Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 10. Közélet - hirdetés 5 Kormányszinten is gyakran előfordul, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján módosulnak a döntések. Kelet több figyelmet igényel A drasztikus szigorítási javaslat valódi célja szerintem a törvény ellehe­tetlenítése volt (Veronika Janusková felvétele) Lévától az ukrán határig összesen két parlamenti képviselője van az MKP- nak. Ki tudja, változik-e a helyzet az új ciklusban. A két „keleti” egyike Köteles László, a környezetvédelmi bizottság tagja, mellesleg a szlovák-török parlamenti társaság alelnöke, valamint a CSEMADOK egyik orszá­gos alelnöke. JUHÁSZ KATALIN Nem teszem fel a kérdést, hogy Ön szerint méltó képviselete van-e a tisztelt házban keleti or­szágrész MKP szavazóinak, in­kább arra lennék kiváncsi, mennyit utazik ön, hogy a rozs- nyói és a királyhelmeci fogadó­órákra is odaérjen? Elég sokat ülök volán mellett, bár hozzá kell tennem, hogy a nyugat­szlovákiai magyarsághoz képest az ország keleti részén keske­nyebb sávban laknak magyarok. Akik nem a gócpontokban élnek, azoknak elsősorban a regionális jellegű problémákat kell felvállal­niuk, lehetőség szerint minden te­rületen otthonosan kell mozogni­uk. Én például Tornaijától Tisza- csernyőig igyekszem minden ma­gyar polgármestert, lelkészt, akár pedagógust is személyesen megis­merni, így látogatásaim során le­hetőségem van megismerkedni a régiók gondjaival. Parlamenti, sőt kormányszinten gyakorta előfor­» Bizottságunk nem r a betiltást, hanem a felhasználás ésszerű korlátozását java- solta \ dúl, hogy helyszínen szerzett ki­egészítő információk alapján mó­dosulnak a döntések. Melyek azok a törvények, ame­lyeket Önnek ily módon sikerült befolyásolnia? Például az adóhivalokról szóló kor­mányjavaslatnál a Nagykapostól Somorjáig lévő regionális adóhiva­talok megszüntetését csak gyakor­lati érvekkel lehetett megakadá­lyozni. Viszont ehhez a Farkas Pál által vezetett pénzügyi bizottság ja­vaslatára volt szükség. Inkább gya­korlati eredményekre hivatkoznék, például az árvízvédelem terén. A Kelet-szlovákiai síkságon ez szinte folyamatos probléma, és Kárpátal­ját, illetve észak-magyarországi te­rületeket is érint. Képviselőtársa­immal sikerült elérnünk, hogy ösz- szeüljön a szlovák-magyar, illetve szlovák-ukrán parlamenti bizott­ság, és közös óvintézkedéseket te­gyünk. A tiszai ciánszennyezés ide­jén a romániai kollégákkal is jó együttműködés alakult ki, siettet­tük a kormányainkat, hogy foglal­kozzanak ezzel a kérdéssel. Ugyan­ígyvolt eredményes például a szov­jet hadsereg után maradt szennye­ződések eltávolítása. Akár a Kassát Losonccal összekötő út átklasszifi- kálása gyorsforgalmi úttá. Jelenleg pedig a veszélyes szakaszok felszá­molásáért lobbizunk képviselőtár­sainkkal. Ha már a környezetvédelmi bi­zottságnál tartunk, nem hagy­hatjuk ki a Gömör-tornai Karszt nemzeti parkká nyilvánításának „siettetését”. Úgy tudom, a kör­nyezetvédelmi bizottság a civil szervezetek kezdeményezésére gyakorolt nyomást a minisztéri­umra a mielőbbi döntés érdeké­ben. Már Jozef Zlocha minisztersége alatt is terítéken volt ez a kérdés, ám konkrét lépéseket csak ebben a kormányciklusban tettek. Javasol­tuk: nyilvánítsák a Jászótól egé­szen