Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 13. Kultúra - oktatás Ott, ahol kényszerűségből minden jelentkező diákot fel kell venni, nem lehet igazán eredményes munkát végezni Felmérések és ami mögöttük van Érdekes tanulmány jelent meg nemrégiben a magyar- országi HVG hetilapban. A sokatmondó „Butulizmus” címet viselő írásban a szer­ző, Dobszay János a magyar diákok tudásszintjének csökkenésére hívja fel a fi­gyelmet, mégpedig két, nemzetközi felmérés ered­ményeire hivatkozva. V. KRASZNICA MELITTA Az elsőt 1991-ben, a másodikat 2000-ben készítették 15-16 éves tanulók körében a világ 27 OECD és 4 nem OECD országában. A fel­mérés megállapította, hogy „...a Magyarország 15-16 éves tanulóit reprezentáló mintában szereplő diákok az olvasásban, matemati­kában és a természettudományok­ban elért pontszámaik alapján a nemzetközi ádag alatt teljesítet­tek, szemben a kilencvenes évek közepéig jellemző dobogós vagy dobogóközeli, de a legrosszabb esetben is top 10-es helyezések­kel.” A két felmérés közti óriási el­térés (1991-ben 30 százalékkal az ádag felett, 2000-ben 15 százalék­kal alatta teljesítettek a magyaror­szági diákok) egyrészt abból- adó­dik, hogy míg az első esetben főleg az iskolában megszerzett tudást értékelték, addig a 2000-es felmé­rés középpontjában az olvasás és szövegértés állt. „Az eredmény nem csupán önmagában lesújtó, hanem azért is, mert a diákok ama 48 százaléka, amely gyenge szö­vegértésről tett tanúbizonyságot, a jelek szerint nem rendelkezik az­zal a képességgel, ami a nagybetűs életben lehetővé tenné az új infor­mációk befogadását - úja a szerző. - Az általános színvonalromlást pedig aligha ellensúlyozza, hogy a diákolimpiákon megforduló »elit­csapatok« továbbra is jól szere­pelnek.” A cikk egy további súlyos problé­mát is felvet: Sáska Géza oktatás- kutató tanulmányából idézve arra a megállapításra jut, hogy sok kis­településen nem azért tartanak fenn iskolát, hogy jó színvonalú helyi képzés legyen, hanem abból a felismerésből, hogy ha nincs is­kola, elköltöznek az emberek az adott településről. Az iskolák egy­re engedékenyebbek a buktatáso­kat illetően is, ami a gyerekszám csökkenésére vezethető vissza. Bár a felmérés a magyarországi vi­szonyokat mutatja, nem lehetnek illúzióink afelől, hogy hazánkban is hasonló, sőt, minden bizonnyal nég rosszabb a helyzet. Számunk­ra nagyon fontos az is, hogy ma­gyar iskoláink hogyan állják meg lelyüket a szlovák iskolákkal való jsszehasonlítás során. Az Ucitelské íoviny 5. számában jelent meg pél- iául az a felmérés, amelyet az álla­Somogyi Tibor illusztrációs felvétele mi tanfelügyelőség végzett 76 nyolcosztályos gimnázium negye­dikes, és 107 alapiskola nyolcadi­kos tanulói körében, mégpedig matematikából. Rendkívül elszo­morító, hogy a 76 nyolcosztályos gimnázium között található hat magyar tanítási nyelvűből csupán egy került be az első húsz közé, öt pedig az utolsó 10 hely valamelyi­kén végzett, sőt, hárman az utolsó öt között. Valamivel jobban teljesí­tettek alapiskoláink, az első ne­gyedben, a középmezőnyben és az utolsó negyedben arányosan „el- • szórva” találjuk őket. A felmérés­ből kiderül egyebek között az is, hogy az alapiskolák tanulói általá­nosságban rosszabb eredményeket értek el, mint a nyolcosztályos gim­názium tanulói, a vizsgált gimnázi­umok harmada viszont nem ütötte meg az alapiskolák átlagszintjét sem. Ami a félévi bizonyítványban szereplő jegyek és a felmérő során elért osztályzat közti eltérést illeti, az alapiskolák esetében ádagosan 0,83 jeggyel, a gimnáziumokéban pedig 0,73-mal volt rosszabb a fel­mérő eredménye a bizonyítvány­ban található osztályzatnál. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója a fel­mérések kapcsán több problémára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint - amint azt a magyarorszá­gi példa is mutatja - először is baj van az esélyegyenlőséggel. A tehe­tős, gazdag szülők ugyanis megen­gedhetik maguknak, hogy az or­szág néhány elitiskolájába járassák gyereküket, ám a rosszabb anyagi körülmények között élőknek erre gyakorlatilag nincs esélyük. Főleg a leszakadó régiókban élőkre érvé­nyes ez. Azt az iskolát kell válasz­taniuk, amelyik a legközelebb esik lakóhelyükhöz, függetlenül annak színvonalától. Rendkívül negatí­van hat az oktatás minőségére az a tény is, hogy már évek, évtizedek óta hiányzik a pedagógusok társa­dalmi és anyagi megbecsülése. Ne­héz akkor a tudás értékéről beszél­ni, amikor a tanár gyalog vagy ke­rékpáron megy az iskolába, a diák viszont egy BMW-ből száll ki. A rosszul értelmezett liberális szelle­miség is negatívan befolyásolhatja az oktatás színvonalát. „A libera­lizmus nem azt jelenti, hogy a diák azt csinál az órán, amit akar, a jo­gokat és kötelességeket mindkét félnek tiszteletben kell tartania - fejtegette Andruskó Imre. - Hiszen a tanárnak is joga van nyugodt kö­rülmények között levezetnie az órát, átadni a tanagyagot. Súlyos problémát jelent a fiatalság érték- vesztése is. Az ismert dunaszer- dahelyi lélekgyógyász, Bordás Sándor és munkatársai végeztek nemrég egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a gyerekek érték­rendjében a pénz szerepel az első helyen, a tudás és a műveltség pe­dig valahol a sor legvégén. És ami még rosszabb: sokan magát a pénzt célnak tekintik, nem pedig eszköznek, amely segít álmaik megvalósításában.” A másik problémáról, amelyet a fentiekben ismertetett hazai fel­mérés kapcsán merült fel, ugyan­csak beszélni kell. Bár egy felmé­résből nem lehet általánosítani, nyolcosztályos gimnáziumaink - amelyek között volt állami, egyhá­zi és magángimnázium is - sajná­latosan rossz szereplését nem ve­hetjük félvállról. „Az utóbbi évek­ben több egyházi és magángimná­zium alakult Szlovákiában, négy- és nyolcosztályos egyaránt. Ez ön­magában örömteli tény, hiszen a választás lehetőségét adja a szülők és gyerekek számára egyaránt. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy az iskolák »felvevőpiaca« egyre szűkül, a demográfiai muta­tók könyörtelenek - mondta And­ruskó. - Ahol viszont kényszerű­ségből minden jelentkező diákot fel kell venni, hogy meglegyen az osztálylétszám, nem lehet igazán eredményes munkát végezni. Több olyan városunk is van, ahol két magyar gimnázium is műkö­dik, illetve kis hatósugarú körben van több belőlük. El kellene gon­dolkodni azon, hogy nem túl nagy luxus-e ez számunlou. Ha csak is­koláink száma lesz magas, de nem nyújtanak konkurenciaképes tu­dást, akkor a kevesebb talán több lenne. A tanfelügyelőség által vég­zett felmérésből kiolvasható az is, hogy mennyivel tér el az iskolai osztályzat a felmérés során szer­zett érdemjegytől. Sajnos az utol­sók között végzett gimnáziumaink esetében ez az eltérés két jegyfo­kozat. Ebből akár arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy az iskolában szerzett érdemjegy nem fedi a va­lós tudást, magyarán jobb osztály­zatokat kapnak a diákok, mint megérdemelnék. Bízom benne, hogy senki nem érti félre szavai­mat, véleményemmel nem az egyes iskolák ellen ágálok, hanem közös ügyünkért, a magas szintű szlovákiai magyar oktatásért sze­retnék síkra szállni. Úgy gondo­lom, erről nyílt vitát kell folytatni helyi és felsőbb szinteken egy­aránt. Vagy akár az Új Szó hasábja­in keresztül is.” :éléves rendezvénysorozattal ünnepük a jubileumot Decemberben lesz tízéves a Duna Televízió Koncertek, Coupe Jeunesse, mesterkurzusok Pozsonyi Nemzetközi Harmonikafes ztivál ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. A Duna Televízió, a ma- yarság műholdas televíziója .992. december 24-én, pápai ál­lással kezdte meg adását, 2002 :arácsonyán tehát tizedik szüle- ésnapját ünnepli. A kulturális lemzet összekovácsolására hiva- ott közszolgálati médium 1999- ien megkapta az Unesco Camera- líját, amely, A világ legjobb kultu- ális televíziója” címmel járt gyütt. i Duna Televízió féléves rendez- énysorozattal ünnepli az évfor- ulót, melynek első eseménye a udapesti Francia Intézetben szer­ezett filmvetítés és közönségta- ílkozó volt. A következő időszak­án a televízió saját műsorán belül íleleveníti a tíz esztendő legsike- ;sebb műsorait, a Dunánál című jlyóirat pedig különszámban fog­lalkozik a jubileummal. A televízió belső pályázatot hirdetett egy ké­pes „önéletrajz” elkészítésére: de­cemberben kétszer negyven perc­ben kerül műsorba a Duna Televí­zió története, amely az események mellett a televízió emlékezetes adásnapjaira, szerkesztőire és „arcaira” is figyelemmel lesz. Ugyancsak belső pályázaton vá­lasztják ki annak az ünnepi gálá­nak a szerkesztő-rendezőjét, amelyre az Uránia Nemzeti Film­színházban kerül sor karácsony előtt. A gálát rögzíti és ünnepi mű­sorába illeszti a Duna Televízió. A kerek évfordulóra reprezentatív „évtizedkönyv” is készül, amely­ben mindazokat a jelentős közéleti és kulturális személyiségeket meg­szólaltatják, akik kulcsszerepet játszottak a Duna Televízió meg­alakulásában és működésének tíz esztendejében, (d) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Immár tizenegyedszer adnak egymásnak találkozót a szlovák fővárosban az elmúlt sze­zon európai harmonikaversenyei­nek legkiválóbbjai az állami Kon­zervatórium Tálentum nevű alapít­ványa mellett működő Módszerta­ni Központ jóvoltából. Együttmű­ködve a németországi FIA nemzet­közi társasággal, amelynek szintén feladata és célja az ifjú tehetségek felkarolása, a rendezők a Szlovák Rádió 2. stúdiójában június 29-én este 7 órakor az év nagy szenzáció­ját, az orosz Szergej Oszokint mu­tatják be a közönségnek a fesztivál nyitóhangversenyén. A 2001-es Pi­ano Bratislava zongoraverseny taj­vani győztesét, Yi-Chin Lut is itt hallhatják majd az érdeklődők. Jú­nius 30-án este 7 órai kezdettel a Konzervatórium koncerttermében a kiváló lengyel Radoslaw Pu- szylo-Maciej Cwiklinski duó, vala­mint a tavalyi klingenthali győz­tes, Jan Maisl cseh harmonikamű­vész szerepel. Július első napján reggel 9 órától a Coupe Jeunesse nemzetközi ifjúsági zenei verseny Csehországból, Szlovákiából, Ma­gyarországról, Jugoszláviából és Lengyelországból érkező résztve­vői veszik birtokukba a Konzerva­tórium termeit. A díjkiosztó ün­nepség mellett az est fénypontja minden bizonnyal a magyar és ar­gentin művészekből álló CHE TANGÓ együttes fellépése lesz es­te 7 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében, Emesto Arenzon argentin zeneszerző mű­vészeti vezetésével. A már hagyományos mesterkurzu­sokat június 29-től július 2-áig Bogdan Dowlasz, a lodzi Zenei Egyetem professzora vezeti, (rt) f ■ TOLLVONÁS .................. Hol a kultúra mostanában? GRENDEL ÁGOTA A napüapok hátsó traktusában. Például. Persze, nem annyira há­tul, hogy aki onnan indít, kény- telen-kelleden megtudja, mi új­ság a könyvek, a színház, a mozi; a képzőművészet és egyéb ha- szontalanságokvüágában. Mert a leghátsó fertály a sport és a műsorok bérelt helye. így aztán hiába koptatják buzgón számító­gépük billentyűzetét az újság­írók abban a témában, hogy nem olvas a nép, nem járnak színház­ba az emberek, s ha mégis, ott olyan antielóadásokban van ré­szük, hogy színházkritikus le­gyen a talpán, aki biztatót tud ír­ni róluk, nem érdekli őket a mo­dem művészet, amikor a múvé- szetkritikáig el sem jutnak, ad­digra olvasási kedvüket szegi a politika posványa, a virágzó gaz­daság kudarcsorozata. Igaz, a politika előjogokat élvez. Hogy kultúrálatlan? Mi dolgunk vele?! Ám lépten-nyomon azt tapasz­taljuk, ezzel mindenki foglalko­zik, mert kénytelen, mert átszövi egész életünket, s mert sokan úgy gondolják, ők is értenek hozzá annyira, mint akik profi­nak kiáltják ki magukat, ám akik közül meglehetősen kevesen ta­nulták a szakmát. De hiszik, az amerikai típusú sikertudat azt mondatja velük, képes vagy rá, meg tudod tenni. A gazdasági helyzet alakulását az istenadta úgy jellemzi, mindenki csak a vályúhoz tülekedik, hogy jól megszedhesse magát. A kultúra meg, szegény ott táb­lából közöttünk, egyre kopot- tabb ruhában, lyukas talpú cipő­ben, s már azért is könnyes szemmel rebeg hálát, ha néhány mócsing jut az egész fazékból a kis lábasába. PEGAZUS-PÁLYÁZAT A Szlovákiai Magyar írók Társasá­ga 2002-ben is meghirdeti pályá­zatát középiskolás alkotók részére az alábbi kategóriákban: I. kategó­ria: vers II. kategória: próza III. ka­tegória: tanulmány, kritika Beküldési határidő: 2002. október 30. Beküldési cím: Spolocnosf macfarskych spisovate­fov na Slovensku Laurinská 2, 815 08 Bratislava. Az értékelésről szakmai zsűri gon­doskodik. Az értékes díjakat 2003. április 11-én, a költészet napján adjuk át. RAJZSZÖG - ORSZÁGOS ALKOTÓTÁBOR „RAJZSZÖG” címmel országos kép­zőművészeti alkotótábort szervez 2002. augusztus 19-25-én Gomba­szögön felső tagozatos alapiskolás, valamint középiskolás fiatalok szá­mára a Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, az SZMPSZ Országos Választmánya és a Rovás Polgári Társulás. A rendezők főleg olyan ta­nulók jelentkezését váiják, akik el­hivatottságot éreznek a művészetek iránt. A munka a következő négy csoportban, szakemberek vezetésé­vel zajlik majd: festészet szekció - Rácz Noémi képzőművész, illuszt­rátor és rajztanár; rajz szekció - Lukács Zsolt grafikusművész és rajztanár; képalkotó szekció - Sza­bó Ottó grafikus- és festőművész, rajztanár; üvegfestészet szekció - Kovács Ágnes néprajzos. A résztvevőkre a napi hatórás fog­lalkozásokon kívül kirándulások és egyéb szórakozási lehetőségek is várnak - este tábortűz, filmvetítés, előadások és szabad programok. A részvételi díj hét napra 1200 Sk - ebben benne foglaltatik az oktatás, a szállás (faházakban) és a napi há­rom étkezés ára is. Jelentkezni június 30-ig lehet a kö­vetkező címen: Nadácia pre rozvoj Gombaseku 049 51 Slavec 78 tel.: 058/ 788 3310,0908/175133; e-mail: paloc@euroweb.sk PISLÁKOLÓ MÉCSES - SZAVALÓVERSENY A dunaszerdahelyi Gábriel Polgári Társulás Pislákoló mécses címmel szavalóversenyt rendez 2002 őszén. Nevezni elsősorban a hazai és az egyetemes magyarság papköltőinek verseivel, valamint istenes versek­kel, prózával lehet az alábbi kategó­riákban: I. kategória - alapiskola 1-2. osztá­lya Ö. kategória - alapiskola 3-4. osztá­lya ÖL kategória - alapiskola 5-6. osztá­lya IV. kategória - alapiskola 7-9. osztá­lya V. kategória - középiskola VI. kategória - saját vers vagy próza Nevezési határidő: 2002. június 20. Nevezni egyénileg vagy iskolán, cserkészcsapaton, plébánián, eset­leg egyéb szervezeten keresztül is lehet. A nevezést a társulás címére (Gábriel Polgári Társulás, Nám. priatelstva 2164/4, 929 01 Dunaj- ská Streda, e-maü: ajpek@ free- mail.hu) kérjük eljuttatni a pontos névvel, címmel, telefonszámmal, a kategória megjelölésével, valamint annak feltüntetésével, hogy verssel vagy prózával neveznek-e! Mivel a versenyre ősszel kerül sor, azon óvo­dások jelentkezését is várjuk, akik csak szeptembertől kezdenek az is­kolában. A korai - júniusi - jelentkezésre az egyes kategóriákban való érdeklő­dés felmérése végett van szükség, ugyanis kellő érdeklődő esetén ok­tóber folyamán helyi vagy regioná­lis fordulókat szervezünk. A gálaműsorral egybekötött döntő­re 2002 novemberében kerül sor, ahová az előzetes tervek szerint az összes versenyző és felkészítő meg­hívást kap. FELHÍVÁS A Történelemtanárok Társulása felhívja a történelmet oktató kollé­gákat, hogy A Rákóczi Szövetség Oktatási és Ifjúságszervezési Cso­portja a több éves hagyományok­nak megfelelően „Hullámtérben - a magyar XX. század” címmel az idén is megrendezi a Kárpát-medencei magyar történe­lemtanárok pannonhalmi nyári ta­lálkozóját, július 22-26. között a Pannonhalmi Apátságban. A konferencia programjának ge­rincét a középiskolai történelem- oktatás elméleti és gyakorlati kér­déseit érintő, s egyúttal a legújabb kutatások eredményeit bemutató előadások alkotják. Emellett sor kerül a Rákóczi Szövetség által ha­gyományosan megrendezett „Glo­ria Victis“ középiskolai történelmi vetélkedő jövőjének megvitatásá­ra, az oktatás hazai és határon túli helyzetének, szerepének bemuta­tására, és más, a témához kapcso­lódó kérdéskörök megvitatására is. A találkozó szállás- és étkezési költségeit a Rákóczi Szövetség fe­dezi. Jelentkezés és információ a Rákó­czi Szövetség címén: H-1255 Budapest, II. Szász K. u. 1. Pf.: 23, Tel: 0036/1201-3067 vagy a Történelemtanárok Társulásá­nál: Nová Vés 2217/1, 929 01 Dunajská Streda, Tel: 031/5520- 261, e-mail: toritan@stonline.sk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents