Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 25. 3 F OKUSZBAN: A MIGRÁCIÓ Félelmet szül az EU-ban a határok megnyitása „Menekülő” romák A menekültügyi és bevándorlási politika az Európai Unióban mindmáig nemzeti szabályokon alapul Sem velük, sem nélkülük Afgán kislány az egyik menekülttáborban (Képarchívum) Az egyre inkább elöregedő Nyugat-Európa hosszabb távon demográfiai szempontból nem tud meglenni a bevándorlók nélkül. Ennek dacára a külföldiek legális és illegális bevándorlása napjainkban egyre több konfliktust szül az Európai Unióban, s jelenleg e visszás helyzetet leginkább éppen a szélsőjobboldali pártok használják ki. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Áprilisban közel ezer iraki kurd menekült érkezett a Monica nevű hajón Szicíliába, miután a parti őrség hiába igyekezett távol tartani hajójukat az olasz partoktól. Az esemény kiélezte a vitákat a készülő új, szigorúbb bevándorlási törvényről, és rendkívüli állapot bevezetésére késztette a Berlusconi-kormányt. A Monica volt a legtöbb menekülttel érkezett hajó az elmúlt öt évben, de húsz-harminc fős csoportok nap mint nap partra szállnak az Otrantói-szorosnál és Szicíliában. Utoljára az 1997-ben Bariban kikötött 1200 albán okozott hasonló megrázkódtatást. A római belügyminisztérium bevándorlási illetékesei szerint az ember- csempészet új útvonalai épültek ki az utóbbi időkben: sokan Gibraltáron és kis spanyol kikötőkön át Marokkóból érkeznek, egy másik útvonal a Maghreb-országokból Szicíliába vezet, a harmadik pedig a török és libanoni partoktól, de újabban már Egyiptomból is a dél-olasz Puglia tartományt és Szicíliát célozza meg. A menekültek többsége Franciaországot, Németországot vagy Nagy-Britanniát tekinti végcéljának, nem Olaszországot, amely csak a kapu számukra. A menekültek távoltartása érdekében az olasz szenátus februárban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely ahhoz a feltételhez köti a beutazást, hogy az illető már előzőleg szabályos munkaszerződéssel rendelkezzen. A mechanizmus a következő: a cégek eljuttatják a külföldi munkaerő iránti igényüket a kormány megyei hivatalaihoz, ahonnét a listát kiküldik a külképviseletekre, s ott a beutazási engedélyt kérők, ha szakképzettségük, munkaigényük megfelel a hazai igényeknek, szerződéshez jutnak. Egy-két éves szerződéseket lehetne így kötni, de ezek akár 6 évig is meghosszabbíthatók lennének. Hat év után a bevándorló már határidő nélküli tartózkodási engedélyt kaphatna, tíz év után pedig állampolgárságért is folyamodhatna. A szerződés nélkül érkezőket azonnal kitoloncolnák, a visszaesőket pedig 1-4 évi börtönnel is sújthatnák. A törvény igen szigorúan, 5-15 évi börtönnel büntetné az ember- csempészeket, s engedélyezné hadihajók bevetését azok hajói ellen. A menekültügyi és bevándorlási politika egyébként az EU-ban eddig nemzeti szabályokon alapult, de a múlt évvégén lejárt az amszterdami szerződésben vállalt kötelezettség határideje az egységes szabályozás kialakítására. A létrejött elvi megállapodás fő pontjai: egységes és közös vízumgyakorlat bevezetése, szigorúbb határőrizet, a törvénytelen bevándorlók visszatoloncolása, közös adatbank létrehozása, együttműködés a kibocsátó országokkal a migráció csökkentésére. Tervbe vették menekülttáborok felállítását a tranzitútvonalak mentén, így Törökországban és Tunéziában, ahol uniós belügyi tisztviselők segítségével eleve ellenőrizhetnék és megszűrhetnék a menekültáradatot. Az 5,3 milliós dán népességből csupán 5%-kal részesednek az Európai Unión kívülről jött külföldiek, az uniós országok közül a 10 milliós Belgiumban a legnagyobb, 9 százalékos ez a hányad, míg Le Pen Franciaországában nem egészen 7%-os. Az EU bécsi székhelyű rasszizmus-kutató intézetének felmérése szerint az európai integráció lakosainak átlagosan 15%-a érzi „zavarónak” a más etnikumhoz tartozó embertársa közelségét. Az unió területére a küencvenes évek elején érkezett a legtöbb, a távozókat leszámítva évente 1 millió bevándorló; az évtized közepén ez a szám félmillióra mérséklődött, ám a kelet-európai határok megnyílásával és a balkáni háborúk nyomán 1999- re ismét 700 ezer fölé nőtt. A furcsaság az, hogy ez a népmozgás az úgynevezett „nullaszázalékos“ bevándorlási politika ellenére következett be. A hetvenes évek óta ugyanis az Európai Unió tagországai gazdasági, munkavállalási okból nem adnak bevándorlási engedélyt. Az Európai Bizottság becslése szerint évente félmillió ember jut be törvényellenesen az EU területére, menekültkérelmet pedig 400 ezren adnak be, de mindössze.ötö- düknek sikerül bizonyítania az engedély megadásához szükséges politikai üldöztetést. A menekültkérelmek elbírálása a legtöbb tagállamban lassú, bürokratikus és gyakran megalázó eljárás, amely akár évekig is bizonytalan helyzetben tartja a delikvenst, s a bűnözés táptalajává válik. Hollandiában például évente legfeljebb 12 hetet dolgozhat az, akinek a menekültkérelmét vizsgálják, Nagy-Britanniá- ban 6 hónap után már kereshet munkát, Franciaországban viszont egyáltalában nem vállalhat állást. A kérelmezők gyermekei számára Nagy-Britanniában és Hollandiában kötelező az iskolai oktatás, Németországban viszont nem. Az EU bel- és igazságügy-miniszterei három hónapja megállapodtak: a jövőben a jelentkezőknek egyéves tartózkodás után minden tagállamban joguk lesz munkát vállalni még akkor is, ha kérelmüket nem bírálták el. (só, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Még mindig nagyon sokan kérnek menekültstátust az Európai Uniótól (EU). Az Európai Parlament (EP) néhány képviselője szerint ez azt jelenti, hogy a jelölt országok nem teljesítik a Koppenhágában elfogadott politikai feltételeket, ezért talán nem kellene elsietni a bővítést. Az Európai Bizottság (EB) azonban sietett leszögezni, hogy a jelöltek megfelel az említett feltételeknek, az EP képviselő azonban az Egyesült Nemzetek Szervezet (ENSZ) menekültügyi hivatalára hivatkozik, amely szerint tavaly 2430 szlovák állampolgár kért menekültjogot valamelyik EU-tagállamban. Némi vigaszt jelenthet, hogy csupán húszat fogadtak el (Csehországból egyébként néhány tucattal kevesebb kérelem érkezett, mégis 42-t bíráltak el kedvezően). Sokkal több kérelmet fogadtak el román állampolgároktól, ám nem árt megjegyezni, hogy Románia nem tartozik azon tíz ország közé, amely 2004ÖSSZEFOGLALÓ Josep Piqué, az elnöklő Spanyolország külügyminisztere - sokat tompítva az eddigi kijelentéseken - olyan közös európai bevándorlási politikát sürgetett a sevillai EU- csúcson, amely kiszűri a törvénytelenül érkezőket, a jogosan munkát vállalni, menedéket kérni vagy áttelepülni akarókat viszont ésszerű jogi és eljárási helyzetbe hozza. Az EU azt tervezi, hogy á legtöbb bevándorlót kibocsátó országokkal külön szerződéseket köt. Ha e szerződések a „küldő” ország hibájából nem teljesülnek, az unió ben beléphet az EU-ba. Az euro- parlamenti képviselők egy csoportja azonban továbbra is amellett kardoskodik, hogy a jelöltek közül egyik sem teljesíti a politikai feltételeket, aki ezzel nem ért egyet, az csupán homokba dugja a fejét. Lousewies van der Laan hollandiai liberális képviselő szerint nem lehet nem észrevenni, hogy az európai független bíróságok menekültjogot adnak olyan személyeknek, akik világos bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy valóban megfigyelték őket. Az Európai Bizottság azonban nem enged, bár szerinte Törökország valóban nem teljesíti a feltételeket, ahogy ezt Günter Verheugen bővítési biztos nemrég közölte. Mindezek ellenére nem tesz jót az EU polgárainak abban a félelemben élni, hogy a bővítés után megnyílnak a határok, és megindul a bevándorlók özöne. Nem ok nélkül, hiszen a menekültek többsége roma. Elképzelhető, hogy néhány éven belül már menekültjogot sem kell majd kérniük, (sita, szge) megvonhatja ezen államoktól a fejlesztési támogatást. A Die Presse című osztrák lap tegnapi kommentálja szerint a fejlődő országoktól nem lehet elvárni, hogy pénzügyi juttatásokért ellenszolgáltatásként gondoskodjanak arról, hogy polgáraik ne próbáljanak illegálisan Európába jutni. Joggal állapítható meg, hogy az illegális bevándorlás elfogadhatatlan méreteket öltött, de képmutatás ezt a fejlesztési segélyek melletti elkötelezettség mögé rejteni, amikor e segélyek valójában csak a rossz lelkiismeret megnyugtatását szolgálják - írta a Die Presse, (mti, ú) Megállapodnának a menekülteket „küldő" országokkal Pénzzel és szerződéssel Az Európai Bizottság elnöke szerint jót tesz az öregedő Európának a bevándorlás Jöjjenek is, meg ne is SZABÓ GERGELY Az Európai Uniónak továbbra sincs egységes menekült- és bevándorláspolitikája, ezen a hétvégi sevillai csúcsértekezlet sem változtatott. A leköszönő spanyol elnökség azonban mégis bizakodó, különösen a miniszterelnök első helyettese. Mariano Rajoy szerint a bevá- dorláspolitikában január óta az eddigieknél sokkal nagyobb lépéseket sikerült tenni. Kijelentését az is alátámasztja, hogy a múlt héten elfogadták az illegális bevándorlás visz- szaszorítására kidolgozott tervet, és azt a javaslatot is, amely a tengeri határőrizeti rendszer hatékonyabbá tételét célozza. Rajoy korábban közölte: az EU minisztereinek Sevillában meg kell állapodniuk, hogyan egyeztethető össze a közös menekült- és bevándorlási politika a közös külpolitikával. Akkor leszögezte: bizonyos országoknak egyszerűen a tudomására kell hozni, hogy az EU véleménye is megváltozik róluk, ha sikerül felszámolniuk az embercsempész maffiát. A szép remények ellenére Sevillában nem hullottak termékeny talajra Rajoy szavai, csupán szóvirágok nyíltak. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, szükséges megoldást találni az ÉU tagállamok menekültektől való félelmeire. Romano Pródi szerint a hosszú évek alatt kidolgozott bevándorlási politika semmit nem ér, amíg „meg nem győzzük az embereket: nincs értelme illegális módszerekkel az Európai Unióba jönni”. Hangsúlyozta: akkor sem tehetnek sokat, ha a rendelkezésre álló eszközöket nem használják fel „a bel- és a külpolitikában egyaránt”. Megjegyezte viszont, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelem miatt sem hagyhatják figyelmen kivül az EU- ban élő bevándorló közösség problémáit. „Érthető üzenetet kell küldenünk. Szigorúak leszünk az illegális bevándorlókkal és az ember- csempészekkel szemben egyaránt. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy a bevándorlás jót tesz nekünk. Olyan energiát biztosít, amelyre az öregedő Európának szüksége van” - fogalmazott Romano Prodi. A menekültek száma Szlovákiában Év A kérelmek száma A pozitív elbírálások száma A negatív elbírálások száma Állampolgárságot kaptak 1994 140 55 ■ 32 0 1995 359 67 57 0 1996 415 129 62 4 1997 645 65 84 15 1998 506 49 36 21 1999 1320 27 176 2 2000 1556 11 123 0 2001 8151 18 130 10 A pozitív és a negatív elbírálások összesített száma nem egyezik a benyújtott kérelmek számával, hiszen nagyon sokan még a menekültjogi eljárás alatt távoztak Szlovákiából. (Forrás: UNHCR) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYI ZIVATAROK, 23-27 FOK A Nap kel 04.54-kor - nyugszik 20.54-kor. A Hold kel 21.51-kor - nyugszik 05.00-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 190, apad; Komárom: 255, apad; Párkány: 180, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Nyugat felől fokozatosan hideg levegő áramlik térségünkbe. Változóan felhős lesz az égbolt, csapadék főként az ország északi részén várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23-27, az éjszakai pedig 11-15 fok körül alakul. Szerdán északon és keleten várhatók záporesők, zivatarok. Napközben 23-27 fokig melegedhet fel a levegő, míg éjszaka az ország déli részén 15 fok körüli lesz a hőmérséklet. Csütörtökre országszerte felszakadozik a felhőzet, ezért nappal már újra magasabb, 25-29 fok körüli értékeket mutat majd a hőmérő. Némüeg enyhül a hőség, ennek köszönhetően javulnak a reakcióink és könnyebben tudunk összpontosítani a feladatainkra. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk is. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Ha tehetjük, ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a tűző napon! Akiket alacsony vérnyomás gyötör, migrénes eredetű fejfájásra számíthatnak. A hirtelen időváltozásokat a reumatikus fájdalmakkal küszködök is meg- érezhetik. Holnap is a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap DIGITÁIIA AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE ♦ T68i - színes egyéniség ♦ A net legjobbjai ♦ Újdonságok a Siemenstől