Kecsőig húzódó területet nemzeti parkká. Büszkék vagyunk arra is, és ez az eredmény a hely­zetismeretből adódik, hogy a szlo­vák parlament nemrég törvénybe foglalta a védett területeken fekvő ingatlanok tulajdonosainak kárté­rítését. Azok, akik a földművelés és az erdőgazdálkodás korlátozása miatt bevételtől esnek el, a jövő­ben évente kártérítést kapnak az államtól. Ezzel párhuzamosan je­lentkezett egy másik probléma, amely az ivóvizek védelmével kap­csolatos. Az úgynevezett vízvédel­mi körzetekben a tájvédelmi kör­zeteknél sokkal szigorúbbak az előírások, ezért ezen területek tu­lajdonosait véleményem szerint hasonló kompenzáció ületné meg. Hogy halad ez a dolog, mikorra valósulhat meg? Ugyanazokat az elveket kellene ki­indulópontnak tekinteni, mint a tájvédelmi körzeteknél, illetve a nemzeti parkoknál. Az ivóvíz egyre nagyobb kincs, egyre drágább lesz, ezért a védelmére is áldozni kell. Ám emiatt nem károsíthatjuk meg azokat, akiknek telkeik éppen a kérdéses területeken fekszenek. Két ízben interpelláltam ebben a kérdésben a földművelésügyi mi­nisztert, aki elvüeg igazat adott ne­kem, gyakorlatilag pedig azt állítja, erre nem futja az államkasszából. Belátom, hogy hazánk költségveté­se mindig is feszített volt, nem en­gedhettünk meg magunknak egy ennyire radikális megoldást, ám a vízművek magántulajdonba kerü­lése után sokkal sürgetőbben vető­dik majd fel ez a kérdés, és minél gyorsabban megoldást kell rá talál­ni. A dolog politikai és gazdasági akarat függvénye. Ha egytől tízig teijedő skálán kellene értékelnie a környezet­védelmi bizottság négyéves munkáját, hány pontot adna maguknak? Nyolcat. Szerencsénk van olyan szempontból, hogy a bizottság tag­jai nagyon jól együtt tudnak dol­gozni, többségünk pragmatikus és racionalista módon igyekszik vé­deni a környezeti értékeket, össz­hangban a jelenlegi lehetőségek­kel. A környezetvédelmi miniszter­rel mind szakmailag, mind embe­rileg is jó volt a kapcsolatunk, így javaslatainkat keresztül tudtuk vinni, és ugyanez fordítva is érvé­nyes: ha a minisztériumnak voltak legiszlatív jelegű észrevételei a törvénytervezetekkel kapcsolato­san, egyeztettek a bizottsággal. Egy vállalakozói érdekvédelmi társulás nemrég élesen bírálta a reciklációs alapot. Szerintük nem átlátható, és nem úgy mű­ködik, ahogy öt hónapos létezés után elvárható lenne. Új dologról van szó, az lenne a cso­da, ha már most problémamente­sen működne. Azok a vállalkozók, akik kiszorultak az irányítói kör­ből, természetesen támadó állás­pontra helyezkednek. Itt elsősor­ban üzleti érdekek vannak. Ha va­lamiről azt állítják, hogy nem át­látható, gyakorlati elképzeléseket kellene felmutatniuk. A reciklációs alapnak van létjogosultsága, mert azokat a gyártókat hivatott támo­gatni, akik meg tudják oldani a másodlagos nyersanyagok újra­hasznosítását és visszaforgatását az iparba. A csomagolóanyagokról szóló törvénytervezet ezzel szoro­san összefügg, és bizottságunk az érintett iparágak képviselőit, vala­mint a civil szervezeteket is véleménnyüvánításra kérte fel. Remélhetőleg megtaláljuk a prag­matikus megoldást két szélsőséges vélemény között. Gyermekbeteg­ségek persze felüthetik fejüket, ám minden kezdet nehéz. A sokat vitatott PVC-ellenes tör­vény is gyermekbetegségnek te­kinthető? Itt is két véglet csapott össze. Bi­zottságunk nem a betiltást, hanem a felhasználás ésszerű korlátozá­sát javasolta. Erre érkezett egy eléggé sajátos ellenjavaslat á PVC gyártásának 2008-tól történő tel­jes megszüntetése. Érzésem sze­rint e drasztikus szigorítási javas­lat valódi célja a törvény ellehetet­lenítése volt. A következő szélsősé­ges ellenjavaslat értelemszerűen a kérdéses cikkely kihúzására irá­nyult. Most elölről kell kezdeni a PVC-kérdés vizsgálatát. Magyar képviselőként Önnek le­hetősége van figyelni a magyar- országi környezetvédelmi gya­korlatot, illetve a törvényhozás munkáját, meríteni az anyaor­szági kollégák tapasztalataiból. Kihasználta ezt a nyelvtudásból eredő lehetőséget? A környezetvédelmi bizottság leg­hatékonyabban és legszorosabban éppen a magyar országgyűlés ha­sonló bizottságával működött együtt. A két ország hasonló gon­dokkal küzd, a környezetvédelem­\\ A keleti régiók megközelíthetet­lensége továbbra is . . megoldandó kérdés \\ ben pedig kevés a politika. Én ma­gam is gyakran fordultam taná­csért magyarországi szakemberek­hez, csoportokhoz, a csomagoló­anyagokról szóló illetve a hulla­dékgazdálkodási törvény parla­menti vitája során pedig konkrét cikkelyekről is konzultáltam a kol­légákkal. A magyar nyelvtudásra a szúkebb kétoldalú szakmai tárgya­lásokon eleve szükség van, de elő­fordult már a kárpátaljai és a ro­mániai hivatalos látogatáson is. Sajátságos volt például, hogy a mohi atomerőműnél tett közös parlamenti látogatás alkalmával a szakmai részt én tolmácsolhattam. Keleten a helyzet változatlan, vagy azért történt javulás az el­múlt négy évben? Részben visszahoztuk Kelet-Szlo- vákia problémáit a köztudtaba, megállítottuk a teljes leszakadást: ipari parkok alakulnak Rozsnyón, Kassa környékén, a környezetvé­delmi beruházások terén pedig konkrét eredményeink is vannak. Javult a környezeti infrastruktúra, gondolok itt a gázosításra, ivóvíz- ellátásra, csatornázásra, szenny­víz-tisztításra. A romaprobléma, a munkanélküliség és a keleti régiók megközelíthetedensége viszont to­vábbra is megoldandó kérdés. Az infrastruktúra fejlesztésén sok mú­lik, az Ung-vidéknek és Bodrog­köznek, Gömömek de akár Aba- újnak is sokat segítettek volna az új határátkelőhelyek. Be kell is­merni sajnos, hogy sem Magyaror­szágon, sem nálunk nem találkoz­tunk megértéssel. Jogtudomány szak nem létezik és nem is létezett a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen Dékánként törvényt sértett az ombudsman ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Nem kaphat oklevelet a besztercebányai Bél Mátyás Egye­tem Jogi Karának 39 diákja, akik három éves baccalaureatusi képzés keretében jogtudomány szakon idén fejezték be tanulmányaikat. Ilyen szak nem létezik, soha nem is létezett, az oktatásügyi minisztéri­umban sem regisztrálnak ilyet, az­az nem akkreditált, tehát üyen szakra nem is vehettek fel senkit. A diplomákat viszont már aláírta az egyetem jogi karának volt dékánja, akit Pavel Kandrácnak hívnak, és jelenleg ő Szlovákia emberi jogi biztosa. Müan Murgas rektor vi­szont nem hajlandó aláírni az okle­veleket, mert szerinte ezzel tör­vényt sértene. A 39 diák levelező tagozaton már „elvégezte” a sza­kot, sőt tanulmányaikért fejenként 39 ezer koronát fizettek. Murgas szerint a távutas képzés kezdettől fogva „furcsa” volt. A jelentkezők nem Besztercebányán, hanem a nyitrai Agrointézetben felvételiz­tek. Az utóbbi igazgatójának a neve is sokat mondó: Mária Kadlecí- ková, a jelenlegi miniszterelnök­helyettes. Kandrác vele kötött szer­ződést arról, hogy a képzés is az in­tézetben zajlik. A jelentkezőket szokaüan módon értesítették a fel­vételi vizsga eredményéről. Az ér­tesítőket Kandrác ugyan aláírta, ám a legalapvetőbb információk - milyen tagozatról és szakról van szó - hiányoztak róla. A szakot ké­sőbb sem tüntették fel az indexek­ben. Kandrác távutasai - szintén a szokástól eltérően - csak március vége felé kezdték el tanulmányai­kat. Murgas ugyan többször is bí­rálta az egyetem besztercebányai épületén kívül folyó képzést, de nem akadályozhatta meg, mivel a karok idén áprilisig jogi önálló­sággal rendelkeztek. Pavel Kand­rác ombudsmanná választása előtt a nyitrai Agrointézetben egy ma­gánegyetem létrehozását szorgal­mazta, az akkreditációs bizottság azonban kétszer is elvetette a ja­vaslatot. (sm, sza) RÖVIDEN Belouszov Gazprom-részvényest képvisel Pozsony. Alekszander Belouszovot, Anna Malíková nemzeti pártelnök férjét nevezték ki a Sztrojtranszgaz orosz cég szlováki­ai képviselőjének. A Sztrojtranszgaz a Gazprom orosz gázipari óriáscég részvényeinek 5,89 %-át birtokolja, ezzel a Gazprom második legnagyobb részvényese. A legtöbb Gazprom-részvény (38%) az orosz kormány tulajdonában van, és a gázipari óriás- vállalat a német Ruhrgasszal és a francia Gaz de France-szal részt vett a szlovák gázművek magánosításában. Belouszov a Gazprom egyik kulcsfontosságú részvényesét fogja képviselni Szlovákiában. (SITA) Júliusban korábban fizetik ki a nyugdíjat Pozsony. Változnak a nyugdíjak kifizetésének dátumai a július 5-ei ünnep miatt. Azok, akik július 4-én kaptak volna nyugdíjat, már jú­lius 3-án felvehetik azt, a július 6-án esedékes nyugdíjakat pedig július 4-én fizeti ki a Szociális Biztosító. (SITA) Tizenkét és fél százalékot vár ősszel az ANO Szívességet Dzurindának TASR-HÍR Pozsony. Már nem tiltakozik Mikulás Dzurinda kormánytagsága ellen az Új Polgár Szövetsége (ANO). A párt hétvégi Országos Ta­nácsa döntése szerint egyetlen párttal szemben sem szabnak „ka­tegorikus perszonális feltételeket”. Pavol Rusko pártelnök kijelentette: ha Dzurinda a következő kormány tagja lesz, az az ANO részéről egy­fajta engedmény lesz. Ruskóék a választásokon 12,5 %-os támoga­tottságot akarnak elérni, ambíció­jukat a tanácskozás után a nyilvá­nosság tudtára is hozták: a küldöt­tek a pozsonyi Istropolis épülete előtt az ANO lógóját és ANO-s lufi­kat lobogtatva 1-től 12,5-ig hango­san számoltak, majd a lufikat szél­nek eresztették, és örömükben 12,5 fokos pezsgővel koccintottak. Az Új Polgár Szövetsége az utóbbi időben intenzív kampányt folytat, nép­szerűsége nyolc százalék körüli. A médiatörvény hiánya az elmúlt négy év kudarca Tévéműsorban a tévéről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szokaüanul sok résztve­vővel, a szokásosnál majdnem két­szer annyi ideig folyt tegnap a Szlo­vák Televízió (STV) Öt perc múlva tizenkettő című műsora. A témához a múlt hét végén kitört botrány ad­ta az alapot: a műsor két állandó vezetője, Michal Dyttert és Beata Oravcová az STV igazgatójának utasítása ellenére nem volt hajlan­dó meghívni műsorába Pavol Ruskót, az ANO elnökét. A két mű­sorvezető azóta két másik szerkesz­tővel együtt távozott a televíziótól, a tegnapi programot újra a Devín bankhoz is kötődő Anna Ghanna- mová vezette. A vitában meghívott hat politikai párt - SDKÚ, MKP, DU, HZDS, ANO, SDA - képviselője mellett azonban a műsorból hiány­zott Milan Knazko kulturális mi­niszter - ő kimentette magát a rész­vétel alól -, akinek hatáskörébe tar­tozik a közszolgálati televízió. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetet jórészt a televízió működését szabályozó törvény hiánya okozza, amelynek kidolgozása éppen Knazko feladata lett volna. A műsorba nem hívták még sem a tévétanács, sem a televí­zió vezetőségének képviselőjét, amit valamennyi jelenlévő kifogá­solt. Ján Budaj (DÚ) szerint ugyan­is ők a közvetlen felelősei a kiala­kult helyzetnek. A képviselő bírálta a kormányt is, amiért elmulasztotta a médiatörvény kidolgozását. Bár­dos Gyula (MKP) ugyancsak ezt tartotta az elmúlt négy év legna­gyobb hiányosságának. A politiku­sok egyetértettek, hogy a pártok­nak nincs valós befolyásuk a televí­zió és a tévétanács működésére, mi­vel a tanács tagjai gyakorlatilag visszahívhatatlanok, és az STV köz­ponti igazgatójának leváltása az ő hatáskörükbe tartozik. Opj) Politikai megrendelésre politikai szélsőségesek? Nyomást emlegettek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Televízióban a polgárok zsebére üzérkednek, és a politikával próbálják a rossz gaz­dálkodást palástolni, jelentette ki Anna Malíková a JOJ televízió teg­nap déli vitaműsorában. A nemze­tiek pártelnöke szerint politikai nyomást nem a csúcsvezetésen, hanem konkrét személyeken, szer­kesztőkön és műsorvezetőkön ke­resztül lehet gyakorolni. „Egy szer­kesztőnő a KDH egyik alelnökének az élettársa, egy szerkesztő pedig a fiatal kereszténydemokraták alel­nökének a bátyja” - jegyezte meg Malíková. Sem ő, sem vitapartne­re, Peter Weiss (SDA) nem helye­selné az STV magánosítását. Weiss azonban rámutatott: a Szlovák Nemzeti Párt legfontosabb olasz partnerének fasiszta gyökerei van­nak. Malíková ezt kikérte magá­nak, majd bejelentette: feljelentést tesz Ladislav Durkovic, az Embe­rek a Rasszizmus Ellen szervezet képviselője ellen, amiért Zuzana P.-t, a SNS ifjúsági szervezete kas­sai csoportjának vezetőjét össze­függésbe hozta a fajgyűlölettel és a neonáci eszmékkel. „Durkovic úr gondolatai rasszisták, nem Zuzana P. Szerintem az egész mögött a SIS áll” - jelentette ki a nemzeti politi­kus, majd hozzátette: a titkosszol­gálat politikai megrendelésre gyárt politikai szélsőségeseket. Weiss felszólította Malíkovát, e sú­lyos vádakat bizonyítékokkal is tá­massza alá, de az elnöknő erre nem volt hajlandó, (sza) LAST MINUTE Időpont Nyaralóhely Napok száma Étkezés Szállás Szállítás Ár SATUR TRAVEL, 48 kirendeltség Szlovákiában, 02/555 657 55, e-mail: marketing@satur.sk VI. 11. Spanyolország 8 félpanzió szálloda** ind. BA repülővel 10 188 VI. 12. Mallorca 8 félpanzió szálloda*** ind. BA repülővel 11 694 VI. 14. Kréta 8 reggeli szálloda** ind. BA és KE repülővel 11 243 U-353

Next

/
Thumbnails
Contents