Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-11 / 134. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 11 KOMMENTÁR Útadó - roncs után is? PÁKOZDI GERTRÚD Sajtóhírek szerint a pénzügyminisztérium újabb merényletet készít a gépkocsi-tulajdonosok ellen. Adagosán 2350 koronás útadóval terhelne minden autóst, függedenül attól, vállalkozik-e vagy sem. A nem vállalkozókra vonatkozóan szigorítaná is a hatályos törvényt, hiszen míg a vállalkozók a befizetett útadónak megfelelő összeggel csökkenthetik adóalapjukat, ezt a lehetőséget az egyszerű magánautós nem kaphatná meg. Számítások szerint az útadó általános kivetésével mintegy 2,5 milliárd koronával kerülne több pénz az államkasszába. A bevételgyarapítás kétségtelenül ráférne az állami költségvetésre. Az azonban lélektanilag és logikailag egyaránt sántít, hogy a kormány mindig a könnyebb végén fogja meg a dolgokat. Ezúttal is azt a réteget sújtanák újabb anyagi terhekkel, amelyen az állam iránti kötelezettség a legkönnyebben behajtható. A nem vállalkozó, egyszerű, de gépkocsit birtokló polgárok-pedagógusok, orvosok, kis- hivatalnokok, szakmunkások, nyugdíjasok stb. - zöme ugyanis általában maradéktalanul, még ha nehezére esik is, teljesíti az állam iránti kötelezettségeit. Fordítva ez már távolról sincs így; az állam már évek óta halmozza egyebek közt a társadalombiztosítással szembeni adósságait. És míg az így elindított körbetartozási folyamat következményeként például némely kórházban rongyos lepedőkkel kénytelenek leteríteni az ágyakat, a kormány vagy a parlament olyan kiadásokra is gondolkodás nélkül áldását adja, amelyeket nyugodtan „boldogabb” időkre halaszthatna. Nem kellene mondjuk feltédenül két irodát is a parlamenti képviselők rendelkezésére bocsátani, ha azok láthatóan nem teljesítik közmegelégedésre feladatukat. Az útadó általános kiterjesztését javaslók könyvelőként gondolkodnak. Megfeledkeznek róla, hogy intézkedésük hatályba lépésével a lakosság nem kis hányadának romlana élet- színvonala, miközben a javasolt adó bevezetésének hatása távolról se lenne akkora, hogy érezhetően lendíthetne például az állam által finanszírozott egészség- és oktatásügy áldatlan helyzetén. A javaslat kidolgozói - szokásukhoz híven - azzal érvelnek, hogy az ötletet az uniós tagállamoktól lesték el. Ez tény, ahogy a legtöbb, nálunk sokszor újdonságnak számító adótörvény is nyugati konstrukció. Mindegyikről melléfogás nélkül elmondható, hogy eredményesen érvényesítik az EU-ban. De azért ne hasonlítsuk össze az összehasonlít- hatadant. Az autók általános adóztatásának kényszere abban gyökeredzik, hogy nálunk nem tudnak vagy nem mernek ott faragni a közkiadásokból, ahol nyilvánvalóan lehetne. Nem csoda, hogy a kormány négyes osztályzatot kapott a lakosságtól. Konzervatív hullám MALINAK ISTVÁN Bejött a papírforma, Franciaországot is elérte a nyugat-európai konzervatív hullám. A parlamenti választások vasárnapi első fordulójának eredményei előrevetítik, hogy a tizenhatodikai második forduló után döntő jobboldali fölénnyel bíró nemzetgyűlés jön majd létre. Persze még semmi sem dőlt el, meg kell várni tizenha- todikát, bár elemzők szerint csak az arányok módosulhatnak némiképpen, a fő tendencia marad. Az arányok módosulása attól függ, sikerül-e a baloldalnak mozgósítania a választókat, hiszen a tegnapelőtti részvételi arány, a közel 36 százalékos távolmaradás negatív történelmi rekordot döntött. Ez talán a legnagyobb meglepetés, mert arra lehetett számítani, hogy a franciák okultak az elnökválasztás első fordulójából, Le Pen akkori sikeréből (18%). De úgy tűnik, hogy a második fordulós Chirac-Le Pen párharc idején tapasztalt hatalmas nemzeti felbuzdulás csak múló jelenség volt, a politikai apátia erősebb a pártok kampányszólamainál. Jó hír, hogy az első fordulót Le Pen Nemzeti Frontja (NF) is vereségként könyvelheti el, a 12,55 százaléknál jóval többre számított. Jelöltjei 38 körzetben jutottak a második fordulóba, s elemzők szerint a többségi rendszernek köszönhetően az is megtörténhet, hogy csak két parlamenti képviselőjük lesz. A szélsőjobb visszaesésénél még látványosabbra sikeredett az egykor nagy befolyással bíró kommunista párt összeomlása (5%). Az elnökválasztásig kormányzó fő baloldali erő, a Szocialista Párt (PS) vereséget szenvedett ugyan a 25,8 százalékával, de nem csúfosat, a nemzetgyűlés második legerősebb pártja lehet. Ez szép eredmény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Lionel Jospin gyors távozása miatt a PS lényegében vezér nélkül szállt küzdelembe, valamint azt, hogy Jospin csúfos elnökválasztási kudarca szinte letaglózta az egész baloldalt. A sztár továbbra is Jacques Chirac államfő marad. Az elnök mögé felsorakozott hárompárti választási szövetség (UMP) valószínűleg egyedül is megszerzi majd a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget (36%). Mellette a történelmi jobboldali pártok - UDF, DVD - is a konzervatív tábort erősítik, amely együttesen 44 százalékot tudhat magáénak. Mandátumokban számolva még látványosabb lehet a jobb- és a baloldal közötti különbség. A második forduló után a konzervatívok 380-446, a baloldaliak 127-192 képviselői helyre számíthatnak. Miért érdekesek számunkra is a francia belpolitika változásai? Egyrészt azért, mert itt is választások lesznek, és a még oly távoli tapasztalatok is jól hasznosíthatók. Másrészt érdemes lesz megfigyelni, volt-e, van-e valóságalapjuk azoknak a - főleg baloldali részről terjesztett - célzatos riogatásoknak, miszerint az uniós országokban a jobboldali erők előretörése az EU bővítési folyamatának lassulását hozhatja magával. Mások ennek épp az ellenkezőjére esküsznek, s megint mások azt mondják: a szeptemberi németországi választásoktól függ minden. Természetesen így egyik állítás sem igaz, bár mindegyikben lehet valami. Csak az biztos, hogy Szlovákia uniós tagsága is szeptemberben dől majd el - de itt. FELHÍVÁS A Kalligram Alapítvány Jogi Elemzóközpontja kéri mindazon személyek jelentkezését, akiket a Benes-dekrétumok kapcsán diszkrimináció ért, birtokukban bírósági döntés, dokumentumok vagy egyéb információ van, amellyel hozzásegíthetnek a dekrétumok ügyének tisztázásához. Jelentkezni lehet telefonon (üzenetrögzítő: 02/5441 7082), írásban (Kalligram Alapítvány, Staromestská 6/d, 811 02 Bratislava) vagy e-mailben ( jarbal@kalligram.sk ). TALLÓZÓ 1 NÁRODNÁOBROpA Amerikai útja után Rudolf Schus tér államfő arról nyilatkozik a na pilapnak, hogy a szeptemberi vá lasztások után automatikusa senkit sem kér fel a kormányala kításra. „Automatikusan senki sem bízok meg, mert ez végered ményben nem is volna jó. Hiáb bíznak meg valakit ezzel a fe adattal, ha nem lesz többsége parlamentben” - nyilatkozza a elnök. „Ha megalakul egy olya koalíció, amely a szavazatok töb mint ötven százalékát megszerz ezen semmit sem változtathatol s csak e pártok csoportjából bí; hatok meg valakit a kormányai; kítással. A választások győztes; csak akkor bízhatom meg ezzel feladattal, ha képes olyan koalíc ót kialakítani, amely biztosítj számára az egyszerű többséget” mondja a napilapnak adott inte- Ez pontosan olyan, mintha a szlovákiai gazdaság állapotát látnám! (Peter Gossányi rajza) jójában Rudolf Schuster köztá sasági elnök. 1991-hez képest minden nagyobb létszámú nemzetiség száma csökkent, a szlovákoké 315 ezerről 194 ezerre Csehországban is jócskán megfogyatkoztak a magyarok Szlovákia mellett sajnos Csehországban is megfogyatkoztak a magyarok az elmúlt évtizedben. Mégpedig nagyon lényegesen. A 2001 márciusában megtartott népszámláláskor ugyanis a Cseh Statisztikai Hivatal által most közzétett, nem hivatalos adatok szerint 14.737 cseh állampolgár vallotta magát magyarnak, ami 26 százalékkal kevesebb, mint 1991-ben, amikor a magyarok száma a volt Csehszlovákia nyugati felében 19.932 volt. KOKES JÁNOS Részletes, egyes kerületekre lebontott adatok egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, így a csökkenés elemzésével még várni kell. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezetősége még szintén nem kommentálta az eredményt, de tagjai közül többen magánbeszélgetés közben elmondták: a népszámlálás eredménye csalódás, mert a csökkenés jóval nagyobb, mint amire számítottunk. Ennek ellenére - előzetesen - el lehet, s el kell néhány dolgot mondani: Csehországban a magyarok száma eddig is alapvetően a szlovákiai „bevándorlók” által módosult, nőtt vagy csökkent. A tiszta magyar családok száma Csehországban, tehát ahol mind a két szülő magyar, ritka. Ennek következménye, hogy a magyar nemzetiségűnek beírt gyerekek száma is nagyon alacsony. A vegyes házasságokban született gyerekek magyar nemzetisége pedig kimondottan fehér hollónak számít. A rendszerváltás után ugyan sokan jöttek Csehországba dolgozni a szlovákiai magyarok közül is, de kevesen ragadnak itt, kevesen veszik fel a cseh állampolgárságot, így a 26 százalékos csökkenés tíz év alatt érthető. Ugyanakkor - szerencsére - nem váltak be azok a jóslatok sem, amelyek tízezer körülire taksálták a magyarok számát. Szükséges megjegyezni, hogy a tavalyi nép- számláláskor nem volt kötelező a nemzetiségi rovat kitöltése, míg 1991-ben igen, ami bizonyára szintén szerepet játszott a magyarok, s általában a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok számának csökkenésében. A most közzétett adatok fényében azonban alaptalanná válnak azok a feltevések is, hogy a magyarság majdnem ötvenezer fős szlovákiai csökkenése mögött részben a csehországi kivándorlás bújna meg. A csehországi magyarok fogyásának szomorú ténye mellett örvendetes hír, hogy az észak-csehországi Tephcében megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének immár hatodik helyi szervezete. Dr. Kulina Ferenc, nyugalmazott katonatiszt, aki az alapszervezet megalakítását kezdeményezte, az országos vezetőség legutóbbi ülésén elmondta, hogy a helyi napilapban közzétett felhívására húszán jelentkeztek, s ma már több mint negyven tagjuk van, amit sikerként kell elkönyvelni. A helyi szervezet Kulina Ferencet választotta meg első elnökéül. Érdemes még megjegyezni, hogy a helyi szervezet iránt nemcsak Teplicéből, hanem Ceská Lípából és Ustí nad Labemből is érdeklődtek, sőt két tagjuk egy közeli, mintegy 30 kilométerre fekvő, de már Németországban lévő helységből való. A csehországi magyar szövetségnek jelenleg még Prágában, Brünnben, Ostraván, Litomericében és Pilzen- ben működik helyi szervezete. A szervezet tagsága az utóbbi évben mérsékelten nőtt, de még így sem haladja meg az ezret. A központilag kiadott Prágai Tükör továbbra is évente ötször lát napvilágot, de rendszeresen megjelenik a Brünni Magyar Futár is, amelyet az ottani alapszervezet ad ki. A brünniek egyébként a szervezet legaktívabb csoportját képviselik, míg a legnagyobb a prágai alapszervezet. Visszatérve a népszámláláshoz: 1991-hez képest gyakorlatilag minden nagyobb számú nemzetiség Nagyot esett a magukat morvának vallók száma, 1,4 millióról 400 ezerre. száma eléggé jelentősen csökkent Csehországban. A szlovákoké 315 ezerről 194 ezerre, a németeké 49 ezerről 39 ezerre, a lengyeleké 59 ezerről 52 ezerre, míg a romáké 33 ezerről 12 ezerre. Másrészt fordított irányzatot mutat a vietnamiak, ukránok és az oroszok száma, akik nem őshonosok. Az utóbbi évtizedekben vándoroltak be, de ma a nemzetiségek között tartják őket számon, s képviselőjük ott ül a kormány mellett működő, kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsban is. Az oroszok száma ötezerről 1 ezerre, az ukránoké nyolc ezerr 22 ezerre, míg a vietnamiaké 41 ről 18 ezerre nőtt. Ez utóbbiakn nyilván arról van szó, hogy a k rábban Csehországban dolgoz; időközben állampolgárságot ka tak. Az ukránok és az oroszok j lentős része pedig a rendszervált után érkezett Csehországba, i előbb említett számok azokat magukba foglalják, akiknek m nincs cseh állampolgársága, cs hivatalos tartózkodási engedély Mindhárom nemzetiségnél a fo! tatódó erős bevándorlás követkt tében azonban a népesség növel désére kell számítani. A tavalyi népszámláláskor 186.7 személy nem jelölte meg nemze ségi hovatartozását, illetve nem hetett azt megállapítani, ami va színűleg a rovat nem kötelező j legéijek következménye. Tíz év korábban, amikor ez kötelező ve az ismeretlen, esetleg a hibás kit tés következtében 31.877 emb nek „nem volt” nemzetiséj „Más” nemzetiség kategóriába ] dig 39.632 személy került, n 1991-ben csak 631. A népszám lási adatok közül érdemes m megjegyezni, hogy tíz év alatt i gyot esett a magukat morvának sziléziainak vallók száma. A m váké 1,4 mülióról 400 ezerre sziléziaiaké 45 ezerről 11 ezerre morva nemzetiséget valló aktit ták ezt a morvák elleni „cseh” madásokkal magyarázzák. Csehország lakossága^ 2001. m cius 1-jén 10.3 millió volt, 10 ez rel kevesebb, mint 1991-ben, 1 lőtt akkor a külföldieket még n vették számba a népszámlálási Mozgalom Magyarország határainak felülvizsgálatáért nevű szerveződésről beszélnek az ukrán nacionalisták Ukrán panasz a magyar státustörvény ellei MTI-HÁTTÉR A kedvezménytörvényt és az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokat érintő tiltakozó beadványt juttatott el Leonyid Kucsma államfőhöz, az ukrán kormányhoz és parlamenthez két nacionalista párt kárpátaljai szervezete, határrevíziós törekvésekkel vádolva egyes magyarországi politikai erőket. A Reformok és Rend Párt kárpátaljai szervezetének és a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetségnek a közös tanácsa által megfogalmazott beadvány, amelynek szövegét az ukrán nacionalista szellemiségű, Ungváron kiadott Szribna Zemlja hetilap legfrissebb száma közli, megállapítja: a II. világháború befejezése óta Európában a béke alapját az államhatárok sérthetetlenségét szavatoló nemzetközi szerződések betartása jelenti. „Ennek fényében aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben a Magyar Köztársaságbem nyíltan tevékenykedik az úgynevezett Mozgalom Magyarország határainak felülvizsgálatáért szerveződés - az ukrán forrás így adta meg az állítólagos magyarországi szervezet nevét - amely a magyar kormánykörök elnéző magatartása mellett széles körű soviniszta és birodalmi propagandatevékenységbe kezdett az európai határok Magyarország számára kedvező felülvizsgálata érdekében”. A beadvány értékelése szerint egyes magyarországi politikai erők ilyetén követelései nemcsak Ukrajna, hanem Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria államérdekeit is fenyegetik. A Magyarország határainak felülvizsgálatáért indított mozgalom destabilizálhatja a helyzetet Európában, és nemzetek közötti szembenállást, ellenségeskedést szíthat - teszi hozzá. A beadvány megállapítja: elgondolásaik megvalósítása érdekében a határrevíziós mozgalom aktivistái a magyar kormányhoz és parlamenthez közel álló politikai körök révén felhasználják a szomszédos országokban élő magyarokról nemrég elfogadott törvényt is. A jogszabály egyes rendelkezéseinek a megvalósítása során - állítja az írás - bizonyos magyarországi politikai erők képviselői az európai határok Magyarország javára történő felülvizsgálatára szóh'tó és Nagy-Magyaror- szág térképét ábrázoló agitációs anyagokat osztogattak Kárpátalján. A fogalmazványban emlékeztettek arra: a magyar határrevíziós mozgalomnak ez a tevékenysége szélyezteti Ukrajna nemzeti érd« it és állami szuverenitását, etn szembenállást idéz elő. Ebből fe dóan a Reformok és Rend Párt 1 pátaljai szervezetének és a Kái taljai Keresztény Népi Szövetség a közös tanácsa határozottan t kozik a Mozgalom Magyaron határainak felülvizsgálatáért s veződés alkotmányellenes t kenysége ellen, és követeli, h Ukrajna legfőbb államhatalmi s vei a törvény által előírt modor tézkedjenek az ukrán nemzeti é kék és állami szuverenitás véde érdekében. Egyúttal azt javasolja, hogy az rán államhatalmi szervek ind: nyozzák az Európa Tanácsnál a gyarországi határrevíziós mo lom tevékenységével kapcsol kérdés vizsgálatát.
