Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-16 / 163. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 16. Közélet - hirdetés 5 Beszélgetés Bárdos Gyulával, az MKP frakcióvezetőjével a vitatott audiovizuális alap létrehozásáról Rossz - mégis megszavazták A parlament beleegyezett az audiovizuális alap létrehozásába és abba, hogy a magántelevíziók összbevételük 3%-át legyenek kötelesek befizetni az alapba. A törvény megszavazása után a parlamenti folyosón a honatyák úgy fogalmaztak: a törvény rossz, módosításra szorul. Bárdos Gyulával, a médiabizottság tagjával beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Miért szavazták meg egyáltalán, ha a tervezet nyilvánvalóan módosításra szorul? A parlamenti bizottsági ülésen figyelmeztettem a képviselőket, hogy bár az elképzelés jó, azaz hogy támogatni kell a szlovák filmgyártást, de az, hogy a televíziókat, a mozikat és videókölcsönzőket arra kötelezzük, hogy a bevételükből támogassák új filmek készítését, nem jó, sőt nem is rendszerszerű megoldás. Ezért nem is szavaztam meg a jogszabályt, sőt az MKP-frakció többsége sem támogatta. Segíteni kell a szlovák filmiparon, de nem így. Jogi szempontból sem biztos, hogy tiszta a javaslat... ...egyesek szerint az alkotmánybíróságon végzi, mert alkotmányellenes... Ez sem kizárt, mert vannak benne » A médiatörvényt - r akárcsak a közszolgálati televízióról és rádióról szóló jogszabályt - a megbízatási időszak elején kell módosí- tani. >> olyan megfogalmazások, melyek nem biztos, hogy összhangban vannak a szlovák jogrenddel. Képviselőtársaimnak javasoltam, hogy bár kormánytervezetről van szó, ne támogassák. A miniszter a törvényt későn, az érintettek megkérdezése nélkül terjesztette a Ház elé; illetve formálisan felvették velük a kapcsolatot, de a véleményüket figyelmen kívül hagyták. A TA3-ra az MKP-nak is köszönhetően nem vonatkozik a jogszabály. Igazságtalan lett volna, ha a filmeket nem sugározó hírtelevízió is kötelezően támogatta volna a filmgyártást. A televíziók tiltakoznak a jogszabály ellen, a képviselők módosításról beszélnek. Mire volt ez jó? Orvosolja legalább részben a szlovák filmgyártás problémáit? A javaslat előterjesztésénél nagy szerepet játszhatott, hogy a miniszBárdos Gyula: „Segíteni kell a szlovák filmiparon, de nem így. Jogi szempontból sem biztos, hogy tiszta a javaslat..." (Képarchívum) tér aktív színészként a színészekkel, a filmesekkel, a filmgyártással közeli kapcsolatba került, és ennek a lobbinak köszönhetően sikerült elfogadtatnia a törvényt. A jogállamiság szempontjából, a piaci szabályokat figyelembe véve azonban ez nem szerencsés dolog. Szóval úgy rossz, ahogy van. Nem gondolja, hogy túl sok ilyen tervezetet fogadott el a parlament? A közigazgatási reformra is szükség volt, ezért felemás megoldást is megszavazott a törvényhozás. Az adatvédelmi törvényt, a vagyonbevallási szabályozó normát, a köztisztviselői törvényt is röviddel az elfogadás után azonnal módosítani kellett. Miért nem lehet jó törvényeket elfogadni? Ez a széles koalíció ára. De én az audiovizuális törvényt nem sorolnám egy kategóriába a félreformokkal. Az alapról szóló jogszabály nem szerepelt a legiszlatív tervben, ez egy szűk csoport érdekeit képviseli, és a miniszter úr kötődéseivel függ ösz- sze, hiszen az egyik rendező vezényelte le az egész folyamatot. Részükről ez szerencsés lobbi volt, a társadalom számára azonban inkább szerencsédenség. Mert beavatkozik a magánvállalkozások szabadságába? Igen. Egyrészt hangoztatjuk, hogy támogatjuk a magánvállalkozásokat, másrészt igazságtalan terhekkel sújtjuk őket. Eltekintve a tervezet minőségétől, felmerül a kérdés: ha Milan Knazkónak az említett szoros kapcsolat miatt szívügye a filmgyártás problémájának a megoldása, ön szerint miért az utolsó pillanatban nyújtotta be a tervezetet? Valószínűleg az időzítés is a taktika része volt. Knazko tudta, hogy csak most lehetett elérni a jogszabály elfogadtatását. A megbízatási időszak végén járunk, a legtöbb frakcióban már ismert a jelöltlista, néhány pártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe, több képviselőt nem jelölt újból a pártja. Ilyen helyzetben az ésszerűség a háttérbe szorult, és olyan populista javaslatokra is rábólintott a parlament, melyek nagy gondot jelentenek majd a következő kabinet számára. Tehát a minisztérium populista módon ahelyett, hogy a filmgyártás gondjait valóban orvosolta volna, a felelősséget az alapba fizetőkre hárította? Ezt a problémát nehéz orvosolni, és a kulturális tárca nehéz helyzetben volt, mert a filmgyártásra nagyon sok pénz kell. Csakhogy ennek az alapnak sem lesz annyi pénze, amennyiből remek szlovák filmeket lehet forgatni. Ugyanoda lyukadunk ki: mire volt jó ez a törvény? Ha valaki lépni fog az alap ellen, akkor az valamelyik magántévé lesz, mert bár nem nagy összegről, néhány százalékos hozzájárulásról van szó, maga az elv rossz. Elképzelhető, hogy a dolognak politikai háttere is van, de ezt nem boncolgatnám. Mindenesetre szomorú, hogy a kormányból érkezett rossz javaslatot a parlament képes megszavazni. Ez is bizonyítja: még nem kristályosodott ki a szlovákiai politikai színtér. Az audiovizuális törvényhez hasonlóan az új médiatörvény tervezete sem volt színvonalas, sőt rosszabb volt a jelenleg hatályos, még 1967-ből származó, kommunista jogszabálytól. Ezt szerencsére nem hagyta jóvá a parlament. Döbbenetes azonban, hogy a tervezetet Ján Budaj, a médiabizottság alelnöke terjesztette elő. Erről mi a véleménye? Én voltam a törvény bizottsági előadója, és nyíltan szembeszálltam a tervezettel. Arról van szó, hogy Ján Budaj, aki pártot alapított, ezzel akarta növelni a támogatottságát. Ez is a populista törvények közé tartozik. Budaj úgynevezett mediális tanács létrehozását szorgalmazta, erre épült az egész törvény. A médiatanács egyfajta felsőbio instanciaként ellenőrizte volna az újságírókat. Valószínűleg arra számított, hogy - mivel a volt miniszternek, Hudecnek már volt ilyen javaslata - a HZDS-szel szövetkezve sikerül átpasszírozni a törvényt. A végén Budaj nevetséges helyzetbe került: amikor rájött, hogy a jogszabállyal, illetve a médiatanács létrehozásával in\\ A jogszabály nem r szerepelt a legiszlatív tervben, ez egy szűk csoport érdekeit képviseli, és a miniszter úr kötődé- >> seivel függ össze. ^ kább maga ellen fordítja a médiumokat, semmint népszerűségét növelné, az utolsó pillanatban megpróbálta kiemelni a tanácsot a törvénytervezetből. Csakhogy az egész törvény erre épült, azaz a javaslatból maradt egy torzó, ezért javasoltam Budajnak: vonja vissza a törvényt. Nem vonta vissza, mert szerette volna, ha a parlament mindenképpen az ő tervezetét fogadta volna el, hogy ezzel dicsekedhessen a kampányban. Önmagáért beszél a megállapítás, hogy az 1967-es kommunista törvény jobb, mint Budaj demokrata javaslata. Nem sokon múlott, de szerencsére nem fogadta el a parlament. Legnagyobb csodálkozásomra Budaj rossz néven vette a voksolás eredményét. Budaj javaslata már a tizenhatodik volt, mégis a mai napig a régi, kommunista törvény van érvényben. Miért? A médiatörvényt - akárcsak a köz- szolgálati televízióról és rádióról, valamint az állami sajtóirodáról szóló jogszabályt - a megbízatási időszak elején kell módosítani, és ehhez politikai akarat és jó törvény- tervezet is szükségeltetik. Eddig mindig Meciar oldalán állt; szemet hunyt ifj. Michal Kovác elhurcolása és a népszavazás meghiúsítása felett is Egy újabb pártalapító előéletének rövid története ÖSSZEFOG tALÓNK Pozsony. Nem kellett fizetnie senkinek azért, hogy felkerüljön a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) választási listájára. Legalábbis ezt állította Vojtech Tkác, a mozgalom alelnöke a Szlovák Televízió vasárnapi vitaműsorában. Jozef Majsky magánvállalkozó feleségéről, Diana Dubovskáról és arról, hogy a hölgy miképp kerülhetett a jelöltek közé, nem kívánt nyilatkozni. Marta Aibeková viszont, aki nem került fel a listára, és aki a mozgalom nyitrai jelöltállító közgyűlésén történtek miatt Ivan Gasparoviccsal saját pártot alapított, így fogalmazott: „Az egész Üsta a pénzről szól.” Mindez alátámasztja azokat a lapértesüléseket, melyek szerint néhá- nyan figyelemfelkeltő milliókat tettek a mozgalom kasszájába, hogy a választási lista összeállításakor Vladimír Meäar ne feledkezzen meg róluk. A jelöltek között választható helyen szerepelnek a Meciar-kor- mány idején végrehajtott magánosítással összefüggő személyek, akik kihallgatását a pénzügyi rendőrség is tervezi. Viszont parlamenti képviselőként mentelmi jogot élveznének, és nem lehetne őket büntetőjogilag felelősségre vonni. Viliam Sobona volt egészségügyi miniszternek a szliácsi és kovácsfalvai gyógyfürdő miatt tehetnének fel kérdéseket. Milan Reháktól, a Nemzeti Vagyonalap valamikori igazgatójától megkérdezhetnék, az ő idejében több HZDS-tag hogyan tehetett szert óriási vagyonra. Ján Gabriel az Általános Hitelbank, Ivan Kino pedig a Szlovák Takarékpénztár igazgatója volt. Az ő társaságukba nem került be Gasparovic, akit Meäar egyszerűen nem vett fel a jelöltlistára, de akinek a belügyminisztériumban szokatlanul gyorsan sikerült bejegyeztetnie új pártját. Vladimír Meäar állítja: azért zárta ki a listáról Gasparovicot, mert fennállt a veszély, hogy a mozgalmon belül frakciót alakít ki, s ez akár a HZDS felbomlásához is vezethetett volna. Meciar - saját bePártalapítás, avagy húszán egy irodában Pozsony. A várakozásoknak megfelelően Ivan Gasparovicot választották a Mozgalom a Demokráciáért elnökévé. Az új politikai szubjektum tegnapi alapító kongresszusán - melyet egy pozsonyi ügyvédi irodában tartottak - a húszegynéhány küldött úgy határozott, Marta Aibeková és Ján Bencat lesz a két alelnök. Állítólag jól halad a választásokon való induláshoz szükséges 10 ezer aláírás gyűjtése is. (SITA) vallása szerint - az egyes privatizációs ügyek elemzése után egyre kevésbé bízott Gasparovicban. Grigorij Meseznikov politológus lapunknak elmondta: Gasparovic Meciar egyik leglojálisabb embere volt, mindenben mellette állt. Gasparovicot 1990-ben nevezték ki főügyésznek. Abban az időben próbáltak a nyomozók utánajárni a Tiso-villa ügyének; felmerült ugyanis a gyanú, hogy az épületből Mecjar és a kommunista titkosszolgálat együttműködését dokumentáló aktákat loptak el. Miután Frantisek Gauliedert kizárták a parlamentből, az akkori ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Gasparovic ellen, aki azonban egészen 1998-ig megmaradt házelnöknek. A Vladimír Meciar és Michal Kovác közötti konfliktusban az akkori kormányfő oldalára állt, szemet hunyt ifj. Michal Kovác külföldre hurcolása és a népszavazás meghiúsítása felett is. (t, s, df, sza) RÖVIDEN Csütörtökön háromórás sztrájk lesz Pozsony. Csütörtökön három órán át tartanak zárva a gyógyszer- tárak. A Szlovák Gyógyszerészkamara elnöke közölte, 10 és 13 óra között zárnak be a patikák, tiltakozásul a megkurtított költségvetésük ellen. Peter Mihálik elmondta, a tiltakozásnak ez a formája a szeptemberi választásokig tart, minden sztrájk alkalmával egy órával tovább tartanak zárva a patikák. (SITA) Ficóban bíznak, Dzurindában nem Pozsony. Robert Fico élvezi a legtöbb állampolgár bizalmát - derül ki az MVK júliusi közvélemény-kutatásából. A Smer elnökének a megkérdezettek egynegyede (25,4 százalék) hisz, őt Vladimír Meciar, a HZDS első embere követi a bizalmi listán 23,1 százalékkal. A legkevésbé Mikulás Dzurindában bíznak az emberek, 52,7 százalékuk szerint a kormányfő a legmegbízhatatlanabb szlovákiai politikus. Meciar volt kormányfő a bizalmatlansági listán is a második, a megkérdezettek 45,8 százaléka neki hisz a legkevésbé. (TASR) Visszásságok a Mária Valéria híd építésénél Pozsony. A számvevőszék a pénzügyi fegyelem megsértésére bukkant a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd költség- vetésének átvilágítása során. A számvevőszék szerint az egykori Állami Útalap a PHARE-források nem rendeltetésszerű kezelésekor árfolyamveszteséget könyvelt el, melynek nagysága 776 ezer korona volt. (TASR) Folytatódik a régi hajógyár kiárusítása Komárom. A régi komáromi hajógyár csődbiztosa tegnap 341 millió korona értékben ajánlott fel gyári ingóságokat (két félig kész tengerjáró teherhajó) és ingatlant (óvoda és a Bástya II). Az érdeklődők az információs memorandum átvétele után, legkésőbb július 25-éig tekinthetik meg az eladásra felkínált objektumokat. (TASR) Nem félnek az egykori StB-s papok Pozsony. A katolikus egyház nem tart a kritikától, amely a kommunista titkosszolgálat (StB) aktáinak megnyitása után érheti. A püspöki kar szóvivője szerint már régen közismert, hogy néhány lelkész neve szerepel az egykori beszervezettek listáján. Marián Gavenda elmondta, a hívőket akkor sem zavarta a papok titkosszolgálati múltja, amikor először nyüvánosságra hozták az StB ügynöklistáját. (TASR) Malíková legközelebb száz tojással Pozsony. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke állítólag már nem két, hanem száz tojást készül fejéhez vágni Ján Slotának, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnökének, ha rákényszerítik egy újabb pártelnöki találkozásra. Zora Lazarová, a Szlovák Nemzeti Párt Országos Tanácsának elnöke szerint a pártelnök ezt a testület legutóbbi ülésén jelentette ki. „Ez egy hisztérikára, nem pedig egy politikusra jellemző hozzáállás” - kommentálta Malíková szavait Lazarová, aki tegnap bejelentette, távozik a pártból. (TASR) Újratárgyalják az áruházlánctörvényt Pozsony. Rudolf Schuster újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek az áruházláncokról szóló törvényt. Az államfő ezután találkozott a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelők képviselőivel és a törvény kidolgozóival. A tárgyalások eredményeként megszületett kompromisszumosjavaslatról augusztusban tárgyal a törvényhozás, (ú) Louis Michel elismerően szólt a jelenlegi kormányról Szavazásra szólított fel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Nagyon jó Szlovákia kapcsolata a Belga Királysággal, üzleti partnereink közül a tizenegyedik. Ám mindketten úgy véltük, tovább lehetne javítani az együttműködést” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter, miután tárgyalt belga kollégájával, Louis Michellel. Eduard Kukán fontosnak tartotta hangsúlyozni: csökkent a Szlovákiából Belgiumba tartó illegális bevándorlók száma. „A legfontosabb, hogy minél többen vegyenek részt a szeptemberi választásokon” - jelentette ki Michel, a polgárok ugyanis szerinte ezzel tudják alátámasztani az ország NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit. Kitűnőnek értékelte a jelenlegi kormány munkáját, elismerően szólt a reformokról és az EU-csatlakozásért tett lépésekről. Kukán megjegyezte: „Belgium mindig Szlovákia érdekeit támogatta az integráció terén.” A belga kormány mellesleg pénzeli, a Belga Vöröskereszt pedig megvalósítja Szlovákiában azt a projektumot, amely a romák életkörülményeit lenne hivatottjavítani. Louis Michel délután Mikulás Dzurinda kormányfővel tárgyalt Bártfán; terveiben szerepel, hogy a projektum megvalósításáról is tájékozódik Klára Orgovánová roma kormánybiztos kíséretében, (szge) Nyári felüdülés Őrnek és lakásának az napilappal !