Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 27. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Eurothalia - Godotra várva (Szlovénia) 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Álmok útján (amerikai) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Amerikai pite 2 (amerikai) 21.15 MLADOST: A her­cegnő és a harcos (német) 15,17.30, 20 MUZEUM: Malena (olasz) 17.30, 20 OBZOR: Az élet értelme (angol) 18, 20.30 TATRA: A há­lószobában (amerikai) 17.30, 20 ISTROPOLIS: Penge 2 (amerikai) 15.45, 18.15, 20.45 Eredendő bűn (amerikai) 17.30, 20 Angyali szemek (amerikai) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Kikötői hírek (amerikai) 18.30, 20.30 Álmok útján (amerikai) 18.15 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 20.15 E. T. - a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 17.30 Kandahár (francia-iráni) 20 KASSA DRUZBA: A Skorpiókirály (amerikai) 16, 18, 20 TATRA: Elveszett csókok nyara (német-grúz) 18, 20 CAPITOL: Bővér szálló (ameri­kai) 16,18,20 ÚSMEV: Álmok útján (amerikai) 16,18,20IMPULZ: Csokoládé (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Magyar filmek fesztiválja: Boszor­kányszombat 17 Uramisten 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Pókem­ber (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Pókember (amerikai) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Isten nagy, én kicsi vagyok (francia) 16.30, 19 KERTMOZI: Sólyom végveszélyben (amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Monte Cristo grófja (angol-amerikai) 14.45,17.15,19.45 Nevem Sam (amerikai) 15, 17.30, 20 Pánikszoba (amerikai) 20.15 Pókember (amerikai) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (amerikai) 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30,20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Tiszta ügy (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Traffic (német-amerikai) 14, 17, 20 Végszükség (amerikai) 18 Vidocq (francia) 13.30,15.30 Szeptemberben Hernádi Gyula Márai-darabját mutatják be Évad végi számvetés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Mennyiségi rekord dőlt meg az idén a kassai Thália Szín­házban: az elmúlt évadban minden eddiginél többet, pontosan 172 előadást tartott a társulat. A szoká­sos négy bemutató helyett hat da­rab került színre, történt mindez a lapunk hasábjain több ízben taglalt sanyarú anyagi helyzet dacára. Legtöbbször, 88 alkalommal a Lúdas Matyi került színre. Kassán összesen 47, a kassai kerületben 31 előadást láthatott a közönség. Tá­joló társulat lévén a Thália a Besz­tercebányai, a Nyitrai és a Nagy- szombati kerületben is megfordult, méghozzá harmincnyolc, huszon­egy, illetve négy alkalommal. Ma­gyarországra is gyakran hívják a társulatot, az elmúlt évadban 31 előadást tartottak a határon túl. A jogi és gazdasági jellegű változáso­kat a társulat egyáltalán nem vagy A munkatörvénykönyv a jövőben a szereposz­tást is befolyásolja majd. csak alig érezte meg. „Máshol sem jobb a helyzet, mint nálunk” - je­lentette ki Kolár Péter igazgató, aki a színigazgatók zólyomi országos találkozójáról érkezett a szerdai évadzáró társulati ülésre. Kolár is­mertette az egybegyűltekkel azt a Zólyomból hozott megdöbbentő adatot, mely szerint a hazai kultú­rában dolgozók átlagfizetése 8800 korona, míg például a bankszek­torban átlagosan 19 ezer koronát keresnek az alkalmazottak. „Az el­ső tizenkét ágazatban nincs benne a kultúra, amely úgy tűnik, csupán ennyit ér hazánkban” - mondta a Thália igazgatója, aki a továbbiak­ban főleg a hatáskörök átruházása, az új munkatörvénykönyv és a köz­alkalmazotti törvény együttes ha­tását elemezte a színház szemszö­géből. A színészek és a műszakiak megtudhatták, hogy bár a fizetési besorolások és az új munkaköri le­írások elkészültek, az állam nem biztosította a megfelelő anyagi hát­teret, ezért megtörténhet, hogy az ősz folyamán gondok lesznek a fi­zetésekkel. Mivel az „íróasztal mellett” született törvény a munka­idő beosztásának szempontjából egy kalap alá veszi a cipészt, a fel­szolgálót és a színművészt, előfor­dulhat, hogy havonta két-három hétvégén nem lesz előadás, mivel a színészeknek a törvény értelmében szabadnap jár. A lakosság nagy ré­sze viszont hétvégeken szeret leg­inkább színházba járni, a cikkelyek betartása ezért komoly szervező- munkát igényel majd, nem beszél­ve arról az apróságról, hogy a mun­katörvénykönyv a jövőben a sze­reposztást is befolyásolja majd. Az állam tavaly kiegyenlítette a kas­sai színház többéves, kétmillió koro­nára rúgó adósságát, idén szeptem­berre pedig átadják a lassan és von­tatottan rekonstruált színházépüle­tet is, azaz megkezdheti tevékenysé­gét a Márai Stúdió. Várhatóan szep­tember tizenharmadikán mutatják be a felújított épületben Hernádi Gyula külön erre az alkalomra írt, Márairól szóló darabját. Darina Poldaufová művészeti veze­tő az évadzáró társulati ülésen az önképzés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Szerinte a kassai színészek nem olvasnak színházi szaklapokat, nem érdeklődnek a világ eseményei iránt, ezen pedig változtatni kell. Pólós Árpád társulatvezető gyakor­lati nehézségekről beszélt, és a pro­fesszionálisabb hozzáállást hiányol­ta az alkalmazottaknál. A Thália no­vemberben színházi fesztivált szer­vez, melyen a tervek szerint öt or­szág tizennégy társulata vesz részt. A jövő évad első bemutatója, a már említett, Márairól szóló darab mel­lett Móricz Zsigmond Csibéje lesz, Beke Sándor rendezésében. No­vemberben mutatja be a Thália a Hatan a pizsamában című humoros darabot, melyet Mikó István rendez. Ezután a Zorba kerül színre Eubo Gregor rendezésében, a jövő évadot pedig egy meglepetés-musicallel zárja a színház, (juk) Stefunková Szabó Erzsi Csehországban készült festményeiből és rajzaiból Kubicka Kucsera Klára rendezett kiállítást Virágoskert élet sebekkel Stefunková Szabó Erzsi: Ajándék, olaj, 1994 (110 x 150 cm) Dunaszerdahely. A Magyar Köztársaság pozsonyi Kultu­rális Intézete együttműködé­sével a dunaszerdahelyi ArtMa Galériában rendeztek kiállítást Stefunková Szabó Erzsi alkotásaiból. TALLÓSI BÉLA Stefunková Szabó Erzsi 1941-ben született Vágtomócon. A Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán szerzett diplomát; tanára Vincent Hlozník volt. 1966-ban Turócszentmártonban telepedett le, majd 1992-ben elhagyta Szlová­kiát, és Uherské Hradistébe költö­zött. A szlovákiai évek alatt elsősor­ban grafikusi, mindenekelőtt il- lusztrátori munkásságát ismerték és ismerték el. Elég, ha csak egyet­len általa illusztrált könyv szerzőjét és címét említjük meg, s máris so­kan azonosítani tudják Stefunková Szabó Erzsi művészetét. A könyv pedig Simkó Tibor Tikirikitakarak című gyermekverskötete (Madách Kiadó, Pozsony, 1977,1983). Dunaszerdahelyen kiállított mun­kái - festményei és rajzai - már Csehországban születtek, ugyanak­kor nem lehet azt mondani, hogy ezek kimondottan cseh képek, hi­szen szimbólumrendszerükben a gyökerek is ott vannak. Az Árvíz cí­mű festményének negatív élmény­anyaga részint a Morva folyó pár évvel ezelőtti pusztító áradásával, részint korábbi, a Vág-parti élmé­nyekkel hozható összefüggésbe. Ugyanakkor az ábrázolt árvíz-lát­vány nem csupán egy reális kiterje­désben létező valóságszelet abszt­rakt képe. Több annál, mert nem­csak az árvíz-kép absztrahált lát­ványszinten, hanem jelentésében az árvíz-fogalom is elvonatkozta­tott - Stefunková Szabó Erzsinél jelképként is jelen van. A tóduló víz, amely mindent elsodor a belső érzésvilág „áradásainak” szimbólu­maként is megindíthat asszociáció­kat. De nemcsak az árvíz-kép és árvíz­fogalom jelkép Stefunková Szabó Erzsi művészetében, hanem a ter­mészet minden alkotása, minden teremtménye, minden lélegző-élő sejtje, amely átvitt értelemben ösz- szefüggésbe hozható a lét emberre vonatkozó szférájával, illetve olva­satát adja annak is. Az Uherské Hradistében élő magyar képzőmű­vész rajzai ugyanis az élet kertjébe vezetik el a nézőt. Oda, ahol a virá­gok nyílnak és pusztulnak. Oda, ahol a nárciszok virulnak és meg­öletnek. Oda, ahol a virágkelyhek termékenysége (beporzása), a túl­élés esélye, a folytonosság megma­radása a véletlen játéka. E rajzok révén olyan kertbe tévedünk, ahol élet és halál feszül egymásnak, vi­rágformában. Persze csak látszat­ra virágformában, mert valójában Stefunková Szabó Erzsi képpé le­képezett virágoskertjében az em­beri létküzdelemnek a képalkotót, vagyis magát a művészt átélőként vagy szemlélőként érintő vonatko­zásai vetülnek. Indázó képzeletfo­natokból és színes álomszőttesek­ből költött beszédes szimbolikájú virágpoézis ez, amely egyáltalán nem virágillatú, ellenkezőleg, ke­mény életszagú. Nem földtől elru­gaszkodott szépreményű, hanem valóban reálkeménységű, kutya nehéz, mert a mindennapok intim küzdelmeire, az egyedüllétre, a menekülésvágyra, a kötöttségekre és az elszakadásra, a kiszolgálta­tottságra, és - szemlélőtől, befoga­dótól függően - kinek-kinek saját életsebeire rímelő. A fiatal lányok romlása EUROTHALIA - POZSONY 2002 Bájos és banális kaposvári Vőlegény ALMÁSI SÁRA Monumentális tér: többszörös em­bermagasságú falak, hatalmas aj­tók, ablakok, portrék, szinte megkö­zelíthetetlen magasságban elhelye­zett pamlag. Ez a „szalon”, már ami­lyen szalonja a lumpenpolgár Csú­szik családnak lehet: a lompos, sán- tikáló mama (Lázár Kati) a brossát siratja, amelyet a dandys katona- tiszti pózokban vircsaftoló papa (Kovács Zsolt) sokadszor, de immár visszavonhatatlanul a zaciba csa­pott, hiszen kell a pénz lovira, bili­árdra, szivarra... A fiú és a két idő­sebb lány filléres munkákat végez, reménye már csak a legfiatalabbnak lehet. Kornélnak, azaz Kornéliának (Varga Zsuzsa) jól kell férjhez men­nie, ami nem könnyű feladat, hiszen hozománya egy vas sem, viszont el­múlt már huszonöt, s az eddigi vőle­gényjelöltek - többek között a kóros hazudozó papának hála - sorra megugrottak. Most azonban feltű­nik a színen Fox Rudi, a reménytel­jes ifjú fogász (Kelemen József), aki a bostonpartykon csapja a szelet Koméinak, s el is venné - minimum tízezer „krőn” hozomány fejében. És lassan útjára indul a zarándok­lat, s ezzel együtt az őrület, a fogor­vosi rendelőben: a papa mindent bevet, hogy meggyőzze a vőjelöltet, ha most nincs is, de lesz pénz sza­kajtóval, a fiú azonban tántorítha­tatlan - előbb a letét, aztán a lako­dalom. A következő csörte már Kor­nélé, a szende leányzó szintén be­dob mindent - őszinteséget, testet, sikítást, fenyegetést, ájulást, kö­nyörgést, a boldog közös jövő vízió­ját. Rudin nem segít sem a közöny, sem a durvaság, csak úgy menekül­het, hogy előáll a farbával: nincs diplomája, nincs pacientúrája, nincs pénze, nincsenek erkölcsi ké­telyei, vannak viszont szeretői és adósságai - ő is módos partira va­dászik az összejöveteleken. Búcsú­zóul, pillanatnyi ellágyulásában mégis felajánl Kornélnak egy aján­dékot: megtisztítja a fogsorát, grá­tisz. Végzetes hiba, mert - hogy fe­lejthető képzavarral éljünk - végül is a fogorvosi székben fekvő Kornél keltette örvénybe szédül. A harmadik felvonásra változik a helyzet: öt hétig tart a párocska cukros boldogsága, Koméi azóta nem is járt otthon, Fox Rudi pedig jó útra tért, nincs több orfeum, tán­cosnő, vannak viszont új betegek. Ám Sárgaföldi Sári, a volt szerető bosszúból összehozza Kornélt egy gazdag, dagadt úriemberrel, aki se­lyemruhákat, rókaprémet ékszere­ket vásárol, hotelszobát bérel a lánynak, s már vinné is Velencébe. Koméi csak elbúcsúzni ugrik haza, hoz ajándékot az egész családnak, papi-mami boldog, már nem érdek­li őket a szegény szerelmes fogász, aki berobban, hogy visszakapja a nőjét. Csak Mariska, a rongybabá­kat varrogató vénlány nővér (Csa­pó Virág, alias a Barátok között Vi­cája, az előadás egyik kellemes meglepetése) igyekszik újra össze­boronálni a fiatalokat, végül siker­rel. A kényszerítő helyzetben el­hangzik az ominózus leánykérési formula, s boldogan mosolygó al­bumképpé áll össze a család. Ez Szép Ernő színműve, a Vőlegény a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában, Keszégh László ren­dezésében. Ez a magyar színház az Eurotha- lián, az Európai Színházi Konven­ció sorrendben hatodik fesztivál­ján, Pozsonyban, a Hviezdoslav Színházban. Hogy ez így reprezentatív? Ez köze­líti meg leginkább a Magyarorszá­gon születő előadások nagy átlagát? Meglehet. Olyan, amilyet hasonló műfajban tíz esetből kb. hatszor lá­tunk: bájos és banális, habkönnyű­én bohózati és néha kesernyés, egy­két figyelemre méltó és egy-két len­dületes alakítással. Kicsit azért cso­dálkozunk, már csak a különböző nemzetközi fesztiválok műsorrend­jét szemlélgetve is: az egyes színhá­zak általában kiemelkedő, útkereső, vagy éppen az idegen nyelvű közön­ség számára formai csemegéket kí­náló produkcióikkal képviseltetik magukat. Elnézve az Eurothalia 11 ország 11 játékszínének 11 előadá­sából álló programját: kortárs/ fél- kortárs darabokból és sajátságosán értelmezett klasszikusokból áll a kí­nálat - az „etnikai” sajátosságokra is fogékony világszínházi olvasztó- tégely paradigmáinak megfelelően, a Vőlegény ebben a sorban egy da­rab magyar provincia. Hogy Kapos­váron ne akadt volna más, illetve mást reprezentáló előadás? Nem hi­szem el, de azért ez itt a kérdés. Jenny Schmid kiállítása Somotja. A fiatal lányok romlása címmel nyílik kiállítása Jenny Schmid egyesült államokbeli kép­zőművésznek ma 18.30-kor a zsi­nagógában. Jenny Schmid grafikát tanít a minneapolisi állami egyete­men. Az utóbbi időben a számító- gépes művészettel is foglalkozik. Az At Home Galleryben nyíló, ironikus hangvételű kiállításán is az animációt, a számítógépes raj­zokat és a puha plasztikát ötvözi a képzőművész, (m-t) FELHÍVÁS A10. számú Szent György Cserkész- csapat 2002. augusztus 10. és-15. között Dióspatony-Réteken hatna­pos sátortábort szervez azon 9-12 éves dunaszerdahelyi fiúk és lányok részére, akik szívesen táboroznának velünk. Feltétel, hogy nyitottak legyetek a természet szeretetére, a kalandra, valamint elfogadjátok a keresztény értékrendet. A tábor keretmeséje A. A. Milne MICIMACKÓ című meséje köré épül. Ízelítő a programból: gyalogtúra a százholdas Pagony­ban, kézműves foglalkozások Mici­mackó vackában, tábori olimpia a lehető legérdekesebb és legfurcsább versenyszámokkal, vásár, és sok-sok egyéb meglepetés. Az esti hangulatról a mindennapi tábortűz gondoskodik! Részvételi díj: 900 Sk. Jelentkezni június végéig lehet a kö­vetkező címen vagy telefonszámon: Ing. Ajpek Gabriella, nám. Priateís- tva 2164/4,929 01 Dun. Streda Tel: 031/552 10 70 mob.: 0903/ 476 253, vagy Karaffa Attila, Hlavná 47/22, 929 01 Dun. Streda Tel: 031/552 90 43 mob.: 0905/ 826185 írásban történő jelentkezés esetén tüntesse fel gyermeke nevét, címét, korát, egyéb elérhetőségüket. Jelenet az előadásból (Fotó: SND)

Next

/
Thumbnails
Contents