Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-24 / 145. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 24. Közélet 5 Ján Langos szerint nem restituálható olyan vagyon, amit az érvényes jog alapján koboztak el Meg kell nyitni az irattárakat A nemzet emlékezetéről szóló törvényjavaslat az 1939 és 1989 közti időszak valamennyi titkosszolgálati dokumentumát hozzáférhe­tővé tenné a kutatók és az érintettek számára. A jog­szabály kidolgozójával, Ján Langos demokrata párti képviselővel a törvényről, s az azzal is összefüggő Benes-dekrétumokról be­szélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Főbb vonalakban mit tartalmaz a javaslat? Az alapelv, hogy lényegében a parlament'hatáskörébe utaljuk az összes olyan dokumentumot, amely a biztonsági szervek tevé­kenysége során keletkezett. Java­soljuk, hogy jöjjön létre a Nemzet Emlékezetének Intézete. Vala­mennyi állami szerv és szervezet, amely az említett dokumentu­mokkal rendelkezik, köteles len­ne az Intézet tulajdonába adni ezeket az iratokat. Másrészt az Intézetnek biztosítania kell a vi­szonylag széleskörű hozzáférhe- tést a volt állambiztonság, vagyis az StB dokumentumaihoz. Egy további rendelkezés azt a meg­bízhatósági feltételt határozza meg, amely alapján valaki az In­tézetben dolgozhat. Ez azokra az ügyészekre is érvényes, akiket a főügyészség a törvény alapján ar­ra jelöl ki, hogy az Intézettel együttműködjenek. A törvény a nácizmus és kommunizmus bűn­tetteit, illetve az emberiesség el­» Egy j ogállamban r nincsenek semmifé­le politikai indokok, amelyek az érvényes jog felett állnának. \> leni bűncselekményeket is meg­határozza, de az Intézet tevé­kenysége szempontjából, tehát nem büntetőjogilag. Hogyan működne az Intézet? A javaslatunk meghatározza, hogy az Intézet igazgató- és fel­ügyelőtanácsának, illetve az in­tézményt kiépítő bizottságnak az egyik felét a parlament választja, a másik felét pedig a köztársasági elnök és a kormány nevezi ki. A bizottság alakítja ki az Intézet működési rendjét és fogadja el az alapszabályzatát. A törvény az 1939-1989 közti időszakra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a Horthy-féle Ma­gyarországra is, amely a mai Szlovákia egy részét is magá­ban foglalta? A jogszabály-tervezet értelmében gyonát egyes Benes-dekrétu- mok alapján kobozták el? Hi­szen az is az 1939-1989 közti időszakban történt. A vagyonelkobzás az akkor érvé­nyes. jog szerint ment végbe. A restitúció alapján visszaszolgál­tatott magántulajdont jogellene­sen, az érvényes törvénnyel el­lenkező módon konfiskálták, il­letve állami kényszer alapján vál­tott tulajdonost vagy került álla­mi felügyelet alá. A Szlovákiában 1991 óta zajló restitúció a jogel­lenesen vagy politikai okokból el­kobzott vagyonra vonatkozik, s nem azokra az elkobzásokra, amelyek az érvényes jog szerint történtek. A Benes-dekrétumok a Szlovák Nemzeti Tanács és a csehszlovák szövetségi parlament törvényeivé váltak, így a vagyon­elkobzás az akkor érvényes jog­nak megfelelően történt. Erkölcsös jog volt ez? Beszélhetünk, sőt beszélnünk kell a dolog erkölcsi oldaláról, de a jogszabályok kikezdhetetlenek, mert azokat az akkori legális, lé­nyegében alkotmányos intézmé­\\ Beszélhetünk, sőt r beszélnünk kell a dolog erkölcsi oldaláról, de a jogszabályok .. kikezdhetetlenek. N\ nyék, a parlamentek alkották meg. Törvényhozási szinten tehát semmi sem kezdhető a kérdés­sel? Nem. Nem restituálható olyan vagyon, amit az érvényes jog alapján koboztak el. Politikai szinten sem követel­hető valamiféle változás? Politikailag követelhető, de az al­kotmányunk szerint nem fogad­hatók el olyan törvények, ame­lyek az 1945 utáni időszakban ér­vényes törvényeket törölnének el. Ez lehetetlen. Azok a törvé­nyek egyszer már érvényesek. Er­kölcsi síkon szerintem mindany- nyiunk jövője szempontjából fon­tos az eszmecsere, de az érvényes jog ebben az esetben nem változ­tatható meg. Ön érvényes jogról beszél, ám gyakori érv az is, hogy a Benes- dekrétumok lényegében már nem érvényesek. Az a jog már végrehajtatott. Ezt az érvet olyan politikusok vetik fel a vitában, akik figyelmen kí­vül hagyják a jogi vonatkozáso­kat. A jog kötelező, a politikai eszmecserére nézve is, és egy jog­államban nincsenek semmiféle politikai indokok, amelyek az ér­vényesjog felett állnának. Az állam a pénzügyi oligarchia működése miatt van összeomlóban (Somogyi Tibor felvétele) a kabinetet felkéri a volt Varsói Szerződés egykori tagállamainak kormányait, továbbá Csehország- ét, Németországét és az Orosz Föderációét is, hogy adják át a Szlovák Köztársaság állampolgá­rait érintő dokumentumokat az 1939 és 1989 közti határoknak megfelelően. Ön szerint a leginkább érintett nemzedékek, társadalmi cso­portok politikailag és erkölcsi­leg már megbocsátottak a „tit­kosoknak”. Nem lehet ez egy­fajta kényszer is a viszonylag kicsi Szlovákiában, vagyis hogy egyszerűen meg kellett bocsá­tani? Úgy vélem, nem. A náci és kom­munista múlt valamennyiünket érint. Meggyőződésem, a titkos- szolgálati levéltárak megnyitásá­val elégséges bizonyítékot nye­rünk arra, hogy 1939-1989 kö­zött itt lényegében nem éltünk szabadságban, a náci és szovjet elnyomó szervek pedig a nemzeti identitásunktól és állampolgári jogainktól, szabadságainktól is megfosztottak bennünket. A megbocsátás kényszerűsége alatt azt értem, hogy egyes né­zetek szerint összeomlana az állam, ha feszegetnék a múltat. Az állam a pénzügyi oligarchia működése miatt van összeomló­ban. Ez a valóság, ez a mai Szlo­vákia. A pénzügyi oligarchia mű­ködése óriási egyenlőtlenséget szül a gazdasági jogok érvénye­síthetősége terén, s az óriási kor­rupcióval lényegében képtelenné teszi az állami szerveket a hata­lom gyakorlására. Úgy gondolja, hogy Szlovákia már képes helyettesíteni azt a társadalmi csoport, amely bi­zonyos fokig összefonódott az StB-vel? Természetesen, igen. Mi már ké­szek és felkészültek vagyunk he­lyettesíteni ezt a csoportot. Peter Cibulka Csehországban évek óta gyűjti és közli a volt titkosszolgálati dokumentu­mokat. Egyes nyilatkozatai ar­ra az ellentmondásosságra utalnak, hogy egyfelől van tör­vény a „titkosok” felelősségre vonására, másrészt az adatvé­delmi törvény bizonyos fokig akadályozza a számonkérést. Szlovákiában mi a helyzet? Szlovákiában is hatályos a sze­mélyi adatok védelméről szóló törvény, de a törvény szerint - és az adatvédelmi biztos állásfogla­lása alapján is - nem személyi adat az StB-vel együttműködő személy neve, illetve az a tevé­kenység sem, amit az StB tisztje­ként, munkatársaként végzett, tehát nyilvánosságra hozható. A törvény Ön szerint azért is szükséges, mert mindenkinek joga van a vagyona elkobzásá­val szembeni jogorvoslatra. Vo­natkozik a törvény azokra a magyarokra is, akiknek a va­Mikulás Dzurinda rendcsinálást ígért a tévénézőknek Nem érdekelte a tender Figel' a sevillai csúcsról és az uniós bővítésről Elvárások nélküli csúcs ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Minden családban vannak gondok, a saját pártun­kon belül is rendet csinálunk, ha vizsgálat alapján ennek szüksé­gét látjuk” - reagált a Markíza Te­levízió Testre szabva című műso­rában Mikulás Dzurinda kor­mányfő, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnö­ke arra a felvetésre, hogy a har­mincöt motorvonatra kiírt ten­derrel összefüggő botrányba csak a SDKÚ-hoz közel álló személyek keveredtek, ami megdönti a mi­niszterelnök elméletét az ellene szőtt összeesküvésről, ha csak nem belső puccsról van szó. Bár Jozef Macejko tárcavezető Mikulás Dzurinda jó barátja, a korábbi közlekedésügyi miniszter az SDKÚ pénztárosa, a tendert el­bíráló bizottság elnöke a minisz­terelnök bátyja, a botrányt kirob­bantó levél szerzője az SDKÚ par­lamenti képviselője, a valamikori vasutas Dzurinda állítja: a tender iránt soha nem érdeklődött, sen­kivel nem beszélt róla, és csak a botrány kipattanása után lépett közbe. „Az igazság kiderítéséért megtet­tem minden tőlem telhetőt” - mondta a televíziós műsorban, és egyértelműen elutasította, hogy az SDKÚ-nak pénzt kellett volna kapnia a tenderben részt vevő va­lamelyik cégtől. „Úgy tűnik, Ma- cejkót akarták lefizetni, de a nyo­mozás majd erre is fényt derít. A miniszter mindenképpen túllépte hatáskörét, akadályozta a tender lezárását, és az egyik cég érdeké­ben lobbizott. Ezért politikailag felelősségre vontam” - hangsú­lyozta a televízióban Mikulás Dzurinda. (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Nem voltak különös el­várásaink a sevillai csúccsal kap­csolatban, a találkozó megerősítet­te a nizzai csúcson elfogadott bőví­tési harmonogramot és azt, hogy a tagjelölt államoktól realisztikus és konstruktív hozzáállást fognak kö­vetelni” - jelentette ki tegnap Ján Figef, Szlovákia csatlakozási főtár­gyalója a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorban. Eric van der Linden, az Európai Bi­zottság szlovákiai küldöttségének a vezetője szerint a realisztikus és konstruktív hozzáállás azt jelenti, hogy a tagjelölteknek októberig be kell fejezniük a jogharmonizációt. „Az EB októberi, utolsó jelentése stratégiai fontosságú lesz” - figyel­meztetett Linden. Pavol Hamzík, az SOP elnöke szerint a parlament jól dolgozik, és nem lesz tragédia, ha a 42 eurotörvényből mégis ma­rad néhány októberre, hiszen Szlo­vákiának kevesebb ideje volt a jog­harmonizációra. Figef szerint ha több ideje lett volna Szlovákiának, akkor sem lehetett volna jobb csat­lakozási feltételeket és átmeneti időszakokat biztosítani. Linden el­ismerte: nemcsak a tagjelölteknek, hanem Európának is fel kell készül­nie a bővítésre. Rudolf Ziak, a HZDS alelnöke kijelentette: 1989 óta az őszi választások lesznek a legfontosabbak, de szerinte nincs ok aggodalomra, hiszen a Szlovák Nemzeti Párton kívül minden poli­tikai erő támogatja a NATO- és EU- csatlakozást. „Az előző kormány csinált hibákat, levontuk a megfe­lelő tanulságot” - mondta Ziak. „A Meciar-kabinet a hibákon kívül bűncselekményeket is elkövetett, ez a legnagyobb probléma” - tette hozzá Figel. (sza) RÖVIDEN Hárommillió kommunista kampányra Pozsony. Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) hárommillió koro­nát fordít a választási kampányára, az összeget a tagság adomá­nyaiból gyűjti össze. Mindenki a hozzájárulása összegének megfe­lelő értékű bélyeget kap. Nyolcszázezer koronát nyolcvan hirdetési felület bérletére fordítanak, de csak szeptember elsejétől, mert így csupán.egy hónapért kell fizetniük. A KSS az MVK közvélemény­kutató ügynökség júniusi felmérése alapján a szavazatok négy szá­zalékát szerezné meg. (TASR) Weiss és Ftácnik az SDA-lista élén Besztercebánya. Peter Weiss, Milan Ftácnik, Erika Kvapilová és Zdenko Trebul’a kerül az SDA-lista első négy helyére - erősítette meg a vezetőség korábbi döntését a párt hétvégi jelölő közgyűlése. Az ötödik helyet Jozef Stank védelmi miniszternek, a hetediket pe­dig Ladislav Orosz képviselőnek, alkotmánybíró-jelöltnek tartják fenn, bár még egyikük sem csatlakozott a párthoz. Ha Orosz nem indul, Vladimír Surkos, Nagykürtös polgármestere kerül a helyére. Az SDA listája tizenegyedik helyén a magyar nemzetiségű Frantisek Kardost, Rozsnyó polgármesterét jelöli. (TASR) A DS Kaníkot és Langost jelölte az élre Pozsony. Ludovít Kaník pártelnök, Ján Langos és Alexander Slafkovsky képviselők szerepelnek a Demokrata Párt (DS) válasz­tásijelöltlistájának első helyén. A DS Ján Budaj Demokratikus Uni­ójával koalícióban indul a választásokon, amely egyelőre még nem döntött, kiket jelöl. A közös lista első tizenegy helyét a következő arányok szerint osztják el: ötöt kap a DS, hármat a DÚ, s a fennma­radó három helyre pedig függetlenek kerülnek. (TASR) KDH: nem kell a közlekedésügyi tárca Pozsony. A KDH a választásokig nem követeli a közlekedési mi­niszter posztját - jelentette be a párt Tanácsának hétvégi ülése után Pavol Hrusovsky elnök. A koalíciós szerződés értelmében a tárca a kereszténydemokratákat illetné. A KDH a HZDS Mikulás Dzurinda miniszterelnök elleni tervezett bizalmatlansági indítvá­nyát sem támogatja. „Az MKP-t jobboldali pártnak tekintjük. A KDH jobboldali kormányt akar. Kész megállapodni az MKP-val is egy ilyen jobboldali kormány létrehozása érdekében, amely a vá­lasztások után is biztosítja a folytonosságot” - nyilatkozta Hru- sovky arra a kérdésre, hogy a KDH hajlandó-e újra koalícióra lépni a magyar párttal. (TASR) Emelnék a lakástakarékosság prémiumát Pozsony. A jelenlegi 4000 koronáról még idén 4500 koronára emelné a lakástakarékossági betétek éves állami prémiumát Ma­rián Mesiarik (SOP) és Stefan Rusnák (SDE). A prémium össze­gét visszamenőleges hatállyal emelnék, vagyis az az előző ne­gyedévre is vonatkozna. Számításaik szerint a növelés 25 millió koronás többletkiadást jelentene az államnak, ám úgy vélik, ez a pénz a dohány tavaly megemelt fogyasztási adójából előteremt­hető. A pénzügyminisztérium elutasítja a két honatya számítása­it, és a kormánynak is javasolja, hogy szerdai ülésén ne támogas­sa az indítványt. (SITA) Idén 145 millió a nyitrai oktatásügyre Nyitra. A Nyitrai Kerületi Hivatal idén 145 millió koronát fektet az oktatásügybe - tájékoztatott Peter Missík kerületi elöljáró. Hangsú­lyozta, az utóbbi négy évben fokozatosan emelkedett a beruházá­sok összege: 1999-ben 83, 2000-ben 95, tavaly pedig 134 millió volt. Az utóbbi négy oktatásügyi összköltségvetésének egyhatodát, pontosan 132 milliót két iskolaépület: a nagylapási és a besenyői befejezésére fordították. Az elmúlt négy esztendőben 30 iskola fű­tőházát szerelték át gázüzemre. A komáromi és a párkányi gimná­ziumban öt-öt tetőtéri tantermet alakítottak ki. A kerület 92 iskolá­jában nincs tornaterem, s 1998 óta csak Muzslán (Érsekújvári já­rás) épült a kerület és a község finanszírozásával. Missík szerint a kerület felkészült, hogy június 30-ig valamennyi tanintézmény delimitációs jegyzőkönyvét átadja. (SITA) Filmek az interetnikus kapcsolatokról Trencsénteplic. A tizedik Art Film mozgókép-fesztiválon tegnap tíz, egyenként félórás produkciót mutattak be a szlovákiai és az európai interetnikus kapcsolatokról. Az egyik alkotás a szlovákok, németek és horvátok, egy. további pedig a dél-tiroli németek és olaszok együttéléséről szólt. Juraj Jakubisko ismert szlovák rende­ző a szlovákiai ruszinokról forgatott filmjével szerepelt a fesztivá­lon. Az alkotásokat a Szlovák Televízió is bemutatja és négy vita­műsort is tart a kisebbségi problémakörről - de már csak a válasz­tások után. (TASR) MEGKÉRDEZTÜK Ján Figel' külügyi államtitkárt Az elfogadandó toloncegyez- mények között Ön a szlovák­magyart is említette. Miből indulna ki, mit tartalmazna ez a megállapodás? A kitoloncolás kérdéskörének rendezése az Európai Unió tag­államai közti együttműködés fontos része. Szlovákia az EU modellszerű szerződése alapján arra törekszik, hogy szomszéda­ival és az uniós tagországokkal is megújítsa az ilyen egyezmé­nyeit. Mivel Magyarországgal nemcsak közös határszaka­szunk van, hanem az Unión be­lüli közös jövőnk is, nem lesz gond ilyen egyezményt aláírni, hiszen az mindkét állam érde­keit egyformán és kipróbált, eu­rópai módon szolgálja. A szlovák-magyar határsza­kasz hosszára és a nagyszámú illegális határátlépésre tekin­tettel lesz-e valamilyen sajátos eleme is az egyezménynek? Specifikus elemekről nincs szó, inkább modernizációról, s a szerződéses kötelezettségek tisztázásáról, hogy ne legyen késedelem a kitoloncolásról ho­zandó döntésekben és javuljon a két ország rendőrségeinek, il­letve bíróságainak együttműkö­dése. Mindez elősegíti a közös csatlakozásunkat a Schengeni Szerződés területéhez, (kor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents