Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-04 / 128. szám, kedd
JJSZÓ 2002. JÚNIUS 4. Közélet 5 Libanoni befektető vette meg a galántai Milexet, a közeljövőben mintegy ötven millió koronát kíván beruházni Sajtgyárrá alakul át a tejüzem Libanoni cég vásárolta meg a galántai Milex tejüzem részvényeinek mintegy 97 százalékát. Az üzem jövőjéről, a várható változásokról beszélgettünk a tejüzem vezérigazgatójával, Emü Valkoviccsal. GAÁL LÁSZLÓ Miért éppen libanoni cég lett az új tulajdonos? Ez nem véleden, a tejüzem és az arab partnerek együttműködése már harminc-negyven éves múltra tekint vissza. A libanoniakkal 1977 óta van szoros együttműködésünk, miután beindítottuk a Kaskaval sajt gyártását. Konkrétan az új tulajdonossal, a bejrúti Amine Aour Middle Aast Foods S.L.A. céggel is több mint tíz éve vannak üzleti kapcsolataink. Miért volt szükség külföldi befektetőre? A galántai Milex valaha az egykori Milex vállalat harminc-negyven üzemének az egyike volt, és minden üzemben az egész termékskálát előállították. A múlt rendszer vége felé kezdték specializálni a termelést. Még az akkori pozsonyi vezetőségben úgy döntöttek, hogy minden üzemnek specializálódnia kell. Aztán jött a rendszerváltás, és következett az erőszakos privatizálás. Én ma is azt állítom, hogy az élelmiszeriparban nem volt szükséges » Az új termeléshez r csúcstechnológiát használunk, s nem lesz szükség ennyi em- . . bérré. \\ ilyen mértékű privatizálás. Nyolcvankilenc után minden üzem önálló állami vállalattá alakult, és saját tervek szerint működött. Még néhány évig együttműködtünk a régi partnerekkel, de azután szétesett a „parti”. A tenyésztők felszámolták a szarvasmarha-állományokat, egyre kevesebb volt a friss tej. Cégünk 1994-ben állami részvénytársaság lett, majd 1996-ban vásárolta meg a Emil Valkovic: Az új tulajdonos több mint egy évtizede nagyon jó partnerünk. (A szerző felvételei) céget a már említett két vállalat. Mivel a környéken nagy a konkurencia, Pozsonyban, Nagyszombatban, Érsekújvárott, Nyitrán, Nagyme- gyeren is van tejüzem, úgy láttuk, hogy a tejgyártással nem sok esélyünk van a túlélésre, valami olyat kell csinálnunk, amit más nem. A túlélésért folytatott harc harmadik éve tart, és végül valószínűleg négyöt nagy tejüzem marad fenn az országban, valamint öt-tíz kisebb, amelyek bizonyos termékek gyártására szakosodnak. Mi e között az öttíz között vagyunk. A szokásos termékek gyártásába már nem fektetünk pénzt, inkább arra összpontosítunk, hogy megfeleljünk az uniós előírásoknak, fokozatosan pedig sajtgyárrá alakulunk. Ez mikorra várható? Pontosan nem lehet megmondani, ugyanis elképzelhetetlen, hogy fél évre leállítsuk a termelést és új technológiát szereljünk fel. Fokozatosan, termelés közben kell átállnunk. Mekkora beruházásra számítanak az új tulajdonos részéről? Az idei és a jövő évben mintegy ötvenmillió koronát kívánnak beruházni csupán abba, hogy az állatorvosi előírások szempontjából megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Erre 2003. december 31-ig kaptunk időt. A sajtgyártással kapcsolatos beruházásokat ezen felül számítják. Milyen hatással lesz a tulajdonos- váltás a foglalkoztatottságra? Hídnak új munkahelyeket kialakítani, vagy netán elbocsátások várhatók? 120 alkalmazottunk van, és sokszor meglepődve hallom, hogy hasonló kapacitású üzemek 180-200 emberrel dolgoznak. Pedig szerintem ilyen kapacitásra nálunk is sok az alkalmazott. Bővítéssel nem számolunk, de tömeges elbocsátásoktól sem kell tartam. Valószínűleg a természetes létszámcsökkenés útját választjuk, vagyis a nyugdíjba vonulók, vagy más okból távozók helyébe nem veszünk fel új embereket. Az új termeléshez csúcstechnológiát használunk majd, s nem lesz szükség ennyi emberre. Több pénzt keresnek majd az alkalmazottak a sajtgyárban? A béreket a kollektív szerződésben foglaltaknak az infláció mértékében eddig is évente emeltük. A tavalyi átlagbér 12 875 korona volt, ami az 2000. évi 10 967 koronás átlaggal szemben 17,4%-os növekedést jelentett; igaz, az alkalmazottak létszáma is csökkent. Az alkalmazottak száma csökkenni, a termelés produktivitása pedig nőni fog, tehát a bérek is növekedhetnek. Termékeik nagy részét külföldre szállítják. Ez marad a trend? Az évi 1600 tonnás sajttermelés 84%-át visszük ki. Legalább 70%- ban továbbra is külföldre akarunk termelni, hiszen a hazai piac még nem olyan felvevő, hogy ekkora sajtmennyiséget elnyeljen, ráadásul nagyon sok itt a külföldi termék. Pozsonyban még úgy-ahogy van keletje termékeinknek, de egy kis faluban ki vásárol olyan sajtot, amit nem tud kenyérre kenni? » Egy kis faluban ki vásárol olyan sajtot, amit nem tud .. kenyérre kenni? \\ Kirukkolnak valamüyen sajtkülönlegességgel? Ezt egyelőre nem tervezzük. Tavalyelőtt indítottuk be az Akawi sós sajt készítését, ennek gyártását kívánjuk bővíteni. Egyelőre megmaradunk három fő termékünknél. A Cedart tulajdonképpen Szlovákia összes sajtömlesztőjébe szállítjuk. A Kaskaval legfőbb vevője Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia, de az USA-ba is szállítunk, a harmadik az Akawi, amely iránt Libanonban óriási a kereslet, és az új tulajdonos főleg ennek gyártásába akar beruházni. Mitől különleges ez a sajt? Az Akawi friss, lágy sajt, kis kockákra vágva 18 kilós bádogdobozokban áll sós lében. Ez egy ezeréves, Palesztina területéről származó technológia. Hűtőrendszerek híján a forró éghajlat alatt így tartósították a sajtot. RÖVIDEN Egy koronával olcsóbb a benzin Pozsony. A Slovnaft múlt héten szombattól egy koronával csökkentette valamennyi üzemanyagfajta árát. Az egyes fajták literéért a társaság kútjain a következő összegeket fizetjük: Normal 91 - 30,50 korona, Normal 91 Uni - 30,90 korona, Super 95 - 30,90 korona, Super Plus 98 - 33,60 korona. A gázolaj ára literenként 28,10 korona. A Slovnaft a mérséklést azzal indokolta, hogy a múlt héten mintegy 70 centtel csökkent a Brent-olaj hordónkénti világpiaci átlagára. A részvénytársaság rugalmasabban kíván reagálni a világpiaci árak változásaira, ezért ezentúl nem fogja egy hétre előre megállapítani kiskereskedelmi árait. (TASR) 48 millió drogellenes programokra Pozsony. Több mint 48,8 millió koronát osztott el 310 szervezet között a Kábítószer-ellenes Alap a tavalyi évben, mintegy felét megelőzést célzó projektumokat támogatták, 25-25 százalékot pedig a gyógyításra és a kigyógyult drogfogyasztók reszocializációjára fordítottak. A jóváhagyott projektumoknak közel felét iskolaügyben dolgozó szervezetek nyújtották be, elsősorban alapiskolák és pedagógiai-pszichológiai tanácsadók, mondta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, aki egyben az alap elnöke is. Tavaly összesen 1156 projektum érkezett 871 szervezettől, melyeknek egy része azonban nagyon alacsony színvonalú volt. Az idei pályázataikat az állami intézmények és a független, nonprofit szervezetek egyaránt október 31-ig nyújthatják be, nem pályázhatnak azonban azok a szervezetek, melyek a tavalyi támogatással nem tudtak részletesen elszámolni. (TASR) Tiltakoznak a kötelező tagság ellen Pozsony. Az Orvosszakszervezet (LOZ) az Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamaráról és az orvosi hivatásról szóló törvény miatt, mely kötelezővé teszi minden orvos számára a tagságot a Szlovák Orvosi Kamarában (SLK). Marián Kollár, a LOZ elnöke kifogásolja azt is, hogy a kamara regionális szerve szavazással dönthet tagjának kizárásáról abban az esetben is, ha egy szakbizottság az orvosi hivatás végzésére alkalmasnak minősítette őt. A szakszervezet szeretné elérni a kötelező kamarai tagság megszüntetését, aminek érdekében aláírásgyűjtési akcióba kezdett. Gyanúsnak tartják a kamara e héten tartandó közgyűlésének előkészületeit is, melyek szerintük arra utalnak, hogy a szervezet jelenlegi vezetői tisztességtelen módszerekkel akarják elérni újraválasztásukat, ugyanis egy időre leállították új tagok felvételét, (lpj) Vagyonnyilatkozat a KDH-tól Nyitra. A KDH politikusai nyilatkozatot tesznek arról, hogy a jelenlegi választási időszakban miként változott vagyoni helyzetük - jelentette ki tegnap Pavol Hrusovsky pártelnök. Hrusovsky sajnálja, hogy a parlament májusi ülésszakán nem sikerült első olvasatban megtárgyalni azt a módosító javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a kereskedelmi elektronikus média is részt vehessen a választási kampányban. Úgy véli, ezt kell az új kormány egyik első feladatává tenni. A DÚ-DS koalíció szerint emiatt akár a választások végeredménye is megkérdőjelezhető lesz. (SITA) Munka nélkül a kijelölt csődbiztos Kassa. Az AGW csődbejutott pénzügyi szolgáltató kijelölt csődbiztosa még nem fogott hozzá a cég megmaradt vagyonának felméréséhez, mivel a rendőrség minden dokumentumot lefoglalt és jelenleg is vizsgál. Jozef Mizák reméli, hogy még júniusban hozzáférhet a dokumentumokhoz. (TASR) MEGKÉRDEZTÜK Bárdos Gyula MKP-képviselőt, a parlament médiabizottságának tagját Az utóbbi napokban különös dolgok történtek a Szlovák Televízióban. Önnek erről mi a véleménye? Elsősorban a Szlovák Televízió tanácsának kell lépnie, a médiabizottság politikai szempontból csak ez után foglalkozhat az ügygyei. Nem tartanám szerencsésnek, ha a képviselők közvetlen módon akár a bizottságon keresztül, akár más módon a választások előtt megpróbálnának beavatkozni a televízió ügyeibe. Ez elsősorban az STV tanácsának a hatáskörébe tartozik, és a testület ma ülésezik. De információim szerint Ján Budaj valószínűleg összehívja a médiabizottságot, és megvitatjuk az STV-ben kialakult helyzetet. Normális dolognak tartja, hogy valamilyen politikai műsor szerkesztőjét utasítják, ki legyen, és ki ne legyen az adott műsor vendége? Képviselőként és politikai párt tagjaként óvatosan fogalmazok, de semmiképpen nem tartom normális dolognak, ha valaki ilyen jellegű utasítást ad. Ugyanúgy nem normális az sem, ha egy kereskedelmi médiumban egyértelműen valamilyen pártot vagy politikusokat népszerűsítenek. A kételyek az STV-vel kapcsolatban megalapozottak lehetnek. Főleg ha megnézzük, hogy az, aki az utasítást adta, korábban annak a napilapnak volt a főszerkesztője, mely most annak a személynek a tulajdonában van, aki miatt az egész ügy kipattant. Nem ez az első üyen eset. Vojt olyan újságíró, aki azért hagyta ott a televíziót, mert nem volt hajlandó tovább elviselni az ilyenfajta beavatkozásokat. Volt újságíróként hogyan lálja az alkotói függetlenség üyenfajta korlátozását? A televízióban enyhén szólva furcsa dolgok történnek. Ezért kellett volna még a választási ciklus elején elfogadni egy olyan törvényt a közszolgálati televízióról és rádióról, illetve az állami hírügynökségről, mely megakadályozta volna e helyzet kialakulását. Világos játékszabályokra van szükség, viszont kérdéses, hogy néhány héttel a választások előtt lehet-e ezt a problémát orvosolni. Sajnos, ez a kormány sem biztosított megfelelő keretet és egyértelmű játékszabályokat. Amíg erre nem kerül sor, addig - az igazgató személyétől, a tanács összetételétől függetlenül - mindig lesznek a mostanihoz hasonló konfliktusok, (sza) :elesleges lett volna Rusko szerepeltetése Tiltakozó szerkesztők Regionális lapok nemzetközi konferenciája A kisebbségi sajtó helye ÚJ SZÓ-HÍR SITA-HÍR ’ozsony. Alapos vizsgálatot követellek a Szlovák Televízió szerkesztői íz 5 perc múlva 12 című politikai vi- aműsorral kapcsolatban kialakult íelyzet miatt, olvasható a televízió zerkesztőinek nyüvános felhívásiam Dag Danis, Luba Lesná, Monika durová és mások Milan Materák té- réigazgatótól, Viera Krúpová főszer- :esztőtől és helyettesétől, Igor Ze- nanovictól magyarázatot várnak a nűsor körüli bonyodalmakra, az ’.TV tanácsától pedig elváiják, hogy íz ügy kivizsgálása után konkrét személyeket vonjanak felelőségre. Az újságírókat nyugtalanítják Beáta Oravcová és Michal Dyttert váratlan távozásának körülményei. „Komoly gyanú merült fel, hogy az STV vezetése nem a műsor kiegyensúlyozottságának érdekében ragaszkodott Pavol Rusko (ANO) szerepeltetéséhez, hanem politikai nyomásnak engedett” - áll a nyilatkozatban. Az STV szerkesztői egyetértenek az 5 perc múlva 12 egykori műsorvezetőivel, azaz hogy a parlament időszerű munkájáról szóló műsorba felesleges lett volna meghívni egy parlamenten kívüli párt elnökét. Pozsony. A hét végén rendezik a Kisebbségi és Regionális Lapok Szövetségének (MIDAS) nemzetközi konferenciáját, amelynek védnökei Csáky Pál és Mária Kadlecíková kor- mányalelnökök. A pénteken kezdődő kétnapos tanácskozás központi témája a kisebbségi és regionális lapok helye, szerepe és távlatai az egyesülő Európában. Előadást tart Michal Ebner, az Európai Parlament képviselője, Erhard Busek, a bécsi székhelyű Közép-Európai és a Duna menti Régió Intézet igazgatója, A. Nagy László, a parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke, Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnökségi tagja, Jarábik Gabriella, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Főosztályának vezetője és Berényi József, a pozsonyi Kormányhivatal Területfejlesztési Főosztályának vezetője. A rendezvényen az olaszországi Dolomiten és a Primorszki Dnevnik, a magyarországi Ludové noviny, a Duna Express nemzetközi hirdetési újság és a Csallóköz - Zitny ostrov mutatkozik be. Színhely a pozsonyi Junior Szálló, (y-f) Négyes érdemjegy lett Dzurinda ketteséből A nép elégségest adott TASR-HÍR Pozsony. Majdnem négyesre, pontosan 3,7-esre osztályozta a kormányt a lakosság. Ez a Szlovák Rádió médiakutató intézetének májusi felméréséből derül ki. A megkérdezettek az érdemjegyek iskolai ötös skáláján osztályozhatták a kormány tevékenységét általában és egyes területenként. Általánosságban e- gyest csak a megkérdezettek 0,3 százaléka adott, 7 százaléknyian kettest. Hármast vagy négyest minden harmadik polgár, s „megbuktatta” a kabinetet minden ötödik válaszadó. A közvéleménytől a kormány a magyar kisebbségről való törődéséért kapta a legjobb jegyet, 2,2-est (26% egyest, közel 33 százalék kettest, majdnem 22 százaléknyian pedig hármast adott). A NA- TO-csatlakozás terén az átlagjegy 2,4, az EU-integrációért 2,5-ös jár, míg a nemzetközi helyzet javításában elért eredmény 2,7-es. A nagy munkanélküliséget a lakosság 4,4- essel díjazza, ebből a „tárgyból a kormány minden második megkérdezettnél „megbukott”, ahogyan a korrupció elleni közdelemből is, bár ott az átlagjegy „csak” 4,3 lett. Magyar jogászokat is keres az ombudsman Kandrác problémái ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Továbbra sincsenek jogászai Szlovákia embeijogi biztosának, és bár naponta több tucat panaszost fogad, panaszukat egyelőre nem igazán tudja orvosolni. Egyedül nem győzi, pedig a munkaideje kötetlen, egyelőre reggeltől estig dolgozik, viszont e levelekre nehezen tud válaszolni. Idén január 1-jé- től hatályos az ombudsmanról szóló jogszabály, a székházproblémák azonban a mai napig nem oldódtak meg. „Ideiglenesen a Kvetná utca 13. szám alatt működünk, de ez nem ideális megoldás. Állandó székhely nélkül gondot okozott számlát nyitni a bankban, problémánk volt az azonosító számokkal (ico, die). Továbbra is keresünk egy elfogadható épületet, mert a Külföldi Szlovákok Háza sem volt megfelelő, és a köztisztviselőkről szóló törvény is nehezíti a dolgunkat. Eszerint ugyanis nem írhatnánk ki pályázatot, de végül is a köztisztviselői hivatal beleegyezésével mégis versenypályázat útján alkalmazunk majd jogászokat. A pályázat feltételei e héten jelennek meg a Náodná obrodában” - magyarázta lapunknak Henrieta Antalová, az ombudsman hivatalvezetője. A felhívás jogászoknak szól majd, és Antalová szerint nem ártana, ha olyanok is jelentkeznének, akik beszélik valamely kisebbség nyelvét is. (sza)
