Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-07 / 131. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 7. Közélet 5 Harna István miniszter: reményeink szerint már július végére sikerül lezárnunk a régiófejlesztés fejezetét Újabb lépés az EU-tagság felé Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési főbiztosa a mezőgazdaság mellett nemrég a régiófejlesztést nevezte a csatlakozásra váró országok előtt álló legnehezebb fejezetnek. Hogy Szlovákiának miként sikerül leküzde- nie ezt az akadályt, arról Harna István építésügyi és régiófejlesztési minisztert kérdeztük. MOLNÁR IVÁN Ön és Csáky Pál miniszterelnök- helyettes a mült héten Brüsszelben jártak, hogy egyeztessék országunk régiófejlesztéssel kapcsolatos vitás kérdéseit az Európai Unió illetékeseivel, köztük Michael Bamierrel, az Európai Bizottság régiófejlesztési főbiztosával. Az elmúlt időszakban ugyanis több, gyakran egymásnak ellentmondó információ jelent meg a régiófejlesztési fejezetünk jelenlegi állásával és a tárca ebben játszott szerepével kapcsolatban. Sokan máig azt hiszik, hogy ha csak a mi tárcánk nevében van benne a régiófejlesztés, akkor mi menedzseljük a régiófejlesztés egész problémakörét, ez azonban koránt sincs így. A probléma mindazokat a tárcákat érinti, amelyek merítenek majd a strukturális alapokból. Igaz, az európai régiófejlesztési alapból elsősorban a mi tárcánk jut pénzhez, de a szociális alapból a szociális ügyi minisztérium, a mezőgazdasági alapból a földművelésügyi tárca kap pénzt. A kohéziós alapból, amely a nagy infrastrukturális befektetéseket támogatja, a közlekedési és a környezetvédelmi tárca számíthat pénzre. Ebből is látszik, hogy a régiófejlesztési fejezet és az ezzel kapcsolatos felkészülés a tárcák széles körét érinti, amelyeknek mmd megvan a szerepük a felkészülésben, tehát korántsem csak rajtunk múlik a fejezet sikeres lezárása. Rajtunk kívül azonban a legfontosabb szerepe a pénzügyminisztériumnak van. Korábban ugyanis még azzal számoltak, hogy a támo» A probléma mind- r azokat a tárcákat érinti, amelyek merítenek majd a struktu- . rális alapokból. V gatások elosztására minden illetékes minisztérium létrehoz egy-egy fizetési ügynökséget. A legutolsó elképzelések szerint azonban, amelyekkel már az Európai Unió is egyetértett, az ügynökséget a pénzügyminisztérium hozza létre. Ez már csak azért is fontos, mivel az uniós alapokból folyósított támogatás társfinanszírozási alapon műkö„Az Európai Unió illetékesei nem vették jó néven, hogy még nem építettük ki a szükséges intézményrendszert." (Somogyi Tibor felvétele) dik, vagyis a támogatás mellé általában a kívánt összeg mintegy 15- 30 százalékának megfelelő hazai forrást is kell biztosítani. Ezt a községi beruházások esetében általában a települések állják, ám a nagy beruházások esetében költségvetési forrásokat kell találni, s ezt a pénzügyminisztériumon keresztül lehet a leghatékonyabban elvégezni. Mi az, amit az Európai Unió illetékesei a leginkább kifogásoltak a régiófejlesztéssel kapcsolatban? Az Európai Unió illetékesei nem vették jó néven, hogy a strukturális alapokból származó pénzek fogadására még nem építettük ki a szükséges intézményrendszert. Ezekből az alapokból azonban csak az uniós tagságunkat követően, vagyis leghamarabb 2004 után számíthatunk pénzre. így ha most létrehoztunk volna egy több száz alkalmazottból álló intézményt, annak még másfél évet kellene várnia arra, hogy valóban megkezdhesse működését, és az alkalmazottai addig csak legfeljebb gyakorolhatnák jövőbeni munkájukat. Az unió megjegyzései alapján azonban újra kell fogalmaznunk a nemzeti régiófejlesztési tervünket is, amelyet a kormány már jóváhagyott. Az a dokumentum ugyanis, amelyet elfogadtunk, átfogóan érinti a régiófejlesztési alapokat. Nem tesz különbséget a strukturális és előcsatlakozási alapok között, csupán megfogalmazta a fejlesztési célokat és elérésük módját. Az Európai Unió azonban megköveteli, hogy a strukturális alapokból származó támogatásokra külön nemzeti fejlesztési tervet kell kidolgozni. Külön dokumentum kell a kohéziós alaphoz, emellett önálló terv elkészítését igényli a főváros is. Pozsony ugyanis nem kaphat pénzt az első célcsoportok számára nyújtott támogatásból, mivel a bruttó hazai terméke meghaladja az uniós átlagot. Pozsony csak a második és harmadik célcsoportban kaphat pénzt, vagyis a strukturális problémák kezelésére és a munkanélküliség orvoslására. Milyen stádiumban van ezeknek a dokumentumoknak az összeállítása? Már elkészültek. Múlt héten Brüsz- szelben megegyeztünk, hogy öt szektorális programot dolgozunk ki, így a június 12-i kormányülésen már tárgyalhatunk róluk. Ezt követően július 19-én Michael Bamier régiófejlesztési biztos ellátogat Szlovákiába. Ha minden sikeresen megy, akkor várhatóan már július végére lezárhatjuk a régiófejlesztés fejezetét. Korábban még úgy nyilatkoztak, hogy akár június végiéig lezárhatják a fejezetet. Ez már nem teljesíthető, mivel addig nem ül össze Brüsszelben az a bizottság, amely tárgyalna róla. Az érdekellentétek azonban a kormányon belül is megvannak, hiszen Mária Kadlecíková integrációs miniszterelnök-helyettessel máig nem sikerült megegyezniük egyes feladatkörök elosztásában. Mária Kadlecíková az unióval kötött egyezség szerint a régiófejlesztés nemzeti koordinátora. Ő azonban folyamatosan arra törekszik, hogy olyan funkciókat is ellásson, amelyek nem az ő jogkörébe tartoznak, vagyis nem a koordinációval függnek össze, hanem a minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Mára ugyan csaknem mindenben sikerült megegyeznünk, a kohéziós alapok esetében azonban továbbra is fennáll az ellentét. Ők azt állítják, hogy a kohéziós alap koordinációja az ő hatáskörükbe kell, hogy tartozzon. A kohéziós alapokból azonban közlekedési és infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak, amelyek közmunkának számítanak. A közmunkák ugyanakkor a törvényből eredően a mi hatáskörünkbe tartoznak. Hozzánk nyújtják be jelenleg is az egyes tárcák a közmunkákkal kapcsolatos igényeiket. Ezeket mi egyeztetjük a pénzüggyel, és mi döntjük el, hogy melyek kerülnek be a költségvetés által finanszírozott közmunkák közé. Mi felügyeljük a közmunkák végzését is, így mindazok a hatáskörök, amelyek a kohéziós alap koordinációját képezik, hozzánk tartoznak. Megvan az ehhez szükséges főosztályunk is, így érthetetlen számunkra Kadle- cíkováék igyekezete, hogy mindez hozzájuk kerüljön. Meg kell jegyezni, hogy például az ISPA-alap koordinációja jelenleg Kadlecücováék felügyelete alá tartozik, és az egész nem működik. A vita nem hátráltatja majd a régiófejlesztési fejezet lezárását? Kicsit késlelteti az anyag benyújtását, de június 12-én mindenképp beterjesztjük a kormányba. A kabi\\ Lezárható a fejezet r szeptemberben is, akkorra azonban már nem lesz működőképes kormány. net régiófejlesztési tanácsa már döntött arról, hogy az alap felügyelete nálunk lesz. A kormányülés előtt még tárgyalunk Mária Kadle- cíkovával, de ha nem sikerül megegyeznünk, akkor a kormányra hagyjuk a döntést, és nem vitás, hogy kihez fog kerülni ez a feladatkör. Ennek a kérdésnek így a jövő héten végképp le kellene zárulnia. Van valamilyen jelentősége annak, hogy július végéig lezátjuk a régiófejlesztés fejezetét, vagy megtehetnénk ezt akár ősszel is? Nyugodtan le lehetne zárni a fejezetet akár szeptemberben is, akkorra azonban már nem lesz működőképes kormány, és nem lenne jó az sem, ha az egyes fejezetek lezárása a választási kampány részét képezné. A legjobb így lezárnia fejezetet - addig, amíg nem indul meg a választási kampány. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy novemberben fontos tárgyalások lesznek a finn fővárosban, Helsinkiben a csatlakozásról. Ott fogják elbírálni azt, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve a csatlakozásra. A régiófejlesztési fejezet lezárása tehát jelentős pluszpontokat jelenthet Szlovákia uniós csatlakozásához. MEGKÉRDEZTÜK Bárdos Gyulát, az MKP frakcióvezetőjét, a parlament médiabizottságának tagját Ön szerint addig, amíg a köz- szolgálati médiumokban nem lesznek vüágos játékszabályok, mindig lesznek az 5 perc múlva 12 című műsor körüli konfliktusokhoz hasonló helyzetek. Az egyes pártok megoldási javaslatait csak kozmetikázásnak minősítette, és állítja: a szakmaiak helyett politikai szempontok kerültek előtérbe. A felhalmozódott problémák miatt nem a kulturális minisztériumot terheli a felelősség? A politikai felelősség a kormány- koalíciót terheli, hiszen a Magyar Koalíció Pártját kivéve senki nem támogatta azt az elképzelést, hogy 1998-ban a választások után olyan törvény szülessen, mely a közszolgálati médiumokban vüágos játékszabályokat biztosított volna, vagyis tisztázta volna, hogy kinek milyen jogkörei vannak, hogyan kell a közszolgálatiságot értelmezni, az egyes pártokat szerepeltetni. Ez nem egyszerű kérdés, de még kísérlet sem volt a probléma orvoslására. Az MKP nem azt hangoztatja alibista módon, hogy mi volt, hanem hogy mi nem volt, és sajnos a törvény kidolgozásához nem voltak partnereink 1998- ban. A kulturális miniszter által benyújtott törvénytervezet már későn került a parlamentbe. Az MKP tagjaként a védnökbizottságban nem támogattam azt a javaslatot, amellyel a tervezetet visszautalták a minisztériumba, mert láttam lehetőséget a módosításra a parlamenti vita során. A javaslat nagyon fontos kitételt is tartalmazott, éspedig biztosította volna a kisebbségi adások autonómiáját is. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a koalíciós partnerek és az ellenzék nem tartotta fontosnak a jogszabály elfogadását. Kár, mert 1989 után először kerülhetett volna a televízióról és rádióról szóló törvénybe, hogy a Szlovákiában élő kisebbségeknek, köztük a magyaroknak külön szerkesztőséget biztosít. Tehát politikai okokból került a kormányba későn a javaslat? Elképzelhető, de inkább arról volt szó, hogy politikai partnereinknek más volt az érdekük. Nem találták meg a közös nevezőt, mely konszenzushoz vezethetett volna. Vitatkozni konkrét javaslatról lehet, de ha nem volt ilyen javaslat a kulturális tárca részéről, konszenzust sem lehetett találni. Az első lépést nem MUan Knazkónak kellett volna megtennie? A minisztériumból a javaslat későn és úgy érkezett, hogy az egyes koalíciós pártok részéről kifogások merültek fel. Viszont ha már 1998-ban megegyeztünk volna, hogy milyen szakmai kritériumok alapján dolgozzák ki a törvénytervezetet, akkor a minisztérium olyan javaslattal állhatott volna elő, melynek lett volna politikai támogatottsága. Tehát az első lépést inkább a kormánykoalíció nem tette meg azzal, hogy nem fogadta el az MKP javaslatát. A minisztérium csak megpróbált rögtönözni, próbált valamüyen javaslatot elkészíteni, csakhogy ezt a többség nem támogatta. (sz-a) RÖVIDEN Nem egy személy dönt a bővítésről Pozsony. Nem szerencsés Hans Peter Martin kijelentése, mely szerint felelőtlenség a tagjelöltek 2005 előtti csatlakozásáról beszélni - tolmácsolta az MKP véleményét Bárdos Gyula frakcióvezető. A magyar párt szerint „nem taktikus húzás” megkérdőjelezni az EU bővítését. „Nem egy személy, hanem az egész Európai Unió fog arról dönteni, mikor lesz a bővítés. Bízunk benne, hogy erre 2004-ben, nem pedig egy évvel később kerül sor ” - tette hozzá Bárdos, (sza) Módosították volna a státustör vényt Budapest/Pozsony. Az Orbán Viktor vezette kormány május végére kidolgozta a kedvezménytörvény módosítását, amelyre végül nem került sor. A budapesti kabinet a Magyar Koalíció Pártjával is egyeztetett az ügyben. Bugár Béla, az MKP elnöke lapunknak elmondta: valóban kaptak egy javaslatot a magyar kormánytól a kedvezménytörvény módosítására, ám ha a jogszabályt módosítani kellene, az már az új magyar kormány feladata lenne. A tervezett módosítások az MKP elnöke szerint nem érintették volna azokat a rendelkezéseket, amelyeket Románia és Szlovákia kifogásol. Bugár azonban hangsúlyozta, a törvényt nem kell módosítani. Lapunk értesülései szerint a módosítások a romániai hozzátartozói igazolványokat és a státusiroda-hálózat működését érintették volna, (-rn-) Újabb ittas rendőr karambolozott Kassa. Újabb rendőr karambolozott ittas állapotban. A szobránci Róbert Hirák tegnapra virradó éjszaka születésnapját ünnepelte, majd gépkocsiba ült, és Nagymihály közelében árokba hajtott. Vérében 2,65 ezrelék alkohol volt. A balesetről a rendőrség előbb nem akart tájékoztatni, csak később erősítette meg a hírt. A belügyminiszter közölte, hogy a rendőrt elbocsátják, felettesét pedig leváltják. (SITA) Visváder a Národná obroda főszerkesztője Pozsony. Júniustól Peter Visváder a Národná obroda főszerkesztője. Visváder Róbert Benőt, a Markíza volt műsorvezetőjét váltotta a tisztségben. Benő a lap kiadójának igazgatója marad. A Národná obroda 66 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása fránt a Petit Press kiadó is érdeklődött. (TASR) Materák összeesküvésről beszél Pozsony. Az Oravcová-Dyttert-ügyet előkészítették, és egyes pártok érdekét szolgálta - jelentette ki tegnap Milan Materák, a Szlovák Televízió központi igazgatója. Materák nem volt hajlandó pontosítani, mely pártokra gondol. Hangsúlyozta, sohasem engedett egyetlen pártnak sem, s erről a tévé rossz anyagi helyzete is tanúskodik. „Ha képes voltam elutasítani a miniszterelnököt és pártját, nem látom okát, miért ne tudtam volna ellentmondani Pavol Ruskónak” - fogalmazott a központi igazgató. (SITA) Jozef Migas tegnap kiírta a parlamenti választásokat Szeptember 20-21-én HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jozef Migas házelnök tegnap szeptember 20-ára és 21- ére írta ki a parlamenti választásokat. A szavazóhelyiségek 20-án, pénteken 14 órától 22 óráig, 21-én, szombaton pedig reggel 7 órától 14 óráig lesznek nyitva. Ha ezt a helyi körülmények indokolják, a polgár- rrtester a kezdési időpontot korábbra is teheti. A választásokon induló pártok, illetve koalíciók legkésőbb július 17- én éjfélig kézbesíthetik a jelöltlistájukat a Központi Választási Bizottság jegyzőjének. Egy-egy párt, illetve koalíció listáján legfeljebb 150 jelölt neve szerepelhet. Szavazhat minden állampolgár, aki a választás első napján betöltötte a 18. életévét, s választhatók azok, akik szeptember 21-én betöltötték a 21. életévüket. Az 1998-ban önállóan parlamentbe került pártok kivételével valamennyi induló szubjektumnak igazolni kell, hogy legalább tízezer tagja van. Szakértők szerint ez a rendelkezés a legvitatottabb, hiszen egyes politikusok úgy értelmezik, hogy egy adott párt listáján más párt tagja is indulhat, anélkül, hogy koalícióról lenne szó. (s, ú) Az államtitkár az oktatási minisztérium munkájáról Szigeti László: hármas ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Közepesnek értékelte az oktatási minisztérium elmúlt négy évben kifejtett tevékenységét Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, a tárca államtitkára. Tegnapi sajtótájékoztatóján a legfontosabb eredmények közé sorolta a köz- és a felsőoktatás terén megindított reformokat. Ugyancsak pozitív tényként könyvelte el a közigazgatási reform részeként megkezdett decentralizálást. Szigeti László üdvözölte a kormány szerdai döntését, melynek értelmében 510 millió koronát különítettek el a Govnet-Kasros információs program megvalósítására szánt összegből az iskolák és oktatási intézmények felgyülemlett adósságának törlesztésére. Az államtitkár reményét fejézte ki arra nézve, hogy a kormány az iskolák idén felhalmozott adósságállományát is felvállalja, (érvé) Napilapok toplistája 2001 2002 2001 2002 ' nov. máj. nov. máj. Novy cas 23,8 22,1 Új Szó 4,9 4,7 Sme 9,3 10,2 Hospodárske nov. 3,7 3,3 Regionális lapok 11,0 10,1 .Novy den 3,0 2,6 Sport 6,9 8,6 más lapok 1,9 2,3 Pravda 9,2 8,0 nem olvas 40,7 41,1 Národná obroda 4,5 5/1 Forrás: Szlovák Rádió Az adatok százalékban értendők.
