Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér • ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 17. KOMMENTÁR Jött a bal SZILVÁSSY JÓZSEF Hofí Gézának a címben jelzett egyik legendás mondása jutott az eszembe, amikor nyilvánvalóvá vált a csehországi választások vége­redménye. A percemberkék kifigurázója Papp Laci balegyenesét egy­kor politikai dimenzióba emelte, mert ez a megoldás a maga korában sok millió gúzsba kötött személy dühét és reményeit is jelképezte. A cseh polgárok voksai most a politikusokkal és a hatalomgyakorlással kapcsolatban fejeztek ki hasonló indulatokat és elvárásokat. Nyugati szomszédaink, miként tavaly a lengyelek és nemrég minimális kü­lönbséggel a magyarországi választók, ugyancsak a baloldalnak sza­vaztak bizalmat. Sőt: a csehek - először a visegrádi négyek több mint egy évtizedes történetében - nem váltottak kormányt. Politológusok kutatják majd az okokat, hogy Nyugaton, legutóbb Franciaországban miért a jobbközép erők tarolnak, a mi térségünkben pedig miért más a politikai széljárás. Talán a leglényegesebb szempontra éppen a cseh­országi választások részletes eredményei vüágitanak rá. Maus Polgári Demokratikus Pártja (ODS) ugyanis Prágában és a vállalkozók köré­ben ért el kiemelkedő eredményeket. A cseh főváros életszínvonala, beleértve a minimális munkanélküliségi arányt is, jóval magasabb az ország ádagánál. Az ODS-szimpatizánsok között nyüván nem kevés a liberális társadalmi és gazdasági feltételeket óhajtó kis- és középvál­lalkozó, akik teljesen érthetően a szabad versengésnek, a minden­nemű állami beavatkozás megszüntetésének a hívei. Ám ezek a folya­matok csak törvényes úton és a szociális szolidaritás elveit is figye­lembe vevő keretek között mehetnek végbe. Mert csak így alakulhat ki olyan társadalmi értékrend és életszínvonal, mint például Francia- országban és a nyugati országokban. Csehországban is érezhető a fé­lelem a csaknem két évszázaddal ezelőtti vadkapitalista módszerek­nél is kíméletlenebb vadkeleti eszközökkel zajló társadalmi átalakulás miatt. Feltehetően ezért is kaptak annyi szavazatot nosztalgiázó vagy naiv nézeteket valló rétegektől a kommunisták. Velük azonban senki sem óhajt koalíciós alkuba bocsátkozni. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a bérből és fizetésből élő alkalmazottak többsége Spidláékat tá­mogatta, és a legtöbben a szocdemekre szavaztak, akiknek most az a történelmi feladat jutott, hogy tudáson és tisztességen alapuló társa­dalmi légkört teremtve vezessék be az országot az Európai Unióba. Csak így lehet minél több nyertese a rendszerváltásnak. Szlovákiában - a három visegrádi szomszédhoz képest alacsonyabb bérek, a szűnni nem akaró harácsolások és az aggasztó szociális gondok miatt - borús szeptember elé nézünk, mert itt aligha jöhet a szociáldemokrata ér­tékrendet megtestesítő bal. Ugyanis ilyen politikai erő legfeljebb csak formálódik Szlovákiában. A szlovák jobbközép pedig egyre bőszebben egymás lejáratásával foglalatoskodik. Igaz, itt is bokszoló készülődik vissza. Ám róla sokan tudják külföldön és idehaza, hogy övön alul üt, és képtelen igazodni az európai játékszabályokhoz. Emiatt ősszel akár rászámolhatnak, s vele együtt sajnos, Szlovákiára is. Ahol ebben az esetben jobb sorsra érdemes magyar és nem magyar tisztességes em­berek lesznek újra a nagy vesztesek. Miniszterék Skodája TÓTH MIHÁLY A parlamenti pártok között dúl a vagyonbevallások közzététele körüli küzdelem. Nem a hat húszas fapadossal érkeztünk ide; nehezen hi­hető, hogy a nyüvánosságra hozatal elodázását eredményező penge­váltások egyetlen célja: a közélet tisztán tartása. Látszólag magasztos cél vezérli az egymás törvényjavaslatait sorra visszautasító politikai irányzatokat. Ugyanakkor „földszagú” kérdésekben kellene dűlőre jutniuk a honatyáknak. Abban is, hogy a szereplése idején szerzett va­gyon eredetét csak a politikuson lehessen-e számon kérni, vagy az el­számoltatás terjedjen ki - nem is egészen ad absurdum - az anyósra is. Megtanultuk, kikhez van szerencsénk. így megalapozottan állítha­tó, hogy elsősorban azok csűrik-csavaiják a vagyonbevallás körüli vi­tát, akiknek egy jó törvény elfogadása esetén kötelezően kellene ké­nyelmetlen kérdéseket feltenni. A napokban üde színfoltja volt ennek a vitának, hogy két párt - a KDH és az SDA - vezetői a napisajtóban nyilvánosságra hozták a vagyoni helyzetüket tükröző fő adatokat. A 11 politikus által bevallott tételek között volt például 1992-es évjáratú Skoda gépkocsi, volt 4,2 áras telek, néhány banki részvény, és a nyi­latkozatokon bankbetétek is szerepeltek. Összegük azonban egyeden esetben sem haladta meg azt a summát, amilyennel bármelyik ráter­mettebb falusi asztalosmester vagy fóliázó háztáji kertész rendelke­zik. A11 politikus által nyilvánosságra hozott adatokról hányavetien is lehetne véleményt mondani. Például hogy bejelentői populista mó­don agitálnak. írhatnám, hogy megszakad a szívem Camogursky és Weiss nyomora láttán. Csakhogy a kérdés sokkal komolyabb annál, semhogy megengedhetném magamnak a hányavetiséget. A nyilatko­zók és a nyüatkozatot törvényhozási csűrés-csavarással elodázok kö­zött van egy lényeges különbség. Az előbbiek sokkal hitelesebben cá­folják a visszaélésekben való részvételüket, mint akik a képviselői füg- gedenség mögé bújva ebben a parlamenti ciklusban már kockára te­szik olyan törvény elfogadását, amely a vagyonok eredetének nyilvá­nosságra hozását is elrendelné. A cégjegyzékek, a banki számlák és a telekkönyvek a megmondhatói, hogy a rendszerváltást követő évti­zedben mennyire leheteden nyomon követni a vagyonok keletkezé­sét. Szlovákia azonban kis ország, itt mindenki mindenkit ismer. Ná­lunk nem lehet a rágógumiárus csodálatos meggazdagodásáról szóló amerikai mesét elhitetni. A titkolódzás csak a politikai osztály iránti - már eddig is veszélyes mértékű - gyanakvást fokozza. ÚJ TELEFONSZÁMAINK Főszerkesztő: Szilvássy József 02/59233-420 Főszerkesztő-helyettes: Juhász László 02/59233-442 Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt 02/59233-440 Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika: 02/59233-439 Sidó H. Zoltán - gazdaság: 02/59233-425 Mislay Edit - kultúra: 02/59233-430 Urbán Gabriella - panoráma, téma: 02/59233-444 Szabó Mónika - régió: 02/59233-437 Zsigárdi László - sport: 02/59233-434 TALLÓZÓ DZSOMHURI ESZ LÁM! A félhivatalos iráni napilap szerint Hamid Karzai afganisztáni elnök „az amerikai politika eszköze”. Az erősen konzervatív teheráni újság az afganisztáni nagytanács, lója dzsirga kabuli ülését kommentáló cikkének ezt a címet adta: Az ameri­kaiak lesznek keleti szomszédaink. Az iráni népnek most számításba kell vennie, hogy „meghatározadan ideig Amerika lesz a szomszédja” - állapítja meg az újság. A cikk szerint a propaganda megkísérli azt a be­nyomást kelteni, mintha Karzait és kormányát az afgán nép választotta volna, a valóság azonban - szerinte - az, hogy az amerikaiak választot­ták. Az Egyesült Államok rendezte meg és vezette a tavalyi bonni tár­gyalásokat, illetve állította össze Karzai amerikai parancsoknak en­gedelmeskedő csapatát - így a cikk író. A francia AFP hírügynökség megjegyzi, hogy Karzai még mint az átmeneti kormány feje ellátogatott Iránba, és Teheránban - figyelmer kívül hagyva az iráni vezetés éle; amerikai bírálatát - kifejezte készsé gét a szomszédos országhoz fűződi kapcsolatok szorosabbra fűzésére. A forradalom után első ízben történt meg, hogy egy párt kétszer egymás után tudott győzni a választásokon Előretört a cseh baloldal, de... Megerősödött a hét végi csehországi képviselőházi választásokon a baloldal. A négy éven át kisebbségben kormányzó szociáldemokra­ták ismét nyerni tudtak, a kommunisták pedig a rend­szerváltás utáni legjobb eredményüket érték el. KOKES JÁNOS A jobboldal nagyon csalódott, de el­ismerte vereségét. A bársonyos for­radalom után így első ízben történt meg, hogy egy párt kétszer egymás után tudott győzni a választásokon. Ugyanakkor az első prágai és kül­földi értékelések szerint a választá­sok igazi „győztese” és legnagyobb meglepetése Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM). Szük­séges még megjegyezni, hogy az 1998-as választási eredményekhez képest a kommunisták kivételével az összes többi párt támogatottsága csökkent. Az új 200 tagú képvi­selőházban a szociáldemokraták­nak 70, a polgári demokratáknak 58, a kommunistáknak 41, a Koalí­ciónak 31 képviselője lesz. Az 1998- as parlamenti választás eredmé­nyével összehasonlítva a CSSD 4, az ODS 5, a Koalíció pedig 8 man­dátummal szerzett kevesebbet, vi­szont a kommunisták 17-tel növel­ték mandátumaik számát. A kom­munisták most 230 ezerrel kaptak több szavazatot, mint 1998-ban. Ugyanakkor a jobboldal, főleg a Václav Maus vezette ODS számára a képviselőházi választások eredmé­nye egyértelműen sikertelenség, amelyet mind Maus, mind a jobbkö­zép Koalíció (a Kereszténydemokra­ta Unió - Csehszlovák Néppárt és a Szabadság Unió - Demokratikus Unió választási szövetsége) vezetői sportszerűen be is ismertek. Figye­lemre méltó, hogy a 14 választóke­rület közül 12-ben győztek a szoci­áldemokraták, kettőben - Prága és Liberec - pedig a polgári demokra­ták. De a hagyományosan jobbolda­li és klausi bástyának számító Prá­gában is jelentősen meg-nótt a bal­oldal támogatottsága. Az ODS, amelynek itt Maus volt az első szá­mú jelöltje, ezúttal csak 35 százalé­kot kapott, a CSSD 25, a KSCM pe­dig tízet. Mausék korábban 60 szá­zalékkal szoktak fölényesen nyerni Prágában. Megfigyelők szerint ezek a számok is bizonyítják, hogy a vá­lasztást Maus személyes politikai vereségeként is lehet értékelni. A volt kormányfő csalódását nem tit­kolta, s jelezte, hogy kész az ered­ményekért vállalni a politikai fe­lelősséget. Esetieges távozásáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Az első prágai értékelések szerint az eredmény jelzi, hogy a társada­lom szívesebben látja a Vladimír Spidla szociáldemokrata pártel­nök által népszerűsített, szolidari­tásra épülő politikát, mint a klausi konfrontációt, még ha ez, úgy­mond, a nemzeti érdekek védel­mére épül is. Ugyanakkor a szoci­áldemokratákat is megbüntette a társadalom, mert a sikeres gazda­sági fejlődés ellenére is megnőtt a munkanélküliek száma. A szociális biztonság iránti igény az, ami vi­szont jelentősen segítette a kom­munistákat - vélik elemzők. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az eredményt mennyiben be­folyásolta a csehországi viszonyok között alacsonynak számító 58 szá­zalékos részvétel. Egyesek szerint ennek szerepe van a KSCM eredmé­nyében, mert a kommunisták sza­vazótábora stabil. Mások szerint a magasabb részvétel esetén a kom­munisták még többet kaptak volna, az ODS veresége pedig nagyobb lett volna. Maus választóinak többségét ezúttal is a vállalkozók alkották. Csehországban az embe­rek megcsömörlöttek a „piszkos” politikától. Megnőtt azonban a vállalkozók szocdemekre leadott szavazatainak a száma is. Az alacsonyabb részvétel magyarázata kétféle: az egyik sze­rint az emberek stabilnak tartják a helyzetet, s nem érzik szükségét a választáson való részvételnek. A má­sik nézet szerint az emberek meg­csömörlöttek a „piszkos” politikától, ezért nem mennek el szavazni. Egybehangzóan fiaskónak minősí­tik Prágában azt, hogy a külföldön élő mintegy 70 ezer cseh állampol­gár közül nem egészen 3000 ment el szavazni. A legfőbb problémát abban látják, hogy nem lehetett le­vélben szavazni, s a nagy távolsá­gok miatt sokan nem akartak útra kelni, hogy éljenek állampolgái jogaikkal. Prágában jelezték, hog módosítani kívánják a törvényt. A kormányalakítási tárgyaláso nehéznek ígérkeznek. A CSSD kői mányfőjelöltje, Vladimír Spidla j< lezte, hogy elsőként a Koalíciót k vánják megszólítani, mert e kt tömörülés programja között van legnagyobb hasonlóság. Ennek koalíciónak 101 képviselője lenn a parlamentben, tehát minimál többsége. Ráadásul a Koalíció li táin két függeden személyiség bekerült a parlamentbe, akik nem köt semmiféle pártszabál; zat; így a jövőbeli viselkedésük t zonytalan. Megfigyelők szerint továbbra se kizárt a CSSD-ODS nagykoalíci holott azt Spidla ismételten elüt sította. Maus viszont ismételt« megerősítette, hogy ők készek : együttműködésre. A Spidla-Ma személyi ellentét éles és köz: mert. Ä nagykoalíciónak jelent többsége, 138 mandátuma lenn« 200 tagú képviselóházban. A tiszta baloldali kormány, tehál CSSD és a KSCM koalíciój: amelynek 111 képviselője lenne jelenlegi helyzetben egyelőre se ki sem tartja reálisnak. A szoci demokrata vezetők megerősít ték, hogy a kommunistákkal n« alakítanak kormányt. Ugyanakí nem zárták ki, hogy valamifi együttműködésről, illetve támoj tásról a kommunistákkal is t gyalni fognak. A szerző prágai munkatársul Száz nappal a parlamenti választások előtt továbbra is a jelenlegi jobboldali és liberális ellenzék pártjai állnak nyerésre Herkulesi feladat előtt a német szociáldemokratái DOROGMAN LÁSZLÓ Száz nappal a németországi parla­menti választások előtt továbbra is a jelenlegi ellenzék pártjai állnak nyerésre, noha a friss kimutatások szerint némileg csökkent az elő­nyük a kormánypártokkal szem­ben. A ZDF televízió politikai baro­méterének tanúsága szerint ha most vasárnap került volna sor az egyébként csak szeptember 22-én esedékes választásra, abból a kon­zervatív uniópártok (CDU és CSU) kerültek volna ki győztesen: a vá­lasztásra jogosultaknak 39 százalé­ka (-1%) adná rájuk a voksát. A ke­reszténydemokraták potenciális koalíciós partnere, a liberális FDP 10 százalékra számíthatna (+1%); ezáltal a két párt kényelmes több­séghez jutna az alsóházban (Bun­destag). A politikai barométer állá­sa szerint stagnál a szociáldemok­raták támogatottsága: az SPD-re a május végén kimutatottal azonos arányú (35 százalék) polgár adná most a szavazatát. Valamelyest erősödött viszont a kisebbik koalíci­ós párt, a Szövetség 90/Zöldek von­zereje: ez a párt 7 százaléknyi (+1%) voksot kapna, ha most ren­deznék a választást. A reformkom­munista PDS-nek változadanul 5 százalékot jósol a ZDF-barométer. Személyi szinten az utóbbi két hét­ben javult a kormánypárti politiku­sok megítélése, miközben az unió­pártiaké stagnált. Jelentősen nőtt Gerhard Schröder kancellár előnye konzervatív kihívójával szemben. A megkérdezettek 52 százaléka az SPD-politikusban látja a rátermet­tebb kancellárt, a bajor CSU elnö­ke, Edmund Stoiber indexe 38 szá­zalék. Május végén még 9 százalék- pont volt a különbség kettejük meg­ítélésében. Bár az erőviszonyok elég egyértelműek, az országos hangulat nem feltédenül szól a kor­mányváltás mellett. A ZDF fölméré­sének egyik kérdése arra irányult, vajon a jelenlegi vagy más összeté­telű kormány irányítsa Németor­szágot szeptember 22. után. A meg­kérdezettek 46 százaléka (ezen be­lül az uniópártokhoz húzók 69 és a szocdemeldcel rokonszenvezők 24 százaléka) akar váltást látni, 47 százalék a folyamatosságot részesí­ti előnyben. Négy évvel ezelőtt ugyanerre a kérdésre válaszolva a németek 72 százaléka tett hitet a váltás mellett, és csupán 19 száza­lék szorgalmazta a Kohl-kormány tovább regnálását. A Die Welt szombati számában közzétette öt intézet friss fölméré­sének eredményeit a választási esélyekről. A két nagy tömb együt­tes szavazati arányát négyen (Tor­sa, Dimap, Wahlen Mannheim, Emnid) szinte egybehangzóan 41- 42 (SDP-Zöldek), illetve 48-50 (CDU/CSU-FDP) százalékra prog­nosztizálják. Mssé kilóg a sorból az Allensbach Intézet, amelynél to­ronymagasan vezet a jelenlegi el­lenzék (51,4 százalék) a kormá pártok előtt (39,3 százalék). Renate Köcher intézetvezető eg) tál azt állítja, hogy szó sincs a Se! der és Stoiber közötti különbség vekedéséről - ellenkezőleg: az lensbach szerint a konzervatív k vó júniusban erősen felzárkózón már csupán 4-5 százalékponttal lemaradva a kancellár mögött, cherről tudni illik, hogy az ere konzervatív beállítottságú Elisat Noellétól örökölte posztját, aki r csinált titkot a CDU iránti elköt zettségéból. A mindenkori igazg nak állandó rovata van a legbefo sosabb konzervatív újságban Frankfurter Allgemeine Zeiti ban, ahol egy-két havonta elem német pártpolitika rezdüléseit, eher szerint a szociáldemokr „herkulesi méretű feladat” élőn nak, ha meg akarják nyerni az választásokat. A szerző az MTI tudósítója.

Next

/
Thumbnails
Contents