Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-11 / 134. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 11. Közélet - hirdetés 5 Interjú Balló Áronnal, a kolozsvári Szabadság című helyi magyar napilap főszerkesztőjével Lassan megszűnnek a tabutémák A romániai Szabadság napilap képviselője az elmúlt hét végén először vett részt az európai kisebbségi lapok szervezetének konferenciáján. Balló Áron főszerkesztővel a kolozsvári napilapról és a romániai újságírásról beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Erdélyből miért csak a Szabadság képviseltette magát a pozsonyi konferencián? Mások is kaptak meghívót, feltehetően fontosabb dolguk akadt, ezért nem tudtak eljönni. Mi először vettünk részt az európai kisebbségi lapok találkozóján; kaptunk ugyan meghívót a tavalyi mallorcai konferenciára is, de nem volt pénzünk útiköltségre, ezért nagyon örültünk, hogy az idén hozzánk közelebb eső helyszínen szervezték a találkozót. Bemutatná a Szabadságot? A Szabadság egyike annak a kilenc romániai magyar nyelvű napilapnak, amelyek 1989 után nem szűntek meg. Két országos lap van - Kolozsváron és Bukarestben -, a többi helyi regionális napilap. A regionális lapok általában egy megyét fednek le. A Szabadság a többi regionális lappal ellentétben négy megye - Kolozs, Fehér, Besztercena- szód és Szilágy - magyar olvasóközönségének szól. A Szabadság 1989. decemberében jött létre, a romániai forradalom alatt, egy volt kommunista lapból. A szerkesztőség kevésbé kompromittált része átvette a hatalmat, a kompromittáltak pedig önként távoztak. Tehát eléggé tiszta lappal indultunk, és az első cikk arról szólt, hogy nem vállalunk jogfolytonosságot az előző újsággal. Később volt egy fiatalítási folyamat, azért is, mert korábban csak románul lehetett újságírást tanulni a pártfőiskolán. 1993-94-ben a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem keretében létrejött a magyar újságírói szak, mellyel nagyon jó az együttműködésünk, a diákok nálunk gya- kornokoskodnak. A szerkesztőségi átlagéletkor most 31 év. Nem hiányzik a tapasztalat? Néha az idősebbek tapasztalatlanabbak, az 1989-től ott dolgozó fiatalok pedig a 12 év alatt értékes tapasztalatokra tettek szert. Tízezres példányszámmal jelenünk meg, és régiónkban piacvezetők vagyunk, » A romániai magyar politikusok már nem próbálnak úgy rendelkezni a sajtóval, mintha a saját- > > juk lenne. annak ellenére, hogy Kolozsvár lakosságának csak negyede magyar. A Szabadság magántulajdonban, éspedig a szerkesztőség tulajdonában van. A szerkesztőség tagjai létrehoztak egy civil szervezetet, a Minerva Művelődési Egyesületet, és annak vezetése a mindenkori szerkesztőség bizonyos funkcióit betöltő emberekből áll. Bevételünk kétharmaKorábban nem illett szólni az RMDSZ belső ügyeiről vagy a magyar egyházakon belüli dolgokról, egyáltalán a magyar intézményeken belüli vitás, kényes kérdésekről. Hamar rájöttünk, hogy ez nem egészséges. (Somogyi Tibor felvétele) da az eladásból, egyharmada reklámból származik. Kaptunk az Illyés Alapítványtól MTI- és egyéb szolgáltatást is, de ez csepp a tengerben. Állami támogatásban sohasem részesültünk, bár előfordul, hogy az RMDSZ közzétesz nálunk egy-egy politikai mellékletet. A kilenc magyar lap között léte- zik-e valamiféle versengés? A helyi napilapok egymás között nemigen konkurálnak, inkább mo- zaikszerűen, területileg kiegészítik egymást. És a román lapokkal képesek felvenni a versenyt? A helyi román lapokkal létezik bizonyos konkurencia. A magyarok is olvasnak románul, meg-megvásárol- ják a román lapokat, de ez elenyésző. Nem jellemző, hogy valaki lemondja a Szabadságot azért, hogy megrendeljen valamilyen román lapot, legfeljebb megrendeli mindkettőt. Ugyanígy részleges a konkurencia az országos napilapokkal, főleg a kolozsvári székhelyű Krónikával. A két lap egymás mellett megtalálta a maga helyét. A konkurencia inkább a reklámpiacon érvényesül, főleg a románokkal folyik harc. Hiába vagyunk piacvezetők, a poten- cionális hirdetők többsége román, és azok vagy nem tudják, vagy nem hiszik el - mert nem tudnak magyarul, nem olvasnak minket -, hogy piacvezetők vagyunk, vagy szándékosan nem akarják a hirdetések útján pénzhez juttatni a magyar lapokat. A helyi napilapok a kilencvenes évek végétől szorosan együttműködnek, például közösen lépnek fel reklámért, és hamarosan bejegyzik a helyi és regionális magyar lapkiadók egyesületét. Ez a közös fellépés oda vezetett, hogy mi egy olyan mozaik részének tekinijük magunkat, mely összességében egyfajta nagy erdélyi, magyar nyelvű országos napilapot képez, mely példányszáma már vetekedik az országos román lapokéval. Mennyire szabad a Szabadság? 12 év alatt oda jutottunk, hogy már nem kell bizonygatnunk, a lapon sem kell feltüntetnünk, hogy füg- gedenek vagyunk, a lap címe alatt csak az áll: kolozsvári közéleti napilap. Függetlenségünket egyébként az is jelzi, hogy a lap a szerkesztőség tulajdonában van, nem áll mögöttünk egyeden politikai szervezet vagy kormányszerv sem. Újságíróink a véleményüket a legszabadabb módon közölhetik. A szerkesztőségen belül a legmérsékeltebbtől a legradikálisabbig, a jobboldalitól a baloldaliig sokféle ember van, írásaik egyformán helyt kapnak az újságban, sót a hivatásos újságírókon kívül a tollforgató értelmiség véleményét is a lehető legliberálisabb módon közöljük. Ezért sokan nem értik, hogy a Szabadság milyen irányultságú. Minket nem lehet beska- tulyázni, mi a kolozsvári erdélyi magyar társadalom hű tükörképét mutatjuk be. Mi érdekli elsősorban az önök olvasóit? Főleg ami a saját közösségüket érinti, másodsorban a romániai országos helyzet, és csak harmadsorban érdekli az, hogy mi történik Magyarországon és a nagyvilágban. Természetesen egyéni érdeklődésbeli eltolódások lehetnek. A Szabadságban elsősorban helyi témákat és országos jelentőségű eseményeket dolgozunk fel, és nem csak magyar szempontból. Vannak tabuk? Vannak. Senki nem írt listát, hogy miről nem szabad beszélni, de például korábban nem illett szólni az RMDSZ belső ügyeiről vagy a magyar egyházakon belüli dolgokról, tehát egyáltalán a magyar intézményeken belüli vitás, kényes kérdésekről. Hamar rájöttünk, hogy ez nem egészséges, a dolgok elkendőzése nem orvosolja a problémákat, inkább ki kell beszélni őket. Az olvasók ugyan a szemünkre vetették, hogy magyar miért bántja és szidja a magyart, miért kell kiteregetni a szennyest, de a többség úgy gondolta, hogy a normális sajtónak az a szerepe, hogy a nyilvánosságot a társadalom minél több részébe bevezesse. Fokozatosan eltűnnek a tabutémák. A romániai magyar politikusok hogyan viszonyulnak a kisebbségi sajtóhoz? Ahogyan az érdekeik megkívánják, de ez konkrét személyektől függ. A kilencvenes évek elején elzárkóztak a sajtótól, most is előfordul, hogy visszautasítanak minket, egyesek viszont keresik a sajtónyilvánosságot. Nálunk megtalálhatók az RMDSZ véleményét tükröző és a pártot keményen bíráló cikkek is. Már nem próbálnak úgy rendelkezni a sajtóval, mintha az a sajátjuk lenne. Rájöttek, hogy érdekük a jó viszony ltialakítása. De előfordult például, hogy a 2000-ben megválasztott szociáldemokrata kormánypárt egyszer megrótta a magyar lapokat, amiért nem tájékoztattak megfelelően a miniszterelnök egyik székely megyében tett látogatásáról. Ez óriási felháborodást váltott ki, ellencikkek jelentek meg arról, hogy a miniszterelnöknek nem azzal kell törődnie, milyen képet fest róla a sajtó, hanem hogy cselekedeteivel biztosítson magának tekintélyt. Bizonyos feszültség van, de mindent kibeszélünk. Az anyagi gondokon kívül müyen problémákkal küszködik a Szabadság? Teljesen megoldatlan a terjesztés. Kolozsváron kívül csak egyetlen teijesztő létezik: a posta. Rosszak az utak, rossz a szervezés. Reggeli \\ 1993-94-ben r a kolozsvári Ba- bes-Bolyai Tudomány- egyetem keretében létrejött a magyar .. újságírói szak. napüap vagyunk, de sok helyre csak délután, este, sőt másnap érkezik meg az újság. Ezenkívül az újságpapírt is csak egyetlen üzem gyártja Romániában, ez is gond. Ráadásul most többféle, sajtóval kapcsolatos törvényt akarnak elfogadni, ami ellen több szakmai szervezet tiltakozik. Továbbra is problémás az újságíróképzés, mert bár magyarul is folyik, lehetne magasabb színvonalú. Hiányzik a gyakorlati képzés. Bár rendszeresen rendelünk tőlük riportokat, nem elég, ha csak mi foglalkoztatjuk a diákokat. A négy megyében ugyanis rengeteg a téma, mi meg kevesen vagyunk, az egyetemisták pedig kevés pénzért vagy fizetség nélkül is feldolgozzák azokat. Egyébként Romániában jól fizetik az újságírókat? Pocsékul. A legtöbb újságnál az újságírói átlag fizetés 100 dollár körül mozog, egy jobb helyzetben lévő lapnál esetleg 200-300 dollárt keresnek, de ez nem jellemző. Ezért a legtöbb újságíró megpróbál másodállásban is dolgozni valahol, hogy meg tudjon élni. MEGKÉRDEZTÜK Szigeti László oktatásügyi államtitkárt a besztercebányai jogi kar akkreditációjáról Tegnapi számunkban adtunk hírt arról, hogy nem akkreditálták a besztercebányai egyetem jogi karának jogtudomány szakát. Mi lesz a hallgatókkal? Amikor 1999-ben próbáltuk kezelni az akkreditációval kapcsolatos problémákat azon a három egyetemen, melyeket az előző kabinet nem éppen tiszta módon hozott létre, figyelmeztettük a dékánokat, rendezzék a problémás ügyeket. Úgy tűnik, a Bél Mátyás Egyetem Jogi Kara ezt nem tette meg. Hallgatói csak egy hasonló szakot oktató másik egyetemen államvizsgázhatnak. Mi nem állíthaijuk le a képzést, ezért az egyetem felel, viszont a tárca beleszólhat, hogy a hallgatók államvizsgázhat- nak-e. A diákoknak mindenképpen ellenőrizniük kellene, hova jelentkeznek, bár véleményem szerint egyikük sem feltételezi, hogy az intézmény félrevezeti őt. Nem tudom elképzelni, hogy ez máshol a világban így működhetne. A besztercebányai jogi karon egyfajta tandíjat is szedtek. Az előző felsőoktatási törvényben voltak kiskapuk. Tandíjat nem szedhettek, viszont az egyetemek különféle kft.-ken vagy ajándékozási szerződéseken keresztül próbáltak pénzt szedni a diákoktól. si szerződést. Arról mi a véleménye, hogy mindez az ombudsman nevéhez fűződik? Elgondolkodtató, hiszen éppen az ő feladata lenne a törvényesség felügyelése. Nyilván annak idején Kandrác úr még álmában sem gondolt arra, hogy belőle ombudsman lesz. (sza) Az új törvény tiltja az ajándékozáRÖVIDEN Pénz a bioterror elleni védekezésre Pozsony. A bioterrorizmus elleni hatékonyabb védekezést biztosító műszerekre 11 millió koronát kér a kormánytól Roman Kovác egészségügyi miniszter. A pénz egy részéből a besztercebányai Állami Népegészségügyi Intézet a fertőző betegségeket diagnosztizáló mozgó laboratóriumot állítana fel, amely akár a járványok gócpontjaiban is azonnal bevethető volna. (TASR) Visegrádiak - parlamenti szinten is Budapest. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke a hétvégi, Madridban rendezett EU-tag- és tagjelölt országok nemzeti parlamentjeinek konferenciájáról tartott sajtóértekezletén elmondta: találkozott a szlovák, a szlovén, a román és a cseh parlament elnökeivel is. E találkozó után kezdeményezni fogja, hogy parlamenti szinten is jöjjön létre visegrádi négyek találkozója. Első lépésként meghívta szlovák, cseh és lengyel kollégáját egy októberi, budapesti tanácskozásra. (MTI) Slota az orosz-NATO viszonyról Pozsony. Ján Slota, a PSNS elnöke szerint csak idő kérdése az újabb viszály kialakulása Oroszország és a NATO közt. Álságosnak nevezte annak hangoztatását, hogy az Észak-atlanti Szövetség Moszkvát nem tekinti az ellenségének. A volt kommunista államok NATO-csatalkozása is azt a célt szolgálja, hogy a katonai szervezet közelebb férkőzhessen Oroszország határaihoz. Épp ezért sérelmezi, hogy az egyik legesélyesebb jelöltnek Romániát tarlja a NATO, ahol szerinte még napjainkban is működik a Securitate. (SITA) Meciar panaszkodik: üres a kassza Poprád. Vladimír Meciar tegnap arról panaszkodott az újságíróknak, hogy a HZDS-nek nincs pénze választási kampányra, ezért nem is fognak igazából kampányolni, „csak úgy, a tisztesség kedvéért”. Szerinte nincs is szükség óriásplakátokra, elég, ha az emberek összehasonlítják, mi volt négy éve, és mi van most. Tegnap feltűnt Meciar oldalán Katin Majtánová egykori szépségkirálynő, ám Meciar szerint ő lesz a HZDS egyetlen „mediális bombája”. (SITA, ú) Az ombudsman ombudsmanja Pozsony. Pavel Kandrác emberjogi biztos hivatala törvényes eszközökkel is kész őrizni a saját jó hírnevét azok ellen, akik szerint a korábban a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem dékánjaként tevékenykedő ombudsman is felelős azért, hogy az egyetem 39 végzős hallgatója a rektortól nem kap diplomát. A közvéleményt Henrieta Antalová, az ombudsman hivatalvezetője figyelmeztette. (TASR) Slota és Malíková újra egymásra találhat Nemzeti összeborulás? ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Elképzelhető, hogy a jobb választási szereplés érdekében összefog az eddig egymással torzsalkodó Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az SNS múlt pénteken azt javasolta, hogy a két párt közös jelöltlistával induljon, és Slota üdvözölte a kezdeményezést, ő azonban nem néhány jelölt felvételét a listára, hanem szabályos koalíciókötést javasol, a helyeken a PSNS és az SNS 7:9 arányban osztozna. Politikai fényűzésnek tartaná, ha személyes ellentétek miatt nem kerülnének be a parlamentbe a nemzeti erők. Slota hozzátette: nem mondanának véleményt az SNS jelöltjeiről, de ugyanezt várnák el Malíková- éktól is. A nemzetiek elnök asszonya azonban máris elutasította a koalícióra vonatkozó elképzelést, de még a héten szeretne találkozni Slotával, hogy megvitassák a lehetőségeket. (s,t) Parlamenti választások és integrációs esélyek Jobb lesz az SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia lakossága jobban bízik az EU-tagság elnyerése utáni életszínvonal-emelkedésben, mint a csehek - derül ki az RCÁ Research közvéleménykutató ügynökség öszehasonlító felméréséből. Míg minden második csehországi nem bízik az életkörülményei javulásában, Szlovákiában kevesebben, közel 41 százaléknyian vélekednek hasonlóan. A szlovákiai megkérdezettek mintegy 53 százaléka szerint az Unió polgáraiként biztosan vagy valószínűleg jobb lesz az életük. A két ország adatai leginkább az alapfoUnióban? kú végzettségűek esetében különböznek: közülük Csehországban csak minden tizedik hiszi, hogy jobb lesz a sora, míg Szlovákiában minden harmadik. Az őszi választások minden harmadik szlovákiai felnőtt szerint befolyással lesznek az ország EU- és NÁTO-csatlakozására. Ellentétes a véleménye a megkérdezettek 35 százalékának, és százból nyolc polgár nem tud választ adni a kérdésre. A választások eredménye és az integrációs esélyek közt a pozsonyiak fele lát szoros összefüggést, a társadalmi csoportok közül pedig a legnagyobb arányban a főiskolások. LAST MINUTE Időpont Nyaralóhely Napok száma Étkezés Szállás Szállítás Ár SATUR TRAVEL, 50 kirendeltség Szlovákiában, 02/555 657 55, e-mail: marketing@satur.sk VI. 14. Kréta 8 reggeli szálloda** ind. BA KE repülővel 11 243 VI. 15. Görögország 12 félpanzió szálloda*** ind. BA repülővel 14 243 VI. 16. Törökország 11 félpanzió szálloda*** ind. BA repülővel 14 392 U-353
