Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 22. FÓKUSZBAN: A HŐSÉG 3 A hétvégén hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg Marad a hőség A következő napokban marad a kánikula, hétfőn akár évszá­zados melegrekord dőlhet meg, utána azonban mérsék­lődik a hőség. ÖSSZEFOGLALÓ A jövő hét elején akár 33-38 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála, igy hétfőn megdőlhet a korábban e napon mért hőmérsékleti rekord is. Az elmúlt száz évben ugyanis júni­us 24-én 35,3 fok volt a legmaga­sabb hőmérséklet, amit 1905-ben Pécsett mértek. Jövő hét közepétől hidegfront várható, ez azonban csak néhány fokkal csökkenti majd a kánikulát. Helyenként zápor, zi­vatar előfordulhat, komolyabb eső­zésre azonban nem kell számítani, inkább az erős szél enyhítheti a me­leget. Jelentősen megnőtt az üdülő- és fürdőhelyek „mentőforgalma”, és a forgalmasabb helyeken, például pi­acokon is sokan lesznek rosszul vagy ájulnak el. Napközben a meleg elsősorban a kisgyermekeket és az idős embereket veszélyezteti, főleg a szív- és érrendszeri betegek kocká­zata nő jelentősen a kánikulában. A szakemberek azt tanácsolják, hogy: a kánikulában lehetőleg mindenki tartózkodjon hűvös, árnyékos he­lyen, de ha ez nem lehetséges, akkor szellős, nem műszálas öltözéket ajánlanak, a folyadék pótlására pe­dig lehetőleg mindenki tartson ma­gánál ásványvizet vagy teát. Sokan keresnek alkalmat egy kis hűsölésre a vízpartokon, nem csoda, hogy sza­porodott a vízi balesetek száma is az elmúlt napokban. Vigyázzunk, mert az alkoholfogyasztás megnöveli a balesetveszélyt: egyrészt módosítja a test folyadékháztartását - köny- nyebben túlmelegszünk -, lassítja a reakciókat, ami főleg a vízben lehet veszélyes, (mti, i-t) Ha nincs közelben vízpart, egy szökőkút is megteszi (TASR-felvétel) Szervezetünk megsínyli a vízhiányt: étvágytalanság, rossz közérzet, a teljesítőképesség csökkenése jelentkezhet Nyáron sokkal több folyadékra van szükségünk ÖSSZEÁLLÍTÁS Gyakran halljuk, hogy naponta - át­lagos körülmények között - leg­alább másfél liter folyadékot kellene meginnunk, akkor is, ha nem gyötör bennünket szomjúság. Ennek elle­nére hajlamosak vagyunk elfeled­kezni legfontosabb lételemünkről, a vízről. Már két százalék folyadék­vesztésnél rosszabb fizikai teljesít­mény, bizonytalan közérzet, há­nyinger, csökkenő koncentrálóké­pesség alakul ki. Kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedve étrendün­ket tudatosan összeállíthatjuk a na­ponta bevitt táplálékok, elfogyasz­tott élelmiszerek szabályozásával. Könnyen eshetünk azonban abba a hibába, hogy csak a szilárd táplálé­kok jutnak eszünkbe. Semmiféle­képpen nem szabad megfeledkez­nünk a megfelelő folyadékfogyasz­tásról. A legfontosabb szabály, hogy tekintsük tápláléknak a folyadékot. Ha nem iszunk eleget, szervezetünk folyadék hiányában tiltakozik, dél­utánra a napi egyeden pohár kávé vagy tea után lüktet a tarkónk, ét­vágytalanok leszünk, kiszárad a szánk, rossz a közérzetünk, csökken a figyelmünk, teljesítőképességünk. Ezek a tünetek már az utolsó figyel­meztető jelek, hogy ha nem veszünk magunkhoz folyadékot, szerveze­tünket a kiszáradás veszélye fenye­geti. Idáig soha nem szabad eljut­nunk, tudatosan kell figyelnünk a folyadékbevitelre! A folyadék elengedhetetlenül fontos a szervezet alapvető működéséhez. Fennmaradásunk szempontjából a legnagyobb jelentősége a víznek van, ennek hiánya jelenti ugyanis a szervezet számára a legnagyobb ve­szélyt. Erre utal az ún. hármas sza­bály is, miszerint: 3 percig bújuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül. A víz szervezetünk összes funkciója számára nélkülözheteden:, a sejtek számára tápanyagokat és oxigént szállít, állandósítja a testhőmérsék­letet, védi az egyes szerveket, szöve­teket, „kipámázza” az ízületeket, el­távolítja a méreganyagokat, javítja erőnléti állapotunkat, közérzetün­ket. Testünk 50-60 százalékát víz al­kotja, mely az életkor függvényében fokozatosan csökken (Míg a magzat szervezetének víztartalma 90%, az újszülötté 75-80%, felnőttkorra ez az arány 50-60%-ra, idős korban pedig még alacsonyabb értékre csökken). A szervezet vízháztartása nagyon érzékeny, ám az agy ponto­san irányítja. Szervezetünk állandó­an üríti magából a folyadékot, mely­nek mennyisége normális hőmér­sékletnél, nagyobb megerőltetés nélkül kb. 2,4 liter naponta: vizelet­tel 1300 ml, széklettel 150 ml, a ve­rejtékkel bőrön keresztül 500 ml, légzéssel 450 ml távozik. Különle­ges körülmények között, mint pl. hőség, a levegő magas páratartal­ma, intenzív sportolás vagy láz ese­tén akár egyetlen óra alatt is veszít­hetünk ugyanennyit. Ezeket a vesz­teségeket folyamatosan pótolnunk kell, vagyis a szervezet normál mű­ködéséhez a vízvesztésnek és a víz­bevitelnek állandó egyensúlyban kell lennie, (o-o) A túlmelegedést fokozó tényezők: ♦ Éjjel-nappal folyamatos hő­hatás ♦ A jó erőnlét hiánya vagy el­hízás ♦ Túlzott alkoholfogyasztás ♦ Megerőltető mozgás (fölös belső hőt termel) ♦ A túlöltözöttség ♦ Gyógyszerek, köztük meg­fázás elleniek vagy vizelet- hajtők ♦ A folyadék hiánya Aranyszabály, hogy legin­kább a szőkék és a vörösek vannak kitéve a leégésnek. Viseljenek sapkát és nap­szemüveget. (Forrás: i-t) Ne öltözzünk túl, igyunk sokat, ne maradjunk huzamosabb ideig a tűző napon! Mielőtt kialakulna a hipertermia ÖSSZEÁLLÍTÁS Nyári napokon nem csak a napsuga­rak okozhatnak gondot, hanem ma­ga a forróság is próbára teszi szerve­zetünk alkalmazkodó képességét. A magas hőmérséklet, a változó pára- tartalom miatt jobban kell ügyel­nünk arra, hogy mennyit iszunk és hogyan öltözködünk. -Különösen akkor, ha olyan országba utazunk, ahol a nyári hőmérséklet és a levegő páratartalma meghaladja az itthon megszokottat. Nem árt tudni, hogy egyes egyenlítői országokban már attól másodfokú égési sérüléseket szerezhetünk, ha déltájban kime­gyünk a napra. A meleg okozta ki­ütések piros foltok formájában je­lennek meg az érzékeny bőrön. Fő­ként a test azon területein, melyek nem szellőznek megfelelően, példá­ul a hónalj és az ágyék körüli része­ken. Veszélyeztetett továbbá min­den olyan bőrfelület, amely a ruhá­val huzamosabb ideig súrlódik. A meleg hatására megnő az izzadás- sal járó folyadékvesztés, ezért fá­radság, kimerültség, a vérnyomás csökkenése, esedeg ájulás is előfor­dulhat. A hipertermia - túlmelege- dés - jellemző tünetei a szédülés, hányinger, szapora pulzus és fejfá­jás. Ilyen esetben a beteget azonnal hűvös helyre kell vinni és sok folya­dékot kell vele itatni. Ha nem keze­lik időben, a hipertermia hőgutát is okozhat, ez a hipertermia extrém formája. Ilyenkor a test hőmérsékle­te 40 fokra vagy e fölé emelkedik. Nagyon súlyos állapot, halálhoz is vezethet. A hőguta hosszantartó, igen nagy meleg hatására kialakuló, életveszélyes állapot, amikor a beteg képtelen megfelelő mértékben verí- tékezni ahhoz, hogy testhőmérsék­lete csökkenjen. Tünetei a zavart, ir­racionális viselkedés. A pulzusszám hirtelen megemelkedik, a légzés fel­gyorsul, légszomj, görcsrohamok és eszméletvesztés is lehetséges. Ebben az esetben is minél hamarabb le kell hűteni a beteget: vegyék le a ruháját, állítsák víz alá, bugyolálják hideg vi­zes ruhába, amíg megérkezik az or­vosi segítség. Ha tud inni, akkor ad­janak neki vizet, (i-t) HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A LEÉGÉS ELLEN? ♦ A melegtől kialakult kiütéseket és bórpírt enyhítheti a hideg vizes fürdő vagy borogatás. ♦ A gyulladáscsökkentő krémek megnyugtatják a bőrt és csökken­tik' a kellemetlen viszkető érzést. ♦ Az enyhe leégés okozta kellemetlen érzés enyhíthető hideg vizes fürdővel vagy borogatással, napégés elleni bőrnyugtató krémekkel, valamint szájon át bevehető gyulladáscsökkentőkkel. ♦ Igyekezzen pótolni az elvesztett folyadékot és lehűteni a felhe- vült testet. ♦ Hőguta gyanúja esetén azonnal orvost kell hívni. ♦ A tűző napon olyan világos, szellős öltözéket viseljen, amely bőr- felületének nagy részét eltakarja. A meleg éghajlatú országokban a pamut vagy a len a legkellemesebb viselet. A ruházat lazán kövesse a test vonalát, így elkerülheti, hogy kidörzsölje a bőrét vagy kiütése­ket okozzon. Használjon bő, széles karimájú, világos színű kalapot. Kerülje a sötét színű öltözetet, mert az jobban magába szívja a na­pot és ezzel erősíti a melegérzetet ♦ Ne napozzon sminkkel, mindenfajta kozmetikum használatát ke­rülje, mert az allergiás reakciókat válthat ki ♦ Kétóránként kenje be magát fényvédő krémmel, hogy megóvja bőrét a leégéstől. Ne közvetlenül a napozás kezdetekor kenje be magát, mert bizonyos időnek el kell telnie, míg a fényvédő faktorok erősen a bőrhöz kötődnek. Úszás után vagy ha nagyon megizzadt, újra kenje be magát. Ne felejtse el az ajkait is bekenni! ♦ Gyermekeinek olyan fényvédőt vegyen, mely nem tartalmaz PABA-t (para-aminobenzoesav), mert kiütéseket és egyéb problé­mákat is okozhat ♦ Ha valamilyen gyógyszert szed, akkor még óvatosabbnak kell lennie. Nagyon sok recept nélkül, illetve receptre kapható gyógy­szer, mint például az antihisztaminok és a fogamzásgátló tabletták, növelik a fényérzékenységet és ennél fogva a leégés veszélyét. El­lenőrizze gyógyszereinek mellékhatásait, és kérdezze meg kezelő­orvosát, gyógyszerészét, hogy mire kell ügyelnie ♦ A nap ultraibolya sugárzása növeli a szürkehályog kialakulásá­nak veszélyét. Olyan helyeken, ahol nagyon erős a napfény, mint például a tengerparton vagy hófedte hegyeken, viseljen olyan nap­szemüveget, mely az oldalról jövő napfénytől is megvédi szemét és a látható fény 92-97 százalékát nem engedi át ♦ Mindig ügyeljen a folyadékveszteség pódására. Erre legalkalma­sabb az ásványvíz és a különböző izotóniás italok fogyasztása. Soha ne fogyasszon alkoholt a tűző napon, főként ne tömény szeszesita­lokat! (Medicentrum) Ügyelni kell, nehogy napszúrást kapjanak (TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÁNIKULA, HELYI ZIVATAROK, 26-31 FOK L Hold kel 18.26-kor - nyugszik 03.00-kor. i Duna vízállása - Pozsony: 355, apad; Medve:215, árad; Komárom: 75, változatlan; Párkány: 205, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Változóan felhős lesz az égbolt, de délnyugaton nap­közben többé-ke- vésbé felszakado­zik a felhőzet. Csapadék inkább csak helyenként, s főként az országi északabbi terüle­tein valószínű. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet a 28-32 fokot is el­érheti. Éjszaka 15-19 fokra számít­hatunk. Vasárnaptól nyugat felől fo­kozatosan hideg levegő áramlik a térségünkbe. Napközben azonban még 29-33, éjszaka pedig akár 16- 20 fok is lehet. Hétfőn számos he­lyen kisebb záporokkal és zivatarok­kal is számolhatunk, ezért nappal a levegő 25-29 fokig melegszik fel. Felerősödhetnek a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések­ben szenvedők fájdalmai. Gyako­ribb lehet a hátgerincbántalmak mi­atti fejfájás, de bagyobb valószínű­séggel jelentkezhet fájdalom a régi sebek tájékán és nagyobb lehet a fantomfájdalom is. Ingerlékenyeb­bek, fáradékonyabbak lehetünk. A szív-és érrendszeri megbetegedés­ben szenvedőknek javallott tovább­ra is szigorúan betartani az orvosi előírásokat és lehetőleg kerülni a tűző napon való hosszas tartózko­dást. A hétvégén a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Hétfőn lipojcrm.Mj_ ♦ A17. labdarúgó-világbajnokság szombati negyeddöntői ♦ Az ázsiai futball-vb érdekességei ♦ Besztercebányán rendezték az úszó-ob-t

Next

/
Thumbnails
Contents