Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-06 / 130. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 6. FÓKUSZBAN: A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK 3 Előfordul, hogy olyanokat is felvesznek, akik egyébként nem felelnének meg a vizsgakövetelményeknek Meg kell tölteni az osztályokat MEGKÉRDEZTÜK Szigeti László oktatásügyi államtitkárt Milyen esetben nem kell a kö­zépiskolába jelentkezőknek felvételi vizsgát tenniük? A középiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó kritériumokat az isko­la igazgatója és a tantestület kö­zösen határozzák meg. Az iskola vezetője felveheti a jelentkező tanulók felét felvétek vizsgakö­vetelmények teljesítése nélkül is, ha azok tanulmányi eredményei megfelelőek. A diákok felvétele köthető egyéb feltételekhez is. Egyebek között felvételt nyerhet vizsga nélkül az olyan tanuló, aki valamely tanulmányi vetélke­dőn jó eredményt ért el. Kiemel­kedő sportteljesítménye révén is mentesülhet a jelentkező diák a felvétek vizsga teljesítése alól. A magániskolák felvétek rendsze­rére nem teljes mértékben vonat­koznak az oktatási minisztérium előírásai. A magán oktatási in­tézmények felvétek rendszere k- berálisabb. (rácz) A diákok egy része a vártnál jobban teljesít Gyakori a túljelentkezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Közeledik a középiskolai fel­vételi vizsgák második fordu­lója. Azok a diákok, akik sike­resen teljesítették a felvételi vizsgák követelményeit, már nyugodtan várhatják a szün­időt, választott oktatási intéz­ményükben szeptembertől megkezdhetik a középiskolai tanulmányaikat. RÁCZ VINCE A végzős alapiskolások Szlovákiá­ban jelenleg háromféle középiskola­típus közül választhatnak. A kilen­cedikes tanulók a felvételi kérelmü­ket gimnáziumba, szakközépiskolá­ba vagy szakmunkásképzőbe adhat­ják be. A felvételi vizsgák első fordu­lóját május 6-án és 7-én tartották meg a hazai középiskolák többségé­ben. Azokban a közoktatási intéz­ményekben, amelyekben a jelentke­zőknek speciális képességeikről és tehetségükről kell számot adniuk, március 4-étől 20-áig, a sportgim­náziumokban pedig március 4-étől április 5-éig folytak a felvételik. A nyolcosztályos gimnáziumokban tegnap és tegnapelőtt kellett felvéte­li vizsgát tenniük a diákoknak. Az előírások értelmében legfeljebb három tantárgyból vizsgázhatnak a diákok. Az oktatási minisztérium rendelete alapján szlovák nyelv és irodalomból valamennyi középisko­lába jelentkezőnek felvételiznie kell. Az esetek többségében a máso­dik vizsgatárgy a matematika. A második és a harmadik vizsgatárgy mindig az adott középiskolában fo­lyó oktatás jellegétől függ. A hazai magyar tannyelvű gimnáziumok­ban általában szlovák, illetve ma­gyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából kell felvételizni. A középiskolák eltekinthetnek a diá­kok felvételiztetésétől, ha a jelent­ül SZÓÖSSZEFOGLAfeÓ A komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium szerencsés helyzetben van: évről évre lehetősé­ge nyílik, hogy válogasson a jelent­kezők közül. Idén 128-an adták be felvétek kérelmüket, azonban csak 96 diák számára volt hely. „Magát a felvételt éppen ezért természetesen a vizsgák eredményétől tettük füg­gővé. Ennek ellenére a mi gimnázi­umunkban sem, kellett valamennyi jelentkezőnek felvételiznie. Azokat vettük fel felvételi vizsga nélkül, akik az alapiskolában kimagasló eredményeket értek el a különféle tanulmányi versenyeken, például járási első helyezetteket. Harmincöt diák esetében a tanulmányi vetélke­dőkön és versenyeken elért eredmé­Engem felvesznek-e? kező tanulók korábban elért tanul­mányi eredményei ezt indokolják. Az egyes oktatási intézményektől függ, hogy hol vonják meg a határt, mely tanulmányi áüag eléréséhez kötik a felvételi vizsgát. A felvételi vizsgákra vonatkozó szabályzat sze­rint a középiskolák a jelentkezők 70%-át vehetik fel alapiskolában szerzett érdemjegyük alapján. Fő­ként azokban a középiskolákban mentesülnek a felvétek vizsga köve­telményeinek teljesítése alól a je­lentkezők, ahol problémát jelent megtölteni az osztályokat, mert na­gyon kevesen adják be a felvétek ké­relmüket. Elsősorban a szaktaninté­zeteknek vannak ilyen gondjaik, amelyekben általában csupán 80%- os az osztályok tektettsége. A magániskolák egy része sem köve­tek meg a felvétek vizsga sikeres tel­nyek voltak a meghatározók. Az alapiskolából hozott érdemjegy ön­magában nem volt elegendő. A vizs­gamentesség feltétele, hogy a je­lentkezőnek valamely járási szintű tanulmányi vetélkedőn az első nyolc hely valamelyikén kekett vé­geznie, és kitüntetéssel kellett meg­felelnie az alapiskola utolsó évé­ben.” - közölte Andruskó Imre, a komáromi gimnázium igazgatója. , A gimnáziumba jelentkező leendő középiskolások tudásszintje min­den évben eltérő. Sok függ attól is, hogy melyik alapiskolából érkez­nek” - fűzte hozzá az igazgató. A kassai Magyar Tannyelvű Közép­fokú Ipariskolába jelentkezők közül senki sem mentesül a felvételi vizs­ga követelményeinek teljesítése alól - mondta el Hlavács Mária, az intéz­jesítését a jelentkezőktől. Éppen ezért nagyon gyakran előfordul, hogy olyan tanulót is felvesznek az intézményükbe, aki egyébként nem felelne meg a vizsgakövetelmények­nek. Az efféle megoldás kiváló pél­dát szolgáltat az esélyteremtésre, de ezzel együtt sajnos az is előfordul­hat, hogy csökken az adott iskola színvonala. Kevésbé válik vonzóvá azok számára, akik nem csupán vég­zettséget igazoló okiratot szeremé­nek szerezni, hanem valódi tudást és hasznosítható szakmai ismereteket. Elgondolkodtató tényekre derített fényt egy közelmúltban készített fel­mérés, melynek során azt vizsgál­ták, mennyiben tér el ugyanazon di­ák felvételi eredménye az alapiskola utolsó évében szerzett félévi átlagá­tól. Csaknem 80 gimnáziumban ha­sonlították össze a tanulók korábbi mény igazgatóhelyettese. „Kíváncsi­ak vagyunk ugyanis, hogy mire ké­pesek a leendő diákjaink. Még a ho­zott érdemjegyük alapján a legjob­baknak számító jelentkezőket is fel- vételiztetjük, nem teszünk kivételt senkivel sem.” - fűzte hozzá az igaz­gatóhelyettes. Bár az ipariban a vi­szonylag kevés jelentkező miatt csu­pán 80%-os az osztályok telítettsé­ge, valamennyi leendő iparistának felvételiznie kell, senkit sem vesz­nek fel csak azért, hogy nagyobb le­gyen az osztálylétszám. Tartanak vi­szont második felvételi fordulót, a központi szabályozás értelmében június 11-én. Hlavács Mária szerint mindenkinek bizonyítania kell, a hozott érdemjegy önmagában nem elegendő. Erre azért is szükség van, mert bizonyos esetekben lényeges (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) tanulmányi és felvételi vizsgán elért eredményeit. A kutatást végző szak­emberek ellátogattak 6 magyar tan­nyelvű gimnáziumba is, és a hazai magyar közoktatás szempontjából megdöbbentő adatokat rögzítettek. A 6 magyar gimnázium közül 3 az utolsó helyeken végzett az összeha­sonlításban. Ezekben a középisko­lákban a tanulók két egésszel rosz- szabb eredményt értek el a felvételi vizsgán a félévi érdemjegyüknél. A felvételi vizsgán nyújtott teljesítmé­nyen és elért eredményen ugyan bi­zonyos esetekben ronthat a tudá­sukról számot adó diákok vizsga­drukkja, mely az adott szituáció óhatatlan velejárója, de minden­képpen figyelmet érdemel a fentebb említett tény. Egyebek mellett azért, mert az osztályozás sokszor emle­getett relatívizmusára utal. különbség mutatkozik a hozott ér­demjegy és a felvételi vizsgán elért eredmény között. Szinte egyénen­ként különbözik, hogy mennyiben fedi az érdemjegy a jelentkező való­di tudását a felvételi tárgyakból. A kassai Magyar Tannyelvű Gimná­ziumban a jövő tanévre 90 diákot vettek fel, közülük 60-at a felvételi nélkül, mivel tanulmányi átlaguk megfelelt az előírt követelmények­nek- árulta el a középiskola igazga­tója, Reiter Géza. „A diákjaink valós tudásukról belépő felmérők segítsé­gével adnak számot. Az így szerzett érdemjegy általában azonos, vagy csaknem egybevág a hozott osztály­zattal. Egyébiránt alapiskolánként változó, hogy mennyire fedi az ér­demjegy a tudásszintet” - fűzte hoz­zá az igazgató, (érvé) A komáromi Ipari Középiskolában idén május 7-én tartották a felvételi vizsgákat. A jelentkezőknek ma­gyar, valamint szlovák nyelv és iro­dalomból és matematikából kellett felvételizniük. Vetter János, az in­tézmény igazgatója elmondta, vala­mennyi szakra elegendő számban adták be felvételi kérelmüket a ta­nulók. Csupán a szlovák nyelvű gé­pészeti szakképzésre kellett meghir­detniük a felvételi vizsgák második fordulóját. A középiskolában bizo­nyos szakokra idén csaknem 100%- os volt a túljelentkezés. „Pontozási rendszer alapján vesszük fel a diá­kokat. A jelentkezők pontszámai részben az alapiskolai eredménye­ikből adódnak, részben a vizsgán ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A galántai angol-magyar tannyel­vű Magángimnáziumban nem tar­tanak hagyományos értelemben vett felvételi vizsgákat a jelentke­ző diákok számára. A jövő tanévre mintegy két osztálynyi tanulót vettek fel. Tóth Lajos, az iskola igazgatója elmondta: „Intézmé­nyünkben az állami iskolákétól el­térő felvételi rendszert alkalma­zunk. A felvételi vizsgákat tulaj­donképpen felvételi beszélgetések helyettesítik. A vizsgakérdésekre adandó válaszok ugyanis cseppet sem tükrözik a diák felkészültsé­gét. A vizsgaszituációból adódóan sokan egyébként is gátlásokkal küzdenek, a félelem megakadá­lyozhatja őket abban, hogy képet nyújtsanak valós tudásukról. Ezeknek a beszélgetéseknek a kü­lön érdekessége, hogy részt vesz­nek rajtuk a diákok szülei is. A fel­vételi beszélgetések időpontja nincs meghatározott időponthoz kötve. Az iskola vezetése idén is a szülőkkel történt megegyezés alapján tűzte ki minden egyes esetben a felvételik időpontját. nyújtott teljesítményükből. Java­részt azonos teljesítményt nyújta­nak a diákok önmagukhoz képest, az alapiskolában szerzett érdem­jegyük megfelel a tudásszintjüknek. Ennek ellenére tapasztalhatók egyes esetekben bizonyos anomáli­ák, a felvételiző diákok egy része ho­zott osztályzatához képest önma­gán felül teljesít. Kisebb számban az is előfordul, hogy a tanuló a lelki ál­lapota hatására rosszabb teljesít­ményt nyújt érdemjegyéhez viszo­nyítva. A felvételi vizsgán szerzett pontszámok az alapiskolás eredmé­nyekkel az esetek többségében össz­hangban vannak.” - fűzte hozzá. A felvételi vizsga követelményeinek teljesítése alól idén azok a jelentke­zők mentesültek, akiknek az átlaga nem haladta meg az 1,3-at. (RV) Februártól április végéig zajlottak a vizsgát helyettesítő beszélgeté­sek.” A tanulók felvételét a ma­gángimnáziumban nem kötik a je­lentkezők tanulmányi átlagához sem. A tapasztalat azt mutatja, tette hozzá az igazgató, hogy az olyan gyereket, akit nem érdemes tanítani, el sem viszik el a szülei a galántai magángimnáziumba. „Minden gyereknek jogában áll ta­nulni, a közepes képességű nebu­lóktól sem lehet megfosztani a to­vábbtanulás lehetőségét. Ki hatá­rozhatja meg, ki írhatja elő a gyengébb képességű és rosszabb tanulmányi eredményeket felmu­tató diákok számára, hogy nem ta­nulhatnak tovább és nem szerez­hetik meg a szükséges képesítést.” - fűzte hozzá Tóth Lajos. Az igazgató véleménye szerint a diákok tudásszintje sok esetben nincs egyenes arányban az alapis­kolás bizonyítványokon feltünte­tett érdemjegyekkel. Éppen ezért a magángimnáziumban elsősor­ban a tanuló személyéhez próbál­nak közelíteni és felvételiző ké­pességeihez igazítani a követel­ményrendszert. (rv) A középiskolába jelentkezők korábbi tanulmányi eredményeinek megítélése oktatási intézményenként eltérő Nagyon sok múlik az alapiskolán is Egy tizenévesnek gyakran nehéz a felvételi vizsga Gátlásokkal küzdenek VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 20-24 FOK \ Nap kel 04.55-kor - nyugszik 20.46-kor. \ Hold kel 02.57-kor- nyugszik 15.56-kor. \ Duna vízállása - Pozsony: 335, árad; Medve: 180, árad; Komárom: 250, árad; Párkány: 170, árad. ELŐREJELZÉS Országszerte vál­tozóan borult lesz az égbolt, szórványos zápo­rokra, zivatarok­ra számíthatunk. Délután délnyugaton megnövek­szik a felhőzet és több helyen vár­ható csapadék. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 22- 26 fokot, éjszaka pedig 11-15 fok lehet. Pénteken főként a délelőtti órákban lehet helyenként eső, dél­utánra az ország nagy része felett felszakadozik a felhőtakaró. Nap­pal 20-24, éjszaka 10-14 fok lehet. Vasárnap is marad a borús időjá­rás. A hőmérő higanyszála nappal 19-23 fokig emelkedhet. ORVOSMETEOROLÓGIA A változékony időjárás a szerve­zetünkre is ked­vezőtlenül hat. Csökken a teher­bírásunk, lassul­nak a reakcióink, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani a teendő­inkre. Emiatt a munkavégzés so­rán és a közlekedésben is nagyobb a balesetveszély. A megszokottnál is fáradékonyabbak, ingerléke­nyebbek lehetünk, ami a gyengébb idegzetűeknél akár depressziós ro­hamot is kiválthat. A keringési za­varokkal küszködőknek ajánlott kerülni a túlzott fizikai megterhe­lést. Holnap is a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk. Holnap ÍZ VILÁG uuiotNuAun ♦ Párizs, ahol a burgonya a föld almája ♦ Császármorzsa - smórni ♦ Epres finomságok

Next

/
Thumbnails
Contents