Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 22. Közélet 5 A belfasti ír nyelvű lap szerkesztőit nemzeti büszkeség fűti, és ezért még csak elnézést sem kérnek Északír anyanyelvi Odüsszeia Észak-írországban ma már nagyon kevesen beszélik az ősi ír nyelvet, ők körülbelül tíz százalékos kisebbségben vannak. Egy elhivatott kis csapat nekik készíti a 3000 példányban megjelenő Lá (Nap) című hetilapot, amely egyetlen font állami támoga­tást sem kap a kormánytól. Ez azonban nem meglepő, mondja Sean Dag Uidhir, a belfasti székhelyű lap igaz­gatója. JUHÁSZ LÁSZLÓ Mennyire képes kifejezni ez az ősi nyelv a huszonegyedik szá­zadi északír valóságot? Tökéletesen. Az ír ugyanis nem halott nyelv, az ország nyugati ré­szén- és szórványosan más terüle­teken is - folyamatosan használ­ták, így aztán szerencsére életben maradt, és-együtt fejlődött a civili­zációval. Az utolsó harminc évben reneszánszát éli főként Belfast, Dublin és más városok vonzáskör­ében. Harminc év után új lendüle­tet vett az iskolaalapítás, amelyet a britek eddig ahol tudtak, akadá­lyoztak. Annak idején egyes cso­portok aláírás- és pénzgyűjtésbe kezdtek, hogy gyermekeik anya­nyelvükön tanulhassanak. A hat­vanas évek északír kormánya azonban szankciókat helyezett ki­látásba, azzal fenyegették meg az aktivistákat, hogy börtönbe kerül­hetnek, ha csak megkísérlik az is­kolaalapítást. » Nem is értem, miért és hogyan lett egyszeriben ennyire népszerű a kultúránk. Ezek szerint akkoriban semmi­lyen ír nyelvű oktatási intéz­ményt nem sikerült létrehozni? De igen. Ezek az emberek ugyanis 1971-ben az akkori kormány aka­rata ellenére megalapították az el­ső iskolát. A kormány az első tizen­öt évben egyetlen fillérrel sem tá­mogatta iskoláinkat, magánembe­reknek, szülőknek, vállalkozóknak kellett összeadniuk a pénzt mű­ködtetésükre. Mára húsz általá­nos iskolánk van, két középfokú oktatási intézményünk működik, Az írek a jogfosztottság és az elnyomás miatt sokáig hátrányként, fogya­tékosságként viselték nemzeti hovatartozásukat. írnek lenni a kisebbren­dűség, a visszamaradottság bélyege volt. (Somogyi Tibor felvétele) nyelvtanfolyamokat szervezünk, amatőr színjátszó csoportok dol­goznak, számítógépes ismereteket is tanítunk írül. Művelődési köz­pontjaink, könyvtáraink, könyves­boltjaink vannak. A nyelv tehát él. Természetesen, ahogy más európai nyelvek, az ír is számos idegen szó­val, kölcsönszóval, neologizmussal gazdagodott az évek során. Úgy ér­zem, jó úton haladunk a biling- vizmus felé, ki merem jelenteni, hogy az én gyermekeim már két- nyelvűek. Létezik hivatalos statisztika ar­ról, körülbelül hányán beszélik ma az ír nyelvet? Hála az ír aktivistáknak, igen. Az 1991-es népszámlálás adatlapján ugyanis az ő közbenjárásuk hatásá­ra már szerepelt a kérdés, beszéli-e Ön az ír nyelvet. Észak-írország másfél millió lakosa közül 140 ez­ren válaszoltak igennel. Köztük természetesen vannak, akik csak alapfokon bírják a nyelvet, de eb­ben a számban már benne vannak a hivatásos írók, újságírók is. James Joyce Ulyssesének, az írek modernkori Odüsszeiájának fő­szereplője, Leopold Bloom a re­gényben azon kesereg, hogy ír létére nem beszéli ősei nyelvét. Jellemző ez az érzés az írekre? Igen, egyre többen kezdik tanulni a nyelvet. Azt hiszem, ez egyebek mellett annak is köszönhető, hogy egyre többet érintkezünk a konti­nentális Európával. Eddig ugyanis Anglia volt a domináns szomszé­dunk, ott volt a pénz, a kereskede­lem központja. Mostanában azon­ban mi is nyitunk Európa felé. Most, hogy többet találkozunk spanyolok­kal, franciákkal, németekkel, saját kultúránkat nyelvünket is egyre többre tartjuk, jobban megbecsül­jük. Tudatosítjuk, mekkora értéke van ennek a nyelvnek és kultúrá­nak. Ráeszmélünk, hogy az íreknek a birtokukban volt valami nemes és értékes dolog, amely része az embe­riség egyetemes kultúrájának. Ha használhatom ezt a szót, egyre diva­tosabb az ír nyelv és kultúra... ...méghozzá nemcsak Írország­ban, hanem az egész világon. Úgy vettem észre, hogy az íreket mindenütt ismerik és szeretik, vagy legalábbis szimpátiával vi­seltetnek Önök iránt. Az ír zene, a táncok, a sör, a zöld nemzeti szín Budapesttől New Yorkig szí­nesíti a kulturális palettát. Ezt én is így érzem. Az utóbbi évek­ben a nyelv mellett a tradicionális ír népzene is másodvirágzását éli, úgy a hatvanas évektől kezdve. Nem is értem, miért és hogyan lett egyszeriben ennyire ismert a kul­túránk. Tény, hogy a zene nagyon sokat segített, rajta keresztül ben­nünket is megismertek. Nekünk pedig nagyon jó érzés volt, hogy sok évtizedes elnyomás után, ha nem is a saját országunkban, de egyre népszerűbbek vagyunk. Az írek - éppen a jogfosztottság és az elnyomás miatt - nagyon sokáig hátrányként, fogyatékosságként viselték nemzeti hovatartozásukat, írnek lenni a kisebbrendűség, a visszamaradottság bélyege volt. A hatvanas évektől kezdve azonban azt tapasztaltuk, hogy ami idehaza \\ A brit kormány az r első tizenöt évben egyetlen fillérrel sem támogatta anya- > . nyelvi iskoláinkat. \\ hátrány, az külföldön előnynek számít, szimpátiát kelt. Azt kezd­tük érezni, hogy amiről eddig azt sulykolták belénk, hogy értéktelen, azt mindenütt másutt nagyra be­csülik, értékelik. Van egy magyar szólás, mely sze­rint nyelvében él a nemzet. Az ír nemzet ősi nyelvével évtizedekig alig-alig élhetett. Hogyan sike­rült mégis túlélnie ennek a ma­roknyi népnek? Mi tartotta élet­ben az íreket? A nemzeti büszke­ség, a gyökerek, az összetartás? Azt hiszem, ezek mindegyike hoz­zájárult a túlélésünkhöz. A Lá szerkesztői nem is titkolják, hogy nemzeti büszkeség fűti őket. Es ezért még csak elnézést sem kér­nek senkitől. Ha megnyitják a törvényt, félő, hogy lényegi módosításokat is becsempész az ellenzék Módosítani kell a választójogi törvényt ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Bonyodalmakat okozhat, ha Rudolf Schuster alánja az adat­védelemről szóló törvényt. „Az ál­lamfő még nem látta el kézjegyével” - közölte lapunkkal Ján Füle elnöki szóvivő. Schustemek június 26-ig kell aláírnia a törvényt, vagy vissza­utalnia a parlamentbe újratárgya­lásra. „Az elnök úr minden körül­ményt figyelembe vesz, ellenőrizte- i, a norma nincs-e ellentétben más [örvényekkel” - erősítette meg Füle. Van Simko belügyminiszter úgy lyilatkozott, a választási törvény üt- tözik az adatvédelmi törvényt. „A választási törvény petíciós jogról endelkező része ellenkezik az adat­védelmi jogszabállyal. Ha egy párt ízezer aláírást gyűjt ahhoz, hogy ndulhasson a választáson, az adat­védelmi törvény szerint a petíciós veken nem lehet feltüntetni a szüle- ési számot, amit a választójogi nor- na megkövetel. Ebből bonyodal- nak származhatnak, a központi vá- isztási bizottságban bármelyik párt legtámadhatná, alkotmánybíró­ághoz is fordulhatna” - ismerte el l. Nagy László (MKP), a parlament mberjogi bizottságának elnöke, ét megoldás van: az elnök nem írja lá az adatvédelmi törvényt, vagy íódosítják a választójogi normát, z első megoldás A. Nagy szerint kellemeden helyzetbe hozná Szlo­vákiát; alkotmányunk és a joghar­monizáció miatt ugyanis szükség van adatvédelmi törvényre, NATO- csatlakozásunknak pedig feltétele a jogszabály. Ha ugyanis bekerülünk a NATO-ba, akkor nemcsak az Észak-atlanti Szövetség használja majd a szlovákiai adatokat, hanem mi is a többi tagállaméit, ezért az adatvédelmet szükséges szigoríta­nunk. A. Nagy a választójogi tör­vény módosítását tartja jó megol­dásnak, és Ivan Simko már bejelen­tette: ha az államfő aláírja az adat­védelmi jogszabályt, előterjeszti a választási törvény módosító terve­zetét. Csakhogy ő nemcsak a petíci­ós jogról szóló részt változtatná meg, hanem az elektronikus médi­umokkal kapcsolatosat is, azaz le­hetővé akarja tenni, hogy például a Markízában is lehessen kampá- nyolni. A közelmúltban az MKP el­határolta magát a választójogi tör­vény bárminemű módosításától. „Egy évvel a választások előtt sem, most, néhány hónappal előtte pe­dig egyáltalán nem jó megváltoz­tatni a játékszabályokat, ezért az MKP egyetlen, a választási törvény megváltoztatását célzó javaslatot sem fog támogatni. Az előző garni­túra nyolc hónappal a választások előtt módosította ezt a jogszabályt, ne kövessük az ő példájukat“ - je­lentette ki másfél hónapja Bugár Béla a Markíza televízió Rosta című műsorában. Fennáll ugyanis a ve­szély, hogy a tervezetről folytatott parlamenti vita során módosító in­dítványokkal a választási törvény egyéb részeit is megváltoztatják, például az ellenzék a baloldallal szövetkezve a saját érdekeinek megfelelően módosítaná a válasz­tási rendszert néhány hónappal a voksolás előtt - akárcsak négy évvel ezelőtt, amit a jelenlegi kormány­pártok akkor élesen bíráltak. A. Nagy László e veszély ellenére is úgy véli, csak a választójogi norma módosításával lehet megoldani az adatvédelmi törvény elfogadásával kialakult helyzetet. „Biztos vagyok benne, hogy más pártok is támogat­nák a választójogi törvény kis mó­dosítását. Ha nem csak a petíciós jogra vonatkozó részt akarnák mó­dosítani, azt az MKP természetesen nem szavazná meg, és ha a parla­menti vita során más javaslatok is bekerülnének a tervezetbe, a tör­vényt mint olyat nem támogat­nánk. Azt sem támogatjuk, hogy a magánmédiumokban is lehessen kampányolni. Több pártnak ko­moly problémát okozhat politikai hirdetéseket megjelentetni a Mar­kízában, a TA3-ban vagy a Jojban. Az MKP sem tudná ezt megfizetni” - tette hozzá A. Nagy. (sza) A fizetés fele lesz a nyugdíj? Nálunk nem válna be a chilei modell? Pozsony. A nyugdíjak 50%-át a nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti elv alapján működő pillére biztosítja majd, melybe a társadalombiztosí­tási járulékok egyharmadát fizet­nénk. Ez a szociális tárca elképzelé­se, melyet tegnap mutatott be Peter Magvasi miniszter. A nyugdíjalap­ok kezelői szigorú állami ellenőrzés alatt állnak majd, mivel tényleges beindulásuk után Szlovákia éves bruttó nemzeti termékével egyenlő vagyont kezelnének. Összehasonlí­tásképpen az állam éves költségve­tése ennek csak 20%-a. Ekkora ösz- szegért az állam nem vállalhat szi­gorú felügyelet nélkül garanciát, mondta a miniszter, aki szerint a tartalékalap csak a rendszer kisebb kilengéseit lesz hivatott kiegyenlí­teni. Michal Szabó főosztályvezető szerint a szlovák nyugdíjbiztosítási piacot le tudná fedni 5-6 kezelő cég, melyek mögött mindenképpen nagy, szilárd anyagi háttérrel ren­delkező külföldi befektetési alapok­nak kell állniuk. Az új rendszer a nyugdíjakat az aktív életkor fizetés­átlagának 50%-án lesz képes bizto­sítani. Szabó a gyakran dicsért chi­lei modellt nem tartja alkalmazha- tónak Szlovákiában, (tasr) RÖVIDEN A DNS-vizsgálat mint bizonyíték Pozsony. A jövő évtől DNS-vizsgálatokkal is bizonyítható lesz a bűncselekmények elkövetőinek kiléte, a parlament tegnap jóvá­hagyta az erről szóló törvényt. A jogszabály a nyomozóknak lehe­tővé teszi, hogy megállapíthassák, kitől származnak a vitatott bio­lógiai nyomjelek. (TASR) Egyenlő támogatás a szociális otthonoknak Pozsony. Ezentúl a nem állami tulajdonú szociális otthonok is ugyanolyan mértékű állami támogatásban részesülnek, mint az ál­lamiak - hagyta jóvá tegnap a parlament. Eddig feleakkora támo­gatásjárt. Az indítványozó KDH eredetileg 75%-os kulcsot java­solt, a képviselők azonban a 100% mellett döntöttek (TASR) Négy százalékon a kommunisták Pozsony. A szavazatok 24,9%-ával a HZDS nyerné a választásokat - mutatja ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség júniusi felmé­rése. A Smer 16,7%-kal második, a harmadik MKP a voksok 9,8%- át szerezné meg. A parlamentbe az ANO 9,6, az SDKÚ 8,4, a KDH 6,8 és az SNS 5,8%-kal jutna be. A törvényhozáson kívül rekedő kommunista pártot (KSS) májushoz képest 1,3%-kal többen, 4%- nyian választanák. Milan Ftácnik SDA-ja 3,5, a Ján Slota vezette PSNS 3, az SOP-t és az SDSS-t is listáján indító SDL 2,8 százalékra „érdemesült”. (TASR) Polgári államot szeretne az OKS Pozsony. A nemzetiségek támogatásával is foglalkozik a Polgári Konzervatív Párt (OKS) programja. Támogatnák a nemzetiségek jogállását meghatározó alkotmánytörvényt, kiszélesítenék a nem­zetiségek nyelvhasználatát a hivatalos életben, megteremtenék a kisebbségi pedagógusok, kulturális dolgozók és a papok anyanyel­vi felsőfokú képzését. A program az egyén felelősségére helyezi a hangsúlyt, polgári társadalom kiépítését támogatja. Módosítanák az alkotmányt, mely „még mindig túlzottan szocialista jellegű”, ki­hagynák a preambulumból Szlovákia nemzetállamként való meg­határozását. Megszüntetnék a járási és kerületi hivatalokat, beve­zetnék a mindenki - természetes és jogi személyek - számára egy­aránt 16%-os adókulcsot, és nem kellene adót fizetnie annak, aki kevesebbet keres évi 120 ezer koronánál. dpj) Csatlakozás után is schengeni határ Pozsony. Egyes szakértők szerint a szlovák-ukrán határszakasz 2006-tól válhat a Schengeni Szerződés külső határává - jelentette ki Ján Figef külügyi államtitkár, uniós előcsatlakozási főtárgyaló. Az időpontot az is befolyásolja, hogy az EU tagállamai mikortól te­kintik majd Szlovákiát felkészültnek a szigorúbb schengeni határ­rezsim működtetésére, illetve hogy Ausztria mikor szünteti meg az ilyen rezsimet a szlovák-osztrák határon. Az Unió területe azon­nal a csatlakozás után vízummentessé válik a szlovák állampolgár­ok számára. Figef különösen fontosnak táftjá, högy Pozsony a hé­ten aláírt szlovák-osztrák toloncegyezményhez hasonlóan több szomszédos országgal, köztük Magyarországgal is kössön ilyen megállapodást, (kr) Dzurinda mindenképpen el akarja távolítani Macejkót A problémás hetedik jelölt az SDKÚ listáján TASR-HIR Pozsony. Mikulás Dzurinda ad­dig nem írja alá az SDKÚ jelöltlis­táját, amíg azon Jozef Macejko neve is szerepel. „Nem szerepel­het ilyen ember az SDKÚ listáján” - jelentette ki a kormányfő-párt­elnök a Twist rádiónak. Nem kí­vánta részletezni, hogy miként akarja „eltávolítani” ajelöltek kö­zül a közlekedési minisztert, akit a tárca éléről is menesztene. „Ezt magunknak kell megoldanunk” - „oldotta meg” a kérdést Dzu­rinda. Az SDKÚ listája a párton belüli előválasztások eredménye, s a pártelnökség jelöltjeinek az el­ső huszonöt induló között biztosí­tottak helyet. Macejkónak erede­tileg éppen a 25. jutott volna, a párton belüli előválasztásokon azonban a tagság a 7. helyre „ka- rikázta fel” őt. Dzurinda szerint a változtatásokról az elnökség jo­gosult dönteni. Ivan Simko bel­ügyminiszter, az SDKÚ titkára el­lenben úgy véli, Macejko nem lép­tethető vissza, legfeljebb felszólít­ható, hogy mondjon le a jelöltsé­géről. Macejko azonban nem akar távozni. Elefántjárat és adómentes, 7 koronás sör Tegnap ideiglenesen eltiporták az adókat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Két elefánt ,járt-kelt” tegnap a fővárosban, és papírdo­bozokat zúzott össze. A két jószá­got a Demokrata Párt (DS) vette bérbe az adószabadság napja al­kalmából szervezett ünnepségre; az eltaposott papírdobozok jelké­pezték a lakosságra nehezedő adóterheket. A Prágából érkezett két cirkuszi elefánt legjobban a Hviezdoslav téren sétáló gyerekeket érdekelte, ők ugyanis még nem érzékelik a szüleik pénztárcáját „fosztogató” állam tevékenységét. Szüleiket - főleg az édesapákat - a délutáni hőségben a nemrég elkészült szö­kőkút vizét fröcskölő elefántok helyett jobban foglalkoztatta a termelői árú, állami elvonásoktól „megkönnyített”, 7 koronáért kí­nált sör. Idén nyolc nappal kevesebbet dol­goztunk az államra, mondta Rasfo Pisko, a happening moderá­tora, az enyhe adócsökkentésnek köszönhetően a tavalyi június 26- a helyett már 18-ától elkezdhet­tünk magunkra keresni. „Az ele­fántok az egyszerű szlovákiai ál­lampolgár bíróképességét jelké­pezik”, mondta Ludovít Kaník, a DS elnöke; „az ő erejükre van ugyanis szükségünk ahhoz, hogy eltartsuk a ránktelepedett állami bürokráciát, mely minden megke­resett koronánkból felél 46 fil­lért.” (lpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents