Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-07 / 105. szám, kedd
3 ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 7. FÓKUSZBAN: GYŐZELEM A FASIZMUS FELETT A fegyvernyugvás május 9-én nulla óra egy perckor lépett életbe, az európai kontinensen ezzel befejeződött a harc A Harmadik Birodalom bukása Megszállni jöttek, vagy felszabadítani? (Képarchívum) Ezerkilencszáznegyvenöt február 4-11. között Jaltán a szovjet, amerikai és brit vezetők már a világháború utáni német kérdés megoldásáról, Németország „nácitlaní- tásáról” és demilitarizálásá- ról tárgyaltak, miközben a második világháború még az európai kontinensen korántsem ért véget. KORPÁS ÁRPÁD Ám már ekkor valószínűsíthető volt, hogy közeleg a fasizmus felett aratott győzelem napja. Embert és anyagot nem kímélő offenzívák és védharcok után Európában május 8-án hallgattak el a fegyverek. A jaltai konferencia idején a Führer, vagyis Adolf Hitler Harmadik Birodalma - mondhatni - már harapófogóban volt. Keletről a Vörös Hadsereg, nyugatról a szövetséges brit és amerikai erők nyomultak előre. Az 1944 nyárén végrehajtott hadműveleteivel a Szovjetunió csaknem egész területéről kiverte a hitleristákat. A szovjetek elérték Kelet-Poroszországot, a Visztula partját és a Kárpátok hegyvidékét. A frontvonal délen is nyugat felé mozdult el. Augusztusban Romániában megdöntötték a németbarát parancsuralmi rendszert, és egy sikeres „kiugrással” a román hadsereg átállt a szovjetek oldalára. Szeptemberre a Vörös Hadsereg már bolgár földön járt, ahol hamarosan a nemzeti haderő is átállt a szövetségesek oldalára. Októberben a Vörös Hadsereg és a jugoszláv partizánok felszabadították Belgrádot és az ország területének nagy részét, bár a végérvényes győzelem pillanata a délszláv állam területén csak 1945 májusában jött el. Az ősz folyamán az angol csapatok kiűzték a németeket Görögországból. Albániát a partizánok pa- cifikálták. Dél-kelet-Európában lezárult a második világháború. A keleti front előrenyomulásával párhuzamosan az 1944. junius 6-i normandiai partraszállással a szövetséges brit és amerikai csapatok megnyitották a nyugati frontot. Normandiában már az első napon 156 ezer katonát tettek partra. Áttörték a németek nyugati erődrendszerét, az „atlanti falat”. Párizs visszavételét a francia fővárosban kitört felkelés is segítette, amely 1944 augusztusában gyakorlatilag megdöntötte a nácik ottani hatalmát. Ősztől a szövetséges haderők már Belgiumban és Hollandia területén harcoltak. Decemberben Berlin utolsó tartalékai bevetésével ellentámadást indított az Ardennekben. Hitler ekkor már arra számított, hogy különbékét kötve a nyugati szövetséges államokkal a német erőket a keleti frontra csoportosíthatja át. A gyengülő német- hadigépezet azonban már komolyan akadozott, és az üzemeanyaghiány, illetve a szövetségesek növekvő fölénye miatt az ellentámadás kudarccal végződött. 1945 elején még közel nyolcmillió német katona állt fegyverben, bár a harcok jobbára már a Harmadik Birodalom területén folytak. Hitler totális mozgósítással, vagyis a kisgyermekek és az aggastyánok hiányos felfegyverzésével és harcba küldésével akart erős védgyűrűt vonni Berlin köré. Márciusban a Führer kiadta a Nero-parancsot az infrastruktúra teljes lerombolására, hogy ezzel si akadályozza az ellenséget. Az utolsó napokban már kijelentette: ha a német népben nincs elegendő erő a győzelemhez, meg sem érdemli, hogy túlélje a háborút. Nem tudni, ennek jegyében tette-e, de berlini bunkerében Hitler az egy nappal korábban feleségül vett barátnőjével április 30-án öngyilkos lett. Május másodikén Berlin megadta magát a Vörös Hadseregnek. Kari Dönitz nagyadmirális, német államfő megbízásából a németek május 7- én a szövetséges haderők főhadiszállásán aláírta az egész német hadsereg fegyverletételét. Keitel vezértábornagy a karlhorsti német főhadiszálláson megismételte a megadási okmány aláírását. A fegyvernyugvás május 9-én nulla óra egy perckor lépett életbe. Az európaiíháború véget ért. Hitler és Sztálin, a fasizmus és a kommunizmus a második világháború kezdetén nézett először farkasszemet egymással. A korabeli gúnyrajzon az 1939-ben lerohant Lengyelország az áldozat. (Képarchívum) Egy nappal Pozsony visszavételé után kormányprogram (F)elszabadult indulatok ÖSSZEÁLLÍTÁS „Pozsony felett már a szabad Csehszlovákia zászlaja leng. Lerójuk tiszteletünket a hősi Vörös Hadsereg előtt, amely előkészítette számunkra a mai örömteli pillanatokat, amely győzedelmes úton jött végig a Volgától egészen az Oderáig és most Berlin kapui előtt áll. Mély hálaérzettel emlékezünk az egész szovjet népre, amely példa nélküli áldozatkészségével ily hosszú időn keresztül a legnagyobb áldozatokat hozta, emlékezünk a nagy szovjet államférfiakra - elsősorban Sztálin marsaiba -, akik rendkívüli megértéssel támogatták küzdelmünket, s előkészítették a csehszlovák kérdés szerencsés megoldását és teljes felszabadításunkat” . Egy nappal azután, hogy 1945. április 4-én Pozsonyban és gyakorlatilag egész Szlovákia területén elült a harci zaj, az első háború utáni csehszlovák kormány kassai programjában így üdvözölték a felszabadulást. A kormányprogram a lelkes szavak után komorabb, vész- jóslóbb tónusban folytatja: .Államunknak (...) a pangermánizmus elleni ősi küzdelemből szláv államként kell kiindulnia, ezért meg kell szabadulnia a német és a magyar nemzetiségi kisebbség minden illojális elemétől” - áll a dokumentumban. Igaz, megjegyzi, az „államunkhoz hű maradó” magyarokra és németekre ez nem vonatkozik, ám a későbbi fejlemények igazolták, mennyire képlékenyen kezelték e kivétel-kitételt, (kor) A Duklai-hágótól Pozsonyig 1944 szeptemberétől 1945 májusáig három front hadseregei öt nagyobb hadműveletet hajtottak végre a mai Szlovákia területén, amelyekkel az egész ország területét felszabadították. A kelet-kárpáti hadművelet. Az 1., illetve a 4. ukrán front haderői 1944 szeptemberében és októberében főként a szlovák nemzeti felkelés megsegítésére törekedtek. Fokozatosan megközelítették a Keleti-Kárpátok németek által megerősített térségét és október 6-án az első csehszlovák hadsereg a Duklai-hágón keresztül Szlovákia területére jutott. A kelet-szlovákiai hadművelet. A 4. ukrán front seregei hajtották végre 1944 novemberében és decemberében. A budapesti hadművelet részeként a szovjet, csehszlovák és román csapatok a kemény tél és az ellenfél erőfölénye miatt kezdetben nehezen haladtak előre. E hadművelettel szabadították fel Nagymihályt, Tőketerebest, Rimaszombatot és Lévát. Elérték a Garant alsó folyását és észak, illetve északkelet felé haladva megközelítették Kassát és Eperjest is. Nyugat-kárpáti hadművelet. 1945 januárjában és februárjában a 2. és a 4. ukrán front az ország nyugati részét szabadította fel. Közép-szlovákiai hadművelet. 1945 márciusában, a nyugat-kárpáti hadművelet folytatásaként a 4. ukrán front Kassát, Eperjest és Poprádot szerezte meg az ellenségtől. A 2. ukrán front erői fokozatosan felszabadították Losoncot, Rozsnyót és Breznóbányát is. Előrenyomulásuk Zólyom és Besztercebánya felé azonban a tél és a kedvezőtlenebb terepviszonyok miatt 1945 februárjában megakadt. A két stratégiai fontosságú várost csak március második felében sikerült elérni. Pozsonyi-brünni hadművelet. A 2. ukrán front 1945 március 25- től május 5-ig tartó hadművelete Délnyugat-Szlovákiából és 1945. április 4-én Pozsonyból is kiűzte az ellenséges csapatokat. A Vörös Hadsereg Bécs és Morvaország felé nyomult előre, (kor) Csak a Hirosima és Nagaszaki törte meg Harc a végsőkig ÖSSZEFOGLALÓ A Berlinnel szövetkező Japán a végsőkig ellenállt. A szövetségesek szerint még ötmillió katona életét követelte volna Tokió térdre kényszerítése. Japán a potsdami konferencia felszólítására sem adta meg magát, az amerikaiak 1945. augusztus 6-án atombombát dobott Hirosimára. Ezt augusztus 9-én Nagaszakiban újabb atomtámadás követte. Truman elnöknek kettős elrettentés volt a célja: egyrészt az egyre követelózóbbb Sztálint akarta figyelmeztetni, másfelől a Hirohito császár vezette Japánt kívánta végleg megfékezni. Áugusz- tus 15-én Hirohito csázsár bejelentette a kapitulációt. A feltétlen megadásról szóló okmányt szeptember 2-án írták alá. (kár) A harcok területi kiterjedése a II. világháborúban (Képarchívum) A Duna vízállása - Pozsony: 375, árad, Medve: 285, árad, Komárom: 350, árad, Párkány: 290, árad. KUEV 20 A Nap kel 05.26-kor - nyugszik 20.12-kor. A Hold kel 03.59-kor - nyugszik 14.56-kor. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS; NAPSÜTÉS, 24-28 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA ■ Az ország nagy része felett derült lesz az égbolt, csapadék csak szórványosan várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25, az éjszakai 9 és 13 fok körül alakul. Szerdán is marad a felhőtlen, napos időjárás, nappal 24-28, éjszaka pedig 8-13 fok körüli legmagasabb hőmérsékleti értékekkel. Csütörtökre fokozatosan megnövekszik a felhőzet, több helyen várhatunk záport, zivatart. Napközben 20-25 fok lesz. A hét további részében sem jósolnak különösebb változást a meteorológusok: marad a napos, ám nyirkos időjárás. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkre viszonylag kímélőleg hat a mai időjárás. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai felerősödhetnek. Az időjárás főként az ízületeket viselheti meg, de erősebb lehet a fájdalom a régi sebek tájékán is. A hátgerincbántalmak miatti fejfájásnak ugyancsak nagyobb a valószínűsége. Az időjárásra érzékenyebben reagálóknál előfordulhat depressziós roham. Holnap az időjárás a mainál kedvezőbb hatással lehet a szervezetünkre. Pénteken ÍZ VILÁG ♦ Dining out in Manhattan ♦ ízlett a töltött káposztád, öcsi! ♦ Recepttékában a gépsonka
