Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-11 / 159. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 11. Közélet - hirdetés 5 Az oktatási rendszereknek magas színvonalú képzést kell nyújtaniuk, nyitottá és vonzóvá kell válniuk Élethossziglan tartó tanulás Az Európai Unióban a jövőben kulcsfontosságú szerep hárul az oktatásra, ezzel egy időben mindjobban előtérbe kerül az élethossziglan tartó tanulás és művelődés követelménye is. Magyar Bálintot, Magyarország oktatási miniszterét egyebek mellett arról kérdeztük, biztosítottak-e a folyamatos önképzés intézményi és személyi feltételei. RÁCZ VINCE Mely alapelvek határozzák meg az Európai Unió oktatáspolitikáját, illetve mit tartalmaz az EU oktatásügyi cselekvési programja? Az Európai Unió amikor elhatározta, hogy a világ leggyorsabban fejlődő régiójává kíván válni, akkor egyben arról is döntött, vagy inkább helyesebben azt mondhatnánk, tudomásul vette, hogy az elkövetkező időszak a tudásalapú társadalom korszaka lesz. Azt a helyzetet, amelyben korábban az oktatásnak nem volt igazán jelentős szerepe az Európai Unió országai közti harmonizáció területén, felváltotta egy új időszak, amelyben felismerték ennek a fontosságát. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió országai közösségi célokat tűztek ki maguk elé, egyébként erre kell nekünk is a nemzeti stratégiánkat és politikánkat építeni. Ennek során szakemberek ledolgozzák azt a mérési rendszert, az indikátoroknak azt a rendszerét is, amellyel mérhető az egyes oktatási rendszerek tényleges teljesítménye. A közösségi célok három fontos elemet tartalmaznak. Az alapvető feltételek közé tartozik, hogy az oktatási rendszer jó minőségű képzést nyújtson, ezenkívül vonzónak és nyitottnak kell lennie az oktatás szereplői, a diákok számára. Mivel azonban manapság gyakran beszélünk az egész életen át tartó tanulásról, az oktatás szereplői sorába léptek a felnőttek is. Számukra is vonzóvá és nyitottá kell tenni az oktatást. Az oktatási rend» Az alapvető feltéte- r lek közé tartozik, hogy az oktatási rendszerjó minőségű . képzést nyújtson. N> szemek olyan készségekkel és ismeretekkel kell ellátnia a tanulókat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az életben. A tudásalapú társadalom megköveteli polgáraitól az élethosszig Magyar Bálint: „A jövőben el kell érni, hogy a tanulás elsősorban ne a lexikális ismeretek bebiflázását jelentse." (Képarchívum) tartó tanulást és művelődést. Adottnak látja-e a folyamatos önképzés feltételeit? Sajnos, rengeteget kell még tenni. Az életen át tartó tanulásnak még nincsenek meg sem az intézményi, sem a személyi feltételei. Azok a személyek, akik valóban képezni szeretnék magukat, olcsón, állami támogatások igénybevételével nem nagyon jutatnak hozzá képzési lehetőségekhez. Sok esetben azonban a társadalom tagjaiból is hiányzik a szükséges hajtóerő, mely a tanulásra, a folyamatos önképzésre és a művelődésre ösztönözné őket. Az a PISA-jelentés, amely az OECD- tagállamok lakossága körében 2000-ben végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazza, azt mutatja, hogy Magyarország nagyon hátul helyezkedik el az emberek olvasáskészsége és szövegértési képessége alapján felállított Európai rangsorban. Márpedig aki nem képes 21. századi értelemben olvasni, tehát egy szöveg tartalmát felfogni, a szöveget visszaadni és kritikaüag viszonyulni hozzá, az képtelen tanulni, arra, hogy mindig újabb és újabb ismereteket sajátítson el. Az oktatási rendszer reformjának elsősorban a diákok terhelési szintjének a csökkenését kell eredményeznie, hiszen jelenleg az iskolák növendékei hihetetlenül túlterheltek. Miközben a gyerekek túlterheltek, olyan ismeretek tömkelegét sajátíttatják el velük, amelyekre igazából semmi szükségük nem lehet az életük során. A tanulók tudását csak úgy lehet igazán hatékonyan növelni, ha az iskolákban tanulni is megtanítják a gyerekeket. Az európai oktatáspolitikai szakemberek által megfogalmazott célok sorában kiemelt helyen szerepel a tanulás és művelődés mindenki számára elérhetővé tétele. A gyakorlatban hogyan valósul meg mindez, hogyan lehetséges garantálni a művelődéshez való alapvető jogot? A tanulás hozzáférhetőségét mára legtöbb országban valóban garantálják az iskoláskorúak számára, tehát nem is ezzel van feltétlenül probléma. Hiszen Magyarországon is már 1996-ban megszületett az a törvény, amely a 16 éves kor helyett a 18 éves kort jelölte ki a tankötelezettség felső határául, és ezzel párhuzamosan garantálta a tanulás hozzáférhetőségét is. A kérdés sokkal inkább az, hogy olyan oktatási rendszerben vesznek-e részt az iskolaköteles fiatalok, amely megtanítja őket tanulni, vagy olyanban, amely gyakorlatilag ezt a képességet kiöli belőlük. A PISA-jelentésekből kiolvasható, hogy nemcsak a felnőtt lakosság körében nagyon alacsony az olvasási és szövegértési készség Magyarországon, hanem a 15 évesek korosztályéban is; nekik nagyon nagy szükségük lenne arra, hogy iskolai tanulmányaik befejeztével, felnőtt korukban is folyamatosan képezzék magukat. Hogyan lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a művelődést, illetve emelni az oktatás színvonalát? Nagyon összetett feladat ez, az egyik legfontosabb lépés ennek érdekében a pedagógusok anyagi megbecsülésének a növelése. Másrészt az egész oktatási rendszer jelentős átalakítására van szükség. A diákok számára vonzó képzési rendszert elsősorban az jelentené, ha a tanulás során lehetőség nyílna a különféle ismeretek és készségek játékos elsajátítására is. A jövőben el kell érni, hogy a tanulás elsősorban ne a lexikális ismeretek bebiflázását jelentse a tanulók számára. Ehhez azonban egy olyan oktatási rendszerre van szükség, mely a tanároktól is másféle, az eddigiektől eltérő munkát követel. A csatlakozás után mennyiben számít majd az új tagállamok bel- ügyének a saját oktatási rendszerük, illetve müyen mértékben szól bele az unió a tagországok oktatásügyének irányításába? Az Európai Unió direkt módon nem szól bele a tagállamok oktatásügyébe. A nemzeti stratégiák részben eltérhetnek egymástól, de minden tagországnak alapvető érdeke, hogy harmonizálja a saját oktatási rendszerét a többi uniós társ oktatási rendszerével. Erre egyebek mellett azért van szükség, mert a képzési rendszer átjárhatósága rendkívüli lehetőségeket jelent a fiatalok számára. Ha például a magyarországi felsőoktatási rendszer nem tenné lehetővé a hallgatók számára, hogy külföldi egyetemeket látogathassanak, azzal elsősorban ők, a magyar egyetemisták veszítenének, nem a nyugat-európai diákság. A tagjelölt S\ Az életen át tartó ' tanulásnak még nincsenek meg sem az intézményi, sem a . személyi feltételei. \ országoknak ezért érdekükben áll növelni állampolgáraik mozgásszabadságát, lehetőségeit azzal, hogy harmonizálják oktatási rendszerüket az uniós és irányokkal. Megítélése szerint müyen szerep hárul a jövőben az oktatásra az EU-ban? Természetesen egyre nagyobb; az élethossziglan tartó tanulás követelményének megfogalmazásán túl egyre inkább eljutunk oda, hogy ennek az intézményrendszerérői, feltételeiről és a közoktatásra való visszahatásáról is a konkrétumok szintjén beszélhetünk. Jóváhagyták a nemzet emlékezetéről szóló jogszabályt Megnyílnak az StB aktái HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában is megnyílnak a volt kommunista titkosrendőrség, az StB aktái. A parlament elfogadta ugyanis a nemzet emlékezetéről szóló törvényt, mely lehetővé teszi, hogy bárki betekintést nyeljen a róla gyűjtött titkos iratokba. A törvény rendelkezik a Nemzeti Emlékezet Hivatalának létrehozásáról, mely kezeli, gyűjti és rendszerezi az 1939. április 18-a és 1990. április 15-e közötti időszakban összegyűjtött anyagokat. Az új hivatal hatáskörébe tartoznak a náci Harmadik Birodalom és a Szovjetunió titkosszolgálatainak aktái is. Feladata lesz azoknak az anyagoknak tárolása, melyek a szlovákiai állampolgárságú személyekkel szemben elkövetett bűntettekre vonatkoznak. A hivatalnak joga és kötelessége lesz kezdeményezni büntetőeljárást a fasiszta és kommunista rendszer idején elkövetett bűntettek ügyében. Elévülésüket csak 1989. december 29-től számítják, az elévülés ideje gyilkosság esetében 30, egyéb bűncselekményekében 20 év. Nyilvánossá, kutathatóvá válnak a kommunista párt és a kommunista ideológia alapján létrehozott más szervezetek anyagai is. A18 évesnél idősebb állampolgárok írásban fordulhatnak a hivatalhoz, mely Ján Langos, a törvény előterjesztője szerint legkésőbb egy évvel a törvény hatályba lépése után már működőképes lesz. A képviselők tegnap elfogadták a Langos által beterjesztett másik törvényt is, mely a titkosszolgálatok alkalmazottainak átvilágításáról szól. Az elfogadott norma szerint sem a civil titkosszolgálat, sem a katonai hírszerzés nem alkalmazhatja azokat, akik 1990. február 15-e előtt a Nemzetbiztonsági Testület, az StB, a határőrség és a katonaság hírszerzőszolgálatainál dolgozott. A képviselők megváltoztatták a titkosított dokumentumokról szóló törvényt is, ezzel bővül a Nemzetbiztonsági Hivatal által kötelezően ellenőrzöttek köre is. A titkosított anyagokhoz hozzáférő személyek közül már csak a kormány, az alkotmánybíróság és a parlament tagjait, az államfőt és az om- budsmant nem vizsgálja a hivatal. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tavaly az adó- és vámhátralékok 74,7 milliárd koronára rúgtak. Az előbbi 68,6, az utóbbi 6,1 milliárd volt - derült ki a pénzügyminisztérium jelentéséből, melyet tegnap vitatott meg a kormány. Az adóhátralékok legnagyobb részét a befizetetlen adók képezik, 24,5 milliárd pedig a büntetés. A kinnlevőségek egy része (30 milliárd) be- hajthatadan, mert az adós vállalatok vagy megszűntek, vagy csődeljárás folyik ellenük. A kabinet megbízta Frantisek Hajnovic pénzügyminisztert megfelelő intézkedések foganatosításával. A tárcavezető szerint enyhíteni kellene a szankciókat, melyek gyakran túl szigorúak, és szükséges néhány törvény módosítása is. A kabinet tudomásul vette a vámtiszteknek szóló Customs programról szóló jelentést is. „A vámosok továbbképzéséről, az uniós vámhivatalok közötti tapasztalat- cseréről van szó. Amíg Szlovákia nem EU-tag, a programra az előcsatlakozási alapokból kapunk támogatást. Az uniós csadakozás után a képzés évente 160 ezer euróba kerül” - részletezte Hajnovic. (sza) Tavaly öt Szlovákiát elmarasztaló ítélet született Első a panaszkodásban SITA-HÍR László (MKP) leszögezte: nem javult a polgárok jogbiztonsága. Az Pozsony. Tavaly 487 beadvány ér- egymillió lakosra eső beadványok kezett a strasbourgi emberjogi bí- számát tekintve Szlovákia az első. rósághoz Szlovákiából - közölte a A testület 159 beadványt nem fo- parlament emberjogi és nemzetisé- gadott el. Tavaly öt Szlovákiát el- gi bizottságának elnöke. A. Nagy marasztaló ítélet született, (s, ú) RÖVIDEN Augusztusban az alkoholizmusról Pozsony. „Szakmailag nem tudom véleményezni az alkoholizmus elleni programot, én csak néha hajtok fel egy-két pohárkával. A program pénzelésével kapcsolatban voltak kifogásaim. Nem helyeslem, ha a jövő évi állami költségvetésből egy még nem létező projektumra különítsünk el pénzt” - magyarázta Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter a Csáky Pál miniszterelnök-helyettes által előterjesztett anyaggal kapcsolatos észrevételeit. Az alkoholizmus elleni programra Csáky 70 millió elkülönítését javasolja. A tervezettel valószínűleg augusztusban foglalkozik a kabinet, (sz-a) Csak a teljes pénzösszeg felét Pozsony. Szlovákia számára a Phare-alapból az 1998-2001-es időszakra 275,406 mülió eurót különítettek el. A nemzed Phare-alap az Európai Bizottságtól az előzetes igénylések alapján 139,489 millió eurót kapott meg; ez a teljes összeg 50,65 százaléka - derül ki az európai támogatási alapok eszközeinek felhasználásáról szóló jelentésből, melyet tegnap vett tudomásul a kormány. (SITA) Orosz is csatlakozik Weissékhez Pozsony. Ladislav Orosz baloldali parlamenti képviselő nem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a Szociáldemokrata Alternatíva színeiben indul az őszi választásokon. „A mára bejelentett, Peter Weiss-szel közös sajtótájékoztató jelzi döntésemet”- mondta Orosz. (TASR) Sertésbehozatali tilalom Pozsony. Az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelet július 8-i hatállyal élősertés- és sertéshús-behozatali tilalmat rendelt el Hollandiával, Belgiummal és Írországgal szemben. A korlátozást azért vezették be, mert felmerült a gyanú, hogy ezekben az országokban tiltott növekedési hormont használtak. Martin Chudy, a felügyelet szóvivője szerint ezekből az államokból májustól nem importáltunk sertéshúst, és korábban is elenyésző mennyiséget hoztunk be. (ú) Harmadszorra sem fogadták el Pozsony. Harmadszor is elutasította a parlament a Kereszténydemokrata Mozgalom Valdimír Meciar amnesztiáinak érvénytelenítését célzó törvényjavaslatát. Ezentúl háromévi szabadságvesztéssel is büntethető a kommunizmus dicsőítése, egyben tilos letagadni, kétségbe vonni, jóváhagyni vagy mentegetni a kommunizmus bűntetteit. (SITA) Oktatási asszisztensek segítenek Pozsony. Szeptembertől 237 roma oktatási asszisztens kezdheti meg egyéves munkáját azokban az iskolákban, ahol magas a roma tanulók aránya. A tanévkezdésig az asszisztensjelölteknek el kell végezniük egy 150 órás tanfolyamot, (lpj) Marihuána igen, heroin, kokain nem London. A brit kormány úgy hirdetett harcot az úgynevezett kemény drogok, a heroin, a kokain ellen, hogy enyhítette a „puha drognak” számító marihuánával kapcsolatos törvényeket. David Blunkett belügyminiszter erre vonatkozó nyilatkozata azonnal hatalmas vihart váltott ki. Az új irányelvek szerint a marihuána a depresszió elleni szerekkel és a szteroidokkal egy kategóriába kerül, s e minősítés szerint kevésbé veszélyes, mint a dohányzás vagy az alkohol. (MTI) A PPF kezébe került a Nova tévé? Prága. Csehország pénzügyileg legerősebb befektetői csoportja, a PPF bejelentette: többségi részesedést szerzett a CET 21 társaságban, amely a Nova műsorsugárzási engedélyének tulajdonosa. Martin Svehla szóvivő elmondta: a PPF ezt úgy érte el, hogy a CET 21 két vezetője, Ales Rozehnal és Jaroslav Buriánek visszavonta tiltakozását azon bírósági döntés ellen, amely nem engedélyezte a CET 21 alaptőkéjének megemelését 200 ezer koronáról 10,2 millióra, (kj) Jack Straw brit külügyminiszter pozsonyi megbeszélései Marad a vízumkényszer HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. London nem készül a Szlovákiával szembeni vízum- kényszer megszüntetésére, bár a kötelezettség egy perccel sem lesz tovább érvényben a szükségesnél. Ezt tegnap Jack Straw brit külügyminiszter nyilatkozta a szlovák kollégájával, Eduard Kukannal folytatott megbeszélései után. A vendég megállapította: megszűnik a vízumkényszer, ha Szlovákia belép az Európai Unióba, de megtörténhet, hogy erre hamarabb is sor kerülhet. „Ám jelen pillanatban nem tudom megmondani, mikor” - tette hozzá. Tegnap a pozsonyi brit nagykövetnek is cáfolnia kellett azt a felröppentett hírt, mely szerint Nagy-Britannia a vízumkötelezettség eltörlését tervezi, (s, t, ú) ^yarí felüdülés Őrnek és lakásának az UJSZO napilappal A kinnlevőségből 30 milliárd korona behajthatatlan Milliárdos hátralékok
