Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-17 / 139. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér • ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 17. KOMMENTÁR Jött a bal SZILVÁSSY JÓZSEF Hofí Gézának a címben jelzett egyik legendás mondása jutott az eszembe, amikor nyilvánvalóvá vált a csehországi választások végeredménye. A percemberkék kifigurázója Papp Laci balegyenesét egykor politikai dimenzióba emelte, mert ez a megoldás a maga korában sok millió gúzsba kötött személy dühét és reményeit is jelképezte. A cseh polgárok voksai most a politikusokkal és a hatalomgyakorlással kapcsolatban fejeztek ki hasonló indulatokat és elvárásokat. Nyugati szomszédaink, miként tavaly a lengyelek és nemrég minimális különbséggel a magyarországi választók, ugyancsak a baloldalnak szavaztak bizalmat. Sőt: a csehek - először a visegrádi négyek több mint egy évtizedes történetében - nem váltottak kormányt. Politológusok kutatják majd az okokat, hogy Nyugaton, legutóbb Franciaországban miért a jobbközép erők tarolnak, a mi térségünkben pedig miért más a politikai széljárás. Talán a leglényegesebb szempontra éppen a csehországi választások részletes eredményei vüágitanak rá. Maus Polgári Demokratikus Pártja (ODS) ugyanis Prágában és a vállalkozók körében ért el kiemelkedő eredményeket. A cseh főváros életszínvonala, beleértve a minimális munkanélküliségi arányt is, jóval magasabb az ország ádagánál. Az ODS-szimpatizánsok között nyüván nem kevés a liberális társadalmi és gazdasági feltételeket óhajtó kis- és középvállalkozó, akik teljesen érthetően a szabad versengésnek, a mindennemű állami beavatkozás megszüntetésének a hívei. Ám ezek a folyamatok csak törvényes úton és a szociális szolidaritás elveit is figyelembe vevő keretek között mehetnek végbe. Mert csak így alakulhat ki olyan társadalmi értékrend és életszínvonal, mint például Francia- országban és a nyugati országokban. Csehországban is érezhető a félelem a csaknem két évszázaddal ezelőtti vadkapitalista módszereknél is kíméletlenebb vadkeleti eszközökkel zajló társadalmi átalakulás miatt. Feltehetően ezért is kaptak annyi szavazatot nosztalgiázó vagy naiv nézeteket valló rétegektől a kommunisták. Velük azonban senki sem óhajt koalíciós alkuba bocsátkozni. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a bérből és fizetésből élő alkalmazottak többsége Spidláékat támogatta, és a legtöbben a szocdemekre szavaztak, akiknek most az a történelmi feladat jutott, hogy tudáson és tisztességen alapuló társadalmi légkört teremtve vezessék be az országot az Európai Unióba. Csak így lehet minél több nyertese a rendszerváltásnak. Szlovákiában - a három visegrádi szomszédhoz képest alacsonyabb bérek, a szűnni nem akaró harácsolások és az aggasztó szociális gondok miatt - borús szeptember elé nézünk, mert itt aligha jöhet a szociáldemokrata értékrendet megtestesítő bal. Ugyanis ilyen politikai erő legfeljebb csak formálódik Szlovákiában. A szlovák jobbközép pedig egyre bőszebben egymás lejáratásával foglalatoskodik. Igaz, itt is bokszoló készülődik vissza. Ám róla sokan tudják külföldön és idehaza, hogy övön alul üt, és képtelen igazodni az európai játékszabályokhoz. Emiatt ősszel akár rászámolhatnak, s vele együtt sajnos, Szlovákiára is. Ahol ebben az esetben jobb sorsra érdemes magyar és nem magyar tisztességes emberek lesznek újra a nagy vesztesek. Miniszterék Skodája TÓTH MIHÁLY A parlamenti pártok között dúl a vagyonbevallások közzététele körüli küzdelem. Nem a hat húszas fapadossal érkeztünk ide; nehezen hihető, hogy a nyüvánosságra hozatal elodázását eredményező pengeváltások egyetlen célja: a közélet tisztán tartása. Látszólag magasztos cél vezérli az egymás törvényjavaslatait sorra visszautasító politikai irányzatokat. Ugyanakkor „földszagú” kérdésekben kellene dűlőre jutniuk a honatyáknak. Abban is, hogy a szereplése idején szerzett vagyon eredetét csak a politikuson lehessen-e számon kérni, vagy az elszámoltatás terjedjen ki - nem is egészen ad absurdum - az anyósra is. Megtanultuk, kikhez van szerencsénk. így megalapozottan állítható, hogy elsősorban azok csűrik-csavaiják a vagyonbevallás körüli vitát, akiknek egy jó törvény elfogadása esetén kötelezően kellene kényelmetlen kérdéseket feltenni. A napokban üde színfoltja volt ennek a vitának, hogy két párt - a KDH és az SDA - vezetői a napisajtóban nyilvánosságra hozták a vagyoni helyzetüket tükröző fő adatokat. A 11 politikus által bevallott tételek között volt például 1992-es évjáratú Skoda gépkocsi, volt 4,2 áras telek, néhány banki részvény, és a nyilatkozatokon bankbetétek is szerepeltek. Összegük azonban egyeden esetben sem haladta meg azt a summát, amilyennel bármelyik rátermettebb falusi asztalosmester vagy fóliázó háztáji kertész rendelkezik. A11 politikus által nyilvánosságra hozott adatokról hányavetien is lehetne véleményt mondani. Például hogy bejelentői populista módon agitálnak. írhatnám, hogy megszakad a szívem Camogursky és Weiss nyomora láttán. Csakhogy a kérdés sokkal komolyabb annál, semhogy megengedhetném magamnak a hányavetiséget. A nyilatkozók és a nyüatkozatot törvényhozási csűrés-csavarással elodázok között van egy lényeges különbség. Az előbbiek sokkal hitelesebben cáfolják a visszaélésekben való részvételüket, mint akik a képviselői füg- gedenség mögé bújva ebben a parlamenti ciklusban már kockára teszik olyan törvény elfogadását, amely a vagyonok eredetének nyilvánosságra hozását is elrendelné. A cégjegyzékek, a banki számlák és a telekkönyvek a megmondhatói, hogy a rendszerváltást követő évtizedben mennyire leheteden nyomon követni a vagyonok keletkezését. Szlovákia azonban kis ország, itt mindenki mindenkit ismer. Nálunk nem lehet a rágógumiárus csodálatos meggazdagodásáról szóló amerikai mesét elhitetni. A titkolódzás csak a politikai osztály iránti - már eddig is veszélyes mértékű - gyanakvást fokozza. ÚJ TELEFONSZÁMAINK Főszerkesztő: Szilvássy József 02/59233-420 Főszerkesztő-helyettes: Juhász László 02/59233-442 Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt 02/59233-440 Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika: 02/59233-439 Sidó H. Zoltán - gazdaság: 02/59233-425 Mislay Edit - kultúra: 02/59233-430 Urbán Gabriella - panoráma, téma: 02/59233-444 Szabó Mónika - régió: 02/59233-437 Zsigárdi László - sport: 02/59233-434 TALLÓZÓ DZSOMHURI ESZ LÁM! A félhivatalos iráni napilap szerint Hamid Karzai afganisztáni elnök „az amerikai politika eszköze”. Az erősen konzervatív teheráni újság az afganisztáni nagytanács, lója dzsirga kabuli ülését kommentáló cikkének ezt a címet adta: Az amerikaiak lesznek keleti szomszédaink. Az iráni népnek most számításba kell vennie, hogy „meghatározadan ideig Amerika lesz a szomszédja” - állapítja meg az újság. A cikk szerint a propaganda megkísérli azt a benyomást kelteni, mintha Karzait és kormányát az afgán nép választotta volna, a valóság azonban - szerinte - az, hogy az amerikaiak választották. Az Egyesült Államok rendezte meg és vezette a tavalyi bonni tárgyalásokat, illetve állította össze Karzai amerikai parancsoknak engedelmeskedő csapatát - így a cikk író. A francia AFP hírügynökség megjegyzi, hogy Karzai még mint az átmeneti kormány feje ellátogatott Iránba, és Teheránban - figyelmer kívül hagyva az iráni vezetés éle; amerikai bírálatát - kifejezte készsé gét a szomszédos országhoz fűződi kapcsolatok szorosabbra fűzésére. A forradalom után első ízben történt meg, hogy egy párt kétszer egymás után tudott győzni a választásokon Előretört a cseh baloldal, de... Megerősödött a hét végi csehországi képviselőházi választásokon a baloldal. A négy éven át kisebbségben kormányzó szociáldemokraták ismét nyerni tudtak, a kommunisták pedig a rendszerváltás utáni legjobb eredményüket érték el. KOKES JÁNOS A jobboldal nagyon csalódott, de elismerte vereségét. A bársonyos forradalom után így első ízben történt meg, hogy egy párt kétszer egymás után tudott győzni a választásokon. Ugyanakkor az első prágai és külföldi értékelések szerint a választások igazi „győztese” és legnagyobb meglepetése Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM). Szükséges még megjegyezni, hogy az 1998-as választási eredményekhez képest a kommunisták kivételével az összes többi párt támogatottsága csökkent. Az új 200 tagú képviselőházban a szociáldemokratáknak 70, a polgári demokratáknak 58, a kommunistáknak 41, a Koalíciónak 31 képviselője lesz. Az 1998- as parlamenti választás eredményével összehasonlítva a CSSD 4, az ODS 5, a Koalíció pedig 8 mandátummal szerzett kevesebbet, viszont a kommunisták 17-tel növelték mandátumaik számát. A kommunisták most 230 ezerrel kaptak több szavazatot, mint 1998-ban. Ugyanakkor a jobboldal, főleg a Václav Maus vezette ODS számára a képviselőházi választások eredménye egyértelműen sikertelenség, amelyet mind Maus, mind a jobbközép Koalíció (a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt és a Szabadság Unió - Demokratikus Unió választási szövetsége) vezetői sportszerűen be is ismertek. Figyelemre méltó, hogy a 14 választókerület közül 12-ben győztek a szociáldemokraták, kettőben - Prága és Liberec - pedig a polgári demokraták. De a hagyományosan jobboldali és klausi bástyának számító Prágában is jelentősen meg-nótt a baloldal támogatottsága. Az ODS, amelynek itt Maus volt az első számú jelöltje, ezúttal csak 35 százalékot kapott, a CSSD 25, a KSCM pedig tízet. Mausék korábban 60 százalékkal szoktak fölényesen nyerni Prágában. Megfigyelők szerint ezek a számok is bizonyítják, hogy a választást Maus személyes politikai vereségeként is lehet értékelni. A volt kormányfő csalódását nem titkolta, s jelezte, hogy kész az eredményekért vállalni a politikai felelősséget. Esetieges távozásáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Az első prágai értékelések szerint az eredmény jelzi, hogy a társadalom szívesebben látja a Vladimír Spidla szociáldemokrata pártelnök által népszerűsített, szolidaritásra épülő politikát, mint a klausi konfrontációt, még ha ez, úgymond, a nemzeti érdekek védelmére épül is. Ugyanakkor a szociáldemokratákat is megbüntette a társadalom, mert a sikeres gazdasági fejlődés ellenére is megnőtt a munkanélküliek száma. A szociális biztonság iránti igény az, ami viszont jelentősen segítette a kommunistákat - vélik elemzők. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az eredményt mennyiben befolyásolta a csehországi viszonyok között alacsonynak számító 58 százalékos részvétel. Egyesek szerint ennek szerepe van a KSCM eredményében, mert a kommunisták szavazótábora stabil. Mások szerint a magasabb részvétel esetén a kommunisták még többet kaptak volna, az ODS veresége pedig nagyobb lett volna. Maus választóinak többségét ezúttal is a vállalkozók alkották. Csehországban az emberek megcsömörlöttek a „piszkos” politikától. Megnőtt azonban a vállalkozók szocdemekre leadott szavazatainak a száma is. Az alacsonyabb részvétel magyarázata kétféle: az egyik szerint az emberek stabilnak tartják a helyzetet, s nem érzik szükségét a választáson való részvételnek. A másik nézet szerint az emberek megcsömörlöttek a „piszkos” politikától, ezért nem mennek el szavazni. Egybehangzóan fiaskónak minősítik Prágában azt, hogy a külföldön élő mintegy 70 ezer cseh állampolgár közül nem egészen 3000 ment el szavazni. A legfőbb problémát abban látják, hogy nem lehetett levélben szavazni, s a nagy távolságok miatt sokan nem akartak útra kelni, hogy éljenek állampolgái jogaikkal. Prágában jelezték, hog módosítani kívánják a törvényt. A kormányalakítási tárgyaláso nehéznek ígérkeznek. A CSSD kői mányfőjelöltje, Vladimír Spidla j< lezte, hogy elsőként a Koalíciót k vánják megszólítani, mert e kt tömörülés programja között van legnagyobb hasonlóság. Ennek koalíciónak 101 képviselője lenn a parlamentben, tehát minimál többsége. Ráadásul a Koalíció li táin két függeden személyiség bekerült a parlamentbe, akik nem köt semmiféle pártszabál; zat; így a jövőbeli viselkedésük t zonytalan. Megfigyelők szerint továbbra se kizárt a CSSD-ODS nagykoalíci holott azt Spidla ismételten elüt sította. Maus viszont ismételt« megerősítette, hogy ők készek : együttműködésre. A Spidla-Ma személyi ellentét éles és köz: mert. Ä nagykoalíciónak jelent többsége, 138 mandátuma lenn« 200 tagú képviselóházban. A tiszta baloldali kormány, tehál CSSD és a KSCM koalíciój: amelynek 111 képviselője lenne jelenlegi helyzetben egyelőre se ki sem tartja reálisnak. A szoci demokrata vezetők megerősít ték, hogy a kommunistákkal n« alakítanak kormányt. Ugyanakí nem zárták ki, hogy valamifi együttműködésről, illetve támoj tásról a kommunistákkal is t gyalni fognak. A szerző prágai munkatársul Száz nappal a parlamenti választások előtt továbbra is a jelenlegi jobboldali és liberális ellenzék pártjai állnak nyerésre Herkulesi feladat előtt a német szociáldemokratái DOROGMAN LÁSZLÓ Száz nappal a németországi parlamenti választások előtt továbbra is a jelenlegi ellenzék pártjai állnak nyerésre, noha a friss kimutatások szerint némileg csökkent az előnyük a kormánypártokkal szemben. A ZDF televízió politikai barométerének tanúsága szerint ha most vasárnap került volna sor az egyébként csak szeptember 22-én esedékes választásra, abból a konzervatív uniópártok (CDU és CSU) kerültek volna ki győztesen: a választásra jogosultaknak 39 százaléka (-1%) adná rájuk a voksát. A kereszténydemokraták potenciális koalíciós partnere, a liberális FDP 10 százalékra számíthatna (+1%); ezáltal a két párt kényelmes többséghez jutna az alsóházban (Bundestag). A politikai barométer állása szerint stagnál a szociáldemokraták támogatottsága: az SPD-re a május végén kimutatottal azonos arányú (35 százalék) polgár adná most a szavazatát. Valamelyest erősödött viszont a kisebbik koalíciós párt, a Szövetség 90/Zöldek vonzereje: ez a párt 7 százaléknyi (+1%) voksot kapna, ha most rendeznék a választást. A reformkommunista PDS-nek változadanul 5 százalékot jósol a ZDF-barométer. Személyi szinten az utóbbi két hétben javult a kormánypárti politikusok megítélése, miközben az uniópártiaké stagnált. Jelentősen nőtt Gerhard Schröder kancellár előnye konzervatív kihívójával szemben. A megkérdezettek 52 százaléka az SPD-politikusban látja a rátermettebb kancellárt, a bajor CSU elnöke, Edmund Stoiber indexe 38 százalék. Május végén még 9 százalék- pont volt a különbség kettejük megítélésében. Bár az erőviszonyok elég egyértelműek, az országos hangulat nem feltédenül szól a kormányváltás mellett. A ZDF fölmérésének egyik kérdése arra irányult, vajon a jelenlegi vagy más összetételű kormány irányítsa Németországot szeptember 22. után. A megkérdezettek 46 százaléka (ezen belül az uniópártokhoz húzók 69 és a szocdemeldcel rokonszenvezők 24 százaléka) akar váltást látni, 47 százalék a folyamatosságot részesíti előnyben. Négy évvel ezelőtt ugyanerre a kérdésre válaszolva a németek 72 százaléka tett hitet a váltás mellett, és csupán 19 százalék szorgalmazta a Kohl-kormány tovább regnálását. A Die Welt szombati számában közzétette öt intézet friss fölmérésének eredményeit a választási esélyekről. A két nagy tömb együttes szavazati arányát négyen (Torsa, Dimap, Wahlen Mannheim, Emnid) szinte egybehangzóan 41- 42 (SDP-Zöldek), illetve 48-50 (CDU/CSU-FDP) százalékra prognosztizálják. Mssé kilóg a sorból az Allensbach Intézet, amelynél toronymagasan vezet a jelenlegi ellenzék (51,4 százalék) a kormá pártok előtt (39,3 százalék). Renate Köcher intézetvezető eg) tál azt állítja, hogy szó sincs a Se! der és Stoiber közötti különbség vekedéséről - ellenkezőleg: az lensbach szerint a konzervatív k vó júniusban erősen felzárkózón már csupán 4-5 százalékponttal lemaradva a kancellár mögött, cherről tudni illik, hogy az ere konzervatív beállítottságú Elisat Noellétól örökölte posztját, aki r csinált titkot a CDU iránti elköt zettségéból. A mindenkori igazg nak állandó rovata van a legbefo sosabb konzervatív újságban Frankfurter Allgemeine Zeiti ban, ahol egy-két havonta elem német pártpolitika rezdüléseit, eher szerint a szociáldemokr „herkulesi méretű feladat” élőn nak, ha meg akarják nyerni az választásokat. A szerző az MTI tudósítója.
