Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 7. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Interjú Papp Istvánnal arról, miért értek el a csallóközi agrárvállalkozók csak átlagos gazdasági eredményeket Túl sok a központi megszorítás A kiviteli korlátozás révén 50 millió koronával károsítottak meg minket (A szerző felvétele) Emikor az Agrárgazdasági Kutatóintézet közölte első becslését a szlovákiai mező- gazdaság múlt évi gazdasági eredményeiről, több duna- szerdahelyi termelő tiltako- sott lapunknál, mondván, a eégek többsége még nem isszesítette az évet. Azóta ki­derült, az ágazat a jelzettnél s jobb évet zárt, viszont a Du- taszerdahelyi járás csak a kö- íépmezőnybe tartozik. GÁGYOR ALÍZ \z okokról kérdeztük Papp Ist­vánt, a nyárasdi szövetkezet és a Junaszerdahelyi Regionális Ag­árkamara elnökét. V Dunaszerdahelyi járás egykor ílenjáró mezőgazdasági régió tolt. Bár ma is itt termelik meg izlovákia gabonakészletének nintegy tíz százalékát, .az orszá­gos sertéshússzükséglet 9-12 zázalékát, a gazdasági eredmé- íyeket tekintve a járás je- entősen rontott pozícióján, t probléma bizonyos értelemben ízért van, mert a dotációkat hek- árra, nem pedig a termelésre lyújtják. Váltig azt állítom, hogy lem kellenének a hektárra fize- endő dotációk, ha normális arat :apnánk terményeinkért. Jelenleg i főbb termények felvásárlási árát özpontilag korlátozzák. Például a ejnek a környező országokhoz vi- zonyítva nálunk a legalacsonyabb elvásárlási ára, literenként két ko- onával is kevesebb, mint például Csehországban vagy Magyarorszá- on. Nézetem szerint az intenzí- ebb járásokban gazdálkodókon sak az segíthet, ha az árujukért legkapják a tényleges értéket, mely a termelési költségeken túl nyhe nyereséget is tartalmaz. Adózás előtti gazdasági eredmények (1 ha mezőgazdasági földre számolva, koronában) Régió Veszteség/Nyereség 34. Dunaszerdahely -1001 3. Galánta 1592 2. Érsekújvár 1774 1. Komárom 1980 orrás: Földművelési Minisztérium 'árja a vállalkozókat a XII. Csakhogy a dunaszerdahelyi ré­gió a szomszédos, szintén je­lentős mezőgazdasági tevékeny­séget folytató járásokhoz viszo­nyítva is gyengén teljesített. A megtorpant transzformáció az oka ennek, vagy valami más ? A hatályos törvények szerinti transzformáció végbement. Vagy úgy gondolja, az a transzformáció, ami például a Galántai vagy a Ko­máromi járásban végbement, hogy a sok szövetkezetből maradt né­hány, a többi kft.-kre, rt.-kre változ­tatta nevét, a felvett bankhiteleket pedig a bankok nyakába varrta? A Komáromi járásban 42 szövetkezet volt, jelenleg 18 maradt, a galán- taiban már csak 6 működik. A Du­naszerdahelyi járásban a 28 szövet­kezetből 18 maradt. Ezek pedig rendre törlesztik a több mint fél mil- liárd koronát kitevő régi hiteleket. Nem állítom, hogy nálunk nem vol­tak olyan cégek, amelyek úgy rázták le magukról a terhet, hogy csődbe vitték a szövetkezetét, de nem ez volt a jellemző. A másik nagyon ko­moly ok, amely magyarázat lehet arra, miért nem tartozunk az élvo­nalba, az éppen abból adódik, hogy országos viszonylatban mi gyártjuk a legtöbb növénytermesztési és ál­lattenyésztési terméket, nekünk volt a legnagyobb pénzügyi forgal­munk a feldolgozókkal, amelyek többsége - a cukorgyáron kívül - ilyen-olyan módon és okoknál fogva padlóra került. A járás mezőgazda- sági termelőinek 80 millió koroná­juk maradt például a Dumas húsfel­dolgozóban, valószínűleg soha nem látjuk már viszont azt a 70 millió ko­ronát sem, amely a nagymegyeri tej- feldolgozóban ragadt. A ZHZ ba­romfi-feldolgozó megközelítőleg 50 millió koronával károsította meg a régió termelőit, de folytathatnám a felsorolást a dunaszerdahelyi kon­zervgyárral, amely már ki tudja, há­nyadik átszervezésen megy keresz­tül, vagy a nagymagyari Varia-Prog- res társasággal, amely talán 160 milliót „úsztatott el”, ebből a dotáci­ók vagy 40 milliót tettek ki. A ter­melőnek és a feldolgozónak szoros kapcsolatban kellene lenniük. Véle­ményem szerint az lenne a leg­egészségesebb, ha a termelők ren­delkeznének bizonyos részesedéssel a feldolgozó vállalatokban. A priva­tizációs törvény azonban kizárta a szövetkezeteket a magánosításból. Értsem ezt úgy, hogy a korábbi kintlévőségek terhét nyögi még mindig a térség? Elsősorban a régi bankhitelek, má­sodsorban a szándékosan vagy nem szándékosan tönkretett feldolgo­zóknál ragadt pénzek sújtják a régió termelőit, harmadsorban pedig a központilag korlátozott árakat. Mondok egy újabb példát: tavaly 89 ezer tonna kukoricát termeltünk já­rásunkban, tehát kétszer annyit, amennyit mi felhasználunk. A szak­minisztérium adminisztratív intéz­kedéssel betiltotta a kivitelt. A szárazság, illetve az alacsony gabonatermés miatt? Igen. Ha ősszel kivihettük volna a kukoricát Csehországba, ahová évek óta szállítottunk, tonnánként 4500 koronát kaptunk volna érte. Ám a minisztérium betiltotta az ex­portot. Ennek következtében annyi kukorica halmozódott fel az ország­ban, hogy terményünket 3500 koro­náért sem tudjuk értékesíteni. A ki­viteli korlátozással 50 millió koro­nával károsítottak meg minket. Öt­venezer tonna kenyérgabonánál to­vábbi 25 millió korona mínuszt je­lentett számunkra az, hogy a búza sikértartalma tavaly nem érte el a kívánt szintet. Hiába volt meg az esési szám, a fajsúly vagy más muta­tó, a malmok a helyzetet kihasznál­va csak 3800-4000 koronáért vették át tőlünk a búzát. Bár a hozamok nem voltak alacsonyak - a szeme­seknél 5,1 tonnás átlagot értünk el, a búzánál 4,5 tonnát, az árpát 4,19 tormát, a kukoricánál 6,12 tonnát -, ugyanakkor járási viszonylatban ez­zel nem lehetünk elégedettek. A napokban a szakminisztérium egyik illetékese az egyik napilap- ban úgy vélekedett, hogy már a Csallóköz sem a régi, vannak olyan évek, amikor a gabonaho­zamok az északi járásokban ma­gasabbak, mint a déli régióban... Ez mind azért is van, mert nincs pénz arra, hogy kellő mennyiségű műtrágyát, növényvédő szert stb. használjunk. Azok a vállalatok, amelyek rendelkeztek a kellő pénz­forrással, jobb eredményeket értek el. Például a mi szövetkezetünk 5 tonna feletti árpa- és búzahozamot ért el, kukoricából pedig majdnem 9 tonnát takarítottunk be hektá­ronként. A gyengébb gazdasági eredmények kapcsán azt is el kell mondani, hogy járásunkban öntö­zés nélkül nem lehet termelni. Ugyanakkor egy köbméter víz nö­vényekhez való kijuttatása 6 koro­nát meghaladó költséget jelent a termelőnek. Az állam csak a vízért, amelyet ha nem használnák fel, el­folyik a Dunán, köbméterenként két koronát számláz. De ettől a víz még nem jut el a terményig. Az ál­lam dotációként csak 1,40 koronát ad vissza. A maradék összeg is sok termelőnek olyan magas, hogy azt képtelenek vállalni. Korántsem biztos ugyanis, hogy a többlethoza­mok a jelenlegi központi árkorláto­zások mellett, amelyekről beszél­tem, behoznák az öntözés miatt ke­letkezett többletköltségeket. Ez a válasz arra, hogy termelőink miért nem öntöznek. De öntözhetnek akármennyit, ha nem műtrágyáz­tak, mert nincs rá pénzük. Győri Általános Kiállítás és Vásár és az Agroraab Élelmiszer-ipari Szakkiállítás Névjegyek cseréje után jöhet az üzlet SIDÓ H. ZOLTÁN yőr/Pozsony. Szerdán nyitotta teg kapuit a június 10-ig tartó yöri Általános Vásár, amelynek ré­se az Agroraab élelmiszer-ipari és lezőgazdasági kiállítás. A mintegy 1 ezer négyzetméternyi területen 24 kiállító vesz részt. A magyar üz- tembereken kívül Európa tíz or- ágából is eleget tettek a meghívás- ak, többek között Szlovákiából is sámosan érkeztek. A rendezők kű­ri örömmel köszöntötték a vásá­rt Galánta város küldöttségét, én Záreczky János polgármester- :1. A Magvassy Mihály Sportcsar- akban és környékén megtekint- ;tő rendezvényen a nyitónapon az detember-találkozóé volt a fősze- :p. Roszik Péter, a Győr-Moson- tpron Megyei Kereskedelmi és larkamara elnöke szerint a nyugat- tnántúli régió komoly kereskedel- i és gazdasági lehetőségekkel ke- egtet, hiszen a térség négy ország- il határos, és olyan nagyvárosok mzáskörében található, mint ubljana, Zágráb, Budapest, Po- ony és Bécs. Ezen belül is kiemel- :dő potenciállal bír a Pozsony- ;cs-Budapest alkotta aranyhárom- ög, melynek metszéspontjában >pen Győr található. Parragh László, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke szerint az ilyen találkozók azért fontosak, mert a személyes kapcsolatok felvé­tele révén a későbbiek során üzleti kapcsolatok jöhetnek létre. „Termé­szetesen nem lehet minden megbe­szélést, információcserét azonnal aprópénzre váltani. A partnerek sokszor csak névjegyet cserélnek egymással, azonban kedvező felté­telek esetében innen már csak egy lépés az üzlet megkötéséig” - mondta a kamarai elnök. Dél-Szlo- vákiából számos vállalkozó érkezett Győrbe, ahol lehetőségük nyűt kíná­latuk bemutatására. A Rimaszom­batból érkezett Krausz Árpád példá­ul a BAKRA-KRAUSZ cég képvi­selőjeként a faanyagok égés elleni védelmére kifejlesztett speciális anyagát mutatta be, az érsekújvári Novodev vezetőinek tájékoztatása szerint kész ruhák, takarók varrását vállalják, akár bérmunkában is, az ugyancsak érsekújvári AMI KFT. pe­dig a városban nagy hagyománnyal rendelkező vüágítástechnikai be­rendezések gyártását ajánlotta fel, a nyitrai HERMES képviselője, Bányi Tibor a fémforgácsolás, lakatos- munkák, speciális köszörülések te­rén szerzett tapasztalatait ismertet­te, s kínálta fel kapacitásait. Török Antal, a Felkínálom Marketing Me­nedzser Center (FMMC) vezetője és a rendezvény egyik szervezője sze­rint a jelentős szlovákiai részvétel nagyban köszönhető a lapunk ha­sábjain hétfőként megjelenő Felkí­nálom rovatnak, amely konkrét üz­leti ajánlatokat és munkalehetősé­geket kínál. Az FMMC első emberé­nek közlése szerint a győri vásáron tegnap öt szlovákiai vállalkozónak külön bemutatkozási lehetőséget biztosítottak, többek között a szál­kái PRO-BONUM a borait, a pozso­nyi Planéta Food a biotermékeit, a zselizi L-BIZU pedig a bizsutermé­keit ismertette meg a jelenlevőkkel. Török Antal szerint az első üzletkö­tések máris megtörténtek, ezért va­lóban érdemes a piacot kereső Ids- és középvállalkozóinknak a győri rendezvényre ellátogatniuk. A Lamborghini traktorok a győri vásár egyik legimpozánsabb kiállítási tárgyai (Somogyi Tibor felvétele) Májusban rendkívül alacsony volt az infláció üteme A legkedvezőbb mutató ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hi­vatal tegnapi jelentése szerint má­jusban a fogyasztói árak 0,2%-kal emelkedtek. 2001 májusa és 2002 májusa között a fogyasztói árak 3,2 %-kal nőttek, ami javulás a 2001 és 2002 áprilisa közötti 3,6%-os pénz­romláshoz viszonyítva. A múlt havi mérsékelt pénzromlás döntően az üzemanyagárak 0,7%-os esésének köszönhető. Májusban a leggyor­sabban a szolgáltatások árai emel­kedtek (1,1%-kal), továbbá a ruhá­zati cikkek, lábbelik és egészségügyi szolgáltatások (0,5%-kal) és az élel­miszerek (0,4%-kal) drágultak. 2001 és 2002 májusa viszonylatá­ban a leginkább a postai és távköz­lési szolgáltatások (16%-kal), to­vábbá az alkohol és a dohányáruk (9,4%-kal) emelkedtek. Szakértők szerint a 2001 és 2002 májusa kö­zötti infláció mértéke történelmi mélypontra süllyedt. Marek Gábris, a Volksbank elemzője szerint az inf­láció alakulása az ország makrogaz­dasági mutatói közül a legked­vezőbbnek számít, (t, ú) Alacsonyabb volt a tényleges gazdasági növekedés Módosítj ák az adatokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hi­vatal módosította az 1993 és 1999 között kimutatott bruttó hazai össz­termék (GDP) növekedési ütemére vonatkozó adatokat. A módosítás 1994-et leszámítva minden évben lefelé történt. A hivatal az ESNÚ 95 nemzetközi módszertan alapján, fi­gyelembe véve az EU és az Eurostat ajánlását, számította ki a GDP állan­dó árakon kifejezett növekedési üte­mét. A 2000-re és 2001-re vonatko­zó új adatokat rövidesen szintén közzé teszik. A legnagyobb eltérés az 1999-es évre vonatkozó adat te­rén volt, ugyanis a korábban jelzett 1,9% helyett csupán 1,3%-kal nőtt a GDP. A régi és az új GDP-adatok a következők: 1994-ben 4,9% helyett 5,2%, 1995-ben 6,7% helyett 6,5%, 1996-ban 6,2% helyett 5,8%, 1997- ben 6,2% helyett 5,6%, 1998-ban 4,1% helyett 4,0% és 1999-ben 1,9% helyett 1,3%. (t, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A nők többet Cáfolat dolgoznak Brüsszel. Az Európai Unió tag­jelölt országaiban a nők többet dolgoznak, mint az EU tagálla­maiban élők - derül ki az Euró­pai Alapítvány az Élet- és Mun­kakörülmények Javítására elne­vezésű szervezet felméréséből. Az 1975-ben felállított európai uniós szervezet kutatása szerint a tagjelölt országokban keve­sebb nő dolgozik a szolgáltatás­ban, viszont számos, az EU-hoz csatlakozni szándékozó ország­ban gyakori, hogy a nők a ne­héziparban és a mezőgazdaság­ban keresik kenyerüket, (euro) hulladékügyben Pozsony. Juraj Dlhopolcek, az Újrahasznosítási Alap (RF) fel­ügyelő tanácsának elnöke cáfol­ta azokat a sajtóhíreket, misze­rint az alap idei évi bevételeit 4 milliárd koronára tervezte, s hogy a kötelező befizetéseket csak 20 százalékra sikerült tel­jesíteni. Az illetékes szerint az alapban idén 1,2 milliárd koro­nának kellene összegyűlnie, mi­közben öt hónap alatt a befize­tési arány 68 százalékos volt, azaz 292,77 millió koronát sze­dett be a hazai vállalkozóktól - mondta Dlhopolcek. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. június 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,446 Lengyel zloty 11,806 Angol font 69,022 Magyar forint (100) 18,429 Cseh korona 1,455 Svéd korona 4,870 Dán korona 5,980 Szlovén tollár (100) 19,673 Japán jen (100) 37,968 Sváici frank 30,197 Kanadai dollár 30,912 USA-dollár 47,407 VÍZŐR Mindent öntözni kell Májusban Nyugat-Szlovákiá­ban 32-104 milliméternyi csa­padékot mértek, Közép-Szlová- kia déli járásaiban 34-76 milli­métert, Kelet-Szlovákiában pe­dig 29-103 mm-t. A múlt héten mindössze 10 milliméternyi eső esett a nyugati országrész­ben, Közép-Szlovákia déli járá­saiban 2-25 mm, keleten pedig 10-39 mm esett, miközben a növények heti vízigénye fajtá­tól függően 10-25 milliméterre tehető. A nyugati országrész­ben gyakorlatilag az összes nö­vényt öntözni kell, főleg a könnyű talajokon termesztette­ket. Hasonló érvényes Közép- Szlovákia déli régióira. A keleti országrészben, ahol a csapa­dékmennyiség nem éri el a heti 20 millimétert, ott mindent ön­tözni kell. (Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalat) m. Ha nem Jön az eső, jön a A ZŐLP VILÁGÉRT BAUER FOR. A OKEEN WORLD • RAINSTAR típusú csévélődobos öntözőberendezések 60 féle változatban, az innovált T, E, TX típussor számítógéppel irányított • öntözőkonzolok, 34-72 m szélesek • széles hatósugarú sávos LINESTAR és körös CERESTAR öntözőberendezések • gázolajjal és traktormeghajtással működő szivattyúk • gyorskapcsolású öntözőcsövek és -szerelvények • trágyalé kijuttatására alkalmas tartálykocsik és tartozékaik • azonnali szállítás és nonstop szerviz Bauer GmbH - szervezési egység, Podunajská 25,825 64 Bratislava, TeL/fax: 02/4525 8943,02/4564 3017,18, mobil; 0903 706 643, e-mail: andras@bauer.sk U-250

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents