Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-24 / 145. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 20Ö2. JÚNIUS 24. KOMMENTÁR Fényt a sötétbe SZILVÁSSY JÓZSEF Az Egyesült Államokban senki sem háborodott fel azon, hogy George Bush - a mai amerikai elnök édesapja, aki egyébként azt a tisztséget is betöltötte, amit ma a fia - a hetvenes évek derekán a CIA igazgatója is volt. Ami teljesen érthető, hiszen az amerikai központi titkosszolgálati szervezet jogkörét különböző törvényszegések miatt több alkalommal behatárolták. Elsősorban külföldön váltott ki nagy visszhangot az a tény, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő alig három évtizeddel ezelőtt még KGB-ügynökként tevékenykedett Drezdában. Aki csak egy kicsit is ismeri ennek az elhíresült szovjet erő- szakszervezetnek a múltját, egykori vezetőinek nyilvánvaló mai befolyását, az megérti, hogy a hír miért vert nagy port a nyugati újságokban, s miért hallgatott a legtöbb orosz média. Ha pedig felidézzük a tavaly szeptemberi terrortámadások miatt megváltozott világ- politikai érdekeket és összefüggéseket, akkor az is nyüvánvalóvá válik, hogy miért erősödött meg - kitudódott drezdai ténykedése ellenére - Putyin nemzetközi pozíciója. Az elmúlt héten Medgyessy Péterről derült ki, hogy egykor elhárító tiszt volt. Erről a tényről a külföldi média jórészt tárgyilagos tudósításokban számol be, viszont a leleplezés, majd a bevallás érthetően éles vitákat váltott ki Magyarországon és számos határon túli sajtóban. Szlovákiában nem ismeretlenek az ilyesfajta polémiák, hiszen már 1990-ben nyüvánosságra került, hogy a szlováldai rendszerváltás egyik vezéralakjának a neve ott szerepel az StB listáján. S amióta Petr Cibulka kiadta a besúgólistát tartalmazó Vörös Tehenet, szinte nem telt el egy hónap sem - többnyire politikai okokból kipattant - ügynökbotrány nélkül. Azóta a kiadvány szerzője és más szakember is megerősítette, hogy a lista nem teljes, az ügynöknévsor viszont hiteles. Ugyanakkor mindannyian hangsúlyozták: azt a tényt, hogy ki meddig, milyen mértékben tartotta a kapcsolatot a kommunista titkosrendőrséggel és feljelentett-e valakit, csak az eddig elzárt iratok tanúsíthatják perdöntőén. Az igazság kiderítésére leghamarabb Németországban szánták rá magukat, ahol már volt tapasztalatuk a náci múlt lezárása révén. A Gauck Intézetben minden német állampolgár már évekkel ezelőtt megtudhatta, hogy az egykori keletnémet államban megfigyelték-e ót, s ha igen, megtekinthette a róla és családtagjairól vezetett dokumentumokat. A történészek és más kutatók pedig hozzájuthatnak a teljes iratanyaghoz. Nemrég Csehország is követte a német példát. Most pedig a Medgyessy-ügy következményeként gyorsított ütemben készül hasonló jogszabály Magyarországon is. Ennek köszönhetően belátható időn belül kiderülhet az is, hogy milyen szerepe, kapcsolata és megbízatása volt, vagy lehetett a hetvenes évek magyar elhárító tisztjeinek. Szlovákiában a hosszú hallgatást és tétovázást tavaly Ján Langoának a német mintára elkészült törvénytervezete törte meg, amelyet a pozsonyi parlament remélhetően a mostani választási ciklus utolsó ülésszakán elfogad. S azután nálunk is minden állítás, minden gyanú hitelt érdemlően ellenőrizhető, az elkövetett törvénytelenség pedig perelhető, morálisan is számon kérhető lesz. Kiscserkész a zebrán TÓTH MIHÁLY Nem Robert Fico, de még csak nem is Vladimír Meéiar fedezte fel a gyakorlati politizálásnak azt az alaptételét, amely szerint a tömegnek szánt választási jelszavakból az írmagját is ki kell irtani mindennemű gondolati mélységnek. A filozófiai mélyfúrások tömeggyűlési forszí- rozása minden voksszerzési elhatározást biztos kudarcra kárhoztat. 1990 óta lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb intellektuális hátterű pártok hovatovább már egy telefonfülkében is kényelmesén elférnek elnökségükkel, választmányukkal, rokonszervezőik- kel együtt. Az alagsori színvonalú politikai szervezetek gyűlései számára viszont már a sportstadion is szűknek bizonyul. A közvéleménykutatások alapján csak arra tudunk következtetni, hogy Meäar évtizede után most Fico évei következnek, és hogy Szlovákia egykor legerősebb emberének amerikai és nyugat-európai bírálata nem a már korábban is olvasható pártok népszerűségét növeli. Valószínűleg azét a Smer-ét javítja, amely számos vonatkozásban inkább a HZDS-re hasonlít, nem pedig a szalonképes és standard pártok bármelyikére. Jellemző, hogy Fico most, alig három hónappal a választások előtt a „Száz nap alatt száz döntést” szlogent dobta be a köztudatba. Mintha Meéiarhoz járt volna politikai oktatásra, csak éppen közepes tanulóként. Annyit megtanult, hogy a jelmondatnak könnyen megjegyezhe- tőnek kell lennie. A Smer elnökének Meciarhoz viszonyított középszerűsége abban rejlik, hogy amíg a HZDS úgy 1992 táján konkrét ígéretekkel bájolta el a nemzet többségét, Fico - igaz, könnyen megjegyez- hetően - nagy általánosságban ígérget. A szlovák nemzet többségét 1992 után a privatizáció áldásaiból való biztos részesedéssel hitegették. Ezt a viccet hatásosan még egyszer nem lehet elsütni. Az 1992 utáni ígéretekben a vezérhez közelálló hangadók számára volt realitás. Aki itt Meciar helyébe kíván ülni, most már csak a rendteremtés kilátásba helyezésével érvelhet. Ettől azonban lúdbőrös lesz mindenki háta, aki legalább hírből tudja, hogy a 20. században mire voltak képesek a rendteremtés megszállottjai. A „Száz nap alatt száz döntést” jelszó politikailag valamivel kevésbé mozgósító, mint amikor mondjuk 1977 őszén, az októberi forradalom 70. évfordulója közeledtével a vasutasok körében beindították a „70 millió tonnakilométert baleset nélkül” mozgalmat. Viszont annál azért nagyobb tettekre ihlető, mint a kiscserkészek jelmondata: Egy nap se teljen el jótétemény nélkül. Fico jó kiscserkészhez hasonlóan az útkereszteződésnél - ha akarjuk, ha nem -mindannyiunkat át akar vezetni a zebrán. Nagy ambíciójú kiscserkész-tábornok... WWW.UJSZO.COM ♦ Azért ez szörnyű! A törökök úgy vannak a legjobb négyben, hogy eddig még nemigen mutattak semmit, maximum a brazilok ellen. Dél-Koreát kommentálni sem kell, három játékost állítottak ki ellenük, három gólt nem adtak meg ellenfeleiknek három meccs alatt. Kíváncsi vagyok, mikor vonul már le valamelyik csapat? Talán a németek? Szerintetek mit lehetne ezzel csinálni? európai drukker ♦ Csalás, ami történt. Ez a foci szégyene... Tovább már nem is nézem a vb-t, pedig Brazíliának szurkolok. Részvétem a spanyoloknak, csalás áldozatai lettek. Topi- Pisti, ne mondd nekem, hogy képviselő akarsz lenni, mert ehhez nem kell sokat tudni. Mire felcseperedsz, már tőlük is megkövetelik majd a műveltséget! (Peter Gossányi rajza) Sevillában a legfontosabb dolgokat kénytelen volt későbbre halasztani az Unió A várakozásnak megfelelően nem hozott különösebb izgalmakat a hétvégi EU-csúcs. Nem született megegyezés a mezőgazdasági csatlakozási fejezet legkényesebb pontja ügyében sem, de ez nem is volt várható. SZABÓ GERGELY A jelölt tagországok képviselőit azonban ez nem túlzottan érdekelte, sokkal inkább Jósé Maria Aznar spanyol kormányfőre figyeltek, aki óvatosan bár, de mégis bejelentette: elérhető közelségbe került annak a célnak a megvalósítása, hogy az Európai Unió az év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tíz tagjelölttel. Madrid ugyan ebbe már nem szólhat bele, ám Koppenhága, aki a következő hónaptól átveszi az EU soros elnöki tisztségét, azonnal kinyilvánította, hogy szeretne egy gazdagabb, békésebb és egységes Európa megszületésénél segédkezni. A valóság azonban már távolról sem ennyire szép. Sevillában sem volt előrelépés a belső reformok és a bővítés kulcskérdéseiben sem: azt már tudjuk, hogy az Európai Unió 2004-ben esedékes parlamenti választásai után hány szlovákiai képviselő ül majd Strasbourgban, ám hogy Pozsony mennyit kap a közös kasszából, továbbra sem világos, főleg ami a mezőgazdasági közvetlen támogatásokat illeti. Lengyelország az utóbbi időben eléggé lemaradt a lezárt csatlakozási fejezetek számát tekintve, Ciprus ügyében továbbra sincs egyértelmű megállapodás, csupán megoldási tervezetek, Szlovákia pedig mellesleg szeptemberben választások elé néz. Nem tudni, Mikulás Dzu- rinda vagy Eduard Kukán említette-e a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) töretlen népszerűségi arányát, amikor kötetlen beszélgetést folytatott az EU csúcsvezetőivel, ámbár mindketten eléggé derűs hangulatban távoztak a csúcstalálkozó színhelyéről. Azt sem tudni, hogy az EU tagállamainak kormányfői és miniszterei csupán közös fotón, vagy pedig a valóságban is ennyiKoppenhága a következő hónaptól átveszi a soros elnöki tisztséget. re lelkesek-e, hiszen a mostani csúcson szinte öt perc jutott egy kérdés megtárgyalására. Az Uniót igenis bővíteni kell, főleg gazdasági okokból, mivel az új tagállamok felvétele gazdasági fellendülést hozott az addigi államok számára is. Az Európa Tanács nyilatkozatában feltűnően gyorsan megegyezett az írekkel, ez különösen a Brüsszel számára kedvezőtlenül elsült referendum után gyanús. Dublin a hétvégén nyilvánosságra hozott nemzeti nyilatkozatának harmadik pontjában leszögezi: az Európai Unióban vállalt kötelezettségei, a közös kül- és biztonságpolitika nem befolyásolja katonai függetlenségét, sőt a következő pontban még tovább megy: nem akar részt venni egy közös európai hadsereg fejlesztésében. Az Európa Tanács nyilatkozatában viszont megerősíti, ami az EU alapszerződésében is szerepel: a közös védelmi politikáról szóló bármilyen, Brüsszelben született döntés csupán a tagállamok jogszabályaival és alkotmányával összhangban fogadható el, az EU jogszabályai nem fogják sérteni az egyes tagállamok biztonságpolitikáját, sőt a nyilatkozat ötödik pontja egyenesen hangsúlyozza: mindez akkor sem változik meg, ha az írek esetleg rábólintanak a nizzai szerződésre. Brüsszel tehát engedett Dublinnek. Kérdéses, hogy csupán a sevillai csúcson hangoztatott bővítési szép remények miatt, vagy ami a rosszabb lehetőség: saját túlélése érdekében. Szlovákiának tehát egyáltalán nincs oka örülni: Vladimír Meciar vagy a HZDS kormányhoz kerülése mellett buktatót jelenthet az ír referendum is. Igaz, Mikulás Dzurinda a tárgyalások után leszögezte: baráti hangnemben folyt a tárgyalás, Rasmussen dán kormányfővel baráti beszélgetést folytattak, sőt még az írek is megpróbálták meggyőzni a többieket, hogy megpróbálják pozitívan befolyásolni a közvéleményt. Hogy valóban sikerül-e, az nemcsak Szlovákia, hanem egész Európa érdeke is. TALLÓZÓ DIE WELT Kína és Egyiptom aktívan együttműködik az atomfegyverek fejlesztésén - közli a lap nyugati titkos- szolgálati forrásokra hivatkozva. „Egyiptom a Sínai-félszigeten uránt termel ki, majd Kína segítségével igyekszik dúsítani azt és irányítható közepes hatótávolságú rakétákra kíván szert tenni” - írja a Die Welt. A rangos német lap szerint Egyiptom tagadja, hogy atomfegyver-fejlesztésen dolgozna, és ilyen tevékenységről a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek sincs tudomása. „Ennek ellenére egyre több és több jel utal arra, hogy Kairó igyekszik uránt dúsíttat- ni” - olvasható a lapban. Emlékeztet például arra is, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök idén januárban kétoldalú titkos szerződést írt alá Pekinggel az atomenergia békés felhasználásáról, amely egyebek mellett kínai segítséget helyez kilátásba a Sínai-félszigeten bányászott urán feldolgozása során. A Die Welt arra is emlékeztet, hogy a Sínai-fél- sziget Egyiptom Izraellel határos területe, s Mubarak 1998-ban kijelentette, hogy kairó „szükség esetén” atomfegyvert szerez. KURIER Európa ügyében túlságosan sok ígéret hangzott el, s kezd szűk lenni az idő ezek teljesítésére: amint ez a sevillai csúcson is láthatóvá vált, a saját hibából előállt stressz zavaró hatással van, akárcsak a németországi választás előtti helyzet. Ilyen körülmények között a csúcs nem is hozhatott haladást - írta a független bécsi lap kommentárjában. A napirenden túlságosan sok pont szerepelt az EU reformjától a bővítésig, s hogy a nyilatkozatok végül az illegális bevándorlást állították a középpontba, az kísérletet jelentett arra, hogy a népszerű témával eltereljék a figyelmet az unión belüli ellentmondásokról. Az ellenőrizetlen bevándorlás természetesen gond, de nem csak e hétvége óta, mert a kérdésről 1999-ben a tamperei csúcson is szó volt már, s azok a politikusok, akik ma az egységes szabályok hiányát panaszolják fel, maguk mulasztották el ezek kidolgozását. Nem volt előrelépés Sevillában a reformok és a bővítés kulcskérdéseiben sem. A korábbi ígéretek ma már gúnynak tűnnek, s külön gond van a késedelemben lévő Lengyelországgal. A menetrend szerint hat hónap múlva le kell zárni a tárgyalásokat, de jogos az aggodalom, mert a döntő kérdésekben nincs egyetértés az unión belül, így kilátás sincs a tagjelöltekkel való konszenzusra. A következő csúcsot októberre, esetleg novemberre tervezik, amikorra Németországban elfoglalja helyét az új kormány De az uniós reformok sürgető voltál mi sem jelzi jobban, mint a tény hogy valahol mindig vannak vá lasztások, s ha állandóan tekintette lesznek az egyes országok aktuális közérzetére, lehetetlenné válik a; ésszerű európai politika. Még nem tudni, van-e a szociáldemokrata javaslatban olyasmi, ami a Koalíció számára elfogadhatatlan A CSSD elkészítette kormányprogram-javaslatát KOKES JÁNOS A csehországi képviselőházi választáson győztes Cseh Szociálde- ’ mokrata Párt (CSSD) a hét végén elkészítette kormányprogram-javaslatát, s átadta a jobbközép Koalíciónak. A Koalíciót alkotó Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), illetve a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US-DEU) elnökei, Cyril Svoboda és Hana Marvanová bejelentették, hogy a szociáldemokraták javaslatát megkapták és azt a pártvezetések vasárnap megvitatták. A koalíciós tárgyalások ma este folytatódnak. A cseh szociáldemokraták elképzelései a választáson megkapták a lakosság bizalmát, ezért a párt vezetése komprofnisszumkészséget vár el a Koalíciótól, amellyel az új koalíciós kormány programjáról tárgyal - jelentette ki Marie Soucková, a CSSD alelnöke azt követően, hogy átadták a programtervezetet a Koalíciónak. Soucková szerint a szociáldemokraták prioritásai közé tartozik az ingyenes egészségügy és oktatás, a jelenlegi adózási szint megtartása, az európai uniós tagság megszerzése és a munka törvény- könyvének szigorú betartása. A kormányprogram javaslata nagy figyelmet szentel a fiatalok lakás- problémáinak orvoslására, illetve a gyerekes és gyermekek nélküli családok életszínvonala közti különbségek csökkenésére. A szociáldemokraták vezetősége megerősítette, hogy az elmúlt napokban tartott tapogatódzó tárgyalásokon személyi kérdések nem kerültek még szóba. Soucková szerint a szociáldemokráciának továbbra is az az álláspontja, hogy a miniszteri tárcákat a választás eredményei alapján kell elosztani, ami azt jelenti, hogy kétharmad a CSSD, míg egyhar- mad a Koalíció kezébe kerülne. Leszögezte: mindkét fél egyetért abban, hogy a parlamenti tisztségeket az arányos rendszer szerint osszák' el. Ezt azt jelenti, hogy a rendszerváltás után először Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) is fontos tisztségeket kap az alsóházban. A szociáldemokrata kormány- program javaslata mintegy tíz oldal. Vladimír Spidla szociáldemokrata pártelnök szerint az adó, illetve a nyugdíjrendszer reformja a legnyitottabb. „Meg vagyok győződve arról, hogy a javaslat értelmes, s ennek alapján lehetséges a megegyezés a Koalícióval” - jelentette ki Spidla, akit Václav Havel államfő a múlt hét elején bízott meg a kormányalakítási tárgyalások megindításával. Spidla elismerte: nincs semmiféli garancia arra, hogy a belső fe szükségekkel terhes Koalíció, fő leg annak liberális szárnya az US DEU, a következő években nen bomlik fel. Az US-DEU elnöke Marvanová már jelezte, hogy választási sikertelenség követkéz tében felajánlja lemondásál Emellett kivált a pártból anna egyik alapító és vezetőségi tagje Petr Mateju. Hana Marvanová nem volt ha; landó elárulni, hogy van-e a szc ciáldemokrata javaslatban olya: mi, ami a Koalíció számára esel leg elfogadhatatlan. Csak anny közölt „elég sok olyan dolog va benne, amit meg kell vitatnunk’ Cyril Svoboda szerint a kormán: program nem fogja tartalmazi az egyházi vagyon visszaadás: nak kérdését, mert azt a KDl CSL-en kívül egyetlen más pá: sem támogat. Urak az írek?
