Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 26. Támadás amerikaiak ellen Kabul/Tokió. Aknavető-táma­dás érte Kunár tartomány te­rületén az Afganisztánban ál­lomásozó amerikai különleges erőket. Az amerikai katonák visszalőttek, s az amerikai légi­erő két F 18-as vadászbombá­zója bombákat dobott le arra a területre, ahonnan az ismeret­len támadók útnak indították az aknagránátokat. Japán há­rommillió dollár értékű sürgős segélyt ad az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) az af­ganisztáni Kandahár város új­jáépítésére. (MTI) Támogatják a dekrétumokat Prága. Csehországban június elején az emberek 75 száza­léka gondolta úgy, hogy a Benes-dekrétumoknak to­vábbra is érvényben kell ma­radniuk. Ez négy százalékkal több mint márciusban. A dekrétumok érvényteleníté­sét a megkérdezettek négy százaléka támogatná, ami a márciusihoz hasonló ered­mény. Ugyanakkor 21 száza­léknak nincs véleménye a kérdésről, illetve nem nyilat­kozott. A csehek kétharmada (+10%) igazságosnak tarja a szudétanémetek kitelepíté­sét, míg 22 százalék igazság­talannak. (MTI) Albánia: Moisiu az új elnök Tirana. A 73 éves Alfred Moisiut választotta Albánia új elnökévé a tiranai parlament. Megválasztására a két legna­gyobb albán párt vezetőinek kompromisszumos döntése nyomán került sor. Megfigye­lők szerint ez lehetővé teszi, hogy elkerüljék az idő előtti választásokat, és véget vesse­nek a hónapok óta tartó poli­tikai feszültségnek. Az ország történetében először fordult elő, hogy a legnagyobb kor­mányzó, illetve a legnagyobb ellenzéki párt közös jelöltben állapodott meg. Moisiu az ál­lamfői tisztségben Rexhep Meidanit váltja fel, akinek mandátuma a hónap végén lejár. Moisiu a második világ­háború egyik leghíresebb al­bán parancsnokának, Spiro Moisiunak a fia. (MTI) Alfred Moisiu korábban vezér­kari főnökként, majd védelmi miniszterhelyettesként szol­gált (Reuters) Olaj munkásokat öltek meg Guvahati. Törzsi lázadók nyolc olajmunkást öltek meg tegnap az indiai Asszám ál­lamban. Á lázadók automata fegyverekkel terítették le az állami olajvállalat alkalma­zottait, amikor azok vissza­tértek egy forrás helyszínétől. Az áldozatok között tudósok is voltak Egy helyi törzs kö­vette el a gyilkosságot, amely hat éve küzd azért, hogy több politikai autonómiát kapjon. Ez volt az első alkalom, hogy a kormányt a térség gazdasá­gi fejlesztésének elmulasztá­sával vádoló törzs olajmun­kások ellen intézett fegyveres támadást. (MTI) A világ üdvözli, Izrael örül, Arafat visszafogott, a Hamász pedig folytatja a harcot A G7 közbenjárását kéri a csecsen szakadár vezető Várva várt Bush-beszéd Miközben a politikusok Bush javaslatait elemzik, az izraeli hadsereg folytat­ja akcióit a palesztin területeken. A hebroni összecsapásokban négy palesz­tin vesztette tegnap életét, s Gázában is lelőttek egy palesztint, aki gránátot akart dobni izraeli katonákra. (Reuters-felvétel) Maszhadov tárgyalna MTI-HiR Washington. George Bush amerikai elnök hétfőn - kö­zép-európai idő szerint este tízkor - az USA új közel-keleti politikáját vázoló beszédében javaslatot tett olyan palesztin állam megteremtésére, amelynek a határait egyelőre ideiglenesnek tekintenék. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök szerint az ilyen, ideiglenes keretek közt működő államot ha­marosan létre lehetne hozni, ha a palesztinok teljesítenék az erőszak beszüntetésére, saját intézmény- rendszerük mélyreható megrefor­málására vonatkozó követeléseket. A Bush-terv értelmében az ideigle­nes palesztin állam létrehozása után meg lehetne állapodni az új ál­lam pontos határainak kérdésében. Bush mostantól számítva mintegy három éven belül tartja mindezt megvalósíthatónak, és az USA tá­mogatását ígéri. A palesztinoktól azt várja, hogy válasszanak maguk­nak új vezetést. Név szerint nem említette Jasszer Arafatot, de olyan palesztin vezetés megválasztását szorgalmazta, amelyet nem komp­romittált a terrorizmus. Másfelől Bush szerint Izraelnek be kell szün­tetnie a palesztin területekre törté­nő behatolásokat, vissza kell vonul­nia a 2000. szeptember 28. előtti vonalak mögé (ez a Jordán folyótól nyugatra eső terület 40 százaléká­nak az átengedését jelentené), be kell fagyasztania a zsidó telepek lé­tesítését a megszállt területeken, fel kell oldania a palesztin javakra ki­mondott zárlatot. Az amerikai elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy az izraeli-palesztin megbéké­lést az ENSZ BT 242. és 338. számú határozatára kell alapozni, meg kell oldani Jeruzsálem kérdését, vala­mint a palesztin menekültek ügyét. Bush hozzátette: az átfogó közel-ke­leti rendezéshez kell sorolni a végle­ges békekötést Izrael és Libanon, il­letve Izrael és Szíria között. Izraelben megelégedéssel fogadták a Bush-beszédet, míg palesztin rész­Prága. Várhatóan egy héten belül véglegesíti a Cseh Szociáldemokra­ta Párt (CSSD) és ajobbközép Koalí­ció az új kormányprogramot, majd tárgyalásokat kezdenek a tárcák és a parlamenti tisztségek elosztásáról - közölte tegnap Vladimír Spidla szociáldemokrata pártelnök, miu­tán Václav Havel államfőt tájékoz­tatta a koalíciós tárgyalások állásá­ról. Spidla már egy hete a két párt­ból álló jobbközép Koalícióval tár­gyal a kormányprogramról és a koa­líciós együttműködésről. A felek a hétfői 2. forduló után kijelentették, hogy jó esélyt látnak az aránylag gyors megegyezésre. „Elmondtam az államfőnek: valószínű hogy már e hét végén, vagy a jövő hét elején ről elvetették azt az elképzelést, hogy Jasszer Arafat menesztéséért cserébe jussanak államisághoz, no­ha több szempontból is előremuta­tónak ítélték az amerikai elnök el­képzeléseit. Szaeb Erakat, a palesz­tinok főtárgyalója - miközben meg­ismételte, hogy rövidesen megtart­ják a palesztin választásokat - azt hangoztatta: Arafat a palesztinok megválasztott vezetője, és az USA nem küldhet ejtőernyővel új vezető­ket a palesztinoknak. Maga Arafat közleményben üdvözölte a Bush- beszédben megfogalmazott elveket. Elsiklott afelett, hogy az amerikai elnök új palesztin vezetés megvá­lasztására szólított fel. Abed Rabbo palesztin kulturális és tájékoztatási miniszter kijelentette: a reformok megállapodunk az új koalíciós kor­mány programjának alapjaiban” - mondta Spidla az újságíróknak. Havel kijelentette: elégedett azzal, amit az eddigi tárgyalásokról tud. „Nagyon fontosnak tartom a meg­egyezést, mert úgy látom, hogy minden újabb és újabb alternatíva, csak rosszabb lehet az előzőnél.“ A CSSD-nek és a Koalíciónak a lehető legkisebb többsége, csak 101 képvi­selője van az új (200 tagú) képvise­lőházban. Spidla korábban kijelen­tette: ha a Koalícióval folytatott tár­gyalások esetleg sikertelenül vég­ződnének, akkor kisebbségi kor­mányt próbálna alakítani. Az új képviselőház alakuló ülésére várhatóan július 10-én kerül sor. Havel szerint addigra tisztázódhat­na az új koalíciós kormány személyi megvalósításának előfeltétele, hogy Izrael vonuljon ki a palesztin váro­sokból. Figyelemre méltó: Arafat úgy rendelkezett, hogy kezdjék meg a jövő év elején esedékes elnökvá­lasztás megszervezését a palesztin területeken. A radikális Hamász Iz­rael javára elfogultnak minősítette Bush-beszédet s megerősítette: foly­tatja a harcot a zsidó állam ellen. Kofi Annan ENSZ-főtitkár - a világ számos vezető politikusához hason­lóan - üdvözölte, hogy az amerikai elnök beszédében megerősítette a palesztin állam és a biztonságos Iz­rael egymás mellett való létezésé­nek távlatát, ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a palesztin vezetés kérdése a palesz­tin nép ügye. összetétele is. A parlament alakuló ülése után a Zeman-kormány azon­nal benyújthatná lemondását, majd még aznap Spidlát kormányfővé ne­vezné ki az államfő. Hétfőn este megállapodtak abban is, hogy a koalíciós szerződésnek a kor­mányprogram tézisein kívül tartal­maznia kell egy eljárási részt is, amely pontosan rögzítené, hogyan kell megoldani a felek között a jövő­ben felmerülő esetleges problémá­kat és nézetkülönbségeket, hogy a felek a parlamenti szavazáskor ne játszhassák ki egymást. A Koalíció ugyanis attól tart, hogy a szociálde­mokraták bizonyos kérdéseket, amelyekkel ők nem értenének egyet, esedeg a kommunisták vagy a Pol­gári Demokratikus Párt segítségével vinnének keresztül a parlamentben. Moszkva. Tárgyalni kíván a Kreml­lel Aszlan Maszhadov, a csecsen szakadárok vezetője, és arra kérte a G7-et (a hét legfejlettebb ipari ál­lamot), hogy ennek érdekében gyakoroljon nyomást Vlagyimir Putyin orosz* elnökre. Maszhadov tegnap nyílt levelet intézett a hét nyugati hatalom vezetőjéhez, a G8, vagyis az Oroszországgal kibővített fórum kanadai ülése előtt. Moszk­va elhárította Maszhadov próbál­kozását; Szergej Ivanov védelmi miniszter megfogalmazása szerint Teherán. Az iráni kormány vissza­utasította az amerikai elnök vád­ját, amely szerint az ázsiai ország fegyvereket szállít a Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezeteknek, vala­mint a Hezbollah nevű, libanoni síita muzulmán fegyveres csoport­nak. „Irán kizárólag erkölcsi támo­Washington. Lapértesülés szerint az amerikai hadsereg új támadást készít elő, hogy a nyár végéig elfog­ja az al-Kaida terrorszervezet veze­tőjét, Oszama bin Ladent. A katonai forrásokra hivatkozó cikk szerint jóllehet bin Ladennek nyoma ve­szett, a Fehér Ház úgy hiszi, hogy MTI-HÍR Kolozsvár. Bizalomra épülő kap­csolatrendszert kell kialaldtani a ha­táron túli magyarság szervezeteivel - jelentette ki Szabó Vilmos, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára. A határon túli magyar­ság ügyeiért felelős politikus a ko­lozsvári Krónika tegnapi számában közölt interjúban hangoztatta, hogy a Medgyessy-kormány megtart minden értékes kapcsolatformát a határon túli magyarsággal. Minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti, a minden­kori magyar kormány már az előké­szítés fázisában, a partnerség szelle­mében megkérdezi a határon túli szervezeteket. „Nem valószínű, hogy mindenben egyetértünk majd, nem szabad elvárniuk, hogy a min­denkori magyar kormány minden esetben elfogadja, amit a határon túliak mondanak. Előfordulhat, hogy hozunk olyan döntést, mellyel nem értenek egyet, mivel más érde­kek is érvényesülnek. Továbbá arra kell törekednünk, hogy feltérképez­ez olyan lenne, mintha George Bush amerikai elnök Omar mol- lával, a tálibok vezetőjével tárgyal­na. Maszhadov abban is kérte a G7 közbenjárását, hogy július 15-től Moszkva állítsa le csecsenföldi hadműveleteit. A szakadár vezető utalt arra, hogy ajánlatát a múlt héten levélben megküldte Putyin- nak is. „Csak a tárgyalások zárhat­ják le az esztelen csecsenföldi há­borút” - írta Maszhadov. Ivanov védelmi miniszter szerint Maszha- dowal csak az orosz főügyésznek van tárgyalnivalója, ha a szakadár vezető feltartott kézzel elé járul. zük azokat a civil szerveződéseket, melyekre eddig nem fordítottunk kellő figyelmet. Támogatni akarjuk az értelmes kapcsolatteremtési szándékokat és lehetőségeket” - mondta. A lehetséges érdekellenté­tekről hangoztatta: a magyarorszá­gi külpolitikában elvileg konszen­zus alakult ki az európai integráció, a szomszédokkal való jó viszony és a határon túli magyarsággal való tö­rődés kérdésköreiben. Eltérés ab­ban mutatkozik, hogy miként érvé­nyesüljön a három elem, a nemzet­politika, a magyarságpolitika és a szomszédságpolitika egyensúlya. Az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem célszerű, hogy háttérbe szorult a szomszéd­ságkapcsolat. Ezzel sérült Magyar- ország uniós csatlakozási folyama­ta. Ha viszont csökkennek Magyar- ország csatlakozási esélyei, akkor sérül a magyarságpolitika. „Ebben lehetnek eltérések, de abban is, mit támogatunk. A prioritásokat min­denképpen a magyar kormány ha­tározza meg” - szögezte le. Gyorsabban haladnak a vártnál Csehországban a kormányalakítási tárgyalások Körvonalazódó kormányprogram KOKES JÁNOS Teherán állítja, csak erkölcsi támogatást nyújt Irán cáfolja a vádalcat MTI-HIR Új offenzívát készít elő az amerikai hadsereg Hiszik, hogy túlélte MTI-HÍR Szabó Vilmos: nem kell mindenben egyetérteni Határon túli politika gatást nyújt a palesztin és a libano­ni népnek” - hangoztatta a teherá- ni külügyi szóvivő, aki egyoldalú­nak nevezte, és az ismert amerikai álláspont megismétlésének minő­sítette Bush közel-keleti béketer­vét „A muzulmán országok az amerikai állásponttól eltérően íté­lik meg a közel-keleti helyzetet és a válság éleződésének okait” - tet­te hozzá. túlélte az afganisztáni háborút. Bush elnök azt akarja, hogy a had­sereg bin Ladent még szeptember 11-e, azaz a New Yorki Világkeres­kedelmi Központ és a Pentagon elle­ni véres terrormerényletek elköve­tésének első évfordulója előtt kerít­se kézre. A Time úgy tudja, bin Laden valószínűleg Afganisztán déli és keleti részén bujkál. Kostunica államfő leváltotta Pavkovics vezérkari főnököt, aki azonban nem hajlandó engedelmeskedni Mugabe „reformja" Belgrád: abszurd és csöndes puccs MTI-JELENTÉS Belgrád. Abszurd és csöndes puccsnak nevezi a Politika című belgrádi lap azt, hogy Nebojsza Pavkovics jugoszláv vezérkari fő­nök nem hajlandó távozni tisztsé­géből, noha az államfő elnöki ren­delettel -hétfőn - leváltotta őt. A lap szerint Vojiszlav Kostunicának a demokratikus fordulat után azon­nal menesztenie kellett volna Pavkovicsot, aki Szlobodan Milose­vics egykori jugoszláv államfő tá­bornoka volt, s a vezér erőkultuszá­val összhangban élt hivatásának és politizált. „Az elnöki rendelet sért­hetetlen, a tábornoknak haza kell mennie, szögre kell akasztania csiz­máját. Amit a tábornok tett, ostoba, s egyben veszélyes lázadás, ami­lyenre még nem volt példa sem a szerb, sem a jugoszláv hadsereg történetében. A vörössapkások en­gedetlenségi akciója után aligha gondolták sokan, hogy ismét sor kerülhet lázadásra a katonaságnál. Ez mégis megtörtént, jóllehet sem­mi jele annak, hogy a hadsereg in­tézményesen támogatná Pavko­vicsot. Túl nagy ára lenne a vezér­kari főnök mértéktelen becsvágyá­nak” - írja a Politika. Katonapoliti­kai szakértők között megoszlik a vélemény arról, hogy Kostunica a védelmi tanács egyetértése nélkül leválthatta-e a vezérkari főnököt. Abban egyetértés van, hogy a ve­zérkari főnök menesztése és a tá­bornok engedetlensége, illetve vád­jai mögött Kostunica és Pavkovics személyes ellentétei állnak, s min­dennek semmi köze ahhoz, hogy Jugoszlávia csatlakozni szándéko­zik a NATO békepartnerségi prog­ramjához. A Beta hírügynökség em­lékeztetett arra, hogy Pavkovics nem túl közkedvelt „katonapoliti­kus”, ezért engedetlensége nem ver nagy hullámokat, és a közvélemény nagy része sem az ő pártját fogja majd. Pavkovics tábornok az 1999- es koszovói konfliktus idején a tar­tományban állomásozó egységek parancsnoka volt. Érdemei elisme­réséül a háború után Müosevics ki­nevezte vezérkari főnöknek. (Reuters-felvétel) Elűzik a fehéreket Harare. Megkezdődött tegnap Zim- babwéban az a 45 napos vissza­számlálás, amelynek lejártával 3 ezer fehér farmernek el kell hagynia a földjét. Ók azonban fogadkoznak: a megtorlást is vállalva inkább ma­radnak, mintsem külső szemlélő­ként lássák tönkremenni a termést az élelmiszerhiánnyal küzdő or­szágban. A Robert Mugabe vezette zimbabwei kormánynak a gazdál­kodás beszüntetését elrendelő dön­tése az utolsó abban a folyamatban, amelynek célja kiosztani a földnél­küli feketék között a fehérek földjét. Mugabe az állítja, hogy orvosolni akarja az egyenlőtlenséget. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents