Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-04 / 128. szám, kedd

I SZÓ 2002. JÚNIUS 4. FÓKUSZBAN: A KÖZIGAZGATÁSI REFORM ÉS A MAGYAROK 3 iktor Niznansky szerint kezdettől fogva világos volt, hogy az MKP javaslatát nem fogadja el a parlament Rosszul időzített követelések JíEFÜj'tM/i y£jí£ji\isj EPiiáy y íJA BLÜVEiJBiíU ■mó-'um SÜV1SLOST1, AKTÉRI, VOLBY Egy csónakban evezünk? Csak az SDKÚ hajlott a magyar követelések elfogadására Partnerei az MKP nélkül is kormányoztak volna közigazgatási reform Szlo- ákiában - összefüggések, ísztvevők, választások cím­lel a Közéleti Kérdések Inté­zte (IVÓ) tanulmánykötetet Mentetett meg az egyik leg- mtosabb 1989 utáni szlová- iai reformfolyamatról. KORPÁS ÁRPÁD kötet kapcsán annak társszer- isztője, Viktor Niznansky, a LE.S.A, 10 makrogazdasági és ociális elemző központ igazgató- , a reform volt kormánybiztosa ar­il nyilatkozott lapunknak, milyen )lt a szlovákiai magyarság, az [KP és a magyar kérdés szerepe a form során. „Az MKP nagyban tá- logatta a közigazgatási reform fo- amatát, s azt hiszem, ez teljesen gikus és helyes is, mert a kisebb- ■gi problémák helyi és kerületi :inten éppen a, hatáskörök és az tyagiak decentralizációjával old­atok meg a leghatékonyabban, teken a szinteken sokkal jobban vényesülnek a kisebbségi vélemé- yek is. Nemcsak az etnikai kisebb- ■gekre gondolok, hanem a lakos­ig más csoportjaira is” - szögezi le iktor Niznansky. A regionális szin- i érdekérvényesítés terén ugyanis lerinte az egyes közösségek, így a sebbségek politikailag is nagyobb íllyal jeleníthetik meg a céljaikat, i saját közösségükön belül hatá- ízhamak az ügyeikről, mert ott lás a szavazatuk súlya, mint ha or- :ágos szinten oldják meg a kérdő­iket. Ebben a tekintetben logikus­ak tartom az MKP hozzáállását, s dóban támogatta az általunk ja- isolt megoldásokat” - mondja a reform koncepcióját kidolgozó Niznansky. Azt azonban megjegyzi, hogy az MKP Komárom megye lét­rehozására vonatkozó terve a re­form kimenetelét szerinte inkább kedvezőtlenül befolyásolta. „Ami­att vagyok egy kissé szomorú, hogy az MKP egy meghatározott - s sze­rintem nagyon nem megfelelő - pü- lanatban felvetette Komárom me­gye tervét. Ezzel ugyanis egyfajta érvet adott az SDL-nek és az SOP- nak, amely pártok határozottan kezdték állítani, hogy a területi fel­osztásban semmiféle változást sem akarnak. Kezdettől vüágos volt, hogy az MKP kezdeményezése nem megy át a parlamentben, nem kapja meg a szükséges parlamenti többsé­get” - nyilatkozza a M.E.S.A. 10 igazgatója. Logikusnak tartja, hogy az MKP az őszi választások után új­ra napirendre szeretné tűzni a terü­leti felosztás megváltoztatásának kérdését. „Ám annak alapján, amit Bugár Béla úr, az MKP elnöke mon­dott, vagyis hogy nem Komárom megye lesz, még jobban fájlalom, hogy üyen átgondolatlanul álltak elő a követeléssel és három-négy ér­tékes hónapot vesztettünk, amikor a kormány kétszer döntött a nyolcas modellről a tizenkettesre való átté­résről” - vélekedik Niznansky. Kér­désünkre, ezzel közvetve azt állítja- e, hogy a tizenkettes modell az MKP követelése miatt bukott meg, a volt kormánybiztos nemmel válaszol. „Akkor a légkör alkalmasabb volt arra, hogy a tizenkettest elfogadják, de az MKP-nak ez a viszonylag egy­értelmű állásfoglalása arra buzdí­totta az SDL-t és az SOP-t, hogy úgy viszonyultak a kérdéshez, ahogyan viszonyultak” - idézi a maga szem­szögéből. „Végül aztán megtaláltuk az MKP-val a közös megoldást, s ők április elején támogatták a tizenket­tes modellt a kisebb módosítások­kal, csak kár volt - s most nem nyo­mozom, kinek volt a hibája, mert valamilyen módon mindannyian okozói vagyunk ezeknek a hibáloiak -, hogy akkor nem voltunk hajlan­dók gyorsabban kompromisszumra jutni. Közben kialakult az a légkör, amelyben az SOP és az SDE a HZDS-szel együtt a kormány tör­vényjavaslata ellen szavazott” - vé­lekedik a közigazgatási refrom egyik kulcsmozzanatáról Viktor Niznansky. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közigazgatási reform lé­nyeges mozzanata volt, amikor az MKP a kormányból való távozását fontolgatta. A közigazgatási reform Szlovákiában - összefüggések, résztvevők, választások című tanul­mánykötetben Grigorij Meseznikov, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) elnöke azt is elemzi, hogy az egyes kormánypártok miként rea­gáltak az MKP távozási szándékára. „A koalíciós pártok 2001 augusztus elején megtartott találkozóján az SDKÚ egyedüli koalíciós tömörülés­ként mutatott készséget annak a há­rom törvénymódosításnak a támo­gatására, amelyeket az MKP a kor­mányban maradása feltételéül sza­bott (tizenkét megye nyolc helyett, az ún. Cuper-féle kiegészítés eltörlé­se, amely a kormánynak lehetővé teszi a beavatkozást a megyei ön- kormányzatok tevékenységébe, és a kétfordulós megyeielnök-választás elvetése)” - úja az IVÓ igazgatója. Az SDL képviselői „egyrészt kijelen­tették, hogy az MKP nem kellőkép­pen reagál és a kormánykoalícióban kellene maradnia, másfelől Jozef Migas pártelnök inkább az ellenzéki pártokkal folytatandó tárgyalásokat részesítette előnyben egy MKP nél­küli kisebbségi kormány támogatá­sáról”. Az SOP szintén egy MKP nél­küli kormányt üdvözölt volna. „Pavol Hamzüc pártelnök szerint a koalíciónak az MKP távozása után az ellenzéki támogatással történő kormányzást kellett volna megkísé­relnie” - áll Meseznikov tanulmá­nyában. „Az MKP kormánykoalíció­ból való távozási szándékának beje­lentése után a KDH ellenzéki-koalí­ciós szerződés megkötését szorgal­mazta az MKP-val arra az esetre, ha az valóban távozik a kormányból” - emlékeztetett a politológus írása, (kor) Magyarok a megyeielnök-választás második fordulójában Etnikai mozgósítás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A megyei választások eredményei megerősítették, hogy egyes régiókban a szavazókat etni­kai alapon mozgósították” - nyilat­kozta lapunknak Vladimír krivy szociológus. Szerinte „az etnikai alapú mozgósítás magyar és szlo­vák részről egyaránt nagyon erő­sen jelentkezett, különösen a Nyitrai és a Nagyszombati kerület­ben, s azon belül is a megyei elnö­kök választásának második fordu­lójában”. Tanulmányában rámutat, a hét megye közül abban a kettő­ben emelkedett a részvételi arány a megyeielnök-választás második fordulójában, ahol MKP-s jelölt is volt, vagyis a Nyitraiban és a Nagy- szombatiban. „Leginkább a szinte teljesen szlovák etnikumú és a je­lentős arányú magyar lakossággal rendelkező községekben növeke­dett a részvétel aránya” - hangsú­lyozza a szociológus, (kár) VILLÁMINTERJÚ Grigorij Meseznikov politológussal, a Közéleti Kérdésék Intézetének (IVÓ) elnökével Ön szerint a magyar kérdés mi­lyen szerepet játszott a közigaz­gatási reformban? Ha a politikai szereplőkről van szó, úgy vélem, éppen az MKP mutatkozott az állam leggyökere­sebb, leghatározottabb decentrali­zációját szorgalmazó politikai tö­mörülésnek. Nyilván, a kormány­koalíciós partnerek közti kapcso­latokat az MKP külön területi egy­ség kialakítására irányuló és az adott terület etnikai összetételét is figyelembe vevő javaslata is befo­lyásolta. Ezt a kormánykoalíció egy része arra használta fel, hogy a saját elképzelését vigye keresz­tül, s az MKP egyfajta bírálat cél­pontjává vált. Am úgy vélem, az MKP a meghatározó pillanatok­ban - amikor az állam jellegéről, a hatáskörök átutalásáról és a terü­leti felosztás modelljéről volt szó - elvi módon cselekedett. Tudjuk, mi mindent élt át az MKP a me­gyetörvény és a megyei választási törvény parlamenti jóváhagyását követően, s mi mindennel járt a kormányból való kilépés eredeti szándékának megváltozása. Úgy vélem, az MKP-n belül a felelős­ségteljes hozzáállás kerekedett felül, az, hogy az ilyen bonyolult helyzetekben is olyan megoldáso­kat képviseljen, amelyek az egész ország javát szolgálják. Ön szerint miként változott a refrom eddigi időszakában a magyar kérdés megítélése a szlovák pártoknál? Az MKP fellépésével - amely lé­nyegében a közigazgatási reform idején a területi felosztás külön modelljét szorgalmazta - egyes koalíciós pártok visszaéltek. A kor­mánykoalíciójobbközép része - bár nem támogatta az MKP javas­latát - viszonylag nyugodtan rea­gált, s szerintem volt lehetőség ar­ra, hogy a partnerek kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Ám a koalíció másik része ezt az alkalmat arra használta fel, hogy visszalépjen az eredeti megálla­podásoktól, olyannyira, hogy vé­gül azt a területi felosztást támo­gatta, amely inkább az ellenzék elképzeléseivel állt összhangban. Úgy vélem, az a fontos, hogy az MKP a kormánykoalíció részeként működik. Természetes, hogy ez pozitív tapasztalatokat eredmé­nyez a demokratikus szlovák pár­tok és a magyar politikai képvise­let együttműködése tekintetében, s e tapasztalatokat a reform során keletkezett problémák sem töröl­hették ki. A megyei választások­kal kapcsolatban tudjuk, hogy azokon az etnikai alapú szavazás nagyon erős volt - nemcsak a ma­gyarok, hanem a szlovákok részé­ről is. Hiszen abban a két régió­ban, ahol az MKP jelöltjei az el­nökválasztás második körébe ke­rültek, végül a szlovák kormány­pártok szavazói is az ellenzék je­löltjeit támogatták, ami csak meg­erősíti a tényt, hogy a magyar kér­dés politikailag még mindig meg­határozó tényező. Az MKP jelezte, hogy a választá­sok után újra napirendre szeret­né tűzni a területi felosztás meg­változtatásának kérdését. Erről mi a véleménye? Úgy gondolom, az a fontos, hogy a politikai paletta egy része sem Szlovákia, sem pedig annak egyes régiói számára nem tartja teljesen megfelelőnek az elfogadott mo­dellt. Az MKP nem az egyedüli párt, amely előre jelzi, hogy a terü­leti felosztás megváltoztatására tö­rekszik majd, mert ilyen értelem­ben lép fel az SDKÚ és a KDH is. Szerintem ez egyfajta alapot te­remthet arra, hogy az új régiókkal kapcsolatos tapasztalatok összeg­zése után kellő politikai súllyal vi­tát indítsanak a kérdésről. Bár a következő kormánykoalíció való­színűleg eléggé „színes” lesz, nem zárható ki, hogy végül sikerül elfo­gadtatni egy a szükségleteknek leginkább megfelelő rendezést. Nem lehet, hogy a változtatási igyekezet majd éppen amiatt vall kudarcot, hogy azt az MKP is szorgalmazni fogja? Azt hiszem, az a fontos, hogy az MKP összehangolja a lépéseit a többi párttal. Szerintem egyezség­nek kell születnie. Függetlenül at­tól, hogy az MKP-nak más elképze­lései voltak a területi felosztás kér­déséről, javaslatai mégis a jobbkö­zép pártokéhoz közeliek, tehát a kommunikáció olyan formáját kell megtalálni az MKP és potenciális partnerei között, amely lehetővé teszi a közös megoldást. Úgy vé­HftMMKK lem, közös megoldási javaslattal lényegesen nagyobb a megvalósí­tás esélye, mint ha az MKP újra olyan elképzeléseket szorgalmaz­na, amelyeket a többi partner nem támogat, (korp) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉG, 21-25 FOK Nap kel 04.56-kor - nyugszik 20.45-kor. Hold kel 02.23-kor - nyugszik 13.47-kor. Duna vízállása - Pozsony:330, apad; Medve: 180, apad; Komárom: 15, apad; Párkány: 170, apad. ELŐREJELZÉS Országszerte job­bára derült lesz az égbolt, felhősö- désre és kisebb helyenkénti csa­padékra csak északon és keleten számíthatunk. A nappali hőmérséklet elérheti a 21- 25 fokot, míg éjszaka legfeljebb 10- 14 fok várható. Holnap a napos idő­járásnak köszönhetően tovább me­legszik a levegő, nappal a hőmérők akár 25-29 fokot is mérhetnek. Éj­szakára is már csak 12-16 fok közé hűl le a levegő. Csütörtökön fokoza­tosan megnövekszik a felhőzet, szá­mos helyen lehet zápor, zivatar, ezért nappal csak 20-24 fokig kúszik fel a hőmérő higanyszála. ORVOSMETEOROLÓGIA A reggeli órák­ban az ország egyes részein a légúti megbete- gedésekben szenvedőknél légzési zavarok léphetnek fel. Az időjárás egyébként jobbára csak az ország északkeleti részén lehet ingerlő hatású, másutt legtöbbünk esetében javul a szellemi és fizikai teljesítőképesség és összpontosító­készség. Az időjárásra érzéke­nyebben reagáló alacsony vémyo- másúaknál gyakoribb lehet a mig­rénes alapú fejfájás. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködök esetében ajánlott az orvosi előírá­sok betartása. Holnap DIGTfÁ-LIA ♦ Samsung R210 ­♦ Teszteltük a 2002 FIFA ♦ Intemetkorlátok a szocialista a kékszemű World Cup játékot országokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents