Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-10 / 158. szám, szerda
Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 10. KOMMENTÁR EU-tagság: rév és vám PÁKOZDI GERTRÚD EU-taggá válásunkkal átlagosan mintegy 8 százalékos élelmiszer-drá- gulással számolhatunk - tudtuk meg a minap világbanki, illetve hazai élelmiszer-ipari és mezőgazdasági szakértők által készített tanulmányból. Ennek következtében várhatóan 1,4-1,9 százalékkal csökken a lakosság reáljövedelme, miközben az átlagos szlovákiai család bevételeinek egynegyedét már ma is élelemre költi. Az említett tanulmányból ez a rossz hír, a jó pedig az, hogy míg a cukorért 21 százalékkal fizetünk majd többet az eddiginél, krumplit csatlakozásunk után a mostam ár feléért is kapunk. Persze, ennél lényegesen nagyobb horderejűjó hír az, hogy az uniós mezőgazdasági politika elfogadásával termelőink jobb anyagi helyzetbe kerülnek. Egyelőre azonban még túl sok a kérdőjel a mezőgazdaság leendő uniós támogatása körül. Nem utolsósorban azért, mert az EU berkeiben pillanatnyilag éles vita folyik a közös mezőgazdasági politika alapelveiről. A leendő tagok meg egyelőre a jelenlegi rendszerhez próbálnak igazodni. Az ilyen felemás helyzet azonban az intenzív felkészülési tárgyalásokat folytató szlovákiai szakembergárda munkáját sem könnyíti meg. Az EU-ban folyó vita miatt tárgyalófeleik is várakozó álláspontra kényszerülnek. Vita tárgya az is, hogy az Unió a leendő tagok részére alaposan redukált közveden mezőgazdasági támogatásokat folyósítana. Az uniós tagállamokban szokásos támogatásoknak kezdetben mindössze 25 százalékát kapnánk mi is, azzal, hogy a tízéves átmeneti időszakban a támogatási összegek fokozatosan növekednének. Míg a jelenlegi tagországok egy csoportja attól tart, hogy a 2006-ig érvényes uniós költség- vetésből még ennyi sem jutna az új tagok mezőgazdaságának támogatására, a felvételre várók azzal ellenérveinek, hogy hátrányos megkülönböztetés lenne, ha ugyanannak a közösségnek az új tagjaira eleve más vállalkozói feltételek vonatkoznának. Nyilvánvaló, hogy a csaüakozási tárgyalások mezőgazdaságról szóló fejezeteinek lezárása évekre, eseüeg évtizedekre meghatározza mezőgazdaságunk jövőjét. A legtöbb termelő a majdani támogatásoktól teszi függővé az ágazat korszerűsítését, versenyképessé tételét. Ezért sem mindegy, hogy a mezőgazdasági fejezet megvitatásakor tárgyalóink milyen felkészültségről tesznek tanúbizonyságot, képesek lesznek-e az adott időpontban megfelelően dönteni a még nyitott kérdésekről. Nehogy egy rossz döntés következtében esedeg évtizedekre hátrányos helyzetbe kerüljenek mezőgazdasági termelőink. Törvényhozóink kapkodó munkájának ismeretében ugyanis semmi sem elképzelhetetien. Hajói dolgoznak, kedvező lehet a „rév és vám” aránya. Választás, de milyen? MALINÁK ISTVÁN Kétségtelen, hogy az amerikaiak által sürgetett palesztin reformok egyik legfontosabbika a biztonsági struktúrák átalakítása. Viszont Arafat eddigi lépései - személycseréi - azt igazolják, hogy elsősorban pozícióharc folyik Arafat régi gárdája és az újabb nemzedéket képviselő helyi vezetők között. A leváltások és az azokat követő parancsmegtagadások jelzik, nem túlzás a palesztin belháború veszélyére figyelmeztetni. Az sem szolgál a kedélyek megnyugtatására, hogy az USA szinte ultimátumszerűén fogalmazta meg: a palesztin állam megte- 1 remtésének feltétele Arafat (és körének) távozása, bár az tény: ez a társaság tényleg megérett a leváltásra. Már csak azért is, mert 2000- ben Camp Davidben a harcot választották a tisztességes béke helyett. Két dolgot lehet az amerikaiak szemére vetni. Az egyik: ha Washington jóval előbb és a mostaninál részletesebb tervvel áll elő, a terrorizmus elleni harca is sikeresebb lehetett volna. A másik a nyilvánvaló egyoldalúság, a palesztinok problémáinak érzékeden kezelése. Arafat a jövő év elejére meghirdette az USA által is sürgetett ebíök- és parlamenti választást. Ettől akár meg is lehetne nyugodni, mégis óriási a bizonytalanság, mert fel kell tenni a kérdést: olyan-e a palesztin társadalom, hogy legalább minimális mértékben szavatolni lehet a választások demokratikusságát? Itt nincsenek a társadalom különböző csoportjainak érdekeit és értékeit kifejező pártok. Fegyveres szervezetek vannak, általában szélsőséges nézeteket vallók, s ezek nem a pártdemokrácia szellemében működnek, hanem úgy, ahogy a fegyveres csoportok szoktak. A palesztin nép évtizedek óta hadiállapotban él, ehhez igazodott értékrendje, életmódja is. Tehát a palesztin választók a fegyveres csoportok legismertebb vezetőire fognak szavazni, az Izrael elleni háború „hőseire”. Vagyis azokra, akiket most Amerikában és Izraelben terroristáknak tekintenek. Nem egy szakértő véli úgy, majd a legtöbb öngyilkos merényletet végrehajtó Hamász fogja begyűjteni a voksok jelentős részét. Hiszen lehetett olvasni olyan felméréseket, amelyek szerint a palesztinok többsége egyetért az Izrael elleni merényletekkel. Mit tenne az USA az ilyen nem kívánt eredmény esetén? Semmisnek tekintené a választásokat? Vagy még előtte beleszólna abba, mely szervezet embereit lehet indítani? Hiszen már az Arafat eltávolítására vonatkozó nyilatkozat is felbőszítette a palesztinokat több arab országgal egyetemben, mert Arafat a palesztinok legálisan megválasztott vezetője. Ebben az áttekintheteden, kényes helyzetben nagyon körültekintő diplomáciai háttérmunkára van szükség. Az nem használ, ha az amerikai elnök a Saron-féle retorikát veszi át.- Szerintem szeptember végéig veszélyességi pótlékot kellene fizetni a lakosságnak, mert a politikusok hülye kampánybeszédei felturbózzák sokunk vérnyomását és kikészítik az idegeinket! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME Főnökük pártjának kampányolnak a Markíza televízió műsorvezetői - írja a szlovák napilap. Jozo Procko, Vilo Rozboril, Kveta Horváthová, Jana Hospodárová és Miska Ma- rienková az ANO kampánybuszán járja az országot és szórakoztatja a nagyérdeműt. Pavol Rusko pártelnök nem lát kivetnivalót abban, hogy televíziójából ismert arcok próbálnak szavazókat toborozni az Új Polgár Szövetségének. A Markíza tulajdonosa azzal érvelt, hogy a műsorvezetők nem főállású alkalmazottai a kereskedelmi televíziónak. A lap emlékeztet, az ANO nevében Rusko a múlt héten írta alá a politikai pártok választások előtti viselkedési kódexét, egyebek mellett arra is kötelezve magát, hogy nem használja ki személyes médiakapcsolatait pártja javára. Olga Gyaifásová szociológus szerint az ismert televíziós személyiségek szerepeltetése az ANO kampányában „lazítja” az amúgy komoly politikát, és az eszt- rádműsorral több választót szerezhet magának a párt. Az ANO még egy húzásáról is ír a lap: akik június 15. és szeptember 15. között kötnek házasságot, a párt jóvoltából világ körüli utat nyerhetnek. A Szövetség a Közös Célokért az alkalmazottak meggyőződése szerint a szlovákiai magyar közösséget szolgálja Járható út a nyilvánosság A Szövetség a Közös Célokért öt szlovákiai magyar szervezet közös akaratából jött létre. Amikor az elmúlt év őszén a Szövetség bejegyzéséről döntött az öt szervezet vezetősége, akkor azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a szlovákiai magyar közösségnek nem új szervezetre van szüksége, hanem a működő, meglévő országos szervezetek közös célkitűzéseit segítő háttérmunkára. POGÁNY ERZSÉBET Az öt szervezet közül mindegyik országos szervezettségű, alapszervezete és tagsága van a magyarok által lakott községekben. A közéletben nehezen találnánk olyan szlovákiai magyar személyt, aki valamilyen formában ne kötődne a Szövetséget létrehozó szervezetek valamelyikéhez: a Csemadokhoz, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségéhez, a cserkészszövetséghez vagy a Magyar Koalíció Pártjához. A kiindulási pont: nem újabb szervezetre van szükség, hanem a létezők összefogására és megerősítésére. Ezért óvakodunk attól, hogy a Szövetségről mint önálló szubjektumról essen gyakran szó, hiszen mi nem új szervezet vagyunk, hanem önálló jogi személyek által bejegyzett társulás. Nem törekszünk önálló megjelenésre, hanem a közösségi munkát végző szervezeteknek kívánunk a segítségére lenni. Meggyőződésem, hogy a Csemadok, a pedagógusszövetség, a cserkészszövetség tagsága mindennapi munkájában máris érzi ennek hasznát, pedig mindössze fél éve kezdtük meg a működésünket. A szlovákiai magyar közösség öt nagy szervezete közösen döntött arról is, hogy irodákat hoz létre, amelyekben a szlovákiai magyarok mint érintettek tájékoztatást kaphatnak a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényben rejlő lehetőségekről is. A másik útmutató munkánk során: ne tegyünk olyan lépést, amely az akadozó szlovák-magyar párbeszédet nehezítené. Naponta jelentkező dilemmánk (s nem csak a Szövetség munkatársaié): hogyan lehet erősíteni a szlovákiai magyar közösséget, ugyanakkor elfogadtatni érdekeinket a szlováksággal? Aki ma számon tartja, hogy hány olyan kérdés van, amelyben az elmúlt években nem sikerült a szlovák-magyar álláspontot közelíteni, az nem csodálkozik azon, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról rendelkező törvény szlovák politikai körökben általános elutasításra talált. Nincs szlovák partner, aki kellő politikai súllyal támogatná a magyar pedagógusképzést, a magyarság által lakott területek önrendelkezési jogát, anyanyelvűnk zavartalan használatát. Senki sem gondolhatja, hogy egyszerű partnert találni Szlovákiában olyan elhatározás elfogadtatásához, amely a magyar nemzet határmódosítás nélküli integrációját, kulturális felemelkedését tűzte ki célul. Az egyetlen járható út természetesen a párbeszéd, a vélemények egyeztetése marad. Önmagunk számára azonban tegyük világossá azt, hogy a Szövetség a Közös Célokért a szlovákiai magyar közösség számára hasznos munkát végez. Még akkor is, ha ezzel ellenkező vélekedéseket hallunk naponta. Folyamatos és zavartalan az érdeklődő polgárok-tájékoztatása, eszközeink törvényesek. Kiépítettünk egy hálózatot, amely eredményesen segíti a hozzánk forduló személyeket abban, hogy a magyarigazolvány iránti kérelmüket helyesen töltsék ki; s hogy ne kelljen Pozsonyba vagy Kassára utazniuk az illetékes konzulátusra, ránk bízzák a kérelmet, hogy juttassuk el. Nem vagyunk a magyar közigazgatási eljárás része, sem elbíráló hatóság, hanem civil szerveződés, amelyre a polgári demokráciában értékként tekintenek. Az irodák megnyitása után azzal szembesültünk, hogy a sajtóban megjelent tájékoztatásainkat Nem újabb szervezetre van szükség, hanem a létezők összefogására. úton-útfélen félremagyarázzák és felhasználják ellenünk, ezért nem törekedtünk nagy nyilvánosságra. Most, fél év elteltével azonban ösz- szegezzünk néhány adatot. Január folyamán 11 városban nyitottunk irodát, olyan épületekben, amelyek a magyar közösséget szolgálták eddig is. Az épületek tulajdonosai: Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Galánta és Kassa esetében a Csemadok, Királyhelmecen, Rimaszombatban, Losoncon és Léván a református egyház, Rozsnyón a Rozsnyó és Vidéke Alapítvány, Dunaszerdahelyen pedig a cserkészszövetség. A bérlettel tehát ezek tevékenységét is gazdagítjuk. Az elmúlt hat hónap alatt az épületeknek a javítására is jutott pénz a költségvetésünkben, most elmondhatjuk, hogy valamennyi tájékoztató iroda jó műszaki állapotban lévő épületben működik. Különösen szembetűnő a pozsonyi és kassai Csemadok- épület megszépülése. Királyhelmecen a Fő utcán állt kihasználatlanul egy ingatlan, amelynek felső emeletét béreljük, s az épületet kí- vül-belül megjavíttattuk. Az érsekújvári, komáromi, galántai Csema- dok-épületekre is ráfért a tatarozás. Rimaszombatban, Rozsnyón és Léván a felújított épületek belső munkálatait sikerült meggyorsítani, miután beköltöztünk. További városok és falvak esetében a helyi kultúrházban, a Szövetséget alakító szervezetek irodáiban, könyvesboltokban, Csema- dok-házban létesítettünk tájékoztató helyeket, illetve találtuk meg azokat a személyeket, akik tájékoztatást tudnak adni a munkánkról. Az első indulatok után elcsitult az elégedetlenség azokban a városokban is, ahol kifogásolták, hogy nem nyílt tájékoztató iroda. Mára Szepsiben, Nagykaposon és Párkányban erőteljes építkezés zajlik, Füleken, Gútán, Nyitrán, valamint további városokban és falvakban is találtunk a polgárok számára könnyen elérhető helyet. Az irodák megnyitása tehát nem öncélú volt, hanem a közösségünket képviselő szervezetek közös lépése. Számíthatunk arra, hogy akiknek nem érdekük a szlovákiai magyar közösség erősödése, azok továbbra is gátolni fogják a munkánkat. Mi azonban legyünk tisztában azzal, hogy milyen hatalmas erő rejlik egy felkészült, tájékozott, a felkínált lehetőségekkel élni képes közösségben. A szerző a Szövetség a Közös Célokért központi irodavezetője Gyakran előfordul, hogy a pénz a kóros személyiségjegyeket erősíti meg - ez a helyzet gyanakvóvá, agresszívvé, bizalmatlanná teheti az embert környezetével szemben Nem tudják még, hogyan kell gazdagként viselkedni BORDÁS SÁNDOR A 89-es változások után többen, viszonylag elég gyorsan meggazdagodtak. Ezeknek az embereknek semmilyen valóságos modell nem állt rendelkezésükre ahhoz, hogy hogyan kell gazdagként viselkedni. Filmekből leshettek el viselkedési mintákat, vagy saját, a személyiség rétegeiben korábban megbújt szükségleteiket realizálják most, az anyagi beteljesedésük folyamatában. Ennek megfelelően találkozhatunk ma környezetünkben gazdag, de elmagányosodott érzelmi hullákkal, kiket a pénzükre spekuláló, hiéna személyiségű álbarátok vesznek körül. Többen elfogadják maguk körül az ilyen sleppet, hiszen ők többnyire azt mondják, amit hallani akarnak. Melyik újgazdagnak nem esik jól azt hallani, hogy ő milyen okos, milyen rendes, mennyire segítőkész, mennyire igazságos, milyen jól megoldotta ezt, vagy azt a problémát? Ez a rengeteg pozitív álvisszajelzés homályossá teheti az éleslátását, de a befolyó pénz hatására ezt észre sem veszi. Gyakran előfordul, hogy a pénz a kóros személyiségjegyeket erősíti meg (gondoljunk csak Belgium és Hollandia nagy pedofil botrányaira), és idővel megtörténik, hogy az ember önmagáról kialakult képe teljesen eltér a mikrokörnyezeté- ben kialakult képtől. Ez a helyzet gyanakvóvá (paranoiddá), agresz- szíwé, bizalmatlanná teheti őt a környezetével szemben. A pénzemért szeretnek csak? - fogalmazhatja meg önmagának gyanakvó kérdését, és mivel nem kap rá választ, kételkedővé válhat mindenkivel szemben. Agresszivitásuk ellenvélemények elhangzása esetén jöhet felszínre, annyira, hogy környezetüket arra kényszeríthetik, hogy vonják vissza igaz állításukat, és tegyék hamissá, mert az érdekeik így kívánják. A fenti személyiségtorzulások gyakran abból az egyszerű pszichológiai képletből fakadnak, hogy az intelligencia hányadosunk (IQ) 20 százalékban, míg az érzelmi hányadosunk (EQ) 80 százalékban irányít bennünket. Ha túlságosan az IQ kerül előtérbe (amit a pénz megszerzése megerősít), akkor az érzelmi élet (EQ) rideggé, hideggé válik, valójában kiürül. Előtérbe kerül az olyan rejtett szükségletek megszerzése, mint a hatalom, a különböző perverziók - amelyek nem feltétlenül szükséges, hogy szexuális eredetűek legyenek -, a környezet uralása és irányítása stb. Természetesen nem csak negatív irányba történnek eltolódások a meggazdagodott embereknél, hiszen találkozunk pozitív példákkal is, bár jóval kisebb mértékben. Ők azok, akik segítenek különböző alapítványoknak, szervezeteknek, intézményeknek, magánszemélyeknek, követve egy polgári trendet, hiszen számukra sem mindegy, hogy milyen környezetben élnek. Sajnos, kevesen vannak tudatában annak, hogy a sok pénz mennyire megváltoztatja a személyiséget. Mégis van kivétel, és nagyon örültem, amikor egyik osztrák barátom, aki a megtollasodás útjára lépett, megkért, hogy ha komoly változásokat látok majd a viselkedésében, akkor vágjam őt jól pofon. Megígértem neki, hogy megteszem - remélem nem fog becsu- katni. A szerző pszichológus
