Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-14 / 137. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 14. Közélet 5 Juhos Ferenc nádszegi polgármester reméli, hogy karácsonyig befejezhetik a tavaly ősszel kezdett építkezést Tető alatt a szociális központ Juhos Ferenc: Az alapkőletételkor még a tervrajzok sem voltak készen (A szerző felvétele) Tavaly júniusban, a nádszegi nemzetközi jótékonysági sportnapon Mikulás Dzu- rinda kormányfő és Bugár Béla, az MKP elnöke rakta le a falu egészségügyi és szoci­ális központjának alapkövét. Juhos Ferenc polgár-mester­rel beszélgettünk. GAÁL LÁSZLÓ Mennyit haladt egy év alatt az építkezés. Már tető alatt van az épület, a külső vakolást végezzük, a villany- és víz­vezetékeket szereljük. Bevallom, a tavalyi alapkőletételkor nem hit­tem, hogy egy év alatt ennyire ju­tunk, hiszen akkor még a tervrajz­ok sem voltak készen. A tervrajzo­kat csak augusztus elején kezdték készíteni, az építési engedélyt pe­dig októberben kaptuk meg. De ad­dig sem tétienkedtünk, hiszen az egykori apácazárda, majd óvoda épületét is le kellett bontanunk; a téglatisztításban még a falu nyugdí­jasai is segítettek. Október közepén elkezdtük lerakni a 900 négyzet- méter alapterületű, háromemeletes szociális központ alapjait. A tél be­álltáig sikerült is az alap betonozá­sát elvégezni és építőanyagot vásá­rolni, amivel sok pénzt spóroltunk, hiszen januártól 7 százalékkal emelkedett az ára. » Az építkezéssel r legalább két évre helyben biztosítottunk munkát az embe­reknek. Mi minden lesz az épületben.? Egyik részében hetven férőhelyes nyugdíjaspanzió, 28 négyzetméter alapterületű lakásokkal, amelyek egy szobából, konyhafülkéből, vé­céből és zuhanyzóból állnak. A má­sik részében úgynevezett hospic lesz, ahol súlyos betegekről gom doskodnak majd. Gondolom, az építkezés munka- lehetőséget teremtett a faluban. Tavaly létrehoztunk egy vállalatot, mely százszázalékos községi rész­vétellel, húsz alkalmazottal dolgo­zik. Fontos, hogy ezek az emberek legalább két évre helyben kaptak munkát, és besegítenek a közhasz­nú munkások is. Tavaly 150 köz­hasznú munkásunk volt, idén 38, ennyire kaptunk lehetőséget. Na­gyon kevés az olyan munka, amit nem tudunk saját embereinkkel el­végezni. Menyibe kerül az építkezés, hon­nan szereztek pénzt? Eddig több mint húszmillió koro­nát fordítottunk az építkezésre. Ezt állami támogatásból és különböző alapokból sikerült megszerezni. De ahol lehet, igyekszünk takarékos­kodni. Például nem zsákolt cemen­tet használunk, és magunk oltottuk a meszet. Homokbányát is nyitot­tunk, ahonnan kétezer köbméter homokot termeltünk ki. Az év elején önöknél járt a Svéd­országi Magyarok Szövetségé­nek elnöke, Wennez László, aki egy svéd segélyszervezetet is irá­nyít. Kelet-európai magyaroknak szállít különféle humanitárius segélye­ket, használt műszereket, bútoro­kat stb. Afféle előlegként már kap­tunk is egy EKG-készüléket. A szál­lítmányban a tervek szerint lesz­nek kórházi ágyak, de iskolai fel­szerelés és számítógépek is az alapiskolának. Mennyit kell majd fizetniük a panzió lakóinak? Pontos összeget ma még nehéz mondani. Nemrég Győrben jártam egy nyugdíjasotthonban, ott négy­zetméterenként százezer forintot kell befizetni. A minimális lakóte­rület ott is, mint nálunk, 28 négy­zetméter, vagyis 2,8 millió forint „beugrót” kell fizetni, tekintet nél­kül arra, hogy az idős bácsi vagy néni egy napig vagy tíz évig fogja lakni az intézetet. Ezen felül ha­vonta több mint harmincezer fo­rintot kell fizetni. Ennek ellenére annyi a jelentkező, hogy a várako­zási idő több mint egy év. Ők azt mondják, nem az a fontos, hogy mennyit kell fizetni, hanem az, \\ A győri hospic- ' ban 2,8 millió a „beugró”, plusz havi 30 ezer, nálunk biztos nem kell majd eny- ^ > nyit fizetni. >> hogy milyen az ellátás. Még nem tudom, nálunk mennyit kell majd fizetni, de biztosan kevesebbet, mint Győrben. Mikor lesz az átadás? Remélem, hogy karácsonyig. Igaz, hogy ez az ősz nem lesz kédvező a beruházások szempontjából, hi­szen parlamenti és helyhatósági választások is lesznek. Hogy az épületet valamikor decemberben majd én fogom-e átadni vagy egy új polgármester, az mellékes kér­dés. Meg kell jegyezni, hogy itt nemcsak nádszegi lakók és elfekvő betegek lesznek, hanem a széles környéket szolgálja majd a létesít­mény. Valószínűleg másodszorra sem fogadja el a parlament az összeférhetetlenségi törvényt „Kifogásokat keresnek a politikusok” ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Minimális az esély az összeférhetedenségről szóló alkot- mánytörvény-tervezet parlamenti jóváhagyására, véli Vladimír Pirosík jogász, a parlament által két héttel ezelőtt elvetett hasonló javaslat egyik kidolgozója. Bár szerdán a ka­binet egyhangúlag rábólintott az új tervezetre - azon pártok miniszterei is támogatták, melyek honatyái nem szavazták a törvényre -, Pirosík szerint csodának kellene tör­ténnie, hogy a parlament is elfogad­ja a jogszabályt. Az Ivan Miklós által előterjesztett változat már nem tar­talmazza a korábban kifogásolt, po­litikailag problémás részeket: a mostani javaslat szerint a norma csak 2003. január 1-jétől lenne ha­tályos - azaz a jelenlegi közéleti sze­mélyiségekre már nem vonatkozna -, a választott önkormányzati funk­ciók összeegyeztethetők a megyei és országos parlamenti funkcióval, az államtitkárok pedig funkciójuk megszűnése esetén visszatérhetnek a parlamentbe. Május 30-án a Kereszténydemokra­ta Mozgalom (KDH) frakciója azért nem szavazta meg a törvényt, mert nem tette volna lehetővé az állam­titkárok visszatérését a törvényho­zásba. Daniel Lipsic, a KDH alelnö- ke lapunknak elmondta: az eredeti javaslat a jelenleginél is nagyobb bürokráciát eredményezett volna. „A kormány által most jóváhagyott tervezetet a KDH a parlamentben támogathatónak tartja” - hangsú­lyozta lapunknak lipsic. A KDH el­nöke ezzel szemben elítően nyilat­kozott a javaslatról. „Nem tárgyalta meg a kabinet törvény-előkészítő bizottsága. Ez így szabálytalan” - szögezte le Pavol Hrusovsky. A két héttel ezelőtti voksoláskor a 150 honatyából 121-en voltak a parlamentben, ebből csak 75-en szavaztak igennel. A jogszabály jó­váhagyásához 90 szavazat kellett volna. Pirosík szerint június-július­ban nem lesz ennyi kormánypárti képviselő a parlamentben, hiszen már kampányolni fognak, néhá- nyan esetleg a nyári kampány előtt kiveszik a szabadságukat. Az ellen­zék pedig ismét előáll majd valami­lyen bizarr érvvel; a HZDS legutóbb állítólag azért nem támogatta a ja­vaslatot, mert nem tartotta elég szi­gorúnak. A Magyar Koalíció Pártja képviselői közül Hóka László kürti, Kvarda József csenkei, Szabó Olga páti polgármester és Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke nem voksolt a tervezetre. Kvarda lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: tör­vényt akkor szoktak kidolgozni, ha „Miért és kinek jó, hogy a hozzátartozók is vagyon­nyilatkozatot tegyenek?” van rá társadalmi igény, és az össze­férhetetlenségi törvény esetében szerinte ilyen igény nem fogalmazó­dott meg. A felmérések szerint azonban a lakosság a korrupciót sú­lyos problémának tartja, ezt az Eu­rópai Unió is kifogásolta, sőt George Bush is említette, amikor a szlovák delegációt a Fehér Házban fogadta. Kvarda kifogásolja, hogy a tervezet­ről nem volt politikai egyeztetés, rá­adásul a parlament időszűkében van, a bizottságok pedig nehezen működnek. „Még a párt kormány­tagjai sem tájékoztattak minket a dologról” - jegyezte meg a honatya, aki a választott funkciók összeférhe­tetlenségét és a családtagoknak is kötelező vagyonnyilatkozatot ne­hezményezte. „Személy szerint nincs problémám a vagyonnyilatko­zattal, de ha képviselőjelöltjeink megtudják, hogy nekik és az egész családjuknak kötelezően vagyon- nyüatkozatot kell tenniük, ez felké­születlenül érheti őket, esetleg min­denki visszautasíthatja a jelölést, és így minőségi változás is bekövetkez­het a képviselői munkában. Nem szeretném, ha csak olyan embert le­hetne jelölni, akinek semmije sincs, és ezt a semmit nem fél nyilvános­ságra hozni. A képviselők egy része komoly vállalkozó, és az emberek ódzkodnak tőle, hogy mindenki tudjon a vagyonukról” - magyaráz­ta lapunknak Csenke polgármeste­re. Kürt első emberének is a család­tagok számára kötelező vagyonnyi­latkozattal volt és van problémája. „Ha elfogadható magyarázatot ka­pok arra, miért és kinek jó, hogy a hozzátartozók is vagyonnyilatkoza­tot tegyenek, akkor nem zárom ki a törvény támogatását. A hozzátarto­zók nem befolyásolják a községek gazdálkodását, nem kötődnek a költségvetéshez” - mondta Hóka László. Szabó Olga nem kívánt véle­ményt mondani az előteijesztett törvényről. „Közönséges populizmusnak tar­tom gyorsított eljárásban elfogad­tatni az összeférhetetlenségi tör­vény” -jelentette ki Bugár Béla. Az MKP elnöke leszögezte: 85 fontos eurotörvény van a parlament előtt második olvasatban, azokkal kelle­ne foglalkozni. „Nem lehet a tör­vényt az utolsó vagy az utolsó előtti ülésen jóváhagyni” - hangsúlyozta. „Úgy tűnik, a politikusok csak kifo­gásokat keresnek. A legproblémá­sabb részek kikerültek a törvényből, most a kötelező vagyonbevallás nem tetszik. Ha ezt is kihúznák, megint találnának valamit, csak hogy semmilyen, esetleg minél gyengébb jogszabályt fogadjanak el” - véli Pirosík. (sza, szge) „Nem populizmus" Miklós szerint félreértés Pozsony. Ivan Miklós kormányal- elnök nem érti, miért beszél az MKP és a KDH populizmusról az új összeférhetetlenségi tervezet kap­csán. Félreértésnek nevezi a párt­elnökök, Bugár Béla és Pavol Hru­sovsky kijelentését, hiszen, mint mondta, a kormány csupán módo­sítottá azokat a megfogalmazáso­kat, amelyeket korábban kifogá­soltak a parlamentben és végül nem szavazták meg a törvényt. Miklós több képviselővel is be­szélt, aki a múltkor elutasította a törvényt, de most támogathatónak tartja. A kormány döntését üdvö­zölte a DÚ-DS koalíció is. (SITA) Négyes bizonyítvány Az SDE a leggyengébb láncszem Pozsony. A lakosság szerint az SDE kormánytagságának volt a legkevesebb hozadéka, átlagosan 4-es érdemjegyet kapott az IVÓ társadalomkutató intézet felméré­se során, míg a megkérdezettek 31,3 százaléka szerint megbukott. A legkedvezőbben az MKP-t ítélik meg, ám a magyar párt 1-5-ös ská­lán elért átlaga is csak 3,59, mi­közben 6,3%-tól kapott 1-est. Az SDKÚ 3,6, a KDH 3,7, az SOP átla­ga pedig 3,81. Érdekesség, hogy az ellenzéki HZDS választói nem az MKP-t értékelték a legrosszabbra, hanem Mikulás Dzurinda SDKÚ- ját. Az adatgyűjtést a Focus közvé­lemény-kutató végezte 2000 em­ber megkérdezésével. (SITA) ■■■■■I RÖVIDEN fflHH V4-CSÚCS: egyelőre tisztázatlan időpont Budapest. Egyelőre nem véglegesített, pontosan mikor és hol lesz a visegrádi négyek e hónapra tervezett kormányfői szintű találko­zója. A magyar félnek több javaslata is van a helyszínre és az idő­pontra nézve is - nyüatkozta tegnap a sajtóirodának Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, Budapest mindent megtesz azért, hogy a találkozó még a V4-ek magyar elnöksége idején, va­gyis június 30-áig megvalósuljon. A javasolt június 24-i időpont nem felelt meg valamennyi partnernek, ezért újat keresnek vagy megpróbálnak valamilyen módon megegyezni arról, hogy mégis e napon legyen a találkozó. (TASR) Augusztusra napolták el Svéchota perét Pozsony. Az egyik ügyvéd távolmaradása miatt tegnap augusztusra napolták el Ivan Lexa volt titkosszolgálati (SIS) főnök helyettesének a perét. Jaroslav Svéchotát azzal vádolják, hogy 1998-ban 18 millió koronát sikkasztott el a SIS műszerek beszerzésére szánt pénzéből. Ha beigazolódik, hogy visszaélt a hatáskörével, háromtól tíz évig terjedő feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélhető. (TASR) Schustert hazaengedték a kórházból Pozsony. Szerdai fogműtéte után tegnap hazaengedték a pozsonyi katonai kórházból Rudolf Schustert, így az államfő szombaton je­len lehet a beiktatása harmadik évfordulója alkalmából az elnöki palotában rendezendő nyílt napon, ahol az érdeklődő nagyközön­ség először csodálhatja meg speciálisan felszerelt limuzinját és lát­hatja az elárverezett, de megbízatása végéig nála maradó neveze­tes rezsóját is. (TASR) A HZDS és az MKP nem csatlakozott Pozsony. A HZDS és az MKP egyelőre nem csatlakozott a Transpa­rency International Korrupcióellenes Minimum című dokumentu­mához. Ez a választások utáni új kormánynak és parlamentnek ja­vasol intézkedéseket az összeférhetetlenségi törvény szigorú végre­hajtására, az állami támogatások megítélésének áttekinthetőbbé tételére, az állam gazdasági beavatkozásiTehetőségeinek korláto­zására és az igazságszolgáltatáson belüli korrupció visszaszorításá­ra. A Transparency International szerint éberebben kellene figyelni a pártok gazdálkodását is. (TASR) A társaságok kérhetik a támogatást Pozsony. Az ISPA EU-támogatási alapból végső soron a megalaku­ló vízügyi társaságok merítenének (melyekben a községek képvi­selve vannak), és nem közvetlenül a községek - javasolja az Euró­pai Bizottság. Az ISPA elsősorban környezetvédelmi célokra, példá­ul víztisztítók építésére ad támogatást. (TASR) Áll, mint az infúziós állvány Besztercebánya. A város kórházában magánrendelőt fenntartó or­vosnőnek az egészségügyi intézmény már fél éve nem hajlandó el­adni egyetlen infúziós állványt sem, pedig többet is tart raktáron. Erre akkor derült fény, amikor az egyik páciens felháborodott fele­sége a sajtóhoz fordult, mert az orvosnő csak úgy volt hajlandó in­fúziós oldatot adni a férjének, ha a hölgy közben legalább egy órán keresztül maga pótolja az állványt. (TASR) Június végére diszkriminációellenes törvény? „Szép befejezés lenne” ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ha minden jól megy, már június végén elfogadhatja a parlament a diszkriminációellenes törvény tervezetét, közölte la­punkkal A. Nagy László, a parla­ment emberjogi bizottságának el­nöke. A jogszabály a parlament­ben pozitív visszhangot váltott ki, korábban a kormány törvény-elő­készítő tanácsa is színvonalasnak minősítette a tervezetet. Eubomír Fogasnak, a tanács elnökének pe­dig nem titkolt ambíciója, hogy a jogszabályt utolsó pontként fogad­ják el a honatyák, mert az „szép befejezése lenne a törvényalkotási munkának.” Az emberjogi bizott­ság ezt túl teátrális megoldásnak tartja, és az sem kizárt, hogy a par­lament kicsúszik az időből. Ezért a bizottsági tagok indítványozzák, hogy a képviselők már az első ülés­napon foglalkozzanak a javaslat­tal, így elméletileg elképzelhető, hogy a végső szavazásra már júni­us végén sor kerülhet. A. Nagy op­timista, mert a bizottságban ellen­zéki képviselők is pozitívan véle­kedtek a törvényről. A bizottság a parlamentnek javasolja a büntető törvénykönyv módosító tervezeté­nek elfogadását is. A javaslat sze­rint szigorúbb büntetést lehetne kiszabni a családon belüli, a nők' és gyermekek ellen irányuló bűncse­lekmények elkövetéséért, (sza) A tábor létrehozásából profitálna a község Menekülttábort ezentúl csak helyi jóváhagyással ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Menekülttábort a jövő­ben csak a községekkel együttmű­ködve lehet majd létrehozni. Azaz a továbbiakban nem fordulhat majd elő, hogy a polgárok tiltakozása el­lenére és beleegyezésük nélkül léte­sítsenek egy menekülttábort, aho­gyan azt a közelmúltban a csallókö­zi Nagyszarván történt. A táborok létrehozásának feltételeit a mene­kültjogi törvény rendezi, és már a parlamentben van a norma módo­sító tervezete; az emberjogi bizott­ság javasolja a módosítás elfogadá­sát. „Azonkívül, hogy együtt kell működni a községekkel, a törvény­nyel összefüggő községi kiadásokat az állami költségvetésből kell téríte­ni, és azok a községek, melyek terü­letén ilyen intézményt létesítenek, kárpótlást kaphatnak. A törvény a kárpótlás módját is meghatározza: személyenként, illetve ágyanként a község évi kétezer koronát kapna hozzájárulásként a költségvetéshez szabad felhasználásra. A szarvai menekülttáborban 200 ágy van, ez 400 ezer korona hozzájárulást je­lentene a község költségvetéséhez” - magyarázta lapunknak A. Nagy László, a parlament emberjogi bi­zottságának elnöke, (sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents