Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 13. Bush amerikai elnök ajánlata a palesztinoknak: önálló államuk megteremtése előtt hozzanak létre egy „ideiglenes államot" Átmeneti megoldás? ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh: tegnap is ez a harckocsi tartotta blokád alatt Arafat főhadiszállását (CTK/AP-felvétel) Vojiszlav Kostunica államfő pártja tegnap már a parlamentből is kivonult Válság Szerbiában George Busht beperelték Washington. A kongresszus 31 tagja keresetet nyújtott be Bush elnök ellen, aki szerin­tük megsérti az alkotmányt a rakétavédelmi rendszerek ki­építését korlátozó 1972-es szovjet-amerikai ABM- szerződés egyoldalú felmon­dásával. A képviselők annak kimondását várják a bíróság­tól, hogy nemzetközi szerző­déseket csak a kongresszus egyetértésével lehet érvény­teleníteni. (MTI) Belbiztonsági Tanács Kansas City. Bush amerikai elnök kinevezte a Belbizton­sági Tanács tagjait. Az új tes­tület konzultatív jellegű: nincs döntéshozatali jogköre. Feladata figyelemmel kísérni az USA terrorizmussal szem­beni védelme érdekében tett lépéseket. A testület elnöke Joseph Grano, az UBS-Paine Webber bank elnöke, tagjai között van az FBI és a CIA volt igazgatója és több ismert politikus. (MTI) Mészárlás Algériában Algír. Tizenegy utas meghalt és tíz megsebesült az algériai Médéában, amikor szélsősé­ges muzulmánok géppuskatü- zet zúdítottak egy autóbusz­ra. Ebben a térségben tevé­kenykedik a terrortámadásai­ról hírhedtté vált Fegyveres Iszlám Csoport (GIA). Június eleje óta több mint 30, az év eleje óta pedig több mint 640 embert öltek meg Algériában a szélsőségesek. (MTI) Wim Kok nem kért bocsánatot Szarajevó. Wim Kok leköszö­nő holland kormányfő Szara­jevóban arra kérte a bosnyá- kokat, ne a hollandokát, ha­nem a boszniai szerbeket kár­hoztassák az 1995-ös srebre- nicai mészárlásért. Kok kor­mánya azért mondott le ápri­lisban, mert történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a holland politikusok és a tisztikar is osztozik a fele­lősségben a mészárlásért. A holland békefenntartók ugyanis nem tudták megvé­deni a szerbektől a srebreni- cai muszlim enklávét. (MTI) Kok szerint „osztozni a felelős­ségben nem ugyanaz, mint bű­nösnek lenni" (Képarchívum) Maradnak a kéksapkások New York. A kongói béke- fenntartó ENSZ-kúldetés meghosszabbítását és az erők számának növelését javasolja Kofi Annan, a világszervezet főtitkára. Kongóban 1998- ban tört ki a polgárháború, mert a kívülről támogatott gerillák megpróbálták elűzni Laurent Kabila akkori elnö­köt. Kabilát tavaly meggyil­kolták, és ezzel a békefolya­mat új lendületet kapott, de az ország jövőjéről folytatott tárgyalások az idén megsza­kadtak. (MTI) Belgrád. Mélypontjára jutott tegnap a hetek óta tartó szer­biai belpolitikai válság, miu­tán a kormánykoalíció (DOS) legnagyobb pártja, a jugo­szláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) 45 képviselője kivonult a parla­mentből. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A törvényhozás mandátumvizsgáló bizottsága kedd este a DOS-elnök- ség kérésére megfosztotta mandá­tumaitól a DSS 21 legtöbbet hiány­zott képviselőjét, illetve a DOS töb­bi pártjának 13 honatyáját is kizár­ta a törvényhozásból. A parlament tegnapi ülése már tényként állapí­totta meg a házbizottság döntését, és Natasa Micsics parlamenti elnök kihirdette, hogy a parlamentből ki­zárt DOS-es képviselők helyébe a MTI-JELENTÉS Amszterdam. Az USA nagymérték­ben veszélyezteti a Szlobodan Milo­sevics ellen folyó pert azzal, hogy zárt meghallgatást követel egy kul­csfontosságú tanú, Richard Holbro­oke számára - írta tegnap a Financi­al Times. Diplomáciai források sze­rint a washingtoni külügyminiszté­rium nyomást gyakorol a jugoszlá­viai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékre annak érdekében, hogy Holbrooke-nak, a MTI-JELENTÉS Bukarest. Markó Béla szerint még néhány hónapnyi idő kell ahhoz, hogy értékelhető tapasztalatok alapján lehessen dönteni a státus­törvény esetleges módosításának szükségességéről. Az RMDSZ el­nöke tegnap megerősítene, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői megkapták azt a módosító indítványt, amelyet még az Orbán- kormány hagyott jóvá közvetlenül távozása előtt. „Közismert, hogy a kedvezménytörvény romániai vég­rehajtásáról aláírt román-magyar kormányfői egyetértési nyilatko­zattal az RMDSZ egyetértett, sőt cselekvőén hozzájárult annak lét­rejöttéhez. Utólag azonban látszik, hogy a törvény felülvizsgálatához szabott hat hónapos határidőt rosszul mérték fel” - mondta. Mar­vő jelöltek lépnek. Tütakozásul e döntés ellen - megtartva korábbi ígéretüket - a DSS képviselői kivo­nultak a parlamentből. Drágán Marsicsanin, a párt alelnöke beje­lentette: a DSS a legfelsőbb bíró­sághoz és az alkotmánybírósághoz fordul, s követelni fogja a házbizott­ság döntésének megsemmisítését. A párt a törvényszéki határozatig nem vesz részt a törvényhozás munkájában. Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő szerint pártja mandátumainak megvonása sérti a választási törvényt, s a parlamenti bizottság döntése pedig „a törvény­telenség színtiszta megtestesítője. Kostunica közölte, hogy Tito és Müosevics uralkodása idején is har­colt a jogállamért, s ezúttal is har­colni fog érte. Zoran Djindjics szerb kormányfő viszont nem lát semmi problémát a mandátumvizsgáló bi­zottság döntésében. Gond akkor lenne - mondta -, ha a kormány parlamenti támogatottság nélkül boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás létrehozójá­nak tanúvallomása titkos marad­hasson. Az amerikai diplomata már közölte, hogy kész tanúskodni a népirtással és emberiség elleni bűn­tettekkel vádolt volt jugoszláv elnök ellen. A Bush-kormányzat az - álta­la egyébként ellenzett - hágai Nem­zetközi Büntető Bíróság július else­jei létrejötte előtt óvakodik bármifé­le precedenst teremteni azzal, hogy engedélyezi a nemzetközi fórumon való tanúskodást akár Holbrooke, kó emlékeztetett arra, hogy a ma­gyarigazolványok igénylése Romá­niában csak január végén kezdő­dött meg. Igaz ugyan, hogy ma már az igénylők száma meghalad­ja a 200 ezret, de csak egy töredé­kük vehette át az igazolványt. S az igazolvánnyal rendelkezőknek is csak kis része szerzett tapasztala­tokat arról, hogy a gyakorlatban miként élhetnek a kedvezmények­kel. Az RMDSZ elnöke arra is fel­hívta a figyelmet, hogy egyes tá­mogatási formák csak a közelmúlt­ban indultak meg, így például az oktatási támogatásra néhány hét­tel ezelőtt hirdették meg a pályá­zatokat. „Korai lenne most húzni egy vonalat és listát állítani össze arról, hogy milyen, a törvény eset­leges módosítását szükségessé té­vő problémák adódtak, akár az olyan kényes kérdésekben is, mint maradna, de „üyen veszély nincs a láthatáron”. Djindjics szerint a pol­gárok elvárják a DOS-tól, hogy ren­det teremtsen, ezért azoknak a kép­viselőknek, akik fizetést kapnak, dolgozniuk is kell. Az utóbbi hetek­ben a képviselői hiányzások meg­bénították a parlament munkáját. A DSS képviselői összefogva a balol­dali és a radikális ellenzéki hon­atyákkal csak akkor léptek be az ülésterembe, ha a DOS-pártok ma­gukban is tudták biztosítani az ülés megkezdéséhez szükséges képvise­lői létszámot. A DOS-on belül hónapok tartó vi­szály eredményeképpen a maga ne­mében példátlan helyzet állt elő. Miközben a Kostunica-féle DSS hi­vatalosan továbbra is tagja a kor­mánykoalíciónak, nem vesz részt annak munkájában, küépett a kor­mányból és a DOS parlamenti frak­ciójából, árnyékkormányt alakított és tegnap óta immár nincs jelen a törvényhozásban sem. akár más amerikai hivatalos szemé­lyiség számára - állapítja meg a Fi­nancial Times. A cikkíró szerint Carla Del Ponte, a Nemzetközi Tör­vényszék fűügyésze az amerikai külügyminisztériummal folytatott tárgyalások nyomán nem tart igényt Holbrooke tanúskodására. Ez azt jelentheti, hogy Müosevics maga fogja kérni az amerikai diplo­mata kihallgatását a védelem tanú­jaként - azaz Holbrooke tanúvallo­mását az önmagát védő vádlott fog­ja irányítani. a munkavállalás.” Markó úgy véli, ha hozzányúlnak a státustörvény­hez, akkor lehetőleg minden kér­dést egyszerre kellene rendezni, el kellene kerülni azt a helyzetet, hogy esetleg két-három hónap múlva ismét napirendre kerüljön a törvény ügye. Külön nyomatékkai szólt arról, hogy jelenleg problé­mák nélkül, zökkenőmentesen alakul Romániában a törvény vég­rehajtása. A román politika, a ro­mán sajtó nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. „A saját bőrünkön érez­hettük, hogy mit jelentett tavaly több mint fél éven át a kedvez­ménytörvénnyel kapcsolatos ro­mán- magyar vita, a konfliktusos helyzet. Mi most a jelenlegi hely­zet fenntartásában vagyunk érde­keltek, ezért tartunk minden felül­vizsgálati, vagy módosítási szán­déktól” - hangsúlyozta Markó. Jeruzsálem/Gáza. Öt palesztin fegyverest lőttek le tegnap az izrae­li katonák a gázai övezetben, ami­kor támadást akartak indítani Ne- carim zsidó település eüen. Rajtuk kívül meghalt egy 8 éves palesztin fiú is, kettő pedig megsebesült a gépfegyvertűzben. Előzőleg, ked­den este öngyilkos robbantást haj­tott végre egy palesztin merénylő Herclija város egyik étterménél. Az elkövetőn kívül meghalt az egyik súlyos sérült, egy 15 éves lány is. A merényletben összesen 14-en sérül­tek meg. Az izraeli hadsereg Rá- malláhban letartóztatta a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) szélsőséges szervezet főtit­kárhelyettesét. Abdul Rahim Mal- luhot, aki egyúttal a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) vég­rehajtó bizottságának is tagja, a sa­ját házában vették őrizetbe. Colin Powell amerikai külügymi­MTFHÍREK Újdelhi/Iszlámábád. Az USA azt javasolta Indiának és Pakisztánnak, hogy a terrorizmus eüeni harc je­gyében telepítsenek különleges erőket Kasmír indiai fennhatóság alatt lévő részébe -írta a Times of India Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnapi indiai tárgyalásai kapcsán. India eddig el­utasította nemzetközi erők jelenlét­ét Kasmírban, mert ez Újdelhi sze­rint megkérdőjelezné szuverenitá­sát a térség felett. A lap szóhaszná­lata szerint most ez szintén radiká­lis javaslat, de ha elfogadnák is, az csupán szerény katonai jelenlét vol­na, amelyet India hivatalosan az USA-nak al-Kaida elleni háború ré­szeként kezelne. Az indiai lap sze­rint nem lenne „semmiféle utalás” a többségében muzulmán lakosságú mti-hírek Bern/Peking. John Ashcroft ame­rikai igazságügy-miniszter szerint Oszama bin Ladenről ugyan már régen nem hallani, de szervezete jelenleg is potenciális veszélyt je­lent a vüág közösségére. Ashcroft ezt tegnap Bernben fejtette ki, miu­tán svájci kollégájával, Ruth Metzlerrel tárgyalt. Ismételten a terrorizmus elleni nemzetközi ösz- szefogást szorgalmazta, és mint fo­galmazott, ebben a küzdelemben „a legjobb barát az információcse­re”. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy az al-Kaida táboraiban terro­risták ezreit képezték ki. Élesen bírálta tegnap az angol nyelvű China Daily pekingi lap Ge­orge Bush amerikai elnök új, „meg­előző csapás”-politikáját. Bush jú­MTFHÍREK Kabul. Több tucat küldöttség kivo­nult tegnap Afganisztánban a törzsi elöljárók államfőválasztó gyűlésé­ről,- mert sérelmezték, hogy nem biztosított a szavazások tisztasága. A lója dzsirga tegnap zárt ajtók mö­götti tárgyalással folytatódott a ked­di nyitónap drámai fejleményei után, amelyekről egymásnak ellent­mondó hírek érkeztek. Az első na­pon a belügyminiszter lemondott, a volt király előre elutasított minden felkérést, Hamid Karzai ideiglenes kormányfő pedig előbb bejelentet­te, hogy államfőnek választották, majd - hibának minősítve - vissza­vonta e közlést. A tegnapi ülés azzal kezdődött, hogy a résztvevők - a televízió képei niszter szerint George Bush elnök egy palesztin „ideiglenes állam” létrehozását támogatja, amely át­menetet jelentene a palesztin ál­lam megteremtése felé. Hangsú­lyozta: Bush nem lépett-vissza ko­rábbi tervétől, hogy Palesztina és Izrael állam békében és biztonság­ban éljen egymás mellett, de tisztá­ban van azzal, hogy a végső célhoz több közbülső lépésre is szükség van, így például egy ideiglenes ál­lam létrehozására. „Ez megnyitná az utat a palesztinok reményei és álmai előtt, a nemzetek közössége pedig abba vethetné bizalmát.” Powell úgy vélekedett, hogy az ide­iglenes államnak demokratikus ha­talomra, korrupció nélküli átlátha­tóságra és működőképes biztonsá­gi erőkre van szüksége. Ugyanak­kor nem szólt arról, mikor lenne esedékes az említett ideiglenes ál­lam létrehozása, illetve az átmenet a végleges Palesztina megteremté­séhez. (TASR, MTI) Kasmír indiai és pakisztáni részét elválasztó túzszüneti vonalra, sem pedig arra, hogy a helyszínen ellen­őrizzék Pervez Musarraf pakisztáni elnök azon kötelezettségvállalásai­nak betartását, hogy véget vet a muzulmán fegyveresek beszivárgá sának. Rumsfeld kíséretének egyil tagja a Reutersnek cáfolta, hogy s megbeszéléseken szó lenne ameri kai erők részvételéről a tűzszünet vonal ellenőrzésében. Korábbar nyugati lapok írtak arról, hogy a; USA és Nagy-Britannia ilyen erő te lepítését fontolgatja. India mind azonáltal legfeljebb egy pakisztá ni-indiai közös járőrözést fogadn; el. Egyébként tegnap Rumsfeld fel ajánlotta Amerika segítségét olyai megfigyelőrendszer kiépítéséhez amelynek célja a kasmírt ellenőrzé si vpnalon megkísérelt átszivárgá sok felfedése. nius 1-én nyilatkozott először az í doktrínáról, amelynek célja meg előzni terrorakciókat, nukleári: vegyi vagy biológiai támadásoka A lap szerint ez a politika indokc latlan és hegemonisztikus törekvf sekre utal. „A Bush-kormányzatb< nemcsak hogy hiányzik az a diszl réció, amely egy nagyhatalomé elvárható, hanem kinyilvánítja o: tóba ambícióját a hatalmával val visszaélésre a hegemónia céljábc Egy olyan szuperhatalomnak, mü az Egyesült Államok, az önvédelei csupán ürügy a megelőző csap: sokhoz” - véli a lap, hozzátéve: globalizáció korában egyetlen o szág sem törekedhet önmagábc abszolút biztonságra, csakis szél körű együttműködéssel leh szembeszállni a jól szervezett te rorizmussal. szerint igen élénk vitában - me próbálták egyeztetni, hány jeli van az elnöki posztra, illetve mily rendben bonyolítsák le a szavazá Ezt követően hagyta el számos de gáció a tanácskozás helyszínét. Még a tanácskozás kezdete előtt i vid verekedés zajlott le az egyik k döttség és az országba telepít nemzetközi biztonsági erők (ISA német tagjai között. A békefennt tók arra szólították fel Ahm Maszud testőreit, hogy fegyver ne lépjenek a törzsi gyűlés helys nére. Ä testőrök azonban nem v tak hajlandók megválni fegyvere tői, és emiatt a két fél között rö kézitusa alakult ki, amelynek le rásához az afgán rendőrség köz lépésére is szükség volt. Komoly; sérülés nem történt. pártszövetség „tartaleklistajan” le­Az USA veszélyezteti a Milosevics elleni pert Holbrooke meghallgatása ügyében Washingtoni nyomás Hágára Státustörvény-vita: az RMDSZ a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekelt Markó: nem időszerű a módosítás Washington különleges erőket telepítene Kasmírba India húzódozik Peking élesen bírálja George Bush új doktrínáját Ashcroft tart Ladentől Maszud testőrei a német békefenntartókkal verekedtél Kivonulás és incidens

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents