Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-28 / 149. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 28. Közélet 5 A teljes szervezettségű oktatási intézmények többsége július elsejével jogalanyivá válik, s ez gondokkal jár Változás előtt bizonytalanság Soha nem volt még ekkora bizonytalanság a jövőt illetően, mint most - állítják egybehangzóan az iskola- igazgatók a hatáskörök átruházásával július elsején előálló új helyzettel kapcsolatosan. Ez pedig véleményük szerint egyértelműen a megfelelő tájékoztatás hiányára vezethető vissza. V. KRASZNICA MELITTA Milyen problémákkal kell szembenézniük július elsején? - kérdeztük Novák Ferencet, a bátor- keszi Kovács József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóját. Július elsejével két fontos változás áll be iskolánk életében. Egyrészt megváltozik fenntartónk, tehát az önkormányzathoz kerülünk, másrészt az iskola jogalanyivá válik. Nem szerencsés dolog, hogy mindkettőre egy időben kerül sor. Mi azt szerettük volna, ha az eredeti elképzelésünk alapján április elsejével megszerezzük jogalanyiságunkat, és már akkor „letudjuk” az ezzel járó szervezési és adminisztrációs feladatokat, a regisztrációt, a számlanyitást stb. Sajnos, erre rajtunk kívül eső okok miatt nem került sor. Most viszont mindaddig nem foghatunk az adminisztrációs teendők intézésébe, amíg a polgármestertől nem kapjuk meg az ehhez szükséges okiratokat, az alapítólevelet, kinevezési okmányomat. Ó viszont csak július elseje után adhatja ki mindezeket. Ez » Ugyancsak elhibá- r zottnak tartom azt a jogszabályt, amely kizárja, hogy az igazgatók képviselőként is tevékenykedjenek. >> azt jelenti, hogy a törvény szerint elsejétől már jogalanyiak leszünk ugyan, de semmilyen érvényes dokumentummal nem rendelkezünk. Az egyik legsürgetőbb feladat a számlanyitás lesz, hiszen az alkalmazottak bére erre a számlá„Sok múlik azon, mennyire tud együttműködni az iskola, óvoda vezetősége az önkormányzattal." (Vas Gyula felvétele) ra érkezik majd. Azt azonban a mai napig nem tudom, mekkora bérkeretből gazdálkodhatok. Pedig július elsejétől én leszek a pedagógusok és a nem pedagógiai dolgozók munkáltatója. Ugyanakkor ön az önkormányzat alkalmazásában áll majd... Viszont tudomásom szerint az én bérkeretemet is - a pedagógusok és nem pedagógiai dolgozók bérével együtt - a járási hivatal osztja le, tehát az önkormányzatnak nem lesz beleszólása az igazgató jutalmazásába. Sem pozitív, sem negatív irányban, tehát sem motiválni, sem szankcionálni nem fogja tudni őt. Ezt nem tartom helyesnek. Ugyancsak elhibázottnak tartom azt a jogszabályt, amely kizárja, hogy az igazgatók képviselőként is tevékenykedjenek a községben. Annál is inkább, hiszen ezentúl az iskolákat érintő, komoly döntéseket kell hozniuk a képviselő-testületeknek, és nem biztos, hogy szakszerűen állnak hozzá a problémához. Több fórumon elhangzott már: nem igazán szerencsés dolog, hogy a főiskolai, egyetemi végzettségű iskolaigazgatóknak a náluk alacsonyabb képesítéssel rendelkező polgármesterek - tisztelet a kivételnek - lesznek a munkaadóik. Való igaz, hogy sok helyen bizony nem is alaptalanul merültek fel ilyen aggodalmak az iskolaigazgatókban, de talán még inkább kételyeik vannak azzal kapcsolatban, miként viszonyul az önkormányzat az adott településen található oktatási intézményekhez. Sok múlik azon, mennyire tud együttműködni az iskola, óvoda vezetősége az önkormányzattal, a képviselők mennyire érzik felelősnek magukat ezeknek az intézményeknek az ügyeiben. Minden bizonnyal jelentős eltérések lesznek az egyes települések között. Mindezen fenntartások ellenére igazgatótársaimmal természetesen örülünk annak, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat helyben lehet megoldani, helyben születhetnek meg az iskolát érintő lényeges döntések. Nem a járás, a kerület diktál majd, és az egyes politikai pártok által kinevezett hivatalnokok nem önkényesked- hetnek az iskolaigazgatók felett, mint ahogyan annak bizony tanúi lehettünk a volt kormánygarnitúra idején. A hatásköri törvény módosítása értelmében az iskolaigazgatóknak július elsejét követően is lehetőségük lesz arra, hogy a járási hivatalok alkalmazottaival végeztessék a bérszámfejtést. Önök élnek ezzel a lehetőséggel? A szóban forgó módosításban, amely ugyan még nem jelent meg a törvénytárban, de az interneten már hetek óta olvasható, az áll, hogy a bérszámfejtést a járási hivatal munkatársai végzik, ha az igazgató nem kéri másképpen. Ezt azért hangsúlyozom, mert többen úgy értelmezték, hogy külön kérni kell erre a járási hivatalt. Pedig éppen azoknak kell jelezniük szándékukat a hivatal felé, akik nem akarják igénybe venni ezt a lehetőséget. Az elkövetkező fél évben mi még az eddigi módon, tehát a járási hivatallal végeztetjük a bérszámfejtést, annál is inkább, \\ A törvény szerint r elsejétől már jogalanyiak leszünk ugyan, de semmilyen érvényes dokumentummal nem ren- > * delkezünk. >> mert erre a munkakörre - a már korábban jogalanyivá vált iskolák tapasztalataiból kiindulva - biztosan nem kapunk bérkeretet. A későbbiekben az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a szomszédos iskolák, illetve önkormányzatok közösen alkalmaznak majd egy bér- számfejtőt. Tudomásom szerint a bátorkeszi önkormányzat 4-5 szomszédos községgel közösen fél munkaerő alkalmazására elegendő bérkeretet delimitál július elsejétől a járási hivataltól. Minél hamarabb meg kell szüntetni a hazai és az uniós norma közti ellentéteket Nehéz az ügyvédi titok(nem)tartás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha egy ügyvédnek a lehetséges ügyfelével folytatott beszélgetés alapján olyan gyanúja támad, hogy az illetőnek köze lehet valamilyen szervezett bűncselekményhez, például pénzmosáshoz, azt azonnal jelentenie kell a megfelelő hatóságoknál - összegezte a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás után szigorított uniós norma lényegét John Fish, az uniós tagállamok ügyvédi kamaráit tömörítő tanács (CCBE) elnöke. Az amerikai tragédia után éles vita alakult ki az információk bizalmasságáról és az ügyvédi titoktartásról, mert a legtöbb országban az ügyvédi titoktarÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kabinet beleegyezett a választójogi törvény módosításába, a miniszterek a sürgősségi eljárásra is rábólintottak. Az Ivan Sitpko belügyminiszter által előteijesztett javaslat szerint a kampány 30-ról 21 napra rövidülne, megszűnne a voksolás előtti 48 órás moratórium, kereskedelmi médiumokban is lehetne kampányolni, és módosulna az adatvédelemmel ellentétben levő rész is. A Magyar Koalíció Pártja és a Kereszténydemokrata Mozgalom tást szabályozó törvény ellentétben áll az említett uniós ajánlással. Fish szerint az államokon múlik, irályén mértékben alkalmazzák az uniós rendeletet, ám szerinte kívánatos lenne, ha az országok jogrendjükbe iktatnák. „Az ügyvédi titoktartás senkit nem ment fel a büntetőjogi felelősség alól. Ha valaki tud valamilyen bűncselekményről, és azt nem jelenti, azzal bűncselekményt követ el” - jelentette ki Stefan Detvai, a Szlovák Ügyvédi Kamara elnöke. Christian Wisskirchen, a CCBE nemzetközi joggal foglalkozó titkára elmondta: az uniós útmutató Nagy-Britanniában különösen nehézségeket okoz. „Például ha az egyik ügyfelem házat akar vásárolkormánytagjai nem támogatták a javaslatot. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ellenzi, hogy az utolsó pillanatban, néhány héttel a voksolás előtt változtassák meg a játék- szabályokat. „Nem tartjuk megfelelőnek Simko javaslatát” - közölte Ján Budaj, a Demokratikus Unió elnöke. Rámutatott: az 1998-as parlamenti választásokon kiderült, hogy a polgárok karikázással nem juttathatnak be jelölteket a parlamentbe - legutóbb például egyet sem sikerült -, mivel az adott személynek a szavani, és egy megjegyzéséből esetleg olyan gyanúm támad, hogy talán pénzmosásról van szó, jelentenem kell. Amíg viszont az illetékesek ellenőrzik a megérzésemet, két hónap is eltelhet. És ha alaptalan a gyanú?” - magyarázta az uniós normával járó angol bonyodalmakat Wisskirchen. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint minél hamarabb orvosolni kell a hazai és az uniós norma közti ellentéteket. A CCBE tagállamai és az uniós csatlakozásra váró államok képviselői a tegnapi, nemzetközi pozsonyi szemináriumon egyebek mellett a pénzmosás elleni harccal kapcsolatos uniós rendelettel is foglalkoztak, (sza) zatok legalább tíz százalékát meg kell szereznie. „így csakis a pártvezetés dönt a leendő képviselőiről” - fogalmazott Budaj. Bírálta az MKP-t és a KDH-t, amiért nem támogatják a választójogi törvény módosítását. Budaj viszont nem helyesli a kampány idejének a lerövidítését. „Egyes pártok ugyanis így könnyebben be tudnák bizonyítani, hogy csak az előírt 12 milliót költötték el” - vélte. Ugyanakkor támogatná, ha nem csak a közszolgálati elektronikus médiumokban lehetne kam- pányolni. (szge, sza) Motorvonatügy Parlamenti meghallgatás Pozsony. A parlament tegnap meghallgatta Milan Hanzel főügyészt és Ivan Simko belügyminisztert a vasúttársaság által harmincöt motorvonatra kürt tender ügyében. A főügyész szerint az ügyben folyik a vizsgálat, tegnap hallgatták meg Andrej Egyedet, a vasúttársaság igazgatóját, ám mindeddig nem találtak törvénysértésre utaló nyomokat. „Nem akarunk semmit a szőnyeg alá söpörni” - mondta Hanzel, és egyben biztosította a képviselőket, hogy a vizsgálótisztek mindenkit kihallgatnak, akinek a neve felmerült vagy a későbbiek során felmerül az ügyben. A pénzügyi rendőrség meghallgatja Jozef Macejko volt közlekedési minisztert, Peter Kl’uckát, a minisztérium hivatalvezetőjétől és Miroslav Dzurindát, a tender lebonyolítását felügyelő bizottság vezetőjét is. „Nem fogjuk leváltani a vizsgálótiszteket, és kegyelmet sem kérünk majd a tetteseknek” - mondta a belügyminiszter, s hozzátette: a vizsgálati szervek mindent elkövetnek az igazság felderítése érdekében. Mikulás Dzu- rinda lezártnak tekinti a tender körül kialakult botrány politikai részét, hangzott el tegnap a parlament Kérdések órája című programpontja során. A büntetőjogi része azonban csak az ügyészség vizsgálatának befejeztével zárul le, mondta Maria Kadlecíková -miniszterelnök-helyettes, aki a kormányfő helyett válaszolt a képviselők kérdéseire, (lpj) Választási törvény: a magyar és a keresztény miniszterek nem támogatták a javaslatot Későn változnának a játékszabályok RÖVIDEN Rövidesen emelik az alaptőkét Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bank részvényesei az augusztusi közgyűlésen valószínűleg jóváhagyják az 1,044 milliárd koronával történő alaptőke-emelést. A magyar OTP Banknak mint a pénzintézet többségi tulajdonosának a privatizációs szerződésből kifolyólag egy éven belül 1 milliárd koronával kell emelnie szlovákiai szerzeményének alaptőkéjét. (SITA) Magához tért a szlovák korona Pozsony. Tegnap a korona árfolyama a délelőtt folyamán 30 fillérrel erősödött, és napközben a 44 korona/ euró kurzus alá süllyedt. Szakértők szerint az árfolyammozgást egy nagyobb ügyfél által a piacra dobott euró okozta. A pénzpiac zárásakor kissé gyengült a hazai fizetőeszköz, ám a 44,070/100 korona/euró árfolyam még mindig 25 fillérrel magasabb volt, mint a reggeli nyitáskor. (SITA) Duray-per: elmaradt a tárgyalás Budapest. Már a második kitűzött bírósági tárgyalást kellett elhalasztani az alperes Szlovákiából történő megidézésnek nehézségei miatt abban az ötmillió forintos kártérítési perben, amelyet a Magyarok Világszövetsége indított Duray Miklós, a szervezet korábbi elnökségiiagja ellen, mert 2000 decemberében úgy nyilatkozott, az MVSZ jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszervezete. A bírósághoz visszaérkezett postai tértivevényről nem volt megállapítható, ki vette át az idézést. Az új határnap október 31. Az MVSZ azért fordult bírósághoz, mert Duraynak a lapunkban 2000. december 6-án nyilvánosságot kapott kijelentése után a magyar Országgyűlés úgy döntött, megvonja az addig folyósított több száz millió forintos költségvetési támogatást a világszervezettől, (m, ú) Hamzík Dzurinda ellen szavaz Pozsony. Pavol Hamzík támogatni fogja a HZDS Mikulás Dzurinda kormányfő elleni bizalmatlansági indítványát. Az SOP elnöke a motorvonatügy mellett az előcsatlakozási alapok körüli Roland Tóth-botrány miatt is a miniszterelnök ellen voksol. Dzurinda szerinte mindkét ügyben hazugsággal akarja elkerülni a felelősségre vonást. Hangsúlyozta, az SOP többi képviselője közvetlenül a szavazás előtt dönt. (SITA) Pártok népszerűségi listája Pozsony. A szavazatok egynegyedével a HZDS lehet a választások győztese -jelzi előre a Nemzeti Népművelési Központ júniusi közvélemény-kutatása. Második a Smer 13,7 százalékkal. Más felmérésekkel szemben az MKP helyett az SDKÚ a harmadik 11,3 százalékkal, negyedik pedig az ANÖ 11,2 százalékkal. A magyar párt az ötödik, s 9,7 százalék bizalmát élvezi. A KDH 6,6, az SNS 5,3 százalékkal kerülne a parlamentbe. (TASR) Schuster ma értékel a parlámentben Pozsony. Harmadik éves országértékelő jelentésével ma lép a képviselők elé Rudolf Schuster. Az államfő Ján Füle szóvivő szerint az ország jövőbeni kilátásairól, különösen a választások fontosságáról kíván beszélni. Várhatóan arra biztatja majd a választókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a NATO- és EU-csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú választásokon. (SITA) A diszkriminációellenes törvény napirendre tűzéséért Tüntetés a parlamentnél ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTAS Pozsony. A jogvédő és kisebbségek érdekeit képviselő civil szervezetek mintegy hetven tagja követelte tegnap a parlament előtt a diszkriminációellenes törvény napirendre tűzését. A jogszabály mindenkit érint, mert mindenki kisebbségben van valamilyen szempontból, hangzott el a tüntetésen, melyen a homoszexuálisokkal együtt tiltakoztak a mozgássérültek, a nyugdíjasok, a feministák és több más szlovákiai kisebbség, társadalmi réteg képviselői is. Jó hír volt számukra, hogy az MKP, az SDE és a SOP javaslatára a parlament yjra szavaz a törvény napirendre tűzéséről. Továbbra is ellenzi azonban a törvény elfogadását a KDH, mondta az Új Szónak Július Brocka alelnök. Kifogásolják, hogy a törvény védené a homoszexuálisok jogait is. Vladimír Palkó (KDH) is csak abban az esetbea tartaná támogathatónak a törvényt, ha nem tartalmazná a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tiltását. Ivan * Pozgai, a Másság szervezet vezetője szerint Palkó a klerikális ludák nézőpontot képviseli, és ezzel a véleményével zsarolja a többi kisebbség képviselőit. Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány vezetője sem tartja elfogadhatónak a homoszexuálisok jogvédelmének kihagyását a törvényből, (lpj) Turócszentmártonban tegnap végső nyugalomra helyezték Milan Hodza földi maradványait. Az ötvennyolc évvel ezelőtt az Egyesült Államokban elhunyt egykori csehszlovák miniszterelnök, agrárpárti vezér újratemetésén Rudolf Schuster államfő, Jozef Migas házelnök és Mikulás Dzurinda kormányfő is részt vett. (TASR-fotó)
