­ciós ügyek elemzése után egyre ke­vésbé bízott Gasparovicban. Grigorij Meseznikov politológus la­punknak elmondta: Gasparovic Meciar egyik leglojálisabb embere volt, mindenben mellette állt. Gasparovicot 1990-ben nevezték ki főügyésznek. Abban az időben pró­báltak a nyomozók utánajárni a Tiso-villa ügyének; felmerült ugyanis a gyanú, hogy az épületből Mecjar és a kommunista titkosszol­gálat együttműködését dokumentá­ló aktákat loptak el. Miután Frantisek Gauliedert kizárták a par­lamentből, az akkori ellenzék bizal­matlansági indítványt nyújtott be Gasparovic ellen, aki azonban egé­szen 1998-ig megmaradt házelnök­nek. A Vladimír Meciar és Michal Kovác közötti konfliktusban az ak­kori kormányfő oldalára állt, sze­met hunyt ifj. Michal Kovác külföld­re hurcolása és a népszavazás meg­hiúsítása felett is. (t, s, df, sza) RÖVIDEN Csütörtökön háromórás sztrájk lesz Pozsony. Csütörtökön három órán át tartanak zárva a gyógyszer- tárak. A Szlovák Gyógyszerészkamara elnöke közölte, 10 és 13 óra között zárnak be a patikák, tiltakozásul a megkurtított költségve­tésük ellen. Peter Mihálik elmondta, a tiltakozásnak ez a formája a szeptemberi választásokig tart, minden sztrájk alkalmával egy órá­val tovább tartanak zárva a patikák. (SITA) Ficóban bíznak, Dzurindában nem Pozsony. Robert Fico élvezi a legtöbb állampolgár bizalmát - derül ki az MVK júliusi közvélemény-kutatásából. A Smer elnökének a megkérdezettek egynegyede (25,4 százalék) hisz, őt Vladimír Meciar, a HZDS első embere követi a bizalmi listán 23,1 százalékkal. A legkevésbé Mikulás Dzurindában bíznak az emberek, 52,7 százalé­kuk szerint a kormányfő a legmegbízhatatlanabb szlovákiai politi­kus. Meciar volt kormányfő a bizalmatlansági listán is a második, a megkérdezettek 45,8 százaléka neki hisz a legkevésbé. (TASR) Visszásságok a Mária Valéria híd építésénél Pozsony. A számvevőszék a pénzügyi fegyelem megsértésére buk­kant a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd költség- vetésének átvilágítása során. A számvevőszék szerint az egykori Ál­lami Útalap a PHARE-források nem rendeltetésszerű kezelésekor árfolyamveszteséget könyvelt el, melynek nagysága 776 ezer koro­na volt. (TASR) Folytatódik a régi hajógyár kiárusítása Komárom. A régi komáromi hajógyár csődbiztosa tegnap 341 millió korona értékben ajánlott fel gyári ingóságokat (két félig kész tenger­járó teherhajó) és ingatlant (óvoda és a Bástya II). Az érdeklődők az információs memorandum átvétele után, legkésőbb július 25-éig te­kinthetik meg az eladásra felkínált objektumokat. (TASR) Nem félnek az egykori StB-s papok Pozsony. A katolikus egyház nem tart a kritikától, amely a kommu­nista titkosszolgálat (StB) aktáinak megnyitása után érheti. A püspöki kar szóvivője szerint már régen közismert, hogy néhány lelkész neve szerepel az egykori beszervezettek listáján. Marián Gavenda elmond­ta, a hívőket akkor sem zavarta a papok titkosszolgálati múltja, ami­kor először nyüvánosságra hozták az StB ügynöklistáját. (TASR) Malíková legközelebb száz tojással Pozsony. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke állítólag már nem két, hanem száz tojást készül fejéhez vágni Ján Slotának, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnökének, ha rákényszerítik egy újabb pártelnöki találkozásra. Zora Lazarová, a Szlovák Nemzeti Párt Országos Tanácsának elnöke szerint a pártelnök ezt a testület legutóbbi ülésén jelentette ki. „Ez egy hisztérikára, nem pedig egy politikusra jellemző hozzáállás” - kommentálta Malíková szavait Lazarová, aki tegnap bejelentette, távozik a pártból. (TASR) Újratárgyalják az áruházlánctörvényt Pozsony. Rudolf Schuster újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek az áruházláncokról szóló törvényt. Az államfő ezután találkozott a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelők képviselőivel és a törvény kidolgozóival. A tárgyalások eredményeként megszületett kompro­misszumosjavaslatról augusztusban tárgyal a törvényhozás, (ú) Louis Michel elismerően szólt a jelenlegi kormányról Szavazásra szólított fel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Nagyon jó Szlovákia kapcsolata a Belga Királysággal, üzleti partnereink közül a tizen­egyedik. Ám mindketten úgy vél­tük, tovább lehetne javítani az együttműködést” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter, miután tárgyalt belga kollégájával, Louis Michellel. Eduard Kukán fontos­nak tartotta hangsúlyozni: csök­kent a Szlovákiából Belgiumba tartó illegális bevándorlók száma. „A legfontosabb, hogy minél töb­ben vegyenek részt a szeptemberi választásokon” - jelentette ki Michel, a polgárok ugyanis szerin­te ezzel tudják alátámasztani az ország NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit. Kitűnőnek értékelte a jelenlegi kormány munkáját, elis­merően szólt a reformokról és az EU-csatlakozásért tett lépésekről. Kukán megjegyezte: „Belgium mindig Szlovákia érdekeit támogat­ta az integráció terén.” A belga kor­mány mellesleg pénzeli, a Belga Vö­röskereszt pedig megvalósítja Szlo­vákiában azt a projektumot, amely a romák életkörülményeit lenne hi­vatottjavítani. Louis Michel délután Mikulás Dzurinda kormányfővel tárgyalt Bártfán; terveiben szerepel, hogy a projektum megvalósításáról is tájé­kozódik Klára Orgovánová roma kormánybiztos kíséretében, (szge) Nyári felüdülés Őrnek és lakásának az napilappal !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents