Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 25. Kitekintő A lengyelek tudnak a legtöbbet Európáról, a magyarok a középmezőnyben vannak, a szlovákok csak az angoloknál és a portugáloknál ismerik jobban Európát Majdnem megbuktunk az öreg kontinensből Az Anne Frank Múzeumról keveset tudunk (Képarchívum) A portugálok tudják a legkevesebbet, a lengyelek pedig a legtöbbet az EU-ról, Európa történelméről, földrajzáról és kultúrájáról - derült ki a Reader’s Digest magazin páneurópai általános műveltségi felméréséből. Szlovákia is megbukott Európából, nem sokkal teljesített jobban, mint Portugália. ORIGO 19 európai ország 3800 polgára ugyanazt a - 20 feleletválasztásos kérdésből álló - kérdőívet töltötte ki, amelyet a Reader’s Digest európai kiadásának szerkesztői a politika, a klasszikus és a popkultúra, a földrajz, a történelem és a tudományok területéről állítottak össze. A Reader’s Digest valamennyi kiadása - köztük a magyar és a szlovák is - a magazin júliusi számában közli a felmérés eredményét. A felmérést 19 európai ország 42 városának főterein és bevásárló- központjaiban végezték el. Minden országban a kérdezőbiztosok 18 évesnél idősebb járókelőket kértek meg a 20 kérdésből álló teszt kitöltésére. Magyarország 12,96 pontos átlagával (a maximális 20 pontból) a 19 résztvevő országból álló listán a 11. helyre került a rangsorban, míg Szlovákia csak a 17. lett 11,67-es átlagával. Legjobbnak az Európai Uniós tagságra váró Lengyelország bizonyult. A kérdések több mint 75 százalékára adtak helyes válaszokat a lengyelek, akik átlagosan 15,4 pontot szereztek. Lengyelországot Dánia és Olaszország követte a második, illetve a harmadik helyen. Meglepő módon a britek 11,5 ponttal Szlovákia mögött csak a 18. helyre kerültek, Portugália 9,6 ponttal az utolsó helyen végzett. A legnehezebb kérdésnek a „Ki az Európai Bizottság elnöke?” bizonyult az egész kontinensen. A megkérdezett európaiaknak csupán 52 százaléka tudta, hogy az Európai Bizottság elnöke Romano Prodi, aki 1999 óta tölti be ezt a tisztséget. Mintegy 48 százalék vélte úgy, hogy ezt a posztot Jacques Delors vagy Jacques Santer, a két közvetlen előd egyike tölti be. Az EU-csatlakozásra váró négy országban: Lengyelországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában válaszolók sokkal jobban teljesítettek. Hatvanegy százalékuk tudta, hogy Prodi tölti be a tisztséget. A magyarok számára a legnehezebb kérdésnek a „Hol található az Anna Frank-ház?” bizonyult. Csupán 37,5 százaléka tudta, hogy Amszterdamban. Az is komoly fejtörést okozott számukra, hogy vajon Svédország, Norvégia vagy Portugália nem tagja az Európai Uniónak (38% helyes válasz) és hogy milyen nemzetiségű Björk (41% helyes válasz), viszont a magyarok 99 százaléka tudta, hogy Románia fővárosa Bukarest (ketten rossz választ jelöltek meg!). Oroszországot és Norvégiát kivéve mindenütt a férfiak teljesítettek jobban. A semleges Svájcban a férfiak és a nők eredménye gyakorlatilag egyforma. Egészében véve nem mutatkoztak számottevő különbségek a fiatalok (18-35), a középkorúak (36-50) és az 50 fölöttiek eredményei között (a legidősebb válaszadó egy 92 éves magyar úr volt, aki derekasan helytállt, húszból 10 pontot ért el). „Mivel egyre szorosabbá válik az európai integráció, felvetődött bennünk a kérdés, vajon a különböző európai országokban mennyire ismerik közös örökségünket. Ezért állítottuk össze a kontinens történelmével, kultúrájával és aktuális ügyeivel kapcsolatos 20 kérdést, és úgy gondoltuk, az európaiak nagy részétől elvárható, hogy tudják a választ - mondta Bob Low, a Reader’s Digest európai irodájának vezetője. - Az eredmények rendkívül érdekesek, és azt mutatják, hogy bár léteznek regionális különbségek, az európaiak általános műveltsége sok hasonlóságot mutat.” Romano Prodit jobban ismerjük az uniósoknál (Képarchívum) A kérdések a következők voltak: 1. Melyik országból származik a Nokia? A) Svédország B) Dánia C) Finnország 2. Ki az Európai Bizottság elnöke? A) Jacques Delors B) Romano Prodi C) Jacques Santer 3. Melyik a legmagasabb hegy Nyugat-Európában? A) Matterhorn B) Eiger C) Mont Blanc 4. Ki mondta: „Gondolkodom, tehát vagyok”? A) Voltaire B) Kant C) Descartes 5. Hol található az Anna Frankház? A) Berlinben B) Bécsben C) Amszterdamban 6. Melyik az EU legnépesebb országa? A) Franciaország B) Egyesült Királyság C) Németország 7. Mi Románia fővárosa? A) Budapest B) Pozsony C) Bukarest 8 Ki alkotta meg a gravitáció elméletét? A) Kepler B) Kopernikusz C) Newton 9 Az alábbi országok közül melyik nem EU-tag? A) Svédország B) Norvégia C) Portugália 10 Ki festette a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját? A) Leonardo da Vinci B) Michelangelo C) Raffaello 11 Melyik országból származik Björk, a popsztár és színésznő? A) Svédországból B) Németországból C) Izlandról 12 Hány ország tagja az EU-nak? A) 15 B) 13 C) 12 13 Ki állította először, hogy a fertőző betegségeket baktériumok okozzák? A) Madame Curie B) Louis Pasteur C) Alexander Fleming 14 Mikor „omlott le” a berlini fal? A) 1989 B) 1990 C) 1991 15 Mi volt a mai Szentpétervár neve 1985-ben? A) Petrográd B) Sztálingrád C) Leningrád 16 Melyik háborút zárta le a ver- sailles-i béke? A) Az első világháborút B) A második világháborút C) A napóleoni háborúkat 17 Hol rendezik meg 2004-ben az olimpiai játékokat? A) Berlinben B) Athénben C) Párizsban 18 Ki szerezte az „Örömóda“ zenéjét? A) Beethoven B) Mozart C) Puccini 19 Afrodité minek az istennője volt? A) Az aratás B) A szerelem C) A vadászat 20 Ki írta „Jancsi és Juliska” történetét? A) Hans Christian Andersen B) Johann Wolfgang von Goethe C) A Grimm testvérek A helyes válaszok: d oz X 6i -v sí la xi -v ■9i Trsi -vn ia xi ív xi 13 II la 01 la '6 lD '8 ÍD ■L Id 9 -O S ID > -0 X la Z ID I Farkasházy Tivadar villájának kertjében - amint a megelőző kilenc évben is ebből az alkalomból - a több száz értelmiségi ugyancsak szokásosan csevegett Balatonszárszó immáron tizedszer - a forrpont közelében GERGELY LÁSZLÓ Szárszó tizedszerre. Farkasházy Tivadar villájának kertjében ezen a hétvégén is találkoztak egymással a közélet szereplői, sőt majdnem gyakorló miniszterelnök is érkezett, amire még nem volt példa. De Medgyessy Péter csak telefonon jelenthette ki: valószínűleg hamarabb kellett volna nyilvánosságra hozni azt, ami titok volt, de nem bűn. 28 Celsius-fok A sátor már csak hűt és nem fűt. Akkor éppen szombat este tíz óra lehetett, és kitört a taps. Aki kapta, Orbán Viktor volt, akik pedig a tenyerüket összeütötték, a honi közélet színe-javát képviselték. E sorok írójának asztaltársasága például: Petschnig Mária Zita, Kéri László, Magyar Bálint, Tóth Vali, Orosz József. Egy hely üres volt már, aludni tért az Orbán-kabinet egyik tanácsadója, Somody Imre. A sátrat Farkasházy Tivadar bala- tonszárszói villájában állították fel amint a megelőző kilenc évben is ebből az alkalomból -, az alatta helyet foglaló több száz értelmiségi ugyancsak szokásosan csevegett, politizált és a Suchman Tamás főzte többüstnyi pörköltöt emésztgette. „Nem a zsírban bő vacsora feküdte meg a gyomromat, hanem a vetítés” - jegyezte meg nem csupán saját környezetének, hanem a hallótávolságban lévő összes jelenlévőnek szánva egy öblös férfihang. Tette ezt akkor, amikor fölkapcsolták a vü- lanyt, befejeződött a tízperces film vetítése, a hatalmas képernyő bal alsó sarkában egy dátumot olvashatott mindenki: 1992. A „vásznat” Orbán Viktor töltötte be: pattogóan gyors szavakkal készült a két év múlva esedékes választásokra, a jobboldali kormány leváltására. 30 Celsius-fok A sátorban ekkor még az első film kockái peregtek, az első szárszói találkozó emlékei. „De szép, hosszú hajam volt” - sóhajtott fel a makrogazdaság szakértője. A hölgy hölgy volt a javából, de a hangszóróból érkező szöveg belefojtotta a szót: az adót is fizető polgárokról beszélt éppen Furman Imre, aki az első szárszói találkozó idején, tehát a filmen, még az MDF alelnöke volt. Az akkori sátor akkori hallgatóságának - köztük a száját elhúzó Orbán Viktornak - mondta a magáét Furman Imre. Az akkori operatőr valamit megér- zett a jövőből és a legjobb pillanatban örökítette meg az akkori Fi- desz-elnököt. Aki pár pillanattal később már maga állt a mikrofon előtt, és az 1993-as stílusában szólította fel a közéletet: 1994 után ne polgárháborús hangulat legyen; az optimizmus elaltatja az ösztönöket; a radikális jobboldalt állítsuk meg. Akkor nem csíptek a szúnyogok sem, valami történhetett a sátorban 2002 nyarán, Orbán Viktor üzenete mély nyomokat hagyott hallgatóságában. Senki sem beszélt a mellette ülővel a meccsről, de még csak arról sem, hogy a hét elején mi is volt az, amit lII/II-es ügynek neveztünk, de még csak arról sem, hogy kinek mi a felelőssége. 36 Celsius-fok * Még mindig szombat, de kicsit korábban, a kerti délutánon. Kávéznak, söröznek, vitáznak, kötetlenül beszélgetnek több százan. Akkor ott, a szárszói Farkasházy-villa kertje jobban hasonlított Bábelre. Ha megírjuk, ha nem, ki ne tudná, miről volt szó, arról amiről kicsit később, az Orbán-film után senkinek nem jutott eszébe új gondolat. Csak másnap. 38 Celsius-fok Sátor, délelőtt fél tizenegy. Amolyan hivatalos előadások kezdődnek, széksorokból, padokról figyelnek az előadóra. „Itt élt köztünk Bauer Sándor 17 esztendős tanuló, itt lobbant lángra 1969. január 20-án” - emlékeztetett az égő áldozattá vált fiatalembernek állított táblára Gerő András, akit első felszólalónak invitált az alkalmi színpadra Farkasházy Tivadar. A Nemzeti Múzeum falánál lévő, a Fidesz által 2001-ben elhelyezett mementó mának címzett üzenetét citálta a történész, azt hogy tiltakozás nélkül viseltük a rabságot. Nem tiltakoztunk, csak éltünk - ezért van oka a lelkiismé- ret háborgásának, hivatkozott a feliratra Gerő András. Ezért is tette fel a kérdést a sátorban őt hallgató mintegy négyszáz embernek: mi van azokkal, akik rossz rendszereken belül is jót akarnak tenni? 39 Celsius-fok A sátorban ülők hogy, hogy nem, még képesek figyelni. A mikrofon az óvó, figyelmeztető közíróé, Lengyel Lászlóé, aki nemes egyszerűséggel arra szólítja fel a vele szemben ülő fél kormánynak a figyelmét, hogy az országot, a választást a dolgok legelején lehet elveszíteni. Orbánok is 1998-ban jutottak ide, hiszen már akkor nem a miniszterelnökről, hanem Simics- káról és Kaya Ibrahimról beszéltünk. Az új kormány is veszíthet most, 2002-ben, ha Orbánék mintájára saját magát veri meg, mert elhiszi, neki mindent szabad. 37 Celsius-fok A hőmérséklet nem kevesebb, csak éppen oxigén és egy bécsi hang jut a sátorba. Az osztrák főváros határában autózó Medgyessy Pétert telefonon kérdezte Farkasházy Tivadar. A Spanyolországból több mint körülményesen hazautazó miniszterelnöknek nem sikerült megérkeznie Balatonszárszóra. Könnyű dolga volt a nyilvános interjúban, mert szinte kérdés nélkül mondhatta: valószínűleg hamarabb kellett volna nyilvánosságra hozni azt, ami titok volt, de nem bűn. 28 Celsius-fok Szárszó mellett is van Balaton. A megelőző kilenc évben könnyebb volt fegyelmezetten megvárni az estét, a rendezvények végét, 2002-ben azonban nem. A politika hűtést igényelt. Ezúttal ez sem volt titok, ez sem volt bűn, Szárszó vendégei a Balatonban hűtötték kedélyeiket. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa A SORREND: 1. Lengyelország 15,44 2. Dánia 14,58 3. Olaszország 14,48 4. Ausztria 14,18 5. Svájc 13,83 6. Németország 13,80 7. Csehország 13,67 8. Svédország 13,22 9. Finnország 13,09 10. Norvégia 13,02 11. Magyarország 12,96 12. Belgium 12,85 13. Franciaország 12,72 14. Hollandia 12,41 15. Spanyolország 12,17 16. Oroszország 11,98 17. Szlovákia 11,67 18. Egyesült Királyság 11,47 19. Portugália 9,55 Forrás: Reader's Digest
