Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 29. Újabb tüntetés Argentínában Buenos Aires. Tízezren tüntettek csütörtökön Buenos Airesben az argentin elnöki hivatal és törvényhozás előtt amiatt, hogy a munkanélküliek egy előző napi megmozdulásán két tüntető életét vesztette a rohamrendőrökkel vívott összecsapásban. A tüntetők a rohamrendőrséget azzal vádolták, hogy tagjai lőtték agyon a két fiatalt, Eduardo Duhalde elnököt pedig a növekvő munkanélküliségért és szegénységért tették felelőssé. A múlt év decemberében zavargások hulláma csapott át Argentínán, a tiltakozások vihara elsöpörte az akkori kormányt. (MTI) Konzultáció a szövetségesekkel Washington. Amerikai kormányzati illetékesekből álló küldöttségek látogatják körbe júliusban az Egyesült Államok NATO-beli és ázsiai szövetségeseit, hogy megvitassák a szövetségesek lehetséges bevonását a Washington által tervezett rakétavédelmi rendszerbe - közölte Paul Wolfowitz, a védelmi miniszter helyettese. Amerikai érvelés szerint e rendszer nem Oroszország ellen irányulna, hanem a Nyugattal szemben ellenséges, sötét szándékú államok (Irak, Irán, Eszak-Korea) esetleges támadásának elhárítását szolgálná. (MTI) Vadzspaji: nem lesz háború Újdelhi. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök tegnap kizártnak nevezte, hogy országa háborúba bonyolódjék a szomszédos Pakisztánnal a kasmíri válság miatt. Az AP szerint az indiai kormányfő Uttar Prades szövetségi állambeli látogatása alkalmával utalt arra is, hogy csökkent a feszültség a Kasmír indiai és pakisztáni részét elválasztó vonal mentén, ahol mindkét ország milliós hadsereget sorakoztatott fel. Kijelentette: India kész a tárgyalásokra, Pakisztánnak azonban tartósan meg kell állítania a határon átnyúló terrorizmust a köztük öt évtizede fennálló konfliktus lezárása érdekében. (MTI) Megfigyelők szerint Vadzspaji szóhasználata jelentős mértékben enyhült (Képarchívum) Enyhe fölény a konzervatívoknál Berlin. Tizenhárom héttel az országos parlamenti választások előtt csökkenőben van a különbség a német kormánypártok és az ellenzéki tömb népszerűsége között. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a kormányzó szociálde- molaaták (SPD) népszerűségi mutatója 33-ról 38 százalékra emelkedett. Az ellenzéki uniópártok (CDU/CSU) indexe változatlanul 40 százalékon áll. Az SPD-vel együtt kormányzó Zöldek népszerűsége (8 százalék) sem változott. Visszaestek viszont az uniópártok potenciális koalíciós partnerének számító liberálisok. (MTI) G8-csúcsértekezlet: hatpontos tervet fogadtak el annak érdekében, hogy megakadályozzák terroristák tömegpusztító fegyverhez jutását Bush közel-keleti elképzelései nem arattak osztatlan sikert ÖSSZEFOGLALÓ Kananaskis. George Bush amerikai elnök hétfőn ismertetett közel- keleti béketervének - amelyben közvetve Jasszer Arafat eltávolítására is felszólította a palesztinokat - tulajdoníthatóan az eredeti szándéknál jóval nagyobb teret kapott a G8-csúcstalálkozón az izraelipalesztin válság megoldása. A nyolc nagyhatalom vezetői nyilatkozatot is elfogadtak a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. E szerint az izraeli-palesztin békéltetési törekvések célja, hogy mindkét fél saját államában élhessen egymás mellett, biztonságban, elismert határok között. Az USÁ, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Olaszország, valamint Oroszország vezetője egyetértett abban, hogy sürgető teendő a palesztin intézmények és a palesztin gazdaság megreformálása, valamint az, hogy a palesztinoknak szabad és tisztességes választásokat kell rendezniük. Viszont a közös nyilatkozat nem megy el odáig, ahogyan George Bush fogalmazott hétfőn: az amerikai elnök azt mondta, hogy új palesztin vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem kompromittálták magukat a terrorizmussal. Bush Kananaskisban is vüágossá tette ugyan, hogy Arafatnak a palesztin mozgalom éléről való távozását szeretné elérni, de egyik nyilatkozatában már úgy fogalmazott, hogy az USA csak akkor fog pénzügyi támogatást nyújtani a palesztinoknak, ha megvalósítják a reformokat és elutasítják a terrorizmust. Ez némileg enyhébb a hétfői szavakhoz képest. Süvio Berlusconi olasz kormányfő ugyan arról beszélt, hogy Arafat helyesen tenné, ha visszavonulna, de a G8 nyilatkozata végül is nem szól a mielőbb remélt választások nyomán megalakuló új palesztin vezetés kívánatos összetételéről. Állásfoglalást tettek közzé a nyolcak a dél-ázsiai konfliktusövezetről is. Felszólították Pakisztánt: akadályozza meg, hogy területét szélsőséges csoportok támaszpontjukként használhassák. Ezzel együtt szorgalmazták, hogy India legyen partner a komoly tárgyalásokhoz a kasmíri konfliktus rendezése érdekében. A G 8 szerint mind Indiának, mind Pakisztánnak kötelezettséget kell vállalnia az állhatatos párbeszédre. A csúcstalálkozó legfontosabb konkrét döntése az volt, hogy húszmilliárd dolláros alap létrehozását határozták el: ebből akarják finanszírozni a volt Szovjetunió utódállamaiban fennmaradt tömegpusztító (nukleáris, biológiai, illetve vegyi) fegyverkészletek felszámolását, nehogy ezek a veszélyes eszközök terroristák vagy gonosz szándékú államok kezébe jussanak. Hatpontos terv született annak érdekében, hogy megakadályozzák terroristák tömegpusztító fegyverhez jutását. Mint az értekezlet után kiadott nyilatkozatból kitűnik, a G8 tagjai megfelelő szerződések előmozdításával elejét akarják venni, hogy a terroristák biológiai, vegyi, vagy atomfegyvert szerezzenek be. Ezen kívül elővigyázatossági intézkedésekkel és technikai berendezésekkel biztosítani kell ezeknek a fegyvereknek a biztonságos gyártását, raktározását és szállítását. A G8- országok szorgalmazzák továbbá, hogy legyen hatékonyabb a határ- ellenőrzés és a nemzetközi együttműködés a fegyvercsempészéssel szemben. Megítélésük szerint a fegyverek gyártására alkalmas anyagok küldésénél is szigorítani kell az ellenőrzést. Általánosságban csökkenteni kell a hasadóanyagok, fegyvernek alkalmas mérgek és kórokozók készleteit, ezzel is elősegítendő, hogy megnehezítsék ezek illetéktelten kezekbe jutását. A G8 nyilatkozata támogatást ígér mindazon országoknak, amelyeknek nincs elég pénzük e tervben megfogalmazott ajánlások gyakorlati megvalósítására, (m, ú) Hebronban az izraeli hadsereg tegnap már 4. napja tartotta körbezárva a Palesztin Hatóság épületét, követelve a bent tartózkodó terroristák távozását. Eddig mintegy 150 személy jött elő, de vagy tucatnyi palesztin el- sáncolta magát. Erre tegnap délelőtt a 4 emeletes épület földszinti részét buldózerrel lerombolták az izraeli katonák. (CTK/AP-felvétel) Pénz vagy legalább konkrét ígéret helyett sok jó tanáccsal látták el az afrikaiakat Csalódottak a szegények Kananaskis/Siby. Csalódottságuknak adtak hangot a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország (G8 csoport) kananaskisi csúcstalálkozójának napirendje miatt a szegény országok csúcstalálkozójának résztvevői. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szegény országok csúcsértekezlete, amelyet ellencsúcsként harangoztak be, még kedden kezdődött Maliban, a Siby nevű településen. Résztvevői szerint az USA, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Olaszország és Oroszország a kanadai Kananaskisban csak saját érdekeit tartotta szem előtt, és ennek megfelelően elsősorban gazdasági és biztonsági kérdésekről tárgyaltak, teljesen háttérbe szorítva az afrikai kontinens problémáit. Az ellencsúcs több képviselője is felháborodásának és elkeseredésének adott hangot a vüág vezető hatalmainak magatartása miatt. Véleményük szerint eljött az idő, hogy a felemelkedés érdekében a fejlődő országok végre saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. „Ha a világ hatalmasai eljönnének ide, a szegények Kananaskisébe, akkor végre szembesülhetnének a való élettel” - hangoztatták többen is. Mint az AFP utalt rá, a sibyi tanácskozás mintegy 200 küldöttét, akik Maliból, Nigerből, Szenegálból, Guineából és a Burkinai Köztársaságból érkeztek, az sem hatotta meg, hogy a kananaskisi csúcsra négy afrikai ország elnökét is meghívták, hogy tájékoztassák a G8 vezetőit a 2001-ben elfogadott Új partnerség az afrikai fejlődésért elnevezésű program (NEPAD) jelenlegi állásáról. A G8-csúcs résztvevői emellett olyan megállapodást írtak alá a meghívott afrikai vezetőkkel, amelyben ígéretet tesznek az afrikai kontinens gazdasági fejlesztésének előmozdítására, de a dokumentumban megfogalmazott számos jó tanácsot kevés konkrét pénzbeli támogatási kötelezettségvállalás kíséri. A Tony Blair brit kormányfő által korábban afrikai Marshall-tervként beharangozott dokumentum végül is nem tartalmazza a korábban előirányzott, évi 12 milliárd dolláros fejlesztési támogatás határozott ígéretét, hanem csupán a segítségnyújtásra irányuló törekvést fogalmazza meg, „összhangban az egyes országok prioritásaival és eljárási rendjével”. Az egyik kötelezettségvállalás arra vonatkozik, hogy a G8 államai növelik befizetéseiket a legszegényebb országok adósságterheinek enyhítését szolgáló alapba. Az új kormánykoalíció rákényszerülhet a kommunistákkal való összefogásra Csehország államfő nélkül maradhat KOKES JÁNOS Prága. Ismét fellángolt a vita arról, hogy továbbra is a parlament válassza-e meg az államfőt, vagy pedig bevezessék a közvetlen elnökválasztást. A most alakuló új kormány- koalícióban ugyan mindenki támogatja a közvetlen elnökválasztást, de az elképzelések nem esnek teljesen egybe. Másrészt a CSSD-nek és a két pártból álló Koalíciónak csak 101 mandátuma van a képviselőházban, ami nem elegendő az alkotmány megváltoztatásához. A Hos- podárské noviny szerint ezért nem lehet kizárni, hogy Csehország a jövő év elején pár hónapig államfő nélkül maradhat, amíg az új kormánykoalíciónak sikerül keresztülvinnie a közvetlen elnökválasztást. Václav Havel mandátuma február elején jár le. Amíg nem sikerülne megválasztani az új köztársasági elnököt, addig jogkörét a kormányfő és a képviselőházi elnök gyakorolná. Hana Marvanová, a Koalícióhoz tartozó US-DEU elnöke, aki a lehetségres forgatókönyvek egyikének tartja a pár hónapos államfő nélküli állapotot, azt mondta a lapnak, hogy ez esetben meg kellene egyezni a kommunistákkal, akik szintén támogatják a közvetlen elnökválasztást. A 41 mandátumos KSCM azonban feltételül szabja a legfelsőbb alkotmányos tisztségviselők jogkörének újraszabályozását. Marie Soucková, a CSSD alelnöke szerint az is szóba jöhet, hogy népszavazást rendeznének a közvetlen elnökválasztás bevezetéséről. Ezzel az a bökkenő, hogy a cseh jogrend nem ismeri a referendum intézményét, s ezért először Uyen törvényt kellene hozni. Amit eddig a Klaus- féle ODS ellenállása nem tett lehetővé. Az ODS a közvetlen elnökválasztást is határozottan elutasítja, ezért számolhat az új kormánykoalíció csak a kommunistákkal. A tálibok rakétája találhatta el a lőszerraktárat Afganisztán: 32 halott MTI-HÍR Kabul. A legújabb jelentések szerint 32 halottja és 70 sebesültje van a csütörtök esti lőszerraktár-robbanásnak Afganisztán déli részén. Az AFP francia hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó forrás elmondta, hogy rendkívül heves robbanás történt a fővárostól, Kabultól 500 kilométerre délre fekvő Szpinboldakban. A lőszer- raktár teljesen megsemmisült, és a környékén lévő lakóházak is súlyosan megrongálódtak - tette hozzá. A robbanás okát hivatalosan még nem közölték, de helybeliek szerint az egykori tálibok egyik rakétája csapódott a lőszerraktárba, s ez okozta a detonációt. Dánia nagyon nagy fába vágta kis fejszéjét Senki sem fog aludni MTI-JELENTÉS Brüsszel. Hétfőtől Dánia veszi át az EU soros elnöki tisztét. Ebből az alkalomból Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök a Financial Times- nak hangsúlyozta: a csatlakozásra esélyes tíz tagjelöltnek óriási csalódást okozna, ha a bővítés késedelmet szenvedne. Hozzátette: a késésnek súlyos politikai, gazdasági és társadalmi következményei is lennének. „Történelmi és morális kötelességünk, hogy beváltsuk ígéreteinket” - mondta, de nem konkretizálta, kinek szól a figyelmeztetése. A lap azonban emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb veszélyt az unió közös agrárpolitikájának jövője körüli huzakodások jelentik. Rasmussen azonban el van szánva arra, hogy mindent elkövet a bővítési menetrend tartása érdekében. A decemberi koppenhágai csúcsra készülve a biztonság kedvéért négy napra bérelte ki a Bella kongresszusi központot, noha a csúcs hivatalosan csak két napig tart. Rasmussen derűlátó a sikert illetően, bár az év iftolsó hónapjaiban egymásra torlódnak a fontos politikai események. Mire - várhatóan október végén - berendezkedik a szeptember 22-i választások után hatalomra kerülő új német kormány, már csak hat hét marad a december 12-én esedékes koppenhágai csúcsig a csatlakozási tárgyalások legintenzívebb szakaszára. Ugyanerre az időszakra esik az írországi referendum, és ekkor kellene megbirkózni Ciprus problémájával is. Egyesek azzal érvelnek, hogy egy kis tagállam aligha tud magára vállalni üyen óriási feladatokat, mert nincs akkora befolyása, hogy sikeresen tudjon alkudozni a nagyobb főszereplőkkel. Rasmussen erre azt válaszolta, Dánia képes arra, hogy sikeresen közvetítsen a nagyok között; a dán belpolitika a következő fél évben takaréklángra kerül, a köztisztviselők szabadságolását felfüggesztik, és még az ellenzék és beleegyezett abba, hogy a parlamenti menetrendet az unió miniszteri tanácsának az üléseihez igazítsák. „Koppenhágáig itt senki nem fog aludni” - idézett a lap egy bánatos dán tisztségviselőt. Rasmussen pedig azt mondta, hogy idejének mintegy 80 százalékát az uniós ügyeknek fogja szentelni. Életjáradékért tüntetnek ma a móri hozzátartozók Elháríthatatlan volt? ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Demonstrációra készülnek ma a támogatások elosztását végző Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület ellen a május 9-i vérengzés áldozatainak hozzátartozói. A kártérítési perhez két banki alkalmazott családja is csatlakozott. Ugyanis a hozzátartozók szerint a bank nem tett meg mindent a tragédia elkerülhetősége érdekében, ezért anyagüag is felelős, többek között életjáradékot kell fizetnie az árváknak és a családtagoknak. Ezt Magyar György, a móri bankfiókban május 9-én megölt Kiss Tibor hozzátartozóinak jogi képviselője közölte. Az ügyvédet két újabb áldozat, két banki alkalmazott hozzátartozói bízták meg, hogy nevükben is pereljen. Az Erste Bank Hungary támogatta és továbbra is támogatja a móri bankrablás áldozatainak hozzátartozóit, ám a tragikus ügyben kártérítési felelősség nem terheli a bankot - állította egybehangzóan a tegnapi sajtótájékoztatón a bank vezetése, jogi képviselője és az áldozatokat támogató egyesület vezetője. Kisbenedek Péter, a bank vezérigazgatója hangsúlyozta: erkölcsi kötelességüknek tartják a hozzátartozók támogatását. „Eddig a legnagyobb diszkrécióval kezeltük a támogatás összegét” - mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban napvilágot látott kártérítési igény miatt döntöttek az összeg nyilvánosságra hozatala mellett. A bank 50 millió forintot utalt, illetve utal át a hozzátartozóknak, és további 50 millió forint gyűlt össze a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesületnél vezetett támogatói számlán. Orosz V. Sándor, a bank meghatalmazottjogi képviselője szerint a magyarországi jogi szabályozás értelmében a bank semrmlyen mulasztást nem követett el, kárt nem okozott, így kártérítési felelősség sem terheli. Hozzátette: a móri bűncselekmény a vis major, az elháríthatatlan cselekmény kategóriájába tartozik. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a bank biztonsági felszereltsége az előírásoknak megfelelő volt. (m, o)
