Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám, kedd
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 25. Bodó Viktor Citromfeje a trencsénteplici filmfesztiválon. Eddig színészként ismertük, most rendezőnek tanul Már rendezőként nézi a világot Az Esztergomi Várszínház 15. évada Esztergom. Az Esztergomi Várszínház június 28-án kezdi 15. évadát, valamennyi korosztályhoz szóló programja augusztus 24-ig tart. A nyitó darab a Hegedűs a háztetőn című musical lesz a Temesvári Csiky Gergely Színház vendégjátékaként. A határon túli magyar színházak közül július 12-én a Komáromi Jókai Színház az Indul a bakter- házzal, július 23-án a Kolozsvári Magyar Állami Operaház Erkel Bátori Máriájával, augusztus 9-én a Nagyváradi Szigligeti Színház a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicallal lép színre. A házigazda várszínház társulata július 21-én mutatkozik be Jászberényi Sándor Júdás védőbeszéde című drámájával. A komolyzene kedvelőinek július 17-én a Magyar Zeneművészeti Társaság ad hangversenyt. A gyermekeknek bábos tábort is rendeznek. Az augusztus 24-i záró előadáson Örkény István Pisti a vérzivatarban című tragikomédiáját láthatják az érdeklődök Esztergomban. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZL OVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tavaszköszöntő, Rekviem 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Eurothalia - Vőlegény (Kaposvári Csiky Gergely Színház) 20 KIS SZÍNPAD: Eurothalia - Gyíkok (Portugál Nemzeti Színház) 19 ____________________NYITRA____________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MOZI ___________________POZSONY___________________ HVI EZDA: Álmok útján (am.) 16, 18, 20.30 MLADOST: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 15.15,17.30Agolyó (spanyol) 20 TATRA: Eredendő bűn (am.) 16, 18.15, 20.30 ISTROPOLIS: Pókember (am.) 11.30, 14.30, 17.30, 20.30 Penge 2 (am.) 15.45, 18.15, 20.45 Mul- holland Drive - A sötétség útja (am.) 17, 20 CHARLIE CENTRUM: E. T. - a földönkívüli: felújított változat (am.) 17.30 Korcs szerelmek (me.) 18 Kate és Leopold (am.) 18 Kikötői hírek (am.) 18.30, 20.30 Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.-jap.) 20.45 Vadméhek (cseh) 20 ____________________KASSA____________________ DRU ZBA: Betépve (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Kikötői hírek (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Penge 2 (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 16, 18.15, 20.30 ________________DÉL-SZLOVÁKIA________________ DUN ASZERDAHELY - LUX: Magyar filmek fesztiválja: Piroska és a farkas 17 Te rongyos élet 19.30 KOMÁROM - TATRA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Star Wars II. — A kiónok támadása (am.) 19 AMFITEÁTRUM: Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 21.30 LÉVA - JUNIOR: A Skorpiókirály (am.) 16.30, 19 KERTMOZI: Neveletlen hercegnő (am.) 21.30 GALÁNTÁ — VMK: Elveszett csókok nyara (ném.-grúz) 19 KERTMOZI: Kutyabajnok (am.) 21.30 _____________________GYŐR_____________________ PLA ZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Jégkorszak (am.) 13,14.45,16.30,18.15,20 Monte Cristo grófja (ang.-am.) 14.45,17.15,19.45 Nevem Sam (am.) 15,17.30,20 Pánikszoba (am.) 20.15 Pókember (am.) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (am.) 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Szörny Rt. (am.) 14 Tiszta ügy (am.) 14.45,17.15,19.45 Traffic (ném.- am.) 14,17,20 Végszükség (am.) 18 Vidocq (fr.) 13.30,15.30 „Egy hónapja nem kérdezek semmit, hanem gondolkodom. A Katedrából kiderül, pihen-e a pedagógus nyáron A vakáció jegyében LAPAJÁNLÓ AXatedra júniusi száma vezércikkben köszönti a közelmúltban tevékenységének elismeréséül Pro Probitate Díjban részesült Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét. A lap magángalériájában ez alkalommal Juhász László osztja meg gondolatait kedvenc festményéről. A Katedra munkatársai tanárokat kérdeztek arról, valóban elegendő idejük jut-e pihenésre a szünidő két hónapja során. A folyóiratban interjú olvasható a Katedra Társaság leköszönő elnökével, Csi- csay Alajossal, és Á- Szabó Lászlóval, a szervezet közelmúltban megválasztott új elnökével. Alabán Ferenc, a Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karának dékánhelyettese a besztercebányai magyar szakos képzéssel ismerteti meg az olvasókat. Csáky Károly néprajzkutató Fehér Dániel egykori növény- fiziológusra emlékezik, Horváth Géza zselízi matematikatanár a Katedra-versenyek hasznosságára hívja fel a figyelmét. A lap mellékletben közli a Katedra-versenyek döntőjének végeredményét. Kiss Péntek József írásában a színház szere- tetére való nevelés fontosságát hangsúlyozza. Tomolya Róbert füleki gimnáziumi tanár az Infoprog 2002 elnevezésű országos számítástechnikai verseny eseményeiről nyújt összefoglalót. Diákok aranyköpéseiből ad közre egy újabb csokomyit Kardos Gy József tanár. Csicsay Károly a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny döntőjén történtekről számol be. Légrádi László nyugalmazott tanár a nehezen kezelhető gyerekek érzelmi nevelésével kapcsolatos problémákra figyelmeztet. A lapból megtudhatjuk, melyek a tanulók ellenőrzésének alapvető formái. A folyóirat júniusi száma az állandó rovatok mellett - Tallózó, Nyelvtisztogató, Iskoláink életéből - tartalmazza az elmaradhatatlan művelődéstörténeti posztert is, mely ezúttal Kassák Lajost mutatja be. (érvé) Nem vigyázott, és úgy maradt. Pofát vágott, és a grimasz az arcára ragadt. De hogyan lehet így élni? - kérdezi első játékfilmjében Bodó Viktor (1978). Citromfej című rendezését most a trencsénteplici fesztivál is bemutatja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ez az első filmje, amelyet rendezőként jegyez. A Kalózokban, a Jadviga párnájában, a Rosszfiúkban és a Nexxtben főszereplőként volt jelen. A Jadviga Osztatni Ondrisaként Egyiptomba, Izraelbe és Los Angelesbe is eljutott, személyesen azonban ez idáig egyetlen külföldi filmfesztiválon sem lehetett jelen. Valahogy mindig úgy alakultak a dolgai, hogy éppen akkor dolgozott és nem utazhatott. Trencsénteplicben is csak a Citromfejet láthatja a közönség. Őt magát nem. Egy szokatlan vállalkozás motorjaként naponta késő estig a Magmában foglalatoskodik. Valóban tőlem hallja először, hogy a Citromfejet beválogatták a szlovákiai fesztivál műsorába? Nekem nem szóltak. Sem az itthoniak, sem az ottaniak. Elképzelésem sincs arról, hogy jutott ki a film, vagy hogy kinek tetszett meg? Örülök, persze, hogy örülök. Remélem, kap valami díjat, és a díjhoz pénzt is adnak. Mert akkor tudnék csinálni egy újabb filmet. Én a Citromfejet már unom egy kicsit. Nem szeretem már. Ez volt az első filmem, amellyel máshogy akartam bizonyítani, mint a többivel. Nem azzal voltam elfoglalva, hogy mi legyen a mondanivalója, hanem a technikai trükkökkel. Ma már tudom, hogy nem így kellett volna. Elkapkodtuk a dolgokat. Nem gondolkoztunk eleget. Kitaláltunk egy történetet: mi lesz azzal, aki úgy marad, kiválasztottuk a főszereplőt, kölcsönkértünk egy kamerát, és már mentünk is a Deák térre. Forgatni akartunk. Nagyon- nagyon. Mindenki ingyen jött. Egy hét alatt lenyomjuk, mondtuk, any- nyit meg mindenki kibír. Menet közben egyszer csak annyira komollyá vált a dolog, hogy hihetetlen erőt éreztünk magunkban. Minden pénzünket ebbe a filmbe tettük. A végén már a telefonunkat is kikapcsolták, és kajára sem volt nagyon, de befejeztük, amit elkezdtünk. Ennyit a Citromfejről. Színészi diplomával a zsebében most rendezőszakos az egyetemen. Egy évem van még, de az sem lesz könnyű. A rendezőszak sokkal nehezebb, mint a színészet. Ez ugyanis magányos pálya. Bizonyos szempontból mégis úgy érzem, hogy jót tesz velem. Tele vagyok kíváncsisággal. Sokáig azt hittem, rendezőként csak bizonyos helyzetekben adódhat lehetőség arra, hogy kifejezzük magunkat. Első évben nem is az volt a fő szempont, hogy mit mondok, mit közvetítsek a színészek felé, hanem, hogy nekik is meg magamnak 'is bebizonyítsam: én értek a rendezéshez. Ők meg azt akarták megmutatni, hogy mennyire jó színészek. A vizsga végül is létrejött, nem is lett rossz a maga nemében, csak rajtam volt a görcs. Hogy mit fognak szólni hozzá? Ma már okosabb vagyok. Tudom, hogy az alkotói munkát nem kísérheti félelem, megfelelni akarás. Kérdéseket kell feltenni, problémákat kell felvetni. Ez a fontos, erre kell figyelni. Rendezői ambíciói már a Jadviga forgatása során is megmutatkoztak. Nálam ez korábban kezdődött. Volt egy csapatom. Darabokat rendeztem. Most se csapat, se darab. Illetve új csapat és újfajta munka. Már nem annyira akarok színész lenni. Miért nem? Kitalálhatnék bonyolult válaszokat. Inkább rövid leszek: megcsö- mörlöttem. Fiatalon kezdtem el játszani, és nagyon nehéz szerepeket kaptam zsinórban. A sztárság egyáltalán nem érdekel, jó forgató- könyvek, jó filmszerepek meg nincsenek. Ezzel nyugtatja magát? Ez az igazság. Ha olyan forgató- könyvet raknának elém, amely tetszene, és a feladat is a kedvemre való lenne, ráadásul olyan valaki rendezné a filmet, akinek elképzelései is vannak, sőt meg is tudja valósítani azokat, akkor igen. Ólyan filmben időnként szívesen részt vállalnék, mert játszani nagyon jó. De csak azért, hogy jelen legyek, hogy kamera elé állhassak, nem! Az a baj, hogy nem látok szakmai szempontokat. Nem akarok megsérteni senkit, de Szabó Istvánon és Jancsó Miklóson kívül nem tudok olyan rendezőt mondani, akivel boldogan dolgoznék, és pénzt is kap a filmjére. Ha meg most újra felmennék a színpadra, nyüván szétagyalnám magam. Rosszul játszanék. Kimutatható, hogy én már máshogy gondolkozom. A rendezés egészen más életforma. Kívül helyezem magam. A kamera mögé. Az első rendezésem alatt végig görcsben volt a testem. Pofákat vágtam. Ez talán még most is így lenne. Nem lehetek kint is, bent is egyszerre. És én most kint állok a kör szélén, ahol nagyon pontosan kell fogalmazni. Nem ugrándozni vagy előjátszani, hanem a megfelelő időben jót mondani, vagy ha kell, odavágni a széket a falhoz. Mert van, amikor már semmi más nem használ, csak ez. Ilyenkor hiszti kell, feszültség. Erre pedig át kell állni. Ez nehéz folyamat, senkinek sem volt könnyű a fordulat. Én nem úgy kezdtem el a pályát, hogy rendező vagyok. Engem a színház és a film összességében érdekel. Ehhez akarok érteni. A legtöbb gyakorlatot persze színészként szereztem. így néztem a világot, az embereket. Nem rendezőként, hanem a színész szemével. Nem mindegy, miképpen gondolkozol. Ez attól függ, hol állsz. A kamera előtt vagy a kamera mögött. Schilling Árpád legendássá vált rendezéséből, a Baalból miért szállt ki? Nehéz előadás volt. Attól is megcsömörlött? Az az előadás a csillagokig eljutott. Onnan meg nincs tovább. Párizsban, az Odeonban tízszer eljátszot- tuk. A végén már úgy éreztem, nem biztos, hogy „visszajövök”. Féltem, hogy nem fogok visszatalálni önmagamhoz. Ilyen értelemben nem vagyok sem profi, sem jó színész. Én nem tudom távol tartani magamtól a szerepet. Arra viszont, aki így játszik, nagyon sok veszély leselkedik. Én viszont még szeretnék élni pár évet. Családot is akarok. Gyereket. Ébredeznek ilyen vágyak bennem. Nem agyatok ezen, nem csináltam belőle koncepciót, de várom, hogy eljön ez az időszak is. Nincs benne az ötéves tervemben, csak érzem, hogy közeledik. Sejtem, hogy milyen ka(Dömötör Ede felvétele) púkat nyit majd meg előttem, ha gyerekem lesz. Látom másokon. Visszatérve a Baalhoz: én akkor azt gondoltam, hogy a darab végén teljesen szét kell mennem. Ma már tudom, ez butaság. Egy jó színész tudja, mit csinál. En is tudom, csak másfajta energiákkal dolgoztam. A Nexxt, amelyet szintén Schilling Árpád rendezett, s film is készült belőle, az ellenkezője volt a Baalnak. Tudtam, hogy egy széken ülve kell játszanom, és ha ez így is érdekes lesz, akkor győztem magam felett. És egy kicsit megnyugodtam. Mert így is voltak nagy csöndek. Szabó Istvánnal találkozott már? Még nem. Három szót sem váltottunk az életben. Jancsó Miklóssal viszont most egy filmben dolgozom a nyáron. Megalakítottuk ugyanis a Magma kulturális konszernt. Összefogtunk néhányan, hogy segítsük egymást. Csupa fiatal alkotó, köztük Miki bácsi, a legfiatalabb. Őt ugyanis mindannyian a mesterünknek tartjuk, és azért hívtuk meg a játékba, hogy Megálló címen hat fiatal rendező (Mund- ruczó Kornél, Schilling Árpád, Török Ferenc, Hajdú Szabolcs, Jancsó Miklós és én) közös filmet rendezzen. Hat kisfilm egy játékfilmben? Az alapkoncepció az volt, hogy mindenki választ magának egy megállót a 78-as éjszakai busz vonalán, és arról készít filmet, amit a maga megállójában lát. Aztán leültünk és kiderült, hogy minden szabályt fel kell rúgni ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni. Az eredeti elképzelésből mára annyi maradt, hogy a busz köti össze a dolgokat, mégpedig úgy, hogy a történetek nem különülnek el. Kicsi a város, kicsi az ország, hihetetlen dolgok derülnek majd ki a filmben. Én úgy gondoltam, a munka során felteszek majd Miki bácsinak ezer kérdést, erre ő kérdezett hármat, és már egy hónapja nem kérdezek semmit, hanem gondolkodom. MEGKÉRDEZTÜK Juhász Dósa Jánost, a hétvégén megalakult Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesületének elnökét Amit Rimaszombatban a XI. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen elhatároztak, azt a XXXIX. Jókai Napokon megvalósították. Zászlót bontott a Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesülete. Mik a terveik, célkitűzéseik? Az egyesület elsődleges feladatának tartja a pódiumi műfajok, a magyar nyelvű vers- és prózamondó kultúra ápolását, a magyar nyelvű irodalom népszerűsítését, a szakmai tanácsadást, valamint az országos, regionális és helyi rendezvények szakmai támogatását. Kiemelt helyen szerepel a tervek között szakmai képzések megrendezése, pódium-műsorok szervezése, vers- ás prózamondó műhelyek létrehozása, dokumentálás és kiadványok megjelentetése. Létrejöttével az egyesület ezen a területen átveszi a Pódium Színházi Társaság szerepét. Bár az alakuló közgyűlésen kevesen voltak, olyan fiatalok is eljöttek és érdeklődtek, akik kiemelkedően szerepeltek az idei országos szavalóversenyen. Egyesületünknek tagja lehet minden 15 évnél idősebb személy, de kollektív jelentkezőket - iskolákat, irodalmi színpadokat - is várunk. A Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesületének székhelye egyébként Rimaszombatban lesz, alel- nökei Kürthy Lajos, Reisz Éva és Motyka Ildikó, titkára pedig Varga Rózsa lett. (ú) (Dömötör Ede felvétele)
