Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-12 / 160. szám, péntek

ÚJ-SZÓ 2002. JÚLIUS 12.

TÉMA: KÖRNYEZETVÉDELEM MA

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet elégedetlen a bírósági úton kikényszerített információk színvonalával

Hallgatás az atomerőmű körül

A sokat vitatott Jaslovské Bo- hunice-i V-l-es atomerőmű két reaktorán több mint nyolcmilliárd koronás költséggel 2000-ben befejezték a nagyfelújítást. Lubica Trubí- niová szerint a Greenpeace környezetvédelmi szervezet azóta kéri az illetékesektől, hogy hozzák nyilvánosságra a V-l-es biztonságosságát elemző anyagokat.

TUBA LAJOS

A Greenpeace aktivistáinak ugyanis a témával közvetlenül foglalkozó szakemberektől olyan információik vannak, hogy ezt a felújítást nem a kívánt minőségben végezték el. Olyannyira nem, hogy a rekonstrukció céljául kitűzött néhány fontos biztonsági kockázatokat nem sikerült kiszűrni. Ilyen rizikófaktornak számít például az aktív zóna olvadása a legsúlyosabb balesetek esetén, a balesetek lokalizálására szolgáló rendszer helyzete vagy az aktív zóna elöntése. A Greenpeace, civil szervezetként, csak az államigazgatási szempontból illetékes Atomenergetikai Felügyelettől" (ÚJD) kérhetett ilyen információkat. Ez a szerv egy ideig arra hivatkozott, hogy a dokumentáció még nem készült el. Bár időközben életbe lépett az információszolgáltatási törvény, a környezetvédelmi szervezetnek mégis közel egy évig tartott, amíg június elejére rendelkezésére bocsátottak egy anyagot (kellett hozzá egy Legfelső Bíróságon tett feljelentés is). A felügyelet általában arra hivatkozott, hogy a kért információk a Szlovák Villamos Művek üzleti titkának minősülnek. Lubica Tru- bíniová szerint azonban a lakosság biztonsága olyan kérdés, amely egyetlen cég üzleti titkának sem minősülhet. A Greenpeace szerint már most is elmondható, hogy az ÚJD-től nem kaptak kielégítő választ a kérvényükben szereplő öt biztonsági kockázattal kapcsolatban. Ezért egy új, az előzőnél is részletesebb beadványban kérnek . konkrét válaszokat.

A tízmilliárd koronás költséggel elvégzett javítással kapcsolatban gyakran felmerül, hogy tulajdonképpen volt-e értelme egy ilyen beruházásnak, amikor már nyilvánvaló volt, hogy külföldi nyomásra ezt a két reaktort néhány éven belül le kell állítani. A Greenpeace viszont ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, mondván, az atomerőművek biztonságára az utolsó pillanatig kell pénzt áldozni. Azt a kérdést azonban ők is felteszik, hogy a felújítás miért került a tervezettnél 35 százalékkal többe, ha az nem teljesítette küldetését, vagyis a biztonság lényeges emelését. így tehát felmerül a pénzfelhasználás átláthatóságának kérdéEget verő költségek. A Greenpeace szerint hiába.

(Illusztráció)

se, éppen úgy, ahogyan az egész atomenergetika terén. Elég csak az elmúlt néhány év eseteire gondolni, mint amilyen a kiégett fűtőelemek oroszországi kiszállítására volt, vagy az olyan gyanús kapcsolatokra, amelyek ebből a körből már gyilkossághoz is vezettek.

A vegyimű víztisztítójából is méreg ömlik a Nyitrába

Ólom és klórvegyület szennyezi a folyó vizét

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Nyitranováki/Pozsony. Meddig lehet még szennyezni a Felső-Nyitrát - ezt a kérdést igyekszik tisztázni a Greenpeace környezetvédelmi szervezet a folyó partján működő vegyigyárral kapcsolatban.

Június 11-én a Greenpeace aktivistái „Az NCHZ gyilkolja a Nyitra folyót” feliratú plakátot feszítettek ki a cég szennyvízcsatornájának kijáratához. Ezután a kiömlő folyadékkal néhány, „Vigyázz méreg” feliratú sárga hordót töltöttek meg. Ezeket, a biztonsági szolgálat akciója ellenére egy időre sikerült a vállalat bejárata előtt kiállítaniuk. A Nováky-i Vegyiművek (NCHZ) egész sor vegyszert gyárt és a környezetvédelmi szervek az egyik legkomolyabb hazai szennyezőforrásként tartják nyilván. Bár a cég víztisztítóval és a környezetvédelmi menedzsmentre érvényes ISO 14 0001-es nemzetközi szabvánnyal rendelkezik, a Greenpeace által végzett mérések megdöbbentő eredményeket mutattak. Martin Hojsík, a szervezet kampányvezetője szerint a februárban a cég szennyvizét kivezető csatornákból begyűjtött vízmintákban az ólomtartalom egyes esetekben literenként a 120 mikrogrammot is elérte. Ezenkívül egy sor szerves klórvegyület jelenlétét bizonyították a Nyitra folyó felé tartó vízben. A szervezet szakemberei szerint a vállalat környékéről vett vízminták bizonyítják, hogy a cég továbbra is komoly szennye-zőforrásnak tekinthető, ráadásul a klóralapú illékony szerves vegyületek miatt a levegő- szennyezés veszélye is fennáll. Azt pedig, külön kiemelték, hogy a különféle időpontokban vett vízminták pH-ja a szinte hiheteden 0 és 12- es értékek között változott. A cég vezetői egyelőre nem voltak hajlandóak reagálni ezekre a megállapításokra. Ezért a Greenpeace június 10-án nyüt levélben tette közzé a követeléseit. Szerinte az NCHZ-nek a jelenlegi ólomalapú elektrolízisét a környezetkímélő és kevesebb energiát fogyasztó membrános technológiára kellene cserélnie. A környezetvédelmi hivatal határozatának megfelelően idén szeptember végéig kérik leállítani triklór-etilén gyártását, ahelyett, hogy az eddigi gyakorlatukhoz hasonlóan újabb halasztást próbálnának intézni. Alapos rekonstrukcióra van szükség a víztisztítóban is. Végezetül a Greenpeace egy komplex környezeti tanulmány kidolgozását kéri, amely értékeli a vállalat, illetve a környék szennyezettségének helyzetét, különös tekintettel a dioxinok jelenlétére. Azt. elemzés eredményeit a környezetvédelmi szervezet szerint a nyilvánosság elé kell tárni, a cégnek válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy miként óhajtja felszámolni ezeket a veszélyforrásokat, (tuba)

A hulladékkezelés kimeríthetetlen vitatéma: nem mindenki fizette ki a hozzájárulást

Mikor oszt pénzt az alap?

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Miklós László: sajnálatos, hogy a déli régiókból kevesebb javaslat érkezett

Ipari parkok előzetes felmérése

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Pozsony. Május végéig 300 millió korona gyűlt össze a Reciklációs Alapban a hulladékkezelési törvényben feltüntetett nyersanyagok gyártói és importőrei hozzájárulásaiból. Becslések szerint 430 millió koronának kellett volna érkeznie, de a kötelességét csak az érintettek 68 százaléka teljesítette. A legtöbb pénz a műanyagokért, a papírért és a gumiabroncsokért fizették be. Az idei évvel kapcsolatban eltérő számok bukkantak fel. Juraj Dlho- polcek, az alap igazgatótanácsának elnöke szerint az alap idén 1,2 milliárd koronás bevételre tesz szert. Az első év egyáltalán nem zökkenőmentes, az alap májusban azt közölte, hogy az érintetteknek alig húsz százaléksftett eleget a bejelentési kötelezettségének. Ivan Zozula, az alap igazgatója 50-60 százalékosra becsülte a fizetési fegyelmet, ennek javításához államigazgatási beavatkozására lesz szükség. Közben a parlamentben finisei a

hulladékokkal kapcsolatos utolsó hiányzó nagy jogszabály, a csomagolóanyagokról szóló törvény. Bár ez ritkán történik meg, ezt a tervezetet környézetvédelmi szervezetek is támogatják. Ennek az az oka, hogy a törvény a lehető legnagyobb fokú újrahasznosítást célozza meg. Egészen odáig ment el, hogy még a legnagyobb gondot okozó egyszer használatos PET-flakonokra is betétdíjat állapít meg, amelyet majd akkor kapunk vissza, ha a boltokba elvisszük a kiürült flakonokat. A megoldást eddig a Föld Barátai vezetésével negyven környezetvédelmi, a Fogyasztói Szubjektumok Asszociációjának koordinálásával 27 fogyasztói szervezet támogatta. Véleményük szerint ezzel az egyszer használatos PÉT, illetve üvegcsomagolóanyagok 80 százalékát sikerül majd újrahasznosítani. Ez a tárolókba kerülő hulladék éves mennyiségét 35-40 ezer tonnával csökkenti. Ezzel végre megáll többször használatos flakonoknak és üvegeknek az elmúlt években tapasztalt visszaszorulása. A tapasztalatok szerint egyébként a visszaváltás aránya a betéteknek köszönhetően itt 96-98 százalékos.

A helyzet persze korántsem sem ennyire idillikus. A csomagolóa- nyag-gyártókat tömörítő SLICPEN társulás, amely kezdettől fogva vitatja a minisztérium elképzeléseit, ezúttal sem elégedett. Radovan Pekník elnök szerint az új törvény messze meghaladja a Európai Unió számára vállalt kötelezettségeket. Példaként a műanyagokat hozta fel, itt az EU-nak 15 százalékos újrahasznosítást vállaltunk, a törvény viszont 40 százalékot célzott meg. Néhány napja pedig Pekník kijelentette, a Reciklációs Alap hamarosan a történelem szemétdobján végzi, és helyét az ágazati megoldások veszik át. Bár az előzetes közlések szerint az alap a második félévtől kezdi az újrahasznosítás támogatását, a mai napig nem tett közzé ezzel kapcsolatban semmiféle értékelhető információt. (tuba)

A Záhorie Ipari Parkról valószínűleg még sok vita lesz. Az ipari park szervezői ugyanis úgy próbáltak nyomást gyakorolni a környezetvédelmi szervekre, hogy már nagyfokú előkészítés után megkezdték a környezeti hatástanulmány kidolgozását. A környezet- védelmi minisztérium az ilyen esetek elkerülése végett előzetes vizsgálatot végzett az ország különböző pontjain tervezett ipari parkok elhelyezkedéséről. Ezzel azt szerették volna elkerülni, hogy az önkormányzatok olyan ipari parkok előkészítésébe fektessenek pénzt, amelyek később fennakadnak a környezetvédelmi szervek szűrőjén.

Ipari parknak a törvény értelmében olyan terület minősül, ahol legalább két vállalkozó tevékenykedik, és az adott település területfejlesztési terve is ilyen célra szánja. Ehhez megfelelő infrastruktúra és tisztázott tulajdonviszonyok szükségesek, illetve nem lehetnek régi, megoldadan környezetszennyezések.

Első lépésben a járási hivatalokon keresztül minden községbe egy kérdőívet juttattak el. Válaszul az egész országból 529 potenciális ipari park adatai érkeztek be. Ezek közül hat kritérium alapján választották ki az alkalmatlan helyszíneket. Ilyeneknek minősültek a természetvédelmi területek, az elsőfokú vízvédelmi övezetek, a gyógyfürdők és a körülöttük lévő parkerdők, az országos jelentő-ségű üdülőövezetek. Az alkalmatlan területek közé ipari körzeteket is besoroltak, mégpedig a stratégiai jelentőségű nyersanyagokat rejtő, vagy éppen a korábbi bányászat által aláfejtett területeket. Ezután 12 urbanisztikai kritériumot figyelembe véve csoportokat alakítottak ki. Ezek alapján 83 helyszín nagyon alkalmasnak, 278 alkalmasnak, 131 pedig kevéssé alkalmasnak bizonyult ipari park létrehozására. 35 helyszínt viszont egyik csoportba sem soroltak be.

Miklós László környezetvédelmi miniszter lapunknak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy Dél- Szlovákiából az átlagosnál kevesebb javaslat érkezett. így például a Besztercebányai vagy a Nagy- szombati kerületből egyetlen ilyen helyszín sem szerepel a leginkább alkalmas helyszínek listáján. A Nyitrai kerületből a már egyébként is működő verebélyi park mellett Komáromban a Hydrostav és környéke, Kálnán két helyszín is, Ipolyságon a gyer- ki sétány és az Ipari Zóna, Erse- kújvárott az ún. bajcsi erdő melléke, Vágsellyén az Ipari Zóna, Párkányban pedig a papírgyár területe szerepel a legjobb helyek között. A Kassai-kerületben is komoly terveket dédelgetnek, Kassa öt helyszínnel képviselteti magát, de a nagyváros közvetlen környékén Komaróc, Szepsi, Kenyhec, Abaújszina, Migléc és Szeszta is szívesen kiépítené a saját parkját. A kerületből még Királyhelmec és Rozsnyó szerepel a listán, (-ti-)

Közép-Európában csupán Szlovákia mondhatja el magáról, hogy a Rio +10 konferencia előtt lesz fejlesztési stratégiája, a cselekvési terv azonban távolabbi kilátás

Fenntartható koncepció

Nemzeti Stratégia: a minisztériumok kötelezettségei

♦ Gazdasági miniszterelnök-helyettes:- Szlovákia Új Gazdasági Stratégiája (határidő 2004)

♦ Gazdasági miniszter:- A fafeldolgozás közös erdészeti és faipari koncepciója (2004)- Iparpolitika (2005)- Energetikai politika (2005)- Nyersanyagpolitika (2005)- Az igedenforgalom fejlesztésének nemzeti programja (2004)

♦ Földművelésügyi miniszter:- Erdőtörvény (2002)-Vadászati Törvény (2002)- Törvény a mezőgazdasági földalap védelméről (2003 )- Az agrár- és élelmiszerpolitikai koncepció módosítása (2004)- A vízgazdálkodási politika módosítása (2004)- Az erdészeti politika módosítása (2004)

♦ Munka, szociális- és családügyi miniszter:- Szociális védelem nemzeti programja (2003)- A szegénység és szociális kirekesztettség elleni nemzeti program (2003)- Nemzetzi Foglalkoztatási program (2004)

♦ Oktatásügyi miniszter:- Informatizációs stratégia (2002) -Művelődési Törvény (2002)- Az állami kutatási politika módosítása (2005)

♦ Építésügyi és régiófejlesztési miniszter:- A Nemzeti Régiófejlesztési Terv módosítása (2003)

♦ Egészségügyi miniszter:- Környezetvédelmi és közegészségügyi cselekvési terv (2005)- Az állami egészségügyi politika módosítása (2005)

♦ Környezetvédelmi miniszter:- Levegővédelmi Törvény (2002)- Csomagolásokról és az ezekből származó hulladékokról szóló törvény (2002)- Környezetkímélő termékek jelöléséről szóló törvény (2002)- Az environmentális auditról szóló törvény (2002)- A nemzeti environmentális cselekvési terv módosítása (2003)- A területtervezésről szóló törvény kidolgozása, illetve az építésügyi törvény módosítása (2004)

♦ Kulturális miniszter:-A kultúra fejlesztésének stratégiája (2003)

♦ Igazságügyi miniszter:- A polgári jogi szabályok rekodifi- kációja (2003)- A büntetőjogi szabályok rekodi- fikációja (2003)

ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS

Pozsony. Tíz éve, az 1992-es Rio de Janeirói ENSZ-világkonferen- cia óta hódít a fenntartható fejlődés, mint a környezetkímélő, de a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő hozzáállás módszere. Szlovákiában évekig tartó előkészítő munka után az utóbbi két évben készült el a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája. Ezt a kormány jóváhagyása után a parlament is megtárgyalja, így Közép-Európában egyelőre Szlovákia mondhatja el egyedül, hogy a jövőre tervezett johannesburgi újabb, Rio +10 elnevezésű ENSZ- világkonferencia előtt rendelkezik ilyen stratégiával.

A fenntartható fejlődés lényege, hogy minden gazdasági ágazatban érvényesíti az alapelvet, amely szerint a természeti erőforrásokat csak a szükséges mérték1 ben veszik igénybe, gondoskodni próbálnak a társadalom összes rétegének fejlődéséről. Ez mindenütt a világon lényeges szemlélet- váltást igényel. Nincs ez másként nálunk sem, a stratégia kidolgozói szerint eredmény csak akkor érhető el, ha nálunk is ambícióvá válik a megújulásra képes természet megőrzése és elegendő természeti erőforrás biztosítása az elkövetkező generációk számára. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” jelszó értelmében a nemzeti stratégia alapelveit egészen helyi stratégiák kidolgozásáig alkalmazzák (ezek az ún. helyi Agenda 21-ek). Ezektől azt várják, hogy alapvetően változik meg a termelői hozzáállás és előtérbe kerül a környezetkímélő termékek gyártása, az ilyen közlekedési módok és általában a források gazdaságos használata. Ehhez természetesen a fogyasztói nevelés is hozzátartozik, hogy ily módon alakítsák ki az újfajta termékek piacát.

A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája összesen 28 célba foglalta össze azokat a teendőket,

amelyeket fontosnak tart a társadalom átalakítása szempontjából. Arra, hogy ez a folyamat nem csak a klasszikus környezetvédelemre összpontosít, az is utal, hogy a célok között csak öt sorolható ebbe a kategóriába: a gazdaság energia- és nyersanyagigényének csökkentése; a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése; a környezet terhelésének csökkentésé; a globális klíma- változás következményeinek enyhítése; a régiók környezeti állapotának javítása. A többi cél egyrészt gazdasági (például az integrált mezőgazdaság fejlesztése, a bankszektor modernizációja, a termelői szféra fejlesztése), de a legtöbb, 17 cél a társadalom szociális átalakítását, az egyes rétegek és csoportok problémáinak kezelését tűzte ki célul.

A kormány elé terjesztett anyag szerint a stratégia parlamenti elfogadása után a kerületekben és a járásokban elkészülnek a Fenntartható Fejlődés Cselekvési Tervei, amelyeket az erre a célra létrehozott kerületi és járási tanácsoknak kellene jóváhagyniuk. Ezek ugyanis 1997-ben létrejöttek, de azóta nem sok mindent végeztek. A kormány döntése alapján az elkövetkező néhány évben minden kormánytagnak biztosítania kell, hogy a hatáskörébe tartozó koncepciókat átdolgozzák a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája alapján.